Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-12 / 59. (2576.) szám

bjuksmmwk^^ 1951 mAtfiw 1?. ■■we«rara*tz*ái»' • 0RIUU1UK íKóbor barnás negyoenéoes írói jubileuma írta: Zólyomi Dezső Budapest, március 11. Két hete lehettem újságíró, amikor szerkesztőm azzal bdzolt meg, hogy Kóbor Tamástól egy kéziratot hozzak el. Elmentem a Newyork-kávéházha, ahol Kóbor egy márványasztal fölé hajolva a vezércikk utolsó „fiek“-jót irta. Maga mell© ültetett és én az akkor már elismert, nagy irő publicista iránti tisztelettel, néma csendben néztem és figyeltem ennek a csodálatos em­bernek a múmiáját. Szivarral a szájában gyor­san, nem törölve és nem javítva semmit a már leírt mondatokon, rótta az ő sajátos betűinek nehezen mondható „macskakarma»ltu, amelye­ket elolvasná senki, sem tud és kiszedni is csak egy szedő, aki — úgy hiszem — a kez­det-kezdete óta kíséri Kóbort egyik nyomdából a másikba, aszerint, melyik nyomdában sze­dik értékes és érdekes kéziratát Azóta sok esztendő őrlődött fel az Idő mal­mában, sok ismerős, jóbarát tűni el az örök­kévalóságba, sok remény halt meg és sok csa­lódás született, sok jószáiidék tört meg embe­rek és viszonyok gonoszságán, sokunknak megőszitette a haját és megrántotta a szivét az élettel és az emberekkel való küzdelem, sokan megöregedtünk, — csak Kóbor Tamás nem változott. ő ma is olyan fiatal, mint. akkor volt; az ő megértő jóságán, örökké mosolygó, okos szemén, amelyből az élet- s emberszere- teí világát felénk, az ő halk, kedves, oiyko; szóid gúnnyal átitatott beszédén, az ő szipor­kázó eímésségén nem fogott az idő. Az ő haját nem festette fehérre a gond, mert ő egy- bölcs életét éli, aki mindent lát és akit nem lep meg semmi; sem az emberek jósága, sem azoknak j a hálátlansága és gonoszsága, akikkel ő jót j tett És — Istenem — de sokan vannak ilye­nek! Ő ma is éppen úgy szívja szivarját, mint — mondjuk — negyven esztendővel ezelőtt és máig sem láttam senkit, aki az utolsó szippan­tásig úgy kiélvezné a szivart, mint ő. Sohasem hallottam tőle egy ahngoe szót — pediig jó néhány esztendeig voltam a munkatársa — so­hasem láttam haragudni, sohasem szidott sen­kit, szemrehányással nem illetett senkit, — mert ő mindent megértett ée mindent megbo­csátott Mint egy nagy élet művész, mint vala­mi napkeleti bölcs jár ő maga ie közöttünk; mindenki számára van jó szava, mosolya és amikor a magyar újságíró rend és a magyar társadalom őt most az Ész és az írás fejedel­mét megillető szeretettel és beás ős éggel ün­nepli, — ő megmarad annak, ama: egyszerű, kedves, jó embernek, aki tisztában van önma­gával és akit nem kápráztat el az ünnep fé- i nye, bensösége, pompája, a feléje áradó sze­retet s megbecsülés, atne!y őt joggal és méltán megilleti. Nem lehet ennek a rövid tiszteletadásnak a feladata és nem is reám — a nap szürke kró­nikására — tartozik, hogy Kóbor Tamásnak je­lentőségét a magyar irodalomban és a magyar < újságírásban méltassam- Elvégezlek ezt he- • lyettem mások, bivatottabbak. Elvégezte ezt a magyar közvélemény már régen és megmutat- ■ ta most, amikor Kóbort egy országos ünnepség középpontjába helyezte. Én, aki olyan szeren­csés lehettem, hogy sok éven át az ő közvet­len közelében élhettem és dolgozhattam, csak a szeretetnek, a hálának, a köszönetnek, a cso­dálatnak egy virágszálát akarom átnyújtani , neki azért, hogy munkatársául fogadott és É barátságával tüntett ki. És most is, amikor írá- < sokkal és könyvekkel teleszórt íróasztala mel- 1 lett ül és beszél, az én szemem nem a nagy i írót és a nagy publicistát látja benne, hanem ( az embert., az életnek varázslóé mesterét, a szívjóságnak az inkarnáoióját. aki mindenkit 1 lenyűgöz, aki egyszer a közelébe férkőzött. ; Gyermekkoráról beszél. Pozsonyban szüle- t tett ée két hetes volt, amikor onnét Buda i pestre került. Valami megfoghatatlan, intui- < fciv megérzés árad abból, amit szülőhelyéről 1 mond- ! — Mi megéltük a népvándorlást, mi meg­éltük a tatárjárást, megéltük Amerika felfe­dezését, megéltük az Ezeregy éj meséinek a realitását, — annyira, hogy a mai gyermek­nek már a kezébe sem lehet adni az A lap,in csodalámpáját, vagy a repülő köpenyeget, mert csak meg kell nyomni egy gombot, vagy el kell menni a moziba, hogy mini ter­mészetes rrúndennapiságot észlelje a csodát. *— Negyven év előtt korszakaikat fi csodá­ba léptem az Aner-harisnya feltalálásával. Azóta ez a, csoda tízszer is megismétlődött s ma kevés nekem a százötven gyertyálángos asztali lámpa. — Át kelleti tanulmányozni a fölrajzdi és történelmet, természettudományt és antropo­lógiát, — meg kellett tanulná uj tudományo­kat, szociológiát és technológiái. Konvertál­ni kellett az idövalutát, mert amíg akkor a gyorsaság netovábbja a hetven kilométeres gyorsvonat volt, — ma a repülőgép re kora­jói is meg kell javítani, hogy a sietés ideges­ségén enyhítsenek. Az ember ez alatt az idő ólait alighogy beleélte magái az újba, már ki kellett belőle szakadnia a még újabba. — Korszakok, amelyek azelőtt száz eszten­deig tartottak, lezajlottak tíz, sőt a háború után egy-egy év alak is. — Az ilyen világban az író élete a keresés­ben merül ki és mihelyt megtalálta magát, — mér el is vesztetté magát. A negyven esztendő ulán voltaképpen azzal kell fog­lalkoznom, hogy feleletet találjak arra a kérdésre, amelyet most elémbe tálaltak. — Tartok tőle. hogy ómig csők élek, min­dig keresnem kell. Az Írásairól esik szó. Melyik .müvét szere­ti a legjobban, melyik a legkedvesebb a szivé­nek? — őszintén akarok felelni erre a kérdésre. Legkedvesebbek azok a müveim, amelyeket szereltem volna megírni. Mi hisszük, hogy Kóbor ezeket a müveit még meg is írja. Lesz rá ideje, hiszen olyan fiatal. # A titkár uj látogatót jelént. Hölgyet. — No eredj már! — mondja és már nyújtja is a kezét A Podl<*rpalsKaru**) Szcllötermeiók Országé* Szövetsége, Beregszász, adni a legprímább minőségű, garantált fajtiszta 2 éves "■ySkeres vadvesszet éu oltványi, úgyszintén gyümölcsfát teljes garan­cia melb-tt, bestertési, tehát legol­csóbb áron. Megkeresésre ajánlattal szolgálunk A modern gyermeknevelés irányelvei Irta: Hübschmann Zsigmond dr. gyermekorvos Eperles — Gyermekkaromban, ha a Dumjkerin­gót hallottam, egy sárga házsort láttam ma­gam elölt a Dun/r, partján és azt mondottam: — ez Pozsonyi Amikor húsz éves koromban végre eljutottam Pozsonyba, akkor csodda- tosképpen ráismertem arra a képre, amelyik n gyermekben felmerült, — És azután beszél a negyven évről. — Ez a negyven esztendő — mondja — olyan, amelyhez tartalomban fogható alig jutóit más generációna>K, amióta a világ áll. Amit mások könyvekből, tudományokból úgy /avultál', amit a mesékben és a történe­tekében olvadni szokik, a.z a m i generációk­nak egészében élményül jutott­ul. A gyermek szettem*' foglal­koztatása hrstéves koráig A gyermek szellemi fog-alkoztatását az feköla- kötefezertteég koráig a műveltebb népoeztálynál mesék elbeszélésével eszközük. Orvosilag ezt nem ie kifogásolhatjuk, de nem túl fiatal gyermeknél kezdjük. A gyermek korához és érzékenységéhez kelil a mesemoodásnál atka lm rakodnunk, mert- könnyen izguló gyermeknél már pusztán a mesétől félelem ée éjszakai nyugtalanság keletkezhetik. Célszerű oktatási eszköz a gyermekek részére a képeskönyv, amot'yei a szemléltető oktatás állap­jait vetjük meg. Sajnos, hogy csak igen kevés hasz­nos képeskönywel rendelkezünk, mert a legfőbb­jének a szövegírója és a rajzolója ninosen tisztá­ban f>aeal, hogy a ktis gyermek mit érthet meg m ilyen könyvből és ml terén* figékooy. így sokRzor oly müvéraci képeket » tótunk * gyermek képes­könyvében, ounelyeiMít w Bfető ká» gyermek még fel nemi foghat. A gyermek szadiéira képceísógefetrk gyakorlására már az iskolakötelezettség kora előlit a vallásiam­ból Is merülhetjük elbeetfeléeeáink tárgyát. Termé­szetesen sohasem szabad azt a végzetes hibái ©1- hövetnünk, hogy a gyermekei vallási ellentéfekre és más vaiilásának gyűlöletére serkentsük. A felnőttek társalgásában előforduló kü’önféle dolgokról nem szabad a gyermekeknek tudomást szerezniük. Ez ellen igen gyakran vétenek, ami­kor pl. a gyermekkel, vagy annak jelenlétében a felnőttek megbeszélést folyhatnak pl. egyes beteg­ségekről el'b. Érzékeny idegzetű gyermekekre oly sroíggesztiv hatással van az ilyen helytelen eljárás hogy előbb, vagy utóbb ugyanolyan panaszokká' állanak e'-ő, mint amlnőkről a felnőtteket beszólni hallották. A zenei oktatás kérdése Különbözőek a vélemények arra nézve, hogy a kis gyermeket mely korban taníttassuk zenére? Sokan azt tátják, hogy a gyermeket hat éves kora előtt zenére oktatnunk nem keli. Általános­ságban orvosi szempontból is ezen nézetnek va­gyunk a hívei. Rendkívüli zenei tehetség esetén, ha e kis gyermek testileg eléggé fejlett, akkor már a hat éves kor előirt is részesülhet zenei oktatásban. Egy másik kérdés az. hogy a zene tanulása a gyermeknek egyáltalában hasznos-e? A zenét ugyanis sokan a gyermek felesleges 6zel.emí munkájának tartják. Ezen felfogásra azon tapasz­talait vezet, hogy sok ember tanul gyermekkorá­ban zenét és a későbbi korban csak kevesen gyakorolják. Ebből egyúttal vonjuk le azon véle­ményt, hogy akinek a zenei tanulásban komoly eredményt elérnie kilátása nincsen., az ne is tanul­jon zenét. Zenét csak olyan ejr én tanuljon, aki­nek szándéka, vagy kilátása van legalább olyan eredményt elérni, hogy muzsikája úgy neki, mini másnak örömet okozhat. Gyermekeinknél vizsgál - táeeuk meg zenei érzéküket, mert akikben zenei érzék nincsen. azokat természetesen zenére oktat­ni hiábavaló fáradozás. Helytelen az a felfogás, hogy e gyermek későbbi ieko'ai éveiben a zene'árulás miatt szel’enwileg túl lesz erőltetve. A zenének a gondolikozóképes- eéghez semmi köze sincsen és az, aki . ósscdöT' ját­szik. sohase lesz jó zenész. Tehát, ha a gyermek zenét, tanul, az nem jelent számára szellemi meg­Basedöv és söIyvtaíTj kérje a* otthon csizi ód- knra használat* utasítását. Csízlűrdü. I terhelést, hanem a zenéléssel éWrtött idő: e szellemi munkában való pihenés tesz a számára. Az iskolakötelezettség kora Némely családiban a gyermekei már az iskolába való járatása előtt az Írásra, olvasásra és számolás­ra igyekeznék méglanilaaii. Ez pedig igen hibás eljárás, mert amikor az igy előképzertt gy-ermek az iskolába körül, már semmi sem köti le figyelmét és olt figyelmetlensége folytán unatkozik. Ha azután oly feladatokra kerül a sor, amelyek előtte még ismeretlenek, akkor is tovább tárt a figyel- metáenségie. A tanító és a gyermek között ellen­tétek támadinak egyrészt a gyermek figyeknet'en- sége, másrészt az iskolai oktatás módszere miatt. Sokban különbözik ugyanis a módszer ia, amellyel a szülők tanítják gyermekeiket és. amelyet a taní­tó alkalma*. Hogy az ebből származó nehézségeket eUkerüijük, « gyermekei ta takatáha való járatára mwn kell olyan fckula tokra tawrtnnunk, aanolyek a* ikola tántólúsá tervőhoz tartozóak. Kérdés már nKWfc, hogy milyen karban keB a gyermeket aa iskolába küMewi? Szerencsére ezen kérdésre nem a szülők tartoznak feletek mert arról törvény iutézkedák. A 'örvényes ifnítóakedés a hat éves gyermeket az iskola látogatására kötelei és azon tapasztalaton alapszik, hogy a hat éves gyer­mek áWailábam tesfóileg és szellemileg annyira fej­lett. hogy az iskolába való járásra éreUnek ml nő­síthető. Ezen k.'iitümő törvényes intézkedést amely a hat éves gyermeket az iskola látogatására kötelezi, különféle kritikával illetik. A tény azonban az. hogy egy szellemileg normálisam fejlett gyermek számára az iskolád tanítás — min!egy hat éves korban — a legcélszerűbb fend Ikozás és oly szük­séges, hogy azzal szemben a gyermek testi fejlő­désére való kedvezőt,lem befolyása tokim telibe alig vehető. Különbé® arra való fektetetted: min­dem modern iskolában a tanítást a szokásos szü netekte® kívül, tornával és játék órákkal- teszik változatossá, amellyel egyúttal e gyermek testi fejlődéséi, ie előmozdítják. Anni a fertőző betegségekkel való fertőződéseket illeti, azok mindenütt előfordulnak, ahol több ember van együtt. A városi gyermekek tehát a fertőző betegségek ellen sohasem eléggé védettek, ha iskolába sem járnak. Az iskolai tanítás rendelkezései csak e normá­lis gyermekre lehetnek Lek intettel és ezen okból a szellemileg gyegébben fejlett gyermekek részére külön iskolák vannak. Az utóbbiak szellemi fogya­tékosságuk foka szerint hért—kilenc éves koruk­ban rendes iskolába kerülhetnek. A gyermek iskolai akartáéinál a szellemi fejlő­désre és a helyes testi nevelésre kell tetónlertfel lennünk. A gyermek szellemi fejlesztése mellett a testi nevelést sem Saabod elhanyagolnunk, hanem a kettőt harmonikus viszonyba kell hoznunk. Izmokat nem lehet táplálkozássá!] szegezni, ha­nem csak munka által. Miután a gyermekek járá­sukkal testüket hordják, ezen munkájukkal alsó végtagjaik izmai mindnyájuknál megfelelően fej­lődnek ld. A gyermekek felső testi: kar-, váll- és hátizmai rosszul vannak kifej löd ve. A szegényebb és gazdagabb szülők gyermekei között e tekintet bon már különbség van. amely abból ered, hqgy az e'őbb'iek korábban kénytelenek felső testük lz mait használni, míg az utóbbiakat gondosan óvják attól, hogy nehéz tárgyakat hordozzanak, mássza­nak. vagy egyób módon felső testiük izmait meg­erőltessék. Innen ered, hogy sokszor a gazdagabb szülő gyermeke felső 1 estében fejletlenebb és ezzel kapcsolatosan sokkal rosszabb is a tes‘tartása, mini a vele egykorú szegényebb szülő gyermeke. Már ez elegendő ok arra, hogy a gyermekek tornázlatAsnrói gondoskodjuník. A gyermekek tor- náztátását már az iskoláiba való járatásuk előtt kezdhetjük., azonban nehéz az egyes gyermekeik ér­deklődésért é« kedvét x tárná záshoz fe’koHení, Ezzel ezem-ben a négy—hat éves gyermekeket rendszeres tomázásra könnyű rászoktáLui, ha több gyermeket együttesen gyakoroJilaitiunk. A gyer- ímekefc utánzási készsége és a versenyzési hajla­muk a tomatani’ás lényeges segítőeszközei lesznelc. A toimaOktart,ásban a fiuk és leányok egyformán vegyeuek részt. Helytelen azon felfogás, hogy a leányoknak a későbbi életűik folyamán kevésbbé van szükségük izomerőire, mint a fiuknál:. Sok asszony kerülné el a szüléssé1 járó komplikáció­kat, ha leánykorában izomzartának laképzéeérői gondoskocllaik volna. Sajnálatos azon újabban elterjedt baélrit, hogy a torna gyakorlatokat és játékokat már a legkir-bb gyenmekllcorban tánotanitáaaal lehet pólóiul. A tánc a tornát sohasem pótolhatja és leghelyesebb. Ki a táncoktatás alól a gyermeket az ivaré rés, tehát a felserdülés koráig teljesen kivonjuk. Az iskolai oktatás ©ohesem lesz oly módon kor­látozva, hogy a gyemí-r-kok ‘ ólai év foívcmán megíeé'ő mértékben a szabadban mozogbassanak és játtszhaEean.alc. Ezeket pótolni és kiegyenü >eiű ceak az iskolai szünetek idején tudjuk. Kívánatos, hogy minden városi gyermek vaká­cióját por- és füstmentes vidéken tölbheeee el. Erre minden olyan helység megfelelő ame y a fenti követelményeknek megfelel, különösen ekkor, ha a gyermekeknek alkalmuk van ott más gyer- m'ekkel való társasjátékok üaésére. A legtöbb gyermek az iskolai év bef&jezé.'é után fáradási tüneteket mutat, mint pl. sápadt arcszin, rossz étvágy, erőtlenség eib., amelyek különféle fürdőkurára adnak a.kaimat. Ezek azon­ban teljesen feleslegesek, mert az eredmény nem a fürdő-, hizlaló- és az ivókúráknak tudható be, hanem egyszerűen a nyárnak és .. szabadban való tartózkodásnak. Semmi kifogás alá nem esilí. hogy a gyermekeit falu helyett fürdőbe vihessék, de egy ár! átlátó kúrát is a gsynmeknél mellőzni kell, hogy általa a gyermekben a betegségi érzetet fel ne keltsük. A gyermekkel csak akikor csinálta esünk fürdő- kurát, ez né&üiüöeihetetlec’M szükséges. (Vége következts.) RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PBAfJÁ; 11.90 Graanofoa. 16.00 Tözedehirek. 16.06 Jazx-zcoe a Doa .furai e< Cornp. cwnü revü- bői 10-30 Délutáni hajfcjversetty. tílAO Némert '■*>- wián. 19.(C Bttkikíjlta ba«igv»rt>f®y. 20.00 Cerny sponyol kompozioiókart játszik hegedűn. 20.20 Mary Cavanová daiestéJye. 22.20 Mo«.iern zeneesrté’y. — POZSONY: 13.30 és 1G.OO Gramofo®. 13.50 Magyar ée német hírek. 16.30 Svobodová zongorahang ver­senye. 16.50 B. Kubaiévá Stepanová daéeetélye. 17.25 J. Polliik hegedű:játéka. 17.45 Magyar leadás: Benyovseíky Károlyt G^egés ördögökről, boszor­kányokról és egyéb szel*temekről, majd Sza*'eitnay Rezső: Találkozás e hősökkel. Utána zened rész. Nocturao zongorán e’őadja Rích'er Magda. — Allegro előadják Ti*chy György (hegedű) és Riob- fer Magda (zongora). Magyar rapszódia: Előad­ják Tichy Gjőrgy (íiegedü) és Riiohter Magda (zongora). 18.40 Szlovák nyelvkurzus. 19.03 Gra­mofon. 19.30 Operaelőadás a szlovák nemzeti szín­házból: Smetana: Két özvegy. — KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Déli hangverseny. 13.30 Magyar hírek. 17.00 Hangverseny. 17.20 Gramofon. 18.20 Francia nyelvkurzus. 19.05 Gramofon. — BERLIN: 7.00 Reggeli gimnasztika. 16.30 A budapesti trió hangversenye. 17.50 Köaíjvujdonságok. 19.00 Köunyü zene aa Adton hotelből. 21.00 G. Hasel- ton: A sárga zekke, kinaa jálék. 22.20 Időjárás, natpi és sportesemények. — FRANKFURT: 7.15 Reggeli gramofonthangverse-ny. 16.30 Könnyű zene. 18.05 Előadás a modem fiimrőL. 18.45 Edefelein dr.: A zene és a nagyközönség. — HAMBURG: 6.30 Reggeli hangverseny. 11.00 Gramofon. 1120 Katonadalok. 12.20 Déűd hangverseny. 16.00 Mo­dem versek reoilálása. 19.00 Angol nyelvkurzus. 22.30 Könnyű tánczene. 0.30 Éjszakai hangverseny. — LIPCSE: 1015 Újsághírek. 13.10 Tánczene. 16.30 Szórakoztató hangveraeny. 21.20 Colegiuni Mueicum, bécsi táncok a XVII. évszázadiból. — MILÁNÓ: 19-30 Könnyű zene. 20.15 Legújabb hírek. 20.30 Hangverseny. 21.30 Szólóhangverse- n>>ek bemondás szerint. 23.05 Esti tánczene. — BÉCS: 15.25 Délutáni hangverseny. 19.00 Olasz nyelvkurzus. 19.30 Átvitel a bécsi operából be­mondás szerint 22.05 Esti híreik. 22.15 Dos tál zenekarának esői hangversenye. — BUDAPEST: 9.15 Mándiite zenekarának hangversenye. 11.15 Vizáiilás. 12.00 Harangozó az egyetemi templomból. 12.06 Vonósnégyes. 1600 Gyermekek rádiója. 17.00 Szlovák nyelvkurzus. 17.25 Cigányzene. 18.15 A rádiőéled fé'órája. 18.40 Rádió amatőrök rovvata. 19.20 Gramofon. 20.30 A magyar kdr. operáhúz zenekarának ha-iigveraenye. Utána lánczone a Szent G elfért. szá'löbóL — Minden két percben leég egy épület az Egye­sült Államokban. Az egyik amerikai biztosi lásd szaklap kimutatása szerint az Egyesült Ál,Iránokban minden két percben leég egy épülő!. A Vmutáku* szerint évente körülbelül 500 millió d„ Ir.rra rúg a tűzkár. Ugyancsak megállnpltoMák. licgy cvenköik ikörülbolül 10.000 ennber veeati el éfetét t íteben. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents