Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-12 / 59. (2576.) szám
IWl mArekra 12, csfiígrflSfc. 3 A magyar írók és képzőművészek seregszemléje Kik jöhetnek számításba a Masaryk-akadémia irodalmi szakosztálya és kik a képzőművészeti szakosztály tagjainak beválasztásánál az előkészítő bizottság csütörtöki ülésén EST Prága előkelő Tabarinja a Hotel Esplanadebán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 órától — Török kávészaión 17 órától Telefon 288—41. Telefon 288—41 Minden vasárnap és Ünnepnap tánctea. Ifjúsági sajtónk válsága Prá«a, március 11. Á Schecer Lajos losonci tanár szerkesztó- Böbeu im/máir XI. évfolyamát élő A Mi Lapunk ifjúsági folyóiratunk legújabb, márciusi száma uj, tetszetős külsőben jelent meg. A magyar uj nemzedék minden igaz barátja és együttérző so rstársa ősziin te örömmel veszi kezébe a meguijhodott köntösű, tekintélyes és tisztes múltú ifjúsági lapot és a szeretet százszázalékos bizalmával kezdi szép, ujfbetűs oldatait olvasni. Megdöbbenéssel tapasztalja azonban már a lap első oldalán, hogy a külső változása voltaképp a belső, a szellem változását akarja dokumentálni. A Mi Lapunk legfőbb erénye és tekintélyes elterjedésének titka az arany középút volt. Miradig fel tudott emelkedni a világnézetek szélsőségeim s becsületes, korszerű és szociális magyar szellemével az egész kisebbségi magyar ifjúság lapja tudott lenmi. Mostani ujköntösü számának első oldalán azonban a vezércikkíró, a sarlósok egyik legexponáltabb tagja, szélsőséges világnézetet, „uj célkitűzéseket" és „uj feladatifel ismeréseket" hirdet s „a szocializmus megvalósításáért" hívja munkába a magyar ifjúságot. A nyílt világnézeti ezinvallMsnaJk még kirívóbb, a régi A Mi Lapunk aranyközép irányát és nemzeti szellemét megtagadó aláfestése az a bejelentés, hogy ezt a „társadalmi tudományi alapokra" való helyezkedést „Dérer Iván, Csehszlovákia iskolaügy: minisztere is örömmel helyeselte és kívánta", amikor a minap a cikkíró hét társával együtt Prágában felkereste és a magyar ifjúság koirszenii mozgalmairól informálta őt. Ne vegye tőlünk rossznéven ezeket az őszinte szavakat az általunk oly igazán tisztelt és nagyra becsült Soherer Lajos. Mi az ő elévülhetetlen, nagy érdemei előtt, amelyeket a kisebbségi magyar diáksajtó megteremtésével és felvirágoztatásával kivívott, ezután is fönntartások nélkül meghajtunk, azonban lapja legújabb vezércikkének elolvasása után komoly, a lap jövőjét féltő aggodalommal azon nézetüniknek kell kifejezést adnunk, hogy A M i Lapunk helye télén útra kezd tévedni, hogy szerkesztésében végzetes irányváltozás indult meg, hogy szerkesztésében felelőtlen és kiforratlan világnézeti befolyás kezd dominálni. A Dérer Ivánra való hivatkozás meg egyenesen politikai méllék- izt is ad ennek a gondolkozóiba ejtő „váltó iás"-nak. A kisebbségi magyar ifjúság egyetemét szolgálni hivatott lap missziója szempontjából egyáltalában nem megnyugtató „uj" képet stílszerűen egészíti ki a moszkvai uj népiskolák prágai gyermekkiállitásáról szó ló beszámoló cikk, amelynek írója százszázalékosan bedől a külföldet félrevezető szovjefpropagandának és Lrigyli a szovjettől az „uj“ iskolákat, amelyekért szívesen cserébe adná „a kapitalista államok sokszor vizes, piszkos, egészségtelen iskoláit". (Mintha Oroszországban a falusi iskolák kilencvenkilenc százaléka nem volna ma is sokkal egészségtelenebb a nyugat- és középeurópai falusi iskoláknál.) Távol áll tőlünk az az oktalanság, hogy kétségbe vonjuk a szocialista irányzatnak azt a jogát, hogy propagandáját az ifjúság körében is ne igyekezzék kiépíteni, azonban A Mi Lapunk tíz évein át az egész csehszlovákiai magyar ifjúság sajtóorgánuma volt s ha ma kisajátíthatja egy szélsőséges világnézeti csoport a maga céljaira, a lap árulójává válik tízéves nagyszerű múltjának, árulójává válik kisebbségi ifjúságunk egyetemének s megtagadja azt a kisebbségi missziót, amit tíz év előtt az egész magyar társadalom előtt vállalt. A Mi Lapunk nem lelhet csakis egy kisded világnézeti csoport sajtója, amely rajta kérésziül már a középiskolás padokban i» áthidalható lián árkot áshat a megemésztetlen szocialista jelszavakkal magyar diák és magyar diák közé. A világnézetek harcát hagyjuk az egyetemi évekre és a férfikor évtizedeire, A Mi Lapunk pedig maradjon ezután is az egész csehszlovákiai magyar ifjúságnak szórakoztató, nevelő, tanító s a kisebbségi élet nagy és nehéz feladataira előkészítő, az arany középuton haladó folyóirata. Távolitsunk el A Mi Lapunk útjaiból mindent, ami az ifjúságot ellenséges táborokra osztja s állítsuk vissza azokat a pedagógiai korlátokat, amelyek az uj nemzedék egységes magyar mun- kaszellemének kisiklásmentes, egyenes pályánál biztosítják. Erre kérjük teljes bizalommal a válságos tizenkettedik óráiban Soherer Lajost! Tói Jen Prága, március 11. Tegnapi számunkban lapunk egyik barátja hozzávetőleges képet adott azokról a nevekről, amelyeknek viselői a cökk- iró szerint jogot tarthatnak arra, hogy a most megalakítás stádiumában levő akadémia tudományos szakosztályának tagválasztásánál rájuk tokintettel legyenek. Ez a szemle természetszerűleg szerintünk is nem tarthat számot a teljességre, azonban le- közlésével is elő akartuk segíteni az előkészítő bizottság tagjainak munkáját. Szerintünk ugyanilyen alapon nem volna szabad megfeledkezni számos más magyar tudósról, akik föltétien értékei a szlovenszkói magyar tudományos életnek, hogy csak egy nehány nevet említsünk, ott van például Gömöry János Eperjes, Kirammer Jenő dr. Érsekújvár, Szántó Hugó Pozsony, Hefty Andor Késmárk, Borka Géza dr. Komárom, Sziicsy Géza Pozsony, Kőhegyi József dr. Pozsony, Horváth Cézár dr. Komárom, Spesz Sándor dr. Kassa, Wich Béla dr. Kassa és még számosán. Az előkészítő bizottság csütörtök délelőtt 9 órakoT tartja első ülését Prágában, mely alaklommal fölkeresi Dérer dr. iskola- ügyi minisztert. A magyar írók seregszemléje Éppen az előkészítő bizottság tagijainak munkáját megkönnyítendő, aktuálisnak tartjuk leközölni azt a névsort is, tmely úgyszólván teljesnek tekinthető s amelyet irókörökben terjesztenek. A minden irányzatot magábaöle- lő lista azért is figyelemreméltó, mert a szlovenszkói magyar kultúráiéi eddig tegproduktivabb ágát képviseli s ezek a nevek mennyiségileg és minőségileg is értékes munkásságot mutathatnak föl, mindenesetre jóval nagyobb könyvpcrodukdiót, mint a mostohább helyzetben lévő szloven- szkőd magyar tudomány. Egyes neveik, épp úgy, mint a képzőművészet egyes reprezentánsai, több országban ismeretesek és márkát jelentenek. A lista természetesen épp a teljességre való törekvés miatt nem feledkezik meg olyan nevekről sem, melyek idáig csak itthoni viszonylatban ismeretesek. Ez a névsor, úgy látjuk, azt mutatja, hogy éppen az irodalmi szakosztály lesz a Társaság három alosztálya közül az, amely eddigi produkciója után Is, számra nézve is és várható hatására nézve is a legszerencsésebb helyzetben van és mindjárt a kezdet kezdetén megfelelő súllyal Jog bírni. Az említett névsor az Uj Munka Társaság beválasztott, illetve meghívott tagjaival kezdődik. Ezek a következők: Györy Dezső Prága, Vozári Dezső Prága, Szvatkó Pál Prága, Darvas János Prága, Paál Ferenc Pozsony, Antal Sándor Pozsony, Juhász Árpád Kassa, Mécs László Nagykapos, Darkó István Prága, Sebes! Ernő Eperjes, Egri Viktor Nagyszombat, Neubauer Pál Prága, Szenes Erzsi Nagy- mihály, Fábry Zoltán Stész, Forbáth Imre Prága, Földes Sándor Komárom, Simándy Pál Losonc, Tamás Mihály Beregszász, Lányi Menyhért Kassa, Sándor Imre Kassa, Brogyáni Kálmán Pozsony, Szalatnai Rezső Pozsony, Jarno József Pozsony, Krann- mer Jenő ÉTseknjvá-r. Ezeken kívül: Szombathy Viktor Komárom, Jankovios Marcell Pozsony, Sziklay Ferenc Kassa, Tamás Lajos Pozsony, Herczeg Gábor Pozsony, N. Jaczkó Olga Tárná, Szenes Piroska Besztercebánya, Rácz Pál Ungvár, Ke- letnubéri Sándor Kassa, Sohöpflin Géza Eperjes, Telek A. Sándor Rimaszombat, Terén H. Ferenc Teréztanya, Vécsey Zolvissza haladéktalanul az általános ifjúsági alapra, vagy pedig számoljon azzal, hogy lapja szemben találja magát az egész nemzeti irányú magyar társadalommal. S vájjon ezért a veszteségért kárpótolná-e> néhány forrófejű, kiforratlan világnézetű fiatalember kétes értékű propagandája? Vorgáah Góca. tán Prága, In ez inger Ferenc, Farkas István Ipolyság, Simon Menyhért Munkács. Ez a lista a fentiek fenntartása mellett mindenesetre 40 számba jöhető nevet sorol föl s így előreláthatólag is épp az irodalmi szakosztály lesz a legzártabb és legnagyobb gárda. Képzőművészeink listája Képzőművészek köréből juttatták hozzánk az alábbi névsort. A napi munka lázában nincs időnk arra, hogy a listát boncolgassuk s egye sok neveinél értékítéletet mondjunk — ezt az Írók listájánál sem tettük meg —, azonban itt is örvendetesen tűnik föl, hogy a szlovenszkói magyar képzőművészet milyen jóíhangzó, sok külföldön is elismert névvel rendelkező gárdából áll. Éppen ez az önmagában is hatalmas és működési területében is szigorúan elhatárolt gárda garantálja azt, hogy a Társaság harmadik szakosztálya ugyancsak ígéretesen fog megalakulhatni s dolgozhatni. A hozzánk érkezett névsor a következő: Angyal Géza, Körmöcbánya, Ádám Gyula, Munkács, Bcreznay Ihis, Prága, Brudkner Valéria, Késmárk, Boruth Andor, Tátraszép- lak, Cseh Lajos, Losonc, Csordás Lajos, Kassa, Flache Gyula, Besztercebánya, Gerő Gusztáv, Losonc, j Gwerk Ödön, Körmöcbánya, Gyurkovits Ferenc, Losonc, Halász- Bradil Elemér, Kassa, Hermélyi Viktor, Körmöcbánya, Halasy Jenő, Dobsina, Harmos Károly, Komárom, Íjjász Gyula, Ungvár, Jasszus Antal, Kassa, Jánoska Tivadar, Pozsony, Jakoby Gyula, Kassa, Kollár József, Selmecbánya, Kősaeghy-WinMer Elemér, Tátra, Kis Viktor, Késmárk, Kotász Károly, Polónyi Károly, Rózsahegy, Makovits Jenő, Rimaszombat, Nemes Endre, Prága, Prohászka István, Somorja, Reichenthal Ferenc, Komárom, Sors Iván, Prága, Tichy Kálmán, Rozsnyó, Weiner Imre, Váíbesztercé, festőművészek, Berecz Gyula, Komárom, Riegele Alajos, Pozsony, szobrászművészek, Albrecht Sándor, Pozsony, Móry János, Németh István László, Pozsony, Simkó Gusztáv, Kassa, zeneszerzők. Ebbe a szakosztályba mintegy 40 név kerülhet be. Mint említettük, a magunk részéről a listát nem tartjuk teljesnek s csak a.z előkészítő bizottság munkájának megkönnyítésére s a tiszta helyzetkép könnyebb megszerzése céljából ismertetjük. Józan szavak az nagyonpoíilizált millióról* A Slovák „Az agyonpolitizált millió" címen vezércikkben foglalkozik a megalakulás alatt lévő magyar tudományos és szépművészeti társulat kérdésével. Az objektív szemlélőre valló cikk többek között ezeket tartalmazza: — Az agrárok a bizottság kinevezése miatt azért szórták nyilaikat Dérer miniszterre, mert állítólag csupa szocialistákat nevezett ki a bizottságba, illetve, hogy a miniszler- elvtárs mint szélsőséges pártember elsősorban a saját elvtársaira volt tekintettel és nem vette tekintetbe más csoportok ajánlásait. Azonban az agráriusok azt is kifogásolták, hogy a bizottság tagjai tudományos szempontból többnyire jelentéktelen emberek, ami pedig szerintük meg nem engedhető olyan fontos dolognál, amilyen a megalapítandó tudományos és szépművészeti társaság. Magától értetődik, hogy Dérer elvtársai sem nézték összetett kézzel az agrároknak az előkészítő bizottság elleni hajszáját, hanem ujjaikat föltűnve igyekeztek visszaverni az alig megszületett intézményt agyba-főbe verő támadásokat. És igy ma a köztársaságnak eggyel több attrakciója va<n. Az egymillió korona körüli kalamitás ugyanis egyre növekszik, az újságok lázasan kifutják az esetet, úgyhogy a milliós ajándékból valószínűleg éppen azoknak van a legkevesebb örömük, akiknek az ajándék szól. Ami minket illet, — Írja a Slovák — nem igényeljük magunknak azt a jogot, hogy a magyar tudományos és szépművészeti társaság dolgában határozhassunk. Csak . ívnyit jegy- zünk meg, hogy örömünkre fog szolgálni, ha az a millió teljesíteni fogja hivatását és lehetővé teszi, hogy a magyarok irodalmi, tudományos, vagy művészeti-ambícióikat itthon, a saját szülőföldjükön elégíthessék ki, amely egyidejűleg integrális része Szlovén szkon a k, illetve a köztársaságnak, hogy ne szaporítsák fölöslegesen azokat a panaszokat, miszerint a szlovenszkói magyar kisebbség kulturális tekintetben el van nyomva, amint azt eddig tették itthon és a külföldön. A köztársasági elnök által a magyaroknak adott ajándék kapcsán mi kötelességünket teljesítve csupán ara akarunk rámutatni, hogy mennyire agyon van politizálva egész közéletünk. Bizonyos ugyanis az, hogy ha ma az iskolaügyi miniszter székében egy agrárius ülne, akkor a magyar tudományos és szépművészeti társaság előkészítő bizottságát teljesen agrár formára szánták volna — és ma a szocialista elvtársak, talán épp Dérer íőelvtárssal az élükön volnának azok, akik az egész köztársaságot te- lekürtölnék, hogy az agrárok milyen kvalifikációnélküli emberekkel ültették tele a bizottságot. De nemcsak erről van szó. Valahányszor jön egy kéz és köaforrásókból pénzt hoz s Masa- ryk elnök ajándéka ilyennek tekinthető, óriási hűhó keletkezük, ritka, de éppoly undorító versenyfutás kezdődik abból a célból: hogyan lehetne mennél inkább pártérdekek számára kihasználni ezt a pénzt, még ha azt olyan emelkedett célra adták is, mint amilyen a tudomány és a művészet. S ez az, ami visszatetsző, ami minden jobb és finomabb érzésű embert undorral tölt el s ezért kell elitélnünik ezt úgy agrár, mint szocialista részről az egymillió körül rendezett egész komédiát. Az a visszatetsző marakodás, melybe egyre vadaibíbul belekavarodnak a szocialisták és agrárok jobb körei is, erős ellenszenvet vált ki a közvéleményben. Sem az egyik, sem a másik fél javára nem lehet fölhozni semmi mentőkörülményt. Látva azit, mi mindent csinálnak ma a magyaroknak ajándékozott egymillió körül, hogyan akarják úgy a szocialisták, mint az agrárok feiárén- dáini maguknak a leendő magyar tudományos és szépművészeti társaságot, hogy aztán a gyökeréig agyonpolitizálják, talán csak politikai legitimáció alapján vegyenek föl beléje tagokat: igazán nem irigyeljük magyar polgártársainktól ezt a nagy ajándékot. Sőt, nemcsak, hogy nem irigyeljük ezt az összeget, de ilyen ajándékot egyenesen nem is kívánnánk magunknak. Csak aztán senki n© csodálkozzék azon, hogy ha a köztársaságban nagyon mostohán ápolják a tudományt és -az irodalmat. ' 1 ITTi1.11■ ■ III I Icsoacvídéli dohánytermelők eredményes küldöifség- járása Prágában Prága, március 11. A losonci és kékkői járások, továbbá Losonc városa és a középezloven- szkói nemzetgazdasági zsupa közös küldöttsége Csizmanec Isván losonci járási főnök vezetése mellett ma Prágában az állami dohányjövedék központi igazgatóságán interveniált a Losoncra kért dohánybeváltóhivatal létesítése érdekében s kérte ezen két járás területe részére engedélyezett dohány termelési kontingens felemelését. Kétórás tanácskozás után Pospisil dr. vezérigazgató a leghatározottabb formában megígérte, hogy e két járásban az eddigi 173 hektárnyi terület helyett 1932-re 527 hektárnyi dohányter- melési területet fognak engedélyezni és Losoncon egyelőre dohánybeváltó bizottságot szerveznek. Figyelem! Fizetem I Cigányzenekar Bt. ki Lajos prímás vezetésével naponta játszik a Batex étteremben Praha I., Rcvoluíní trída la, a Kotva palota mellett. Souíerran. Souierrain.
