Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-11 / 58. (2575.) szám
^l^GM-MAGtAUHÍRMP ■pwMMHWMMBMaMMiiirrii'ifflMwiirnirfiniíJMaflMMMig---------'" 1931 március 11, ezarda. ■HM—rn i «i 11 nwrr MAGÁNYOSOK SZIGETE Irta: Neufeld Béla dr. A bérli ni orvositól légára gondolok, aki barátnőjével él együtt a lakatlan Gaiapagos szagot ón. Modem Robinsonnak nevezik, aki önként vállalta sorsát De ne felejtsük el, Robinson egyedül volt (s csak később társult hozzá Péntek) s a világkóbor francia tenniszjá- tékos, Górauit is, magányosan szelte törékeny vitorlásává] az Óceánt Ritler doktor ellenben egy asszony társaságában fordított hátat Európának. És Ckes’erton szerint egy emberpár közössége nem l-f-l=2; hanem az egyéni erők é s'bátorságok sokszorosan fe'fokozása. Ritter doktor motívumait pontosabban nem ismerjük. Önkénes kiválását az emberi társadalomból azzal indokolja, hogy a civilizáció nem nyújtott számára lelki tarta’mat és magányos elvonultságának célja — az önmegismerés. Amit a berlini orvos mond, az nem bogarasság csupán, vagy éppen póz. Egyre többen vannak, akik a mának civilizációját lélektelen monotonnak éráik. Az életstílus nriiíormizá 1 ódásának egyhangúsága hatalmasodik el a gépkorszak emberén, amely minden egyéni vonást és rend kívüliséget megsemmisít. Minden tömegje-enség: technika-, termelés, divat, táplálkozás stb. Az egyén csupán visszatükrözi az egyetemes életforma típusát Az egyéni élet teremtő belső feszültségei ellankadnak, az általános uniformizálás és ra cionizá’ás végzete alól senki se vonhatja ki magát. Ez a civilizációs katzenjammer, amelynek első szellem történeti kifejezője I. I. Rousseau volt, hevesebb menők vési törekvő sek formájában jelentkezik a modern ember életében. Természetesen a vágy és annak megvalósítása között nagy7 a távolság. A Robinson-ideál, — úgy érzem — megfelel óu-iink egyik alapvető törekvésének. Délbe regény-kreációja, a lakatlan szigetre eí- vetődött és Önerejére utalt Robinson, túl az egyéni sors ábrázolásán, egyetemesebb vágy- törekvést is kifejez: o kötetlenség mindnyájunkban szunni/adó eszméjét Azt halljuk egyre, hogy az ember „társas" lény, sőt Taíne szemében az ember ugyanolyan társadalmi tennék, mint akár a „vitriol vagy cukor". A közkeletű tanítás szerint az ember szociális ösztönökkel jön a világra F*reud óta éppen az ellenkezőjét tudjuk. A pszichoanalízis megalapítója azt tanítja, hogy veleszületett ösztöntermészetünkben mindnyájan a*zoci-áli$ak vagyunk és csak később, a nevelés és a kényszer fejleszti át anarchisztikus hajlamainkat, — sokszor igém tökéletlenül — öeszemüködő közösségi energiákká. De a gyermekség! ősi Ié’ek nem semmisül meg s a felépítmények alatt változatlanul tovább élnek — ha betemetettem is — ősi egyéniségünk lázongó elemei. Leljünk mélyén mindnyájon nomádok na.gyu.nk és a túlhajtott emberi közelség, a végletekig vitt alkalmazkodás, idővel kiválasztja a menekvés ösztöneit. Főúrier falanszter-rendszere is csődöt mondott, mivel az embernek közösségi létén tűi nem biztosított valamelyes nr ni máiig. kiegyenlítő egyéni létet. Érdekes, hogy kollektív társadámakban, napjainkban Oroszországban, mennyire érezhetővé vá’ik a tö- megegyüttlét kényszeiszüksege, amidőn is a család és az egyéni gazdálkodás felbomlásával az emberek élete szinte kizárólag íömeg- együtíl étek ben — k’ubbok, tömegétkezdék, szállások stb. — zajlik le. Valami igaza Ritter doktornak is van. Az ő magánykeresése nyilván reaktív természetű i a tü'ontul érezhető társadalmi konvencióval szemben. Rousseau embermenekvése ellenben nemcsak kulfurbetegség volt, hanem azonkívül egyéni neurózis is. Ennek a betegesen iulérzékeny és neurotikusán félénk zseninek az élet legbanálisabb eseményei is megrendülések voltak, amelyektől rettegett és menekült előlük. Ez a személyes élmény determinálta á'modozásaát arról az emberi kötöttségről, ahol gyöngéd emberek élnek együtt szel'enni és lelki meghittségben. A Rosseau példája minden neurózisra érvényes. Minden neurózis szükségképpen teljes ehzrgetlUégbe torkolik. Minden nurotikus egyén ezt a konfliktust, a társadalommal való megbasonlását érzi felfokozott intenzitással. Miként a neurotikus lelki betegek gyógyterápiájának végső célja is — kivá’t az adleri individual-pszicho- logla szellemében — az egyén újra. beágyazása az elveszett közösségbe. Viszont a magányos elvonulás nem mindig egyértelmű lelki betegséggel . Van teremtó, alkotó magányosság is, amelyben beérik az fim bér müve, vagy indulása. Goethe hányszor említi a magány érlelő, termő bőségé? és Nietzsche zordon magánya minő halhatatlan értékeket izzóit ki? Krisztus és Buddha mikor kimondták az igét. hosszú magány érlelő útjáról tértek vissza. Nem tudom, olvasta-e Rátter Montaigne essay-ét a magányról, amelyben az ember lemond minden földii hiúságról és becsvágyról és bensőjébe fordulva éli életét? Avagy hindu bölcsek példája serkentette, akik életük el- konyán, minden földi jót elvetve, egy szál UTÓIRAT Paris, március. Hátha még utó lóri az utóirat a „Dreyfue- affaireu-t! Szerdán reggel adtam postára a cikket, s szerda este már nem játszották a PAmibiguben a szerencsétlen Iii oh epim - darabot. Csütörtökön pedig arrói volt még csak szó, hogy a főszereplő hirtelen megbetegedése folytán maradt el az elöadáá. Újságírói kötelességemnek tartottam, hogy most már a továbbiak iránt is érdeklődjem. Ott akartam lenni a csütörtök? előadáson, mert éreztem, hogy baj van a kréta körül, s úgy látszik, iskolabeteg lett szerdán a, Theatre l’Ambigu. Mások i-s megszimatolbatták a dolgot, zsúfolt nézőtérre, — vagy még soha nem látott harc és háborúra lett volna ezúttal kilátás, ha — M. Rivers. a színház igazgatója be nem adja a derekát. De beadta, s igy a csütörtöki előadás és az ezzel kapcsolatosnak Ígérkező színházi botrány is elmaradt. A „Dreyfus Affa:re“-t végleg levették a műsorról. Mert I-e kellett venni, hacsak ... A továbbiakat hadd mesélje el maga Rivers igazgató: — Erősen reméltük, hogy az „Aotion Franchise" ágensei, a Király Rikkancsai, végezetül mégis csak észre térnek, s diadalmas utcára engedik a ..Dreyfus Affaire“-t, melynek hazafias tendenciáját csak tudatos rosszakarat tagadhatja le. Miután azonban az estéről-estére hevesebb, s már igen súlyos sebesülésekre vezeIL A. beszéfoképcsség Sejiodésének kora Az e’eő fejezetben megbeszélt csecsemőkorhoz közvetlenül csatlakozik a beesélőképesség fejlődésének kora. A beszélőképeseég fejlődése a beszéd érte mi felfogását megelőzi. Többnyire csak egy nyelvre tanítjuk a gyermeket. Olyan családokban, amelyekben két nyelvet egyformán beszédek, előfordul, hogy a gyermekek mind a kőt nyelveit már kezdettől fogva efeajátiitiák. Ha a gyermekek mindig két nyelven haiüiaraak beszélni, akkor hol az egyik, hol pedig a másik nyelvből választják ka szavaikat és kőt nyelvet sántítanák el — látszólag, —, mert ha tényleg helyes volna, hogy a gyermek époly jó! tanulhat meg egy, mint kért nyelvet, akikor ez oly előny lenne, amelyet senki sem vonna meg gyermekétől. Csak akkor vesszük éezre, hogy a gyermek a két nyelv közül egyikei sem tanulta meg tökéletesen, amikor az iskolába kezd járná. A gyemnek, hogy a tanítás nyelvéit követhesse, kénytelen a két nyelv közül az egyiket elhanyagolni. Az iskoláz tatásra való tekintettel helyes az, ba a gyemnek először csak egy nyelvet tar 1 meg és pedig elsősorban azt, amely számára az oktatási nyelv lesz. Egy másik nyelvet csak akkor tanuljon a gyermek, amikor az elsőt már uralja. A beszélőkepésség fejlődésének korában azonban még más nevelési hibákkal is találkozunk. A gyermek ugyanis, amikor már a beszéd elsajátításában annyira haladt, hogy kérdéseke* tud intézni, akkor a környezetétől sok mindent igyekszik megtudná. A gyemnek kérdéseire való esten válaszaink azonban nemcsak nyelviem ereiét gyarapítják, hanem ezek egyúttal az első és legfontosabb oktatások a számára. A gyermek állandóan kérdéseke* intéz tárgyaik és előtte eddig wmeret- !en élmények iránt és igy minden válásából valami újat tarauL A normális gyermek ezen érdeklődésért az iskolai oktat ásnál is folytatja és éppen ezért minden iskola számára a tanítási anyagot előre pontoson beosztják, hogy az elvégzendő tananyag a gyermek korának megife’elő felfogása képességét kielégítse, de meg ne erőltesseHa a családban csak egy gyermek van, vngy több gyermek, akik között azonban nagy a kor- különbség és nincs külön személy, aki velük fog- 'nikoazék. akkor a szülők az első években a nevelés mértékét többnyire nem veszik totkioletbo. A gyermekek ennek folytán állandóan oly felnőttek társaságában vannak, akik kérdéseikre válaszo’gat- nak. Ezáltal az olyan gyermekeik szellemileg nagy előmenetelt tanusiíamik. aminek a szülők nagyon örU'nek. Sajnos, a szil lő!: nem is tudják hogy az jüyeo helytelen nevelés imdíyeo veszély* rejt magábotoaJ kezükben, utolsó búcsút? vándorlásra kelnek? Bármint is van, akármi hajtotta messzire a berlimá orvost, együttérzéssel figyeljük innen európai börtönünkből, akinek cselekedete szimbolizálja sokak menekvő vágyait. Az egészben a legfájdalmasabb, hogy7 az ember még a Galapagos szigetén se érezheti zavartalan egyedül magát; kiváncsi utaztatók nyugtalanítják az emberpár békéjét és mások követni készülnek példáját. Nincs menekvés! írta: HUNGAMCVS VIATOR tett tüntetéseket sehogysem akarták abbahagyni, lelkiianieretibeli kötelességemnek tartottam, hogy Chiappe rendőrfőnök úrral a további teendőket megtárgyaljam. — Montsieur I’réfet hivatalosan nem tiltotta he a darabot, elleniben figyelmeztetett, hogy legilíetékesebib tudomása szerint, a tüntetők még az eddigi botrányokat is fölülmúló, véresebb rohamot készülnek a. színház, a szereplők s a közönség ellen intézni, ha tehát ezek tudomásulvétele dacára sem fogom saját jószántara- ból a darabot a műsorról levenni, s esetleg halállal végződő tüntetések forrnak a további előadásokkal kapcsolatban lefolyni, a felelősség teljes súlyát reám hárítja. Ezek után természetesen nem tehettem egyebet, mint hogy önként levettem a műsorról a végzetes következményeket maga után vonható Dreyfus-darabot. — Két napig szünetet tartunk, s szombatra a „.L’Homme qtij assassína"-t tűzöm műsorra. Ez a kétna.pi szünet reám nézve óriási anyagi veszteséget jelent, de még többet veszít az a sok kitűnő művészember, akiket — számszerint harmincat — uj darabomban foglalkoztatni nem tudok, & igy, bármennyire is sajnálom őket, lehet, hogy hosszabb időre munka s kenyérkereset nélkül maradnak. Ezekért a felelősséget vállalják azok. akik minket ebbe az igazán nem képzelt kényszerhelyzetbe hoztak. # Harctéri jelentés: A Sipka-szorosban azóta minden csöndes. (ml HMnyrák sok cenLádibtun annak a tudata, hogy a gyonuoikekiiefc a felnőttekkel való életei ó tórsülgúsa a gyermekeknek állandó oktatásét jelenti. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a beeBÓóőképeeség fejlődéeéneík korában a szellemi tuterőltetés a gyermeket a leginkább fenyegeti. Az áskolésgye rmok see'tomd túlterhelése, —- amint azt leé&őbb olvasni fogjuk —•, bebizonyítva nincsen. A gyermek engedelmességre való szoktatásának módjai Már e beszéd képességének kifejlődése előtt lehet a gyermekkel a megengedett óe tilos fogalmát megórttetná. Ezen fogalmaikat móg tovább kell fejlesztenünk ,am :nt a beszéddel is megérttétbet- jük magunkat vele. Bőbbí esetben azt úgy tesszük, hogy mindenre, ami a gyermeknek tilos, egy jelzést használunk. A gyermekek fogékonysága között már ebben a korban is lényeges különbségek vannak- Számos gyermek, akiknél pl. következetesen használunk egy bizonyos szót e tiltott dolog jelzésére: ez engedelmességet megszokja. Ezzel szemben a gyermekek egy másik csoportja, az illető biiltakozó szó különböző hangsurlyozásától függően, nemcsak eóáíl a tiltott cselekvéstől, hanem energikus parancs színezetet adván előbbi tiltakozásunknak: látható lesbongolísággal is reagál. Ilyen érzékeny gyermekeiket igen könnyű pusztán szóval engedelmességre szoktatnunk. A gyermekek egy harmadik csoportja éppen ellenkezőleg, dacosan viselkedik és a jó szóra nem hallgat Ifit tűnök elénlk a sokai vitatott kérdés, hogy milyen további eszközökhöz nyuijurik, hogy a gyermeket mégds engedelmességre eooktaeeuikKó4 mód áll rendelkezésünkre: az egyik a jutal- mozás, a másik a büntetés. Vita tárgyúi csupán a büntetés, illetve a fenyítés kérdés© szokta képezm. A jutalmazást természetesen célszerűnek tNállják, holott az igen nagy tévedés. Ha ugyanis a helyesen cselekvő gyermeket, megoltalmazzuk, akkor azon hamis érzés támad benne, hogy csak azért kell engedelmesnek lennie, hogy jutá mat kapjon. Jutalmat adhatunk a gyermeknek, ha a® vaVan! helytelenséget aibbabogy és ezen őse'eked elének fontosságára és helyességére ráeszmél. Ezen eljárásnak azomtban szántán megvon a maga hátránya. A gyermek első életéveiben alkalmazható büntető módok: a kívánság vissza utasítása és az enyhe festi fenyítés. Az első büntetési módot, a kívánság megtagadását minden gyermeknél alkalmazhatjuk. A testi fenyítés a kéznek enyhe meg- legyímitésébő! álljon. Ua a szülő gyermekét a kívánság megtagadásának módjával ongedefonoeeégrc cwoktand nem tudja, akkor adott, esetekben kényto’en lesz a testi fenyítést, mint növelési esdi őzt igénybe venni, j 11 IIIIIMBMMMKWWJMBWWOtalMfgEgtSVia&igaBiadilWaMBMBMBBBB I Otthoni-Jódkurák Kérje az otthoni csizi ivó és fürdökurák használati utasítását. Cstzlürdö de azt mindenkor: csak végső esetben ajEkalmaz- hatja. A tarai tónak az iskolai oktatás kapcsán sohasem szabad a testi fényűé? durva fegyverével élnie, mert a testi fenyítést normális gyermeknél is csak addig a korig szabad alkalmazni, amíg a ] gyermek annak lényegét az okozott fájdalomban találja. Miheilyet a gyermek már abba a korba körül, amelyben —, mint az iskólaiköle'ezettség korában.. — az iíyen büntetés az önérzetét sörök akkor már alkalmazását el kell vetnünk, mert csuk dacossá tesszük vele a gyermeket és meg is gyűlölt élj ük magiunkat vele. A szülő vagy he’ye'dese és a tanító sem keini'1 az utóbbi helyzetbe, ha a gyermeket megfelelően fog’alkoztatía. Már az iskolába való járás előtt kell a gyermeket a tigye'mes észlel 'ere, bizonyos oé’tudartos foglalkoztatás melletti kitartásra és a teotd ügyesség gyakorlására oktatni. A gyermek helyes foglalkoztatása az első években A kis gyermek játékait úgy kell megválasztaná, hogy sze-fenni képességeit túlságosan meg ne oről- teesók. Ezen feltételnek a mozgással és énoktéssel kísért játékok felelnek meg. A keres,zlülviíelükhöz tehát böbb gyermek együifites részvétele szükséges és ennélfogva az egygyermekes házban, vagy olyan családokban, amelyekben a gyermekek között nagy a korkülönbség, be nem vezethetők. A játékokon kívül a gyermekek olyan foglalkoztatásáról kel gondoskodni, amelyek által elsősorban a megfigyelést gyakorolják. Az erre való nevelés már a legkorábbi gyermekkorban kezdődjék és pedig oly feladatok megoldásaival, amelyek egyszerűségűik mellett gondos figyelmet igényé nek. Ha pl. a gyermeknek építőkockákból mira'a után kell valamit felépoteraie. akkor ezen mintát kénytelen lesz jól megnézni. így lesz az építőkockákkal való játékból fontos nevelési eszköz. Amikor azonban az építőkockákat a .gyermeknek 'egyszerűen átadjuk, hogy eljátsszon velük, akkor csuk ec?tatamii fogja eltölteni idejét. Egy7 másik fontos feladat, amelyre a gyermek e’&ő élebé veiben való foglalkoztatásánál figyelemmel kell lennünk, abban álljon, hogy kitartásra szoktassuk őket Az ember teljesítőképességének a későbbi életkorban is a legfontosabb alapja, hogy bizonyos foglalkozása mellett kitartson. Olyan gyermekek, akiket az első hal esztendőben az egy tárggyal való huzamosabb foglalkozás által kitartásra nem neveltek, az iskolába való járáskor súlyos elilerabóbbe kerülnek az iskola követelményed- vei, mert ekkor kell pótolmáok azon lelki tulajdonságok eteajátíítását, amelyeket addág eb mulasztottak. A* eíső életévekben WSő nevefesniek a célját azonban ne csak a kézügyesség, hanem az egésa szervezet testi ügyesn^gének a kifejlesztése is legyen. A testi ügyességet a kornak megfelelő tornagyakorlatokkal fejleszthetjük. Ezeket már — a csecsemő bornásztwtásától eltekintve — két-négy éves korban megkezdhetjük, de nem vihetők keresztül az egyes kis gyermekeknél különfeilön, hanem csak csoportokban való tanítással. A lakásokban elhelyezett tornaszerek nem pórtolják az élőbbeket, mert a® egyes tornaszereket a gyemnek hamar megunja. A hétéves kor előtti gyermekek már a rud-% vagy köté'mászás. továbbá a létrán, vagy pádon való bomázás iránt fogékonyak. Ezen tomázáéi módok azért is oé'szerüek, mert a felső test izomzatúnak fejlődését is elősegítik. Az alsó végtagok izomzaía ugyanis a járás és szaladgálás folytán amúgy is jói fej’ődiik. A felső végtagok, a váll- és hátizemaat efenben fejlődésében visszamarad, mert ezen izomcsoportokat a gyermek kévésüké haszná ja. A tornázásnál tehát a kis gyermekkorban főleg arra kell tekintettel lennünk, hogy az a felső test izomzalát fejlessze. Sok szülő azt hiszi, hogy a séta a testi fej’ődést előmozdítja, pedig a hosszú séta, vagy még ke- vésbbó a eétakocsizás nem a kis gyermeknek való. Elóg baj a®, hogy a városi gyermek csak akkor kerül a friss levegőre és a napra, amikor séta ni viszik. A gyermeknek teeons alkalmat kell nyújtanunk, hogy m inéi több időt tölthessen a szabad levegőn és pedig oly módon, hogy pl. egy kertben, vagy egy megfelelő játszótéren egykorú pajtásai társaságában haracurozaon. (Folyt., köv.) — Londont nők szemüveg-divatja. London egy előkelő francia látogatója nyilatkozott egy angol lapnak. Elmondta., hogy a legmeglepőbb londoni tapasztalata az. hogy rengeteg nő visel pápaszemet. Nemcsak a színházban vagy moziban vesznek fed szemüveget a csinos, fiatal nők, hanem o® uecán, vendéglőben, sőt ötórai teákon tánekezben is szemüvegei viselnek. A francia nők soha nem vesznek fel nyilvánosság előtt pápaszemet., tu ságosan hiuak ehhez. Az angol nők viszont szántón adnak a külsejükre, de egyrészt nagyon fontosnak tartják hogy rendesen lássanak, másrészt az a véleményük hogy vannak nők, akiknek jó áll a pápaszem. Pártban a szemüveges fiatal nő egész különleges jelen g és nemrég a® egyik pikáns folyó Írni bon apróhirdetés je’eot meg, amelyben egy nr csinos, f alni, jóalaku pápaszemeti hö'gv icmoreít-gét korívsi. Le- helsóges. sőt nagyon valóoziiiü, hogy nem talál.' senkit aki megfelelt volna neki és a fríuica ur most. nyilatkozatában aijánljo a francia birdetónek. hogy menjen Londonba, mert ot! léjilen nyomon találkozhat szép, fiatal, szemüveges leányokkal, v Á modern gyermeknevelés irányelvei Irta: Hübschmann Zsigmond dr. gyermekorvos Eperjes 4
