Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-11 / 58. (2575.) szám

1381 március íl, aggja. 5 Wekerle pénzügyminiszter általános javuló tendenciát lát a magyar gazdasági életben Budapest, március 10. (Budapesti szer­kesztőségünk teJef cm jelentése.) Wekorl© Sándor pénzügyminiszter ma a Ház folyo­sóján kijelentette, hogy a gazdasági élet­ben általános járuló tendencia ran, amiről konkrét adatok nyújtanak megbízható ké­pet Nörekedett a nagy pénzcsoportok vál­lalkozási kedve és mindenfelé észlelhető a hiteléletben egy nagy megkönnyebbülés, így a hosszúlejáratú kölcsön zálogleveleit most már sokkal könnyebben és igen nagy összegekben lehet elhelyezni. A vidéken állandóan növekednek a betétek és egyre jobban élénkül a földvásárlási kedv is. Hi­szem, hogy ez a javulás állandósulni fog és ez az egész vonalon úgy gazdasági, mint pénzügyi tekintetben is érezhetőbb lesz, — fejezte be nyilatkozatát Wekerle pénzügy- miniszter. A szlovák újságírók szervezete a cenzúra enyhítését kéri Pozsony, március 10. A osh szlovák újság­írók szindikátusának pozsonyi fii ók ja legutóbb ülést tartott és Sidor Károly szerkesztő in­dítványára elhatározta, hogy emlékirattal fordul az igiazságügyminisártér­hez és a belügyminiszterhez, melyben kér­ni fogja a parlamenti és a pozsonyi cenzu- ragyakorlat re nds zabái y ozás át, illetve eny­hítését. Az ujsági rósz ervezet ugyanazon az ülésen uj tisztikart is választott. Az uj elnökség a kö­vetkező: elnök Husek K., áléinak Sidor K., pénztáros, Stejovsky I., titkár Pacalt M., vá­lasztmányi tagok Saksón I. és Kormaim M. A menseviki pór vádlottad fegyiiázzal sújtották Moszkva, március 10- A legfelsőbb szovjet- hiróság huszonöt és félórás tanácskozás után | meghozta az Ítéletet a mén seviki-pörben. Suchanov, Giinsburg, Petunin, Jonatajevsz- kij, Jakubovies, Soher és Grohmann vádlot­takat tiz-tiz évi fegyházra Ítélték, Belackijt, Teitelíbaumot, Ikovot és Szó kelővszki jt Öt- nyolc évig terjedő bartönbüntotósra. Az íté­let imdokolásálbatn a bíróság többek között kifejti, hogy a vádlottak töredelmes vallo­mását enyihitő körülménynek vette, ugyszin-' tón azt is, hogy a jövőben hajlandók a azov-1 jetkormány szolgálatába állami. Mivel a szov-, jetunió belső helyzete rendikivül stabil, a proletánbíróság eltekintett a halálos Ítéletek meghozatalától. A kommunista párt kongresszusa Prága, március 10. Szombat óta ülésezik a kommunista párt ezévi kongresszusa. A kon­gresszusról azonban' semmi sem kénül nyil­vánosságra, mert zárt ajtók mögött tartják. Egyes benfentesek szerint Gottwald képvi­selő, a párt jelenlegi vezére ötórás jelentés­ben számolt be a pártvezetőség működésé­ről. Rámutatott arra, hogy a központnak még mindig nem sikerült forradalmositani a kom­munista tömeget, azonban akciókéipességót növeli és generális támadást intéz a szociál- faeiszták ellen. A párt a belső válság likvidá­lásával és a renegátok kizárásával fokozato­san visszaszerzi régi pozícióját. Gottwald képviselő természetesen rózsás színekben tünteti fel a helyzetet, holott a va­lóság különösen most február 25-én bebizo­nyította, hogy a munkástöm egek a tisztán fia­talemberekből álló politbüronak felhívására nem vonulnak ki az uocára s igy a kommunis­ta mozgalom tulajdonképpen csak az üzemi tanácsok akciójában merül ki. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időiben a kommunista párt egyes községi választásoknál megerősödött. Ez azonban nem a pártvezetőség érdeme, ha­nem a gazdasági válság és az egyre növekvő munkanélküliség következménye. Százezer koronás sikkasztásnak jöttek nyomára egy prágai vasúti szeméiypénztárban Prága, március 10. A Prága-smtchovi nyu­gati pályaudvar ezemélypénzt.árában néhány nap óta vizsgálat folyik bizonyos hiányok megállapítása ügyében. A rovancsolás most ért véget s megállapítást nyert, hogy az el­tűnt összeg több mint százezer koronára rúg. A tettest máig sem sikerült kinyomozni, mert Vlosek Mária pénztárosnő, aki egyedül adhat­na útbaigazítást, halott- A pénztárosnő egyéb­ként semmiféle szerepet nem játszhatott ebben az ügyben, mert mindig tisztességes és roeg- ibádbató tisztviselőnőnek ismerték. T>IVC<ÍM-MacÓíAR.-H!RLAE> Egy Jugoszláviából kiüldözött magyar család borzalmas tragédiája Budapesten A Rosenberg-novéreh lakásukon mérgei vetlek he, majd hármuk köztiI kettő a Dunába ugrott — A Szabadkáról kiutasított család az uj környezetben nem tudott kielégítő kenyérkeresethez jutni Budapest, március 10. (Budapesti szer­kesztőségünk teleifon jelentése.) Megírtuk teg­napi számunkban, hogy a Margit-hidról teg­nap délelőtt egy férfi és egy nő ugrott a Du­nába, akik közül az egyik elmerült a vizben, mig a nőt kimentették ugyan, de a mentőko- csiban ő is kiszenvedelt. Később megállapi- tást nyert, hogy mindkét öngyilkos nő volt: Rosenberg Frida és Rosenberg Erzsébet és a két testvér közös elhatározással követte el végzetes tettét. A tragikus öngyilkosságról a következő újabb részleteket jelentik: A Rosonberg-csalúd Szabadkáról szárma­zik, ahol apjuk, Rosenberg Miksa ügyvédi tisztviselő volt. öten voltak leánytestérek, mindannyian gimnáziumban érettségizitek. Egy leány férjhez ment, a többiek pedig a szabadkai Hitelbank tisztviselőnői voltak. Politikai okokból négy évvel ezelőtt a négy nővért 71 éves apjukkal együtt kiutasítot­ták Jugoszláviából és a család akkar Buda­pestre költözött, A négy nővér elkeseredett küzdelmet folytatott, hogy fenntartsák ma­gukat. Kibéreltek egy trafikot, de pénz nél­küli nem tudtak kielégítő készletet besze­rezni. Erre 1500 pengős kölcsön kellett vol­na, amit azonban nem tudtak előteremteni. Mikor már semmi reményük sem volt arra, hogy ezt az összeget megszerezzék, a há­rom idősebb nővér elhatározta, hogy meg­halnak. Előbb a lakásukon mérget vettek be és azután elindultak a Duna felé- A leg­idősebb leány, Rosenberg Irén útközben rosszul lett és visszatámolygott a Lakásba. A másik két nővér pedig elment a Margit- hidra, ahonnan belevetették magukat a víz­be. Rosenberg Fridát kimentették ugyan, de a mentőkoesiban meghalt, Rosenberg Erzsébet holttestét pedig egy órával az öngyíllfkosság után halászták ki a BÖbrentey tér mellett a Dunából. Rosenberg írén, alá visszatámolygott a lakásba, betegen fekszik, Állapota nem élMveszélyCvS, de idézetét telje­sen íe(Multák a történtek, úgyhogy aligha­nem idegszanatóriumba kerül. Lecsón bilincsekben ülő Kasparik, harmadszor akart kitörni a theresiensiadti börtönből A vakmerő bandita amerikai stilii tervei eszelt ki a szökésre Beleba, a gyilkos tisziiszoíga árulta el Kasparákot Ám ez sem gátolta meg tervénekf élőké szitásé­■ben. Újból hozzájutott ahhoz a reszelöhöz, amely- lyel második szökési kísérlete alkalmával az / ablakrácsot fűrészelte át. A reszel öt fegyenctársai rejtegették és Kaspa- rik újból megkaparintotta. Hosszú munkával megbontotta a kályha mel­lett a falat, mely a cellát a folyosótól vá­lasztja el. A téglafalat meglazította és hosz- szas munkával lyukat fúrt bele. Ezt a mun­kát az elmúlt csütörtök éjszaka fejezte be. A falból kifeszitett téglákat elrejtette s a faiba fúrt lyukat gondosan kendővel takarta be és Így elleplezte. Ugyancsak kendővel borította be az egyik téglát, amelyet gyilkos eszköznek, fegyvernek szánt és a-kitörés alkalmával ezt akarta gyilkoló eszköznek fölhasználni,. Az volt a terve, hogy a résen kibúvik a fo­lyosóra. A nyílás másik oldalán egy ezalmakazal áH, ebben akart elrejtőzni. Úgy gondolta, hogy a kazalban lesre áll és amikor az őrtálló ka­tona elhalad a kazal előtt, a téglával agyon- sujtja. Elveszi fegyverét és azután a pro­foszt, aki a kulcsokat őrzi, a bajonettel le­szúrja, megszerzi a kulcsokat, kiszabadítja a többi foglyot és társaival együtt megtámadja az őrséget. Arra számított, hogy a zendülés zűrzavaros pillanataiban sikerül kereket ol­dania. A tervet gondosan készítette elő és mesterien kapcsolta össze a szálakat, d egy hibát mégis elkövetett. Belebát a szökés tervezett időpontja előtti napon halállal fenyegette meg, hogy ledöfi a szonyegkészitésnél használt ollóval, ha el­árulja a tervet. Beleba annyira rettegett a haramiától, hogy ezt a fenyegetést készpénznek vette és attól tar­tott, hogy Kasparik még akKor is leszúrja, ha a tervet nőm árulja el, hogy megszabaduljon a veszedelmes tanútól. Csütörtökön éjszakára tervezte Kasparik a szökést. Amikor a fölügyelő csütörtökön reggeli átadta Kaspariknak az ollót, hogy munkáját megkezdje. Beleba halálos félelmében kiragadtad az ollót Kasparik kezéből és föleiből tott: — Kasparik meg akar ezzel gyilkolni! A fölügyelő nyomban faggatni kezdte, mire Beleba elmondta Kasparik tervét. A vakmerő bandita nem is tagadott semmit. A fogház igazgatósága erre egyes zárkába vitte át Kasparikot, persze bilincsekbe verve és most újból bíróság elé kerül. A theresienr stadti hadoeztálybiróságon kell felelnie harma­dik szökési kísérlete miatt. Megdöbbentő adatok m nemrég fölfüggesztett volt sóvári erdőigazgató gazdálkodásáról A soffőr túlóra-számlája körülbelül hatvanezer koronára rúg A fegyelmi vizsgálat keretei állandóan szélesednek Leitmeritz, március 10. Ki ne emlékeznék még a háború utáni évek két vakmerő haramiá­jára: Leciánra és segítőtársára, Kasparikra, akik éveken keresztül tartották rettegésben egész vidékek lakosságát páratlan vakmerősé­gükkel, nagy raffináltsággal végrehajtott bű­neikkel. Nem riadtak vissza a gonosztévők a gyilkosságtól sem, ha gonosz céljaikat csak ilyen módon tudták elérni. A bűntények egész garmadáját halmozták föl e valósággal legen­dák szövődtek köréjük és bár három országrész csendőrsége üldözte őket állandóan, mindig ki tudtak szabadulni a gyűrűiből és tovább foly­tatták társadalomellenes hivatásukat. Végre le­fülelték őket, Lédán az olmüci katonai fogházba került, amelyből ki akart törni és vakmerő kísérle­tét csupán Kiss Ferenc baktipusztai magyar baka hősies önfeláldozása tudta megakadá­lyozni. Lecián a bitón fejezte be életét, Kas­parik László pedig a theresiensiadti katonai fogházba került, ahol már évek óta nehéz rabságban vezekel bűneiért. A fogság azonban nem törte meg a fékezhetet- len természetű embert és míg a többiek csöndes megnyugvással viszik vállukon a rabság gyöt­relmeit, addig Kasparik állandóan azon töri a fejét, hogy miképpen szabaduljon meg a börtönből, ho­gyan szerezze vissza az aranyszabadságot és kezdhessen újra a banditaélethez. Már kétszer kísérelte meg a szökést és bár nagy raffinériával készítette elő minden egyes alka­lommal a szökés tervét, de leleplezték s idejében megakadályozták szán­dékában. Az elmúlt héten leplezték le harmadik szökési szándékát, amelynek előkészítéséiben már meg­lehetősen előrehaladt, úgyhogy úgyszólván a tizenkettedik órában ütöttek rajta és hiúsították meg szándéka megvaló­sítását. Ez alkalommal Kasparik valóban olyan fan­tasztikus szökési tervet agyait, ki, amely ame­rikai stílusú és a hírhedt amerikai banditák szökési kísérleteire emlékeztet. Kasparikot éppen azért, mivel már kétízben kísérelte meg a szökést, szigorú fölügyelet alatt tartották, de ez nem akadályozta meg abban, hogv újabb és újabb kitörést ne készítsen elő. Elsőizben már az erőd alatt húzódó csatorna- rendszerbe jutott, amely a szennyes vizet vi­szi ki a folyóba, ott fülelték le. Az újabb szökési kísérletkor átfürészelte cellájának vasrácsát, az utolsó pillanatban azonban észrevették ezt is és megakadályozták a szökésben. De a kudarc nem törte le, a harmadik terv elő­készítéséhez látott. Kasparik a legutóbbi napokig közös cellában volt a kémkedés miatt 18 évi súlyos börtönre ítélt Falouttal. Fa.Ioutot azután más cellába vitték és Kasparik cellájába a ruszin Belebát tették, aki Paclik ezredes fele-égének meggyilkolása miatt tizenötévi béri" büntetésének' kitölté­sére került a theresiensiadti várbörtönbe. Beleba nyugodt és engedelmee fogoly, akivel semmi baja nince az őröknek és a fogház sze­mélyzetének. kasparikkal együtt dolgozik és szőnyegeket szőnek. Amíg azonban Boréba, csöndben, apatlkns nyu­galommal végezte munkáját, addig Kasparik szőnyegszövőé közben vakmerő szökési terve­ket is szőtt. Sejtették is róla szándékait, mert cellájában Mim üdftw verték. Eperjes, március 10. tSaját tudósítónktól.) A sóvári erdőigazgatóság volt igazgatójának, Anderle Károly mérnökinek a felfüggesztése és az ellene folyó fegyelmi vizsgálat mind nagyobb hullámokat vet a közvéleményben. Beavatottak szerint Anderle Károly szabály­talan gazdálkodásáról többen is tudtak, anélkül, hogy idejében közbeléptek'vf és megakadályozták volna az államkincstár mjj^kárositását. A fegyelmi eljárás, tárgyát képező cselekményekről újabban még egy pár figyelmet érdemlő adat került a nyilvá­nosságra. Anderle Károly első ténykedéseivel visz- sza tetszést váltott ki az igazgatóság számos hivatalnokából, de ezek nem mertek véleményt nyilvánítani, mert attól tartottak, hogy a sóvári enlöigazga­tónak magas protektorai vannak s a le­leplezésnek végül is a leleplezek isszák meg a levét. Későbben, amikor az erdőigazgató szabály tálán intéz kedései úgyszólván teljes nyílt­sággal folytak, többen panasszal fordultak a minisztériumihoz. Ezeknek a panaszoknak a sorsa ismeretiem, annyi azonban bizonyos, hogy a várt következmények elmaradtak. Egyetlen esetben pedig megtörtént, hogy a panaszkodó Ruzsicska mérnököt elhe­lyezték Sóvár róL Közben az igazgató tovább folytatta gazdál­kodását, nem hagyta magát a különböző pa­naszoktól és kifogásoktól háboritatni, éjjel és nappal igénybe vette luxusautóját, amely­nek soffőr je nem egy esetiben egyhuzamban negyven órát is dolgozott Voltak olyan időszakok, mikor az állam pénzéért vásárolt autón Anderle mérnök naponta átlag 400 kilométernyi utat tett meg. Az idők folyamán az erdőigazgató arra me­részkedett, hogy az állam lovait, amelyek az erdőigazgató­ság rendelkezésére állottak, idegeneknek bérbe adta, de a befolyt bérösszeggel nem számolt el, hanem azt saját céljaira hasz­nálta fel. Érdekes szerephez jutott az ügyben az omi­nózus luxusautó soffőrje, aki ‘nem minden­napi előrelátásról tett tanúságot akkor, ami­kor minden egyes kirándulásról pontos fel­jegyzést készített. Ezekből megállapítható, hogy a soffőr igazgatója parancsára számtalan esetben túllépte a szolgálati idő tartamát. A túlórázást felszámította és megtérítési ké­relemmel fordult a minisztériumhoz. Mint­hogy elszámolása teljesen szabályos volt, A minisztérium eddig vieszaaneaőlogoseii

Next

/
Thumbnails
Contents