Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-06 / 30. (2547.) szám

1931 február 6, péntek. 'toMM-MAfiÍARHlRMP 3 A bécsi egyetemi zavargások diplomáciai bonyodalmakat idézhetnek elő Ha délelőtt a kampóskeresztesek egy francia diákot véresre vertek A verekedések elfajulnak - Több súlyos sebesült—Dalháboru az uccán REMARQVE — REMARQUE-RÓL Az Emberi Jogodc Ligába nagygyűlést tartott a berlini Baoh-Saa'ibaa. Szásák és százak tolongtak a teremben. Százak és százaik rekedtek az uccán. Hemrich Maon beszélt a Remarque-íilmről. A gyűlést abból a óéiból hívták össze, hogy til­takozzék a fEm tilalom ellen. Természetes, hogy H. Mann is azt fejtegette, hogy a kormány .'útiba és engedélyezte a filmet, csupán az ucca tűntetett és ágált ellene és hogy nem igazság, hogy ez uccának több szava legyen, mint a felelés, komoly honatyák­nak. Hogy a film miilyen jó, milyen életihü, meny­nyire ember baráti eszmét szo'gál, arra egy példát hozott föl. A film párisi bemutatóján történt. — mikor a fiuk már beoólzott puskájukra borulva fek­szenek a mellvéden, az ágyutiiz elnémult, a drótok mögött hosszú rajban futnak eőre a franciák. Izgal­mas csönd. A gépfegyver lövésre készen, a kezek remegnek, a roham-hullám közeledik, még, még, még közelebb, már ki lehet venni az arcokat is, de még nem szabad elsülni a puskát, jöjjenek egész a gépfegyver torkába, — ebben a pillanatban a néző­téren egy nö hangosan felsiikoltott: — Ne lőjjelek! Aztán mások nyilatkozatait olvasták föl, köztük az Einsteinét Végre sor kerül Remarque nyilatkozatára. Re- imrque, aki mellesleg, — mint ismerete* — 80 millió koronát keresett a regénnyel, igen ritkán beszól a munkájáról s a betiltás kérdéséhez még nem volt szava a nyilvánosság előtt a következők­ben összegezte mondanivalóját: — Régen keresem a magyarázatát annak, hogyan lehetséges az. hosv emberek, akik végigcsinálták a háborút, alig 12 év ulán már olyan különfélekép­pen tudjanak beszállni a háború borzalmas valósá­géiról. Kétségtelenül igaz, hogy az átélt borzal­mak, most, a túlélés éveiben egyre inkább egy ha­talmas kaland fényével övezve tűnnek elő. Egyál­talán nem lehet és nem szabad a német katonáik liero'zmueát lebecsülni de erélyesen tiltakozni kell | az el'en is, hogy ezeket az emlékeket egyoldalúan | a borzalmak gdrifilkálására és a háború dicsőségé­re használják ki. Végül uj regényének egyik mondatát idézte: A halottak végrend e ete nem a bosszú, hanem ez a parancs: soha többé! Remarque csodálkozik azon, hogy 12 év múltán az emberek milyen különféleképp emlékeznek a háború valóságairól? Csodálatosabb volna, ha nem csodálkoznék. Ha nem kellene csodálkoznia. Remarque. aki — megint mellesleg megjegyez­ve — uj szenzációt csinált azzal, hogy az összes jós­latok ellenére másodszor is jó, sőt majdnem jobb könyvet irt, — alaposan kell, hogy tudja, hogy az egyforma élmény tizenkét esztendő múlva legalább tizenkétezer féle változatban é6 változtatással — emlék. Vagy tizenloéímiilióféleképpen. Majdnem annyiféleképpen, ahány embernek élményből em­lékké ezel'dült. Tudja, hogy az angol katona ön­gyilkos lett a film hatása alett, annyira átélte a régi borzalmakat, s lehet, hogy lesznek, akiket minden pacifista szándéka mellett is ütésre és ro­hamra fog inspirálni a fián. A film sorsa se lett más, miimit a háborús valósá­goké : ugyanarról a képről, ugyanarról a darabról hovatovább annyi vélemény lesz, ahányan megnéz­ték. Pacifista film — mondja az egyik. G lorifiikálja ■a gyilkolást — esküszik a másik. Remarque kevés szóval, békésen, majdnem fen- fcöiten nyilatkozik. Mit érdekli már őt, mát beszéd­nek. 80 millió üti a markát, enfoétoznak róla. tün­tetnek ellene vagy mellette, miniszterek nézik meg a fí’met, hogy megnézheti-e más is, akii nem mi­niszter, — neki már könnyű. A kiadóik, akik elutasították a kéziratát, a hajukat tépik. Ilyen a világ. Tanulni kéne és nem felej­teni. A világ felejt és nem tanul. Ez a Remarque- iitói tanulsága is. De ezen aztán ez a film sem fog segíteni. (alfa) A Slovák kommentárja a jubiláns 20 millió elosztásához Prága, február 5. A Slovák azzal kapcsolat­iban, hogy az e;inök húsz milliós jubileumi ajándékának szétosztását nyilvánosságra hoz­ták, a következőket Írja: A köztársasági elnök a jubileumi ajándékot úgy oszlottá szét, hogy azzal áita ános érdekű és népkulturális ügye­ket segítsen elő. A tudományom célokra szánt elnöki milliókat Prágában helyezik el. Ezzel tehát a cseh közgazdaság gazdagodik. Azonkí­vül kimondottan í»eih kulturális célokra az el­nök közel hét milliót adományozott,, ha te­kintetbe vesszük, hogy csupán a Prágában lé­tesítendő Masaryk-könyvtár részére 3 millió korona marad. Amiig a csehek az ajándékból 7 millióban részesednek, addig kimondottan szlovák kulturális célokra 2 millió esik. Ebbe beszámítjuk a pozsonyi cseh Safari'k-társaság 500.000 koronáját és két iskola építését 300.000 korona értékben. Ezzel szemben a németek a kulturális célra 2,200.000 koronát, a magya­lok 1 milliót kaptak. A ruszinok, akiknek száma a köztársaságban nagyobb, mint a ma gyáraké (?!) és inkább volna szükségük tá­mogatásra és pénzre, mint a magyaroknak, csak 600.000 koronát kaptak. Becs, február 5. Ma délelőtt az egyetem előtt újabb súlyos összeütközésre került a sor a nemzeti szocialista és a szocialista diákok között. A verekedések folyamán a nemzeti szocialisták egy Gaston Ladminai nevű francia diákot, aki a bécsi orvosi fa­kultás hallgatója, véresre vertek. Ennek az incidensnek valószínűleg diplomáciai következményed támadnak. Ugyanakkor Chanaus Károly szocialista diákot is sú­lyosan megsebesítették, olyannyira, hogy a kórházba kelllett szállítani és fölépülésé­re alig van remény. Két más szocialista és öt zsidó vallása diák ugyancsak súlyo­san megsebesült. A rendőrség több letar­tóztatást eszközölt. A letartóztatottak közt van Speiser szociáldemokrata városatya fia is. A rendőrség már a kora reggeli órák­ban megszállotta az egyetem környékét, mert tudomáisára jutott, hogy a diákok újabb zavargásokra készülnek. Az egye­temmel szemben lévő járdán a kommu­nisták és a munkanélküliek valóságos tá­Préga, február 5. Tegnapi számunkban rö­viden hiirt adtunk azokról a tragikusvégü munkanélküli! tüntetésekről, amelyek a cseh­országi Duxban és Aschiban játszódtak le. A kommunisták tegnap Észak. és Észalonyugatcsehorszdg számos vá­rosában rendezlek munk&nélkiüi tüntetése- két. amelyek a legtöbb helyen minden nagyobb zavaró incidens nélkül folytak le s csak Dux­ban és Ascbban öltöttek komoly jelleget. Dux bán összeütközésre került a sor egy csendőr­őrjárat és többszáz tüntető között, amelynek súlyos következményei támadtak. A csendőr- ség igénybevette lőfegyverét, mikor — mint a hivatalos jelentés közli — a tüntetők megtá­madták. Nyolc tüntető súlyos sebesülten maradt az összeütközés színhelyén s négyen közülük már kiszenvedtek. Aschban szintén számos sebesülés történt, de ezek szerencsére nem komoly természetűek. Két kommunista törvényhozót, Stránsky Pé­ter szenátort és Halpiík képviselőt letartóz­tatok. Négy halott Duxban Dm, február 5. A kommunista párt tegnap délutánra népgyülést hívott egybe Dux főte­rére. A hatóságok betiltották a népgyülést, a várost és a város­ba vezető országutakat csendőrség szállotta meg. A Ladowitz fdől vezető országutat egy kilenc­tagú csendiőrosztag zárta el. Délután fél há­rom óra tájban többszáz főnyi tömeg vonult ezen az országúton zárt sorokban a város felé. A csendőrök feltartóztatták a tüntetőket s szét- o&zlásra szólították fel. A tömeg azonban elle­ne szegült a felszólításnak. Kézitusára került a sor, mivel a tüntetők megkísérelték a csendőrök lefegyverzését. A parancsnok erre tüzl-et vezényelt. Nyolc személy terült el sebesülten a lövések nyo­mában. Négyen közülük belehaltak sérüléseidbe. A halottak névsora a következő: Studejcska 27 éves brieserm kocsis (hasiövés érte), Zeit- hammer Antal hostowitzi 19 éves munkás (bas- lövés), Lamacs Alajos 25 éves bilim munkás (haslövés, belső el vérzés) és Kadlec József 25 éves hostowitzi mnnkás (lábamputálás után beállott halál). A többi négy személy sebesü­lése is súlyos, de remélik, hogy megmentik az életnek. A csendőrök Stránsky kommunista szenátort és Santora József 45 éves munkanélküli kertészt le­tartóztatták. bort Ütöttek és várták a diákokat. A rend­őrkordon miatt a két ellenséges tábor neon férkőzhetett egymáshoz s igy megelé­gedett azzal, hogy egetverő dalháboruba kezdjen. Míg a kain póskerosztesek a Wacht am Rhcán-t énekelték, a munkások és a szocialista diákok az internacioaiálé- vial akarták letorkolni őket. A munkások nem férkőzhettek a diákokhoz, de az egyetem épületén belül az ellenséges diák c seper tóik mégis összeverekedhettek. Sok nacionalista diák Hitler egyenruhájá­ban jelent meg és vasbotekka! fegyverke­zett föl. Egy zsidó diákot azzal a kijelen­téssel, hogy „ez német főiskola64, kidobtak az egyetemiről. Délben tizenkét órakor a rendőrség kénytelen veit erélyesen be­avatkozni, mert a verekedések elfajultak. Az egyetem fönnállása óta most történt először, hogy a rendőrség megszegte az akadémiai tradíciókat és behatelt az egye­tem kapuján, hogy akadémiai területen törje le a verekedést. A diákok visszaszo­rultak az aulába, ahol énekelni kezdtek. A duxi tüntetésekről a következő részleteket jelentik: A kommunisták féktelen agitációt fejtettek ki, hogy minél hatalmasabb tömegeket vonul­tassanak fel a tegnapi tüntetésekre. Dux kör­nyékén röplapok utján szólították fel a mun­kanélkülieket, hogy délután bárom órakor je­lenjenek meg a váróéban megtartandó nép- gyülésen. A Bilinből és Ladowhzből a vasúti viadukt alatt Duxba vezető országul őrizetét kilenc csendőrre bízták. Három óra tájban három-négyszáz tüntető kö­zelítette meg a viaduktot. A menet élén Stran- sky kommunista szenátor haladt. Az első so­rokban csupa ifjúmunkás volt. Asszonyok és gyerekek nem vettek részt a felvonuláson. Amikor a tüntetők harminc-negyven lépésnyi­re közelítették meg a feltüzött szuronnyal ál­ló csendőröket, a csendőirparáncénak megállj-t vezényelt és felszólította a tüntető­ket, hogy oszoljanak szét. A tüntetők azonban mélyen előrehajolt testtel mentek neki a kordonnak, nyilván azzal a szán­dékkal, hogy ke resztül törik és behatolnak a városba. A parancsnok erre utasította csend­őreit, hogy fegyvereiket lövésrekészen tartsák. A menet éle már elérte a kordont, amikor Stránsky szenátor és néhány társa rávetette magát a csendőrökre, hogy elszedjék tőlük fegyvereiket. A kézi tusa alatt a csendőrparancsnok tüzet ve­zényelt. öt csendŐT a süni tömegbe lőtt, a töb­biek, mint később kiderült,, nem hallották meg a parancsszót. A tüntetők erre még mindig zárt sorokiban vonultak visv.a az or­szágúton és csak a duxi és a később odasiető bíliini csendönség oszlatta őket szét. A legközelebbi napokra megerősítették a közbiztonsági szolgálatot. Délután öt órakor összeült a duxi városi ta­nács, az ülés megnyitása után a kommunista tanácstagok tiltakozó nyilatkoztot tettek, az­után elhagyták a termet. Az aschi események Asch, február 5. Tegnap délután a munkanél­küliek uccai tüntetéseket rendeztek, amelyek veszedelme*; jelleget öltöttek. A kommunisták a főtéren a munkanélküliek tüntetését akarták megrendezni, a kerületi hatóság azonban a tüntetést betil­totta. Ennek ellenére a kommunista vezetőrág felszólította a munkanélkülieket, hogy bizo­nyos órában gyülekezzenek össze a város kü­lönböző pontjain. A munkanélküliek a felszólításnak eleget tettek. Különösen az Asch-környóki falvakból jöttek be a városba nagy számban munkanélküliek, főkép- Jpen fiatalemberek. Három órakor összeütközés Az aulába a rendőrök nem hatolhattak utánuk, mert a rektor erre nem adott en­gedélyt. Amikor a diákok megtudták, hogy az aula megfelelő menedékhely, egy rendőrt magukkal cipeltek a helyiségbe és bezárták az ajtókat, úgy hogy a rend­őrök nem tudták kiszabadítani társukat A* egyetemen ma folyt le az akadémiai kamara tagjainak választása. Kampós- keresztes diákok Ilitlor-egyonruhában el­lenőrizték az igazolványokat és nem en­gedték meg, hogy a zsidó diákok lesza­vazzanak. A műegyetemen % reggeli óráik óta ugyancsak nagy volt a nyugtalanság. A rektor igazolási kényszert rendelt el, de a pedellusok mellett a nemzeti szocialista diákok is igazoltatták társaikat és nem elégedtek meg a rendes egyetemi igazol­ványokkal, hanem a német diákegyesüle­tek tagsági igazolványait is elkérték. A zisidó vall ás u hallgatókat ugyancsak kiuta­sították az épületből. támadt a tüntetők ée a rendőrök között, de a rendőrségnek elkerült a tömeget szétszórnia. Egy órával később a város több helyén egyidejűleg gyűltek össze a munkanélküliek csoportja. Amikor a lármázó tömegből köveket kezdtek dobálni, s az egyik rendőrt egy nagy tégladarab a fején megsebesítette, a csendőrség feltüzött szurony­nyal lépett közbe. Számos tüntető -'megsérült, továbbá egy csendőr is. A tüntetők csak las­san távoztak. Ugyanebben az időben nagy tumultusokra került a sor a rendőrbiztosság előtt, ahová a tömeg egy része be akart hatolni. A rendőrség gumibotokat vett igénybe, hogy az épület előtti teret meg­tisztítsa. Csak két órával később állott helyre a rend a városban. Több, a város felé igyekvő csoportot a csendőr­ség elűzött. A főucca kereskedőinek egy része lezárta üzleteit, mert az uccába nagy tömegek gyűltek össze. A tüntetések alatt több mint ötven embert letartóztattak, a letar­tóztatottak között van a kommunista helyi vezetőség úgyszólván teljes számban. A tüntetőknél talált röplapokból kiderült, hogy a tüntetés a kormány ellen irányult, arneytől azt követelik, hogy hathatósan lépjen közbe a munkanélküliség enyhítése érdekében. Az aschi vidék munkanélküliéinek számát hiva­talos megáliapitás szerint 4.550-re becsülik. Egyebütt Prága, február 5. A nyugat- és északcsehor­szági városokban tegnap rendezett tüntetések folyamán számos letartóztatás történt. Egerben tizenöt tüntetőt tartóztattak le, Rei- chenbergben ketőt, a többi városokban a demon­strációk nyugodtan folytak le. Chodauban a tüntetők kövekkel támadták meg a csendőröket s egyet megsebesítettek. Haiplik kommunista képviselőt letartóztat­ták. Prágában tegnap délután két órakor a Hbcni Kolben-gyárnál a kommunisták összetűztek a rendőrökkel. Amikor a munkások elhagyták a gyárat, két nagyobb csoport alakult, amelyek­hez Hruska és Krosnar kommunista képviselők beszéltek. A rendőrség közbelépett és felszólította a tömeget a szétoszlásra. Mivel Krosnár tovább beszélt, bekísérték a rendőrbiztosságra, ahol igazoltatás után szabad­lábra helyezték. Letartóztatásban csupán egy Nősek nevű mun­kás maradt, aki hatósági közeg megsértéséért fog felelni. Prága, február 5. A tüntetésekről ma újból hivatalos jelentést adtak ki, amely szerint a tegnapi duxi véres demonstrációk összesen négy emberáldozatot követeltek. Két ember súlyosan megsebesült. Az egyik könnyű sebesültet ma házi ápolásba adták. Négy halottja és számos sebesültté van a tegnapi csehországi kommunista tüntetésnek Két kommunista törvényhozót letartóztattak — Számos egyéb letartóztatás is történt

Next

/
Thumbnails
Contents