Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-06 / 30. (2547.) szám
'Pr^gai-Mag^r-hirlap* A gazdasági válság orvoslására nagyvonalú beruházási munkaprogramot és a közterhek csökkentését követeli parlamenti beszédében Hokky képviselő Jktermelés és fogyasztás egyensúlyának fölbillenését nem sikerült helyreállítani** Prága, február 5. Mi.nt lapunk más helyén Jemenijük, a képviselőház gazdasági vitájában ma fölszólalt Hokky Károly, az országos keresztén yszooralisba párt rusziasakói képviselője és éles, de objektív ellenzéki kritikában részes:tette a kormány poliitIlkáját. A kép viselő beszédéből kiemeljük a következőket : A miniszterelnöki expozé elhangzott, — mondotta többek között Hokky képviselő — de aggodalmunk, ha a jövőt nézzük, nem enyhült általa. É'ppen oly komoran áll a kép előttünk, amelyet a gazdasági életünk válságáról alkottunk, mint eddig, igaza van a miniszter- elnök urnák abban, hogy már 1929-ben kezdődött a gazdasági válság s már akkor tettek kormány ígéreteket a. válság elhárítására vagy lega'ább enyhítésére. De mindeddig még enyhülést sem látunk, semhogy lényeges javulás jelei mutatkoznának. A termelés és fogyasztás egyensúlyi helyzeté* ek megbillenését távolról sem ■sikerült helyreállítani, sőt ellenkezőleg, maga a miniszterelnök ur is elismeri, hogy a válság kuTminációját még nem érte el. A válság legsúlyosabb következményeként ő maga is a munkanélküliséget jelöli meg. De vájjon voltak-e komoly lépések ennek enyhítésére? Nagyvonalú beruházási program végrehajtását nem érezzük a gyakorlatban. Munkanélküli segélyek kiosztásával nem lehet e kérdést gyökerében megoldani. Ezt a munkásságnak éopen a komolyabb, szorgalmasabb, munkát, munkaalkalmat kívánd része nem tartja elfogadhatónak. Számta’an munkaalkalom kínálkozik Csak a munkaalkalmak teremtésével lehet a kérdést gyökeresen megoldani. Munkaalkalom pedig volua számtalan. Itt nem ismerem annyira a viszonyokat, de Szlovonszkón és Rnsannszkán, különösen az utóbbi helyen hihetetlen bőségben kínálkozik alkalom mankóra és \ beruházásokra. 31eMof^eids munkák tömegére!. Vizszabá- lyozások m Tisza, Tarae. Tál a bor, Nagyág, Borzsova. Latorfea. U®S folyókon. Vizierö kihasználására mind ai itt felsorolt folyók valamennyijén. A vizgsawMlkodási munkálatok tömérdek embernek hosszú időre adhatnának kenyeret és megélhetést. Elhanyagolt útjaink alig várják, hogy rendbehozzák őket. Az autó századában a kor követe1 mén ve is, hogy minél jobb karban tartott útjaink legyenek. Vasútépítésre Is bőségesen volna alkalom, hacsak a már sokszor kért két vasútvonalat említem, az Ungvár—Munkács, Nagyszöilős— Huszt-i vasútvonal s az úgynevezett peage vonal kiépítése Taracköz és Visó között. Két nagy városunk. Ungvár és Munkács vízvezetéki munkálatai is sok embernek adhatnának kenyeret jó hosszú időre. De a kormány a már beígért szubvenciót sem adia meg Ungvárnak akkor, amikor a munkák már jó előrehaladott stádiumban vannak. Egészségügyi intézmények létesítése, a meglevők fejlesztése, hacsak a kórházakra és a néhány feltétlenül létesítendő szanatóriumra gondolnék is, amely utóbbiakból egy sincs, s az előbbiekből az egész területen csak négy van, — már évekre adna beruházási munkálatokat. A ruszinszkói szöllőlermetés A szőlők már csaknem mindenütt az egész Ruszinszkóban elvénhedtek s azoknak újbóli feltörése, rigolózása. uj, nemesebb fajokkal táblák szerint való beültetése nagyon kívánatos volna. Csak szét kell nézni és száz ég ezer mun ka - alkalom van. De ne rn él biztassanak fázni a beruházásoktól ne méltóztassanak fázni a kölcsönök felvételétől. Egy hosszúlejáratú, nagyobb amortizációs kölcsön felvétele volna szükséges, amely több évre szóló beruházási program keresztülvitelét engedné meg. Fedezetet is lehetne találni bőven Maga a miniszterelnök ur mondotta, hogy a betétek összege meghaladja a 45 milliárdot. Ha ennek csak egy százalékát vesszük, már 450 millió korona áll készen s ezzel egymagával is óriási összeget lehetne amortizálni. De a kormány tudott adni fizetést a tisztviselőknek egy nemlétező tizenharmadik hónapra és ugyanakkor nem tud segíteni n magával tehetetlen mezőgazdaságon, kisiparos és munkásságon. >-.< zz ütő-, csak ///Ve a völlségv elésben, c-'<ak- uern 4.3 milliárd szerepei személyi kiadások óimén. Óriási összeg ez, mégis maga a főelőadó ur ismerte el, hogy köz- igazgatásunk nehézkes, bonyolult s nagyon drága. Ugyancsak a főelőadó ur mondja, hogy ha a személyi kiadásokat egy? okos reformmal csak tiz százalékkal lehetne csökkenteni, .már 420 millió koronát kapnánk már ezen a címen is. Ha a rendkívüli' kiadások tételét szintén csak 10 százalékkal szállítanák le, már 122 milliót lehetne megtakarítani. Méltó®tassék csak e három tételt figyelembe venni, 450+ 420+122, már itt-ott egy milliárd volna e célra. Ha csak ezt az összeget fordítanák évente a felvetetteken kívül szanálásra, már lényegesen enyhíthető volna a munkanélküliség, a mezőgazdasági ég ipari válság. hátha még ezt egy nagy amortizációs kölcsön törlesztésére fordítanák, egyszerre oly pezsgő élet indulna meg a mezőkön, a műhelyekben, a gyárakban, hogy nem volna senki, aki nem tudna munkát kapni, feltéve, hogy akar is dolgozni. Egyszerre helyre volna billentve a termelés és fogyasztás egyensúlya s a munkásnak is volna kenyere, munkája. Mert a munkanélküli segély jobban kedvez a dolgozni akaró, mint a dolgozni akaró munkásnak. A fondokat is a válság envhitésének szolgálatába kell állítani Ennek a célnak a megvalósításánál nagy segítségre volnának a különböző faradok is, amelyeket egy rövid törvénnyel a gazdasági válság enyhítésére lehetne beállítani. A kölcsön céljaira igénybevehetők volnának a szociális biztosító, a nyugdíjbiztosító, a nagybankok és a külföldön felveendő kölcsön. A szövetséges Franciaország bizonyára szívesen adna kölcsönt, hiszen éppen most olvastuk, hogy aranykészlete ezidén is 12 milliárd frankkal szaporodott. Németországban már a Müller-kormány íervbevette egy ilyen több évre szóló beruházási összeg előteremtését. Ott abból indulnak ki, hogy a mezőgazdaság talpraáUitásá- ból az iparnak is haszna van. Németországban is vámvédelmei kér a mezőgazdaság, mint nálunk vagy más államokban. Azonban a mezőgazdaság vámvédelme sérti az ipari érdekeket, mert megnehezíti az ipar exportját. Németország azt akarja, hogy az európai agrártermékek olcsón jöjjenek be az országba 8 azért viszontszolgálatot kér, hogy az ö ipari termékeit könnyen juttassa el azokba az agrárországokba, ahonnan 5 mezőgazdasági termékeket hoz be. így kettős célt ér el. Olcsóbbá teszi az élelmiszerek árait a saját területén, a belföldön s nagyobb mennyiségű ipari terméket tud exportálni. Az ipari szolgáltatásokból viszont lead egy bizonyos összeget a mezőgazdaság szanálására, elsősorban jelzálogkölcsönökre, így az ipari szolgáltatásokból a mezőgazdaság céljaira az 1931—36. években mintegy 500 millió márkái nyernének. Azonkívül a jelzálogkövetelések- elzálogosításából nyernének 225 millió márkát. A nagybankok egyike-má- sika, így a Rentenbank. Kreditanstalt hajlandó adni 50 millió márkát s a bankok egy konzorciuma átvesz 225 millió mezőgazdasági váltótárcát. Igv rendelkeznének mintegy egv- mbliárd márkává! a mezőgazdaság szanálására. Az itt ismertetett terv Paul Silverberg terve, amelyet rövidesen meg akarnak valósítani. A gyenge kisipart elnyelik a gyárak Szemünk előtt zajlott le s részben lezajlik a kisiparosságnak csaknem en bloc elnyelése a nagyipar, a nagybankok és kartelek által. Amint a gép esz! a munkást, ngyanugv eszik meg a nagyvállalatok a kisiparosok derék, szorgalmas társadalmát. Ez nem az a modern gazdasági elv, amely a kicsinyeket hathatós védelemben részesíti s amelyet a miniszterelnök ur olyan nyomatékosan kiemel. Az állami terhek enyhítésén csakugyan komolyan kellene gondolkozni, mert nap rtap után tartanak gyűléseket a különféle érdekeltségek. Elég hivatkoznom a fakereskedelmi érdekeltségeknek január elején, Kassán tartott gyűlésére, amcíty éppen oly elkeseredett s izzó hangulatban folyt le, mint a munkácsi kisiparosok és kiskereskedők január 31-én Munkácson tartott gyűlése. Mindkét helyen sírva hangoztatták az adóhivatalok liberális eljárásának szükségességét, a végrehajtások, foglalások, árverések szüneteltetését, adókedvezmények bevezetését és a forgalmi adó átalányositá- sát. A íakereskedele-m helyzete Szlovén szkon és Ruszinszkón egyenesen katasztrofális, különösen a magyar kereskedelmi szerződés felmondása miatt. A tűzifa teljesen itt marad s exportálásra csak az kerül, amelynek leszáll ilása súlyos pönálék miatt elkerülhetetlen volt. A gyűlésen különösen panaszolták, hogy az állami szállításokban nem a hivatásos fa- kereskedőket, hanem a dilettánsokat részesítik. A németországi adóalanyt védelmezik De Németország más intézkedéseket is tesz. Rendeleti utón védelmet nyújt az adózóknak a végrehajtás és árverés ellen. A mezőgazda, akit végre akarnak hajtani, sőt már az árverés is ki van tűzve ellene, védelmet kérhet az államtól. Ez alapon megvizsgálás után — indokolt esetben — mindig engedélyez halasztást. A végrehajtás elleni védelem legrövidebb ideje három hónap, de az év végéig is meghosszabbítható. Azon kívül már eddig is nyújtottak kedvezőbb kamatozásai kölcsönöket az önhibájukon kívül bajba jutott mezőgazdáknak. De történik még a segités a közterhek egy részének elengedésével, közmunkák beállításával is. Tőke és olcsó hitel nyújtásával itt is segítségére kell sietni a gazdáknak, kisiparosoknak és kiskereskedőknek. A közterhek leszállítását csak ígérgetik Következetes beruházási programot ígér a kormány s exisztenciális lehetőségek teremtését. De ezt haladék nélkül kell tennie, mert itt érvényesülhet igazán a közmondás: bis dat, qui cito dat. — A közterhek csökkentését is Ígéri a kormány, különösen ama terheket, amedyek a termelést megnehezítik. A bortermelők katasztrófája Sietek felhívni a kormány nagybecsű figyelmét a bortermelésnél a fogyasztási adók lehetetlen és tarthatatlan voltára, ahol például ezidén Beregszász vidékén sokan adták el mustjukat azért az árért, ameny- nyit fogyasztási adóba kell fizetniük, vagyis 1.60 koronáért literenkint. Ha egy terményre oly összegű közvetlen adót kell fizetni, mint amennyibe a termelvény kerül [ s ha azt a közvetett adók egész serege követi, akkor természetesen csődbe keld jutnia a termelésnek, mint ahogy a szöllöter- melés máris a csőd szélén áll. Szerettük volna, ha a miniszterelnök ur a közterhek csökkentésére vonatkozó nyilatkozatát egy kissé részletesebben fejtette volna ki. Csak egy pár adattal kívánom megvilágítani, hogy mennyire időszerű és szükséges volna ez. Méltóztassék gondos nyomozással ellenőriztetni, hogy az utóbbi időben napirenden vannak ingaii'Janárverésefc gazdák eliten, ami azelőtt a legritkább esetben fordult elő. £dóba elviszik az ingatlant í)e a telekkönyvi bekebelezésekből is az elszegényedés ijesztő képe tárul e+nk. Ruszinszkóban az egyes járásbíróságokon a telekkönyvi bekebelezések száma az előző évekhez képest Igen nagy mértékben emelkedett és mindenki egész természetesnek fogja venni, hogy ez még csak növekedni fog. A biztosítéki zálogjog, a forgalmi zálogjog és végrehajtási zálogjog egyaránt növekedett. Az ingatlan bekebelezések egyaránt emelkedtek, ellenben az ingatlan fogalom csökkent. A tulajdonjog bekebelezések csökkenésével csők kon térin és//dósén a bekebelezte . ingatlanok vételára is. Egy harmadik rendkívül szomorú jelenség, hogy Az adóklvetó bizottságok kinevezése előtt Az adók enyhítése a mezőgazdáknál is ?5= lőtte kívánatos volna. Ennek a termelési ágnak művelői különös elnézést igényelnének. Amit sok esetben éppen nem lehet mondani. Az ungvári főpénzügy igazgatóságnak, ama helyes rendelkezését, hogy 15 holdon alul nem vetendő ki jövedelmi adó, alig veszik figyelembe az illetékes pénzügyigazgatósá- gok. 1U felhívom a pénzügyminiszter ur nagybecsű figyelmét arra a körülményre, hogy most, — amikor —- úgy tudom, február végén —. lejár az adókivető bizottságok mandátuma, adjon ki sürgős és szigorú rendeletét, hogy politikai pártállásra való tekintet nélkül csak köztiszteletben álló oly egyéneket delegáljanak, akik környékük adózóinak vagyoni viszonyait alaposan ismerik s megvan bennük az a képesség, hogy az adózókat siue ira et ©dió — teljeaou objektíve —í bírálják el Igen nagy bajok forrása volt az, hogy sok esetben oly emberek kerültek be az adókivető bizottságokba, akik csak maguknak s egy pár hozzájuk hasonlónak akartak kedvezményeket kicsikarni s másokról túlzott, a valóságnak meg nem felelő infomációt adtak. Továbbá egyes penzügyigazgatóságok úgynevezett adós piciiket alkalmaztak, akik a fenti kellemetlen tulajdonságokkal még nagyobb mértékben még inkább rendelkeztek. Ez által úgy az államnak, mint az adózóknak súlyos károkat okoztak s az adómorált csökkentették. Ki romja az adőerkőlcsfitl Az államnak ártottak azért, mert a felek nemcsak hogy fellebbeztek tömegesen, ha- ! nem folyton tömegesen zavarták az adórefe- j rewseket s az adóhivatalok és pénzügy igaz- | gatóságok tisztviselőit s igy elvonták őket a j munkától s ezek nem intézték el a fellebbe- j zéseket, mert nem tudták oly mélyen leszál- ! litani az adókat, mint a fellebbezések sok- j szór reális adatai alapján az adózók azt ! joggal elvárták volna. Másrészt tartózkodóvá tették az adózókat a bevallásban, vagy egészen elvették a kedvüket a reális bevallástól. Végül semmi eredményre nem vezetett ez a manővrirozás, mert az alapos nyomozás behi- j zonyitotta, hogy az adózónak van igaza s lé- ; nyegesen le kellett szállítani a tényleges állapottól teljesen eltérő' adókivetés alapján kiszabott adót. Ez volt egyik legfőbb oka az adómorát csökkenésének. Az adókivetés irrealitásának egy jellemző esete van birtokomban, ahol forgalmi és fény- (izósi adóban nyolcezer koronát, viszont jövedelem adó és általános kereseti adó címén 14 ezer koronát vesznek alapul egy és ugyanazon személynél egy és ugyanazon évben. De az adóbehajtások kíméletlen voltára egész sereg konkrét példát hozhatnék fel — a kezeimben levő adatok alapján is — ahol a szó teljes értelmében az utolsó párnát vitték el az adózó feje alól. Amíg a gazdasági válsággal kapcsolatos intézkedések olyan mérvűek lesznek, mint azt fen tebb vázoltam s amelyek nem alku.masak a válság gyökeres megoldására s amig az mezzel ma szorosan összefüggő adózási rendszer és adó- közigazgatás nem azon a modern közgazdasági elven nyugszik, amelyet a miniszterelnök űr expozéjában kihangsúlyozott ... a gyengék véde lmén és hathatós támogatásán addig az r\ pózéval nem érthetek egyet s partom részeiül amellett nem szavazhatok. a kolcsonvevok kozott mind többen vannaK olyanok, akik tisztán arra veszik fel köl- csöneiket, hogy adóikat kifizessék. Egyes bankok az iiy kölcsönök céljaira felvett ősz- szegeik kifizetését már meg is tagadták. Most mi történik? Az illető nem tudván kölcsönt felvenni, nem tudja az adóját kifizetni. Az adóért elárverezik az ingatlanát s potom pénzért lesz kénytelen házát, földjét, vagy egyéb ingatlanát eladni. A pusztulása igy kikerülhetetlen. Itt volna szükség tőkére, olcsó kölcsönök folyósítására s az adóterhek csökkentésére. A negyedik nem kevésbé szomorú jelenség a jnegóvatolt váltók számának lényeges megnövekedése. A gazdaságilag gyengék különös „védelme** A konnányexpozé a modern gazdasági politika alapelveként jelöli meg nagyon helyesen a gyengék védelmét, támogatását és súlyos anyagi helyzetük figyelembe vételét. De ennek éppen az ellenkezője történik. Hallottunk arról s olvastunk, hogy Fürstenkergéknek 76 millió vagyondézsmából csak 29 milliót kellett megfizetniük. Ugyanezt mondják Schönbornról is, aki sok milliót kitevő adóelengedést kapott, hogy annál kedvezőbb feltételek mellett legyen hajlandó átengedni mamutbirtokát a Lato- rica társaságnak. Annak a Latorica társaságnak, amely nemrégiben bocsátotta el egész tömegét a tisztviselőknek, altiszteknek és munkásoknak, hogy éhező gondokkal küzdő proletárokká tegye őket. De hallottunk Kofa ürgék nagy adóelengedéséről, sőt arról is, hogy Babának nemrégiben 40 millió adót engedtek pb Arról pedig mindenki tud, hogy a nagybankok 300 milliót kaptak szanálás céljaira, azok a nagybankok, amelyek egymás után nyelik el Szlovenszkó és Kuszinszkó kisebb bankjait. Csak nemrég történt, hogy elnyelték Szlovenszkó egyik legnagyobb bankját, a Szlovák Általános Hitelbankot. Ugyanakkor a Be reg-Mu akácai Takarékpénztárt is. Most a Böhmisehe EsJkomp- te Bank Kassa egyik legrégibb, jónevti intézetét, a Kassai Bankot ellő meg szőröstül börösHiI. Ugyancsak most. készült el a Légió- bank a rózsahegyi Általános Bank elfogyasztásával.
