Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-04 / 28. (2545.) szám

ItoliebruAr 4, szerda. T>TíXGAI-A\\GtARHIRLAI» Tarján Ddön elégtételt kapott a Národny Denniktől Pozsony, február 3. (Pozsonyi szer kész tösé- ségíink te!©fonjelentése.) A Národny Dennik 1930 április 2-ii számában „Tarján elhagyja Csehszlovákiát" címmel cikk jelent meg, amelynek tartalmát Tarján Ödön vezérigazga­tó magára nézve sértőnek találta és Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvéd utján följelentés­sel élt a cikk Írója ellen. A sajtópör most azzal végződött a pozsonyi kerületi bíróság előtt, hogy a Národny Dennik elégtételt adott Tar­ján Ödönnek és február 3.-i számában a követ­kező nyilatkozatot adta közre: „Nyilatkozat. Az 1930 április 20-iki számunkban lekö­zöltük a Léván megjelenő Garamvidék cí­mű lap egy hírét „Tarján elhagyja Cseh­szlovákiát" címmel, amely cikkel Tarján Ödön mérnök ur becsületében sértve érez­te magát. Miután meggyőződtünk arról, hegy ©zen közlésünk téves információkon alapul, sajnáljuk, hogy azt megjelentettük és azt egész terjedelmében visszavonjuk. Snwda József dr.. a Národny Dennik volt felelős szerkesztője". Orosz mnék Tokiéban T o k i o, február 3. A szovjetkormány to­kiói nagykövete a japán kormánynak ulti­mátumot adott át, amelyben követeli, hogy a tokiói kormány fizessen kárpótlást azokért a károkért, amelyeket a japán halászok okoz­tak az oroszoknak. A követelés nemteljesité- se esetén Oroszország megtiltja a japán ha­lászoknak, hogy Kamcsatka partvidékén ha­lásszanak. A japán külügyi hivatalban az orosz követelést tulnagynak tartják és az ál- tálános vélemény szerint az ultimátum nem egy éb, mint szerződésszegő kísérlet arra, j hogy a Japánnak biztosított halászati jogot megvonják a japánoktól a szibériai part mentém Kiírták a spanyol választásokat Paris, február 3. A lapok madridi jelentése szeriül XIII. Alfonz király ma dekrétumot irt alá, amelyben elrendelte, hogy a kortez vá­lasztásait március elsején, a szenátus válasz­tásait március 15.-én tartsák meg. A kortez tel j hatalmat kap az alkotmáaiy revíziójára. Társországban kivégezték a deivispér 28 elítéltjét Sztambul, február 3. Menemenben teg­nap végrehajtották a lázadó dervisek ellen néhány nappal ezelőtt hozott ítéletet. A nagy lázadasi por huszonnyolc elítéltjét fölakasz­tották. A haditörvényszék tegnap a város különböző helyén akasztófákat állíttatott föl s miután az angorai nemzetgyűlés megerősí­tette a halálos Ítéleteket, a nyilvános kivég­zéseket azonnal végrehajtották. Mára belügyminisztérium is magyarosit A hivatalos lapokat unalmas olvasmányoknak szokták általában ismerni, mert bizony nem is va­lami nagy élvezet olvasni, hogy „a külügyminiszté­rium 1925. évi február 24-én kelt 211554/24-V/l. sz. rendeletének 9. fejezete, amelyet az itteni 18330/25 sz. körrendelettel küldöttünk oda s amely megjelent a Belügyminisztérium Hivatalos Közlönyének 1925. évi 5. számában a 235. oldalon... stb." vagy, hogy „a belügyminisztérium egyetértve a kereskedelmi, földművelésügyi és pénzügyminisztériumokkal az 1920. julius 27-én kelt 465. t. és r. gv. sz. kormány- rendelet 3. §-ának a) bek. alapján engedélyezte ilyen r. t, alakulását" stb. etb„ mégis néha egészen érde­ken dolgokról szerezhet az ember tudomást, amit másutt nem igen tudhatna meg. A belügyminiszté­rium hivatalos közlönye legutóbbi számának forga­tása közben jöttem én is csak rá, hogy mi még mindig a régi világban élünk, s igazuk van a centralista cseh és szlovák sajtódörgedelmeknek, hogy „itt még mindig nagy magyarositás folyik". Ez a hivatalos közlöny az igazolása annak, hogy ezt a „magyarositás“-t maguk a hivatalos körök, sőt maga a belügyminisztérium is támogatja. A belügy­minisztérium hivatalos havi közlönyében jelenik meg ugyanis időnkint a filmcenzura működéséről szóló kimutatás. S itt olvastam a legutóbb szószo­dat ezeket: — A ,.Der Teufelsreporter" című filmben mogrö- vidittetétt a Lengyel és a zsarolóbanda közötti verekedés! jelenet, valamint a „Jaroslav Vretota- nacz" felírásban töröltetett a „Jaroslav" név s a „László" névvel helyettesittetett. Ezt mondja a kis hivatalos hír. Vagyis a szláv Jaroslav helyett a magyar László. És mégis nagyon nagy jóakarat kell hozzá, hogy ne lássunk bizo­nyos tendenciát ebben a .jnagyarositásban", mert — nem ismerem ugyan a filmet; de a közölt kis hír­ből rs nyilvánvaló, hogy — a darab elmagyarositott bőse nem lehet erköloei ideálja a pedagógiának! Komoly tüntetések a bécsi egyetemen A kampóskeresztesek összeütköztek a munkásokkal — Erős rendőr- készültség vonult ki - Egy őrá tájban helyreállott a rend B é c s, február 3. A bécsi egyetem épüle­tében ma délelőtt újra tüntetésekre került a sor, amikor a nemzeti szocialista diákok meg­kísérelték, hogy a szocialista diákokat kiszo­rítsák az épületből. Reggel kilenc órakor a lovas és gyalogos rendőrök már kénytelenek voltak közbelépni a körúton, ahol az első összecsapások lefolytak. A rendőrök gumi- bottal és karddal csakhamar megtisztították az útvonalat. Déltájban az egyetemmel szem­ben munkások gyülekeztek és szemmellátha- tóan meg akarták támadni a nemzeti szocia­lista diákokat. Egyelőre csak a rendőrökkel ütköztek össze, akik visszatartották őket az előnyomulástól. Az egyetem épületében a nem­zeti szocialisták leszaggatták a szocialista diákszervezetek hirdetőtábláit és elégették azokat. Félegykor a nemzeti szocialista diá­kok áttörték az egyetem ' előtt a rendőrök kordonját és rávetették magukat a munká­sokra. Csakhamar elkeseredett kézitusa tá­madt a diákok és a munkások között. A rendőrségről több automobilon erősítés érke­zett s nagynehezert sikerült a verekedőket szétválasztani. Az anatómiai intézetben ugyancsak kisebb-nagyobb incidensek ját­szódlak le, Tandler tanár, szocialista város­atya, lemondta mai előadását. Egyébként az előadásokat nem zavarta meg semmi. A töb­bi főiskolán is zavartalanul folytak az elő­adások. Félegy tájban a tüntetők erősítést kaptak a mezőgazdasági és világkereskedel­mi főiskolákról. A rendőrök azonban elzárták az utat, úgyhogy a segélycsapatok nem fér­kőzhettek az egyetemi nemzeti szocialisták közelébe. Egy óra tájban a kampóskereszte- sek kiürítették az egyetem kapuját. A franciák belátják, hogy Amerika csak pénzért avatkozott be a háborúba Luciáit Pálit szenzációs előadása — „Németország és Francia- ország kötelessége, bog# összefogjon a revízió érdekében" Párás, február 3. Lucián Petiit, Franciaor­szág legnagyobb és félig állami hi telin bóze- bérnek vezér igazgatója, vasárnap az Institut de Fran.oe politikai főiskolájában előadást tartott a háborús adósságok rendezésének kérdéséről. Különösen az Unió és Francia- ország viszonyával foglalkozott. Petit a francia nagytőke egyik legbefolyásosabb képviselője s igy az, amiit mondott, valóban európa&zerte óriási szenzációnak számított. Azzal a megállapítással kezdte beszé­déi, hogy gazdaságilag lehetetlen a jóvá- tóteli szerződésekből eredő adósságok tör­lesztését a végletekig huzni és naivitás volna azt gondolni, hogy a mai szerződé­sek 1987-ig váltogat lan oJc maradnak. A pénzügyi megállapodás okai föltétlenül re­vízió alá kell venni. Franeiaotrszág eddig tudatosan félremnagyam záa az rakat az oko­kat, amelyek az Amerikai Egyesült Álla­mokat a világháborúba való belépésre kényszeritették. Amerika nem ideáljait, hantéin hidegen számoló értelmét követte. A német tengeralattjárók veszélyeztették az amerikai ipar határtalan háborús nye­reségeit s ezért le kellett számolni velük. Ezenkívül az amerikaiak annyi pénzt fo­lyósítottak a szövetséges hatalmaknak a háború alatt, hogy föltétlenül elő kellett mozdítani ok a nyugati hatalmak győzel­mét, hogy igv pénzüket visszakapják. Mi­vel az amerikaiak legfőképpen Mammon miatt léptek a háborúba, természetes, hogy a háború befejezése után a folyósí­tott összegek hiánytalan visszafizetését követelték. Tíz éves nehéz tárgyalások után végre sikerült adósságrendező szer­ződéseket kötni Washington és a többi szövetséges állam között, de ezek a szer­ződések is túlzottan szigorú feltételeket szabnak az európai hatalmaknak. Német' ország, amely hatalom a jóvátételj kérdés miatt eddig állandóan a szövetségesek el­len küzdött, most a Yonng-tervezet elfo­gadása után szövetkezni fog az európai szövetségesekkel Amerika ellen. Ez a szö­vetség ugyanúgy szolgálná a német, mint a francia érdekeket. Az amerikaiak lassan önmaguk is belátják, hogy Európa ször­nyű anyagi terhei növelik a mindönkire nézve egyformán veszedelmes gazdasági válságot. Sajnos hosszú ideig fog még tartani, végezte beszédét a szónok, amíg az amerikai nép széles tömegei megértük, hogy az egész világ gazdasági és politikai üdve a háborús adósságok szerződésednek végérvényes ós energikus remióját köve­teli. Az amerikai nép egyelőre büszke arra, hogy egész Európa az adósa, de ez a büszkeség hamarosan elmúlik különösen az adotí kö­rülmények között, amikor Amerika még az európai méreteknél is nagyobb mértékben kecodi érezni az Általános gazdasági pangás megsemmisítő következményeiL Iitikaj párt ellen sem, sót megadja annak a lehetőségét, hogy az építő munkában vala mennyi párt részt vehetem Amint a terv el­készül, a király a pártok elé terjeszti ós azt a pártot, amely szembehelyezkedik a technikai tervvel, a politikai program meg­valósításának időpontjában kizárják a kor­mányzás lehetőségéből, mig viszont a többi pártok koncentrációs kabinetet alakítanának és ez a kormány vinné keresztül az ország sza­nálását, amely mindenben a király kívánsá­gára történne. Véres események a romániai keresztény liga nagygyűlésén Egy diákot, aki a lovasbandériumot vezette, o> rendőrlovak patái halálra tapostak — A vérbelultadt nagygyűlésnek szá­mos súlyos és könnyű sebesültje van Bukarest, február 3. Véres események színhelye volt vasárnap az óromániai Ra- dauc városka. A keresztény liga nagygyű­lést hivott egybe és hogy azt minél impo- zánsabbá tegye, a falvakban már hetek óta folyt az agitáció a nagyszámú tömegek fel­vonulására. A hatóságok a nagygyűlést ugyan engedélyezték, de a felvonulást be­tiltották. Ennek ellenére a Liga vezetősége ragaszkodott a felvonuláshoz és lovas bandériummal akart bevonulni a városba. A rend fenntartására kivezényelt csendőr­ség és nagyobb számú rendőrosztag a város határában megállásra szólította fel a lovas bandériumot és emiatt a rendörprefektus és Bobescu diák között, •Isi * bandériumot vezette, éles szóváltás, majd dulakodás támadt Bobescu areul- ütötte a prefektust, mire a csemdőrség parancsnoka attakot ve­zényelt. A csendőrök szuronytszegezve tá­madtak a tömegre. Bobescut a csendőrök leráncigálták a ló­ról és a prefektus lova alá került, amely­nek patái borzalmas módon összetaposták, úgy hogy kórházboszállifás közben meg­halt. A esendőrparamosnok, egy százados és egy főhadnagy, valamint több csendőr is köny- nyebben megsérült Az összeütközésnek számos súlyosabb és könnyebb sebesültje van. A karhatalom fellépése ellenére a tömeg­nek végül mégis sikerült benyomulni a vá­rosba, ahol a nap folyamán siámoe kisebb­nagyobb incidens fordult elő, amelyeknek több sebesüllje volt. Az eseményekről első­nek az Adeverul számolt be. amely azt irta, hogy a kormány titkolta a történteket és Radaucot teljesen elzárta a külvilágtól. Az esti órákban a kormány félhivatalos jelen- lést adott ki, amelyekből megállapítható, hogy a Radaucbam történt események min­denben megfelelnek az Ádeverui értesü'é- seinek. A félhivatalos lap a véres esemé­nyekért a liga vezetőségét vádolja Milotea- nu vezérfelügyelő még az esti órákban Ha­da ueba utazott a vizsgálat lefolytatására. Ha Schmetmget megidézik. •. Newyork, február 3. Schmeling tréningturnéjának befejezése után New-Verseibe utazott, ahol turnéjáig időzni fog. Elutazása előtt felkereste őt hoteüja halijában egy hivatalnok, hogy egy bírósági idézést kézbe­sítsen neki. Schmeling az idézést, kiverte a tiezb viselő kezéből, a megrémült embert felkapta s leguritotta a lépcsőn. Ezzel — az amerikai jog­szokás szerint — legalább is egyelőre megsza­badul attól, hogy a bíróság elé álljon. A pánhindu kongresszus kívánságai Bombay, február 3. A pánhindu kongresszus főbizottsága elhatározta, hogy a po’gári enge­delmesség megtagadására irányuló akciót és az angol áruk bojkottját csak akkor szünteti meg, ha a hindu kormány azonnal amnesztiá­ban részesíti a hatvanezer politikai foglyot és vizsgálatot indát azok ellen a rendőrök ellen, akik a hindu tüntetéseik alkalmával erőszako­san viselkedtek a benszülöttekkel szemben. — Meghalt a monarchia volt római nagykövete. Bécsből jelentik: A volt oszt rák-magyar mona robhia vo'it római nagyköveié. Mérey Kőjét Ari 70 éves ko­rában Bademben, Béos melleit meghalt. A román király salát tervei szerint akarja szanálni országát? Bukarest, február 3. Az Adeverul állitó'ag te’jesen megbízható helyről rendkívül érdekes értesülést közöl. Arról van szó, hogy a román király semmi körülmények között nem kíván diktatúrát életbe léptetni, vagy más erőszakos megoldáshoz folyamodni és egészen szokatlan módon véli az ország szanálását keresztülvin­ni. Ez egy pontos technikai terv, még pedig a kontingentál ás alapján történne. A király felhívására a kabinet több tagja már napok óta lázasan do'gozik ennek a tervnek elkészítésén. A terv nem irányul egyetlen po-

Next

/
Thumbnails
Contents