Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-24 / 45. (2562.) szám

1931 február 24, kedd. ZOGU, A LÖVÖLDÖZŐ KIRÁLY Kevés előkelő személyiség dicsekedhet annyi Cassandra-jóslattal és balvégzetpróféciával, mint a kis Albánia alig liarmincötéves királya, Achmed Zogunak nem csak a cigányasszonyok, vagy a csillagszemet asztrológusok, nem is csak a balkáni viszonyokkal tisztában lévő európai diplomaták, de a legutolsó tiranai uccagyerek is megmondhatta, hogy vigyázzon a bőrére, ha kedves az élete. Albánia a vérbosszú tipikus hazája s a hírhedt Korzika igazán elbújhat mö­götte. Zonu tudta, hoerv a baljóslatok nem pa­pírból valók, azok mögött marcona albánok fa­natizmusa tüzel és nem snőrol se miskaporral, se ólomgolyóval. Az eurőoai uralkodik közül legtöbbször — szinte áfa^dóan — Zogut fe­nyegette az életveszély. Tudta. Most nem is azért érdekes ő. mert megint egy hajszálon múlt az élete. Azt megszokhatta, megszokhat­tuk.. Azért érdekes, mert úttörő lett. Mondhat­ni ujitó. Azért a hajszálért, amelyen az élete függ, ez a fiatal uralkodó maga is megmozdult. Benyúlt a nadrágzsebébe, kirántotta a brow­ningot s olyan energjktjcfir! kezdett tüzelni támadóira az autó üléséből, hogy az nemcsak egy királynak, de egy mesterde^irfivnek is h^C"'"letére válnék .Ha jól emlékszem, hat lövéssel viszonozta a merénvlők szalvétái. Im­ponáló és modern. A király, aki közelharcba elegyedik az orgyilkosokkal. Az ember igazán 5r"!. hogy megmenekült. Fz a tesriigvelemre- méltóbb az afférban Zogut illetőleg. Ami a merényletet illeti, természetes, Zogu fs. a merénylők Is, a kidurrogtatott puskapor is csak eszköz és szimbólum. Az már Európára és a politikai boszorkányüst. e tartozik, amely­nek legpikánsabb parazsa, legfiistö°ebb tűzhe­lye éppen az Adria megsziikülésénél fekvő kis balkáni állam. A háború végéig Albánia a volt monarchia kegyence volt. Akié az Adriába be- szcgellő keleti szirtiek, azé az adriai uralom, azé az egész kék Adria. A háború, végével a tumultus épp a Balkánon volt a legfékezheíet- Ienebb, a Iegösszebogozoífabb. Az albánok nemzeti, függetlensági mozgalma -— első para­doxon — kettős, sőt hármas irányból szerzett külső segítséggel akart célt érni. Az olaszbarátok, a jugoszlávbarátok, s ezek egyik frakciója, az oroszbarát albánok mozgalma ré­vén. Albán segítségre igy alig számítottak. Nem erre bazirozott a szerbofil Esszéd pasa, nem erre bazirozott Zogu sem, aki 1924-ben, j mikor az olaszbarát Fan Noli püspök lázadása j kiűzte az országból, szintén szerbofil volt és i Belgrádba menekült, ahol a később Prágában | meggyilkolt Cena Béggé! egy félévig tartózko­dott. Jugoszláviának, illetve Nincsics külügyminiszternek csak 1924 végén sikerült visszajuttatni Zogut Tiranába, mire Fsn Noli é* hivei elmenekültek. Az olasz—-jugoszláv versengés xt albán part­vidékén azonban ezzxri korántsem ért réget. A Jugoszláv győzelmet csakhamar elhomályo­sította az olasz politika eloszticitása. Olaszor­szág — pénzügyi nyelven szólva — többed nyújtott financialiter Albániának, mint Jugo­szlávia s ez döntött. Zogu olaszbarát politiká­ra tért át s nem oly régen olasz segítséggel királlyá kiáltotta magát. Jugoszlávia csatát vesztett, az olasz—magyar szövetség csak nö­velte a csatavesztést. Belgrád egyik támadást a másik után szította az „áruló** Zogu ellen. A titkos társaságok állandó merónyleíterve- keí szőttek. A király még Becsben sem érezte magát biztonságban, kísérete és a detektiv- őrizet dacára is belcdugta a revolvert a nad­rágja zsebébe. Ami biztos, az biztos. Ugylát- szik, neki volt igaza. .Jobb félni, mint meg­ijedni. A második paradoxon: az egyik me­rénylő, .Jelosi, ruszoíil, a másik Asis Cami, az Amerikába menekült Fan Noti hive. Ki lát itt tisztán, ebben a zavarosban. Az olasz­barát emigráns rálő, mert régen szerbbarát volt, a szlávharát is rálő, mert már olaszba­rát. Nem irigyeljük az albán királyt, akinek revolvere összes golyóit ki kell tüzelnie az Opera előtt a most már 17 lövéstől átlyukasz­tott Mercedes-Benz-kocsiból, ha, mint a leg­újabb híradás mondja, az előadás után a Westminster-barba akar hajtani, ahol... „Ma estig meg kell halnom, anyám, pedig úgy szeretnék élni...!” Tíz fiatal kassai diák megalakította az Öngyilkosok klubiét, mely vérszerződéses fogadalommal kényszeríti fagyait az öngyilkosság elkövetésére — Egy diák indiszkré­ciója következtében pattant ki a dolog, melyben a rendőrség ts vizsgálatot indított Kas&a, február 23. (Kassai szerkesztősé- j gü üktől.) Egészen szokatlan, de a mai időkre rendkívül jellemző ügyben folytat vizsgálatot néhány nap óta a kassai rendőrség. A vizsga lat anyagát egy titkos klub képezi, melyet tiz kssai dÁékgyerek ólakilőtt meg Mrom héttel ezelőtt az „Öngyilkosok klub- ja” címmel s ame\y kötelezővé tette taffja>i számára az öngyilkosságát. Az öngyilkosság elkövetését a klub megje­lölt időponthoz kötötte s ez okozta a klub lelep lezését. Egy F. P. nevű „klubtagnak4* ugyanis a klub határozata szerint a közelmúlt napo-k egyikén este nyolc órakor kelleti volna elköt vetnie az öngyilkosságot revolverrel, de az „öngyilkosjelölt** meggondolta a do'got és nem nagyon érezhetett kedvet a halálhoz, mert a kérdéses nap reggelén eírva panaszolta el a do’got anyjának: — Anyukám, ma este meg kell halnom, ■pedig úgy szeretnék élni... A megrémült anya erre kivallatta a fiát, aki részletesen elmondott mindent. Elmondotta, bogy kilenc diák pajtásával három héttel ezelőtt egy klubot alakítottak, melyet az „Öngyil­kosok klubjának“ neveztek el és amelynek az alapszabályaiban benne van, hegy a klub tagjai a* meghatározott időben és meghatározott módon kötelesek öngyilkossá­got elkövetni. Az alakuló gyűlés a Csermely-uti Bárányba vendéglő egyik kü önszebájában folyt le, ahol vérszerződéses formában esküdtek fel az alap­szabályokra és kimondották azt is, hogy aki nem engedelmeskedik a határozatok­nak, vagy elárulta a klub létezését, azzal a klub tagjai fognak végezni. Egyúttal meghatározták a tagsági díjakat is, amiket havi húsz koronában állpdtottak meg azzal, hogy az igy befolyt pénzt fegyverek és mérgek beszerzésére fogják fordítani. Elhatározták továbbá a szervezkedés megin­dítását, amelyet eredménnyel is folytattak, mivel három hét ahit ötvenre szaporították fel a „klubtagok“ számát, akik között négy 16—17 éves diákleányt is megnyertek a titkos klub „eszméidnek. A megrémült anya fia vallomása után a rendőrséghez akart rohanni, hogy védelmet kérjen gyermeke számára, a fiú azonban •H jelent ette, hagy ebben az esetben tényleg megöli 'magái, ha kitudódik, hogy ö árulta el a titkot Ezek után azonban nem lehetett titokban tar­tani az ügyet, melyről rövidesen tudomást szerzett a rendőrségen is s megindította a vizs­gálatot. A vizsgálat adatait egyelőre titokban tartják, képzelhető azonban a szülők rémüle­te, mikor megtudták, hogy gyermekeik milyen végzetes tervekkel foglalkoznak. Annyit sike­rült megtudnunk, hogy a „klub” újabb három diákot is kisorsolt az öngyilkosság elkövetésére, akiknek febr, 22-én, márc. 1-én és márc. 8-án kellett volna, illetőleg kellene végezniük magukkal, amiből azonban e titok: kipattanása után re­mélhetőleg nem lesz semmi. Mondanunk sem kell, hogy bizonyára a túl­fűtött diák romantika hatásáról van szó ezúttal is, amellyel csupán azért foglalkozunk, mert élénken tükrözi elénk a mai fiatalság lelkét, melyet az éleluntság gondolata is alaposan megfertőzött. Ebből a szellemi fertőből kellene kivezetnie a mai fiatalokat a modern pedagógiának és átmenteni őket a mai idők beteg lázából a jövő számára, amikor a fiataloknak nem az öngyilkossággal, hanem duzzadó életkedvvel egy jobb és nyugodtabb élet megteremtésével keli foglalkozatok. A modus vivendi végrehajtását előkészítő kormánybizottság befejezte munkáját I & kormány rövidesen átnyújtja a szlovenszkáí egyházmegyékre vonatkozó javaslatait a Szentszéknek Ahol — áilitóig — két páholy volt lefoglal­va Zogu számára. A külföldi újságírók már cl is követték azt az indiszkréciót, hogy megír­ták, hogy Zogu bécsi tartózkodásának meg­hosszabbítását és igy a merényletet is — nők okozták. A szerelem. Januárban hagyta el Tiranát Marié de Jankó ragyogó szépségű énekesnő, Franciska testvérével s most ki­sült. hogy a bécsi titkosrendőrségnek renge­teg bajt adott a király inkognitó útjainak fel­ügyelete. Az inkognitó utak a szép művész­nőhöz vezettek. A legújabb jelentés szerint a Prágában meggyilkolt régi barát, (Jena Bégnek testvé­re, (Jani Bég organizálta meg a merényletet. Ez a harmadik ellentmondás. — Elég. Egy bi­zonyos. Az átlyukasztgatott Mercedes-Benz ma a világ legértékesebb autója. Minden pénzt megér. Zogu király ma a világ legérde­kesebb uralkodója, aki inkognitó kirándulá­sokért kockára teszi a bőrét s kilövi revolve­re összes golyóját a fanatikus merénylőkre, mint egy modern d etek t ívd ráma hőse. E® — happy end — a merénylők is elérték a célt: Albánia ma a világérdeklödés középpontjába ugrott az államok között. Mégis ce&k érdeken ómig, ahol * politikát olyaa komolyam te­Prága, Mbmzár 23. A Károdul Politika írja a következő kot: A modus vivendi végrehaj­tásáról szóló hírek ügyében úgy értesülünk, hogy a modus vivendi végrehajtását előkészítő kormánybizottság befejezte munkáját s a | kormány a legközelebbi jövőben átnyújtja j javaslatait a pápai kúriáinak, úgy hogy a javaslatok alapján megindulhatnak a tár- gyalások. Mint ismeretes, a római katolikus és görög- katolikus egyházmegyék uj elhatárolását — egyelőre Szlovén szkon és Ruszin szkon — úgy fogják megejteni, hogy az itteni egyház­megyék területe ne nyúljon át az ország ha­tárán és fordítva: a külföldi egyházmegyék ne nyúljanak át Csehszlovákiába. Ez első­sorban az esztergomi érseki főegyháame- gyé.re vonatkozik, melynek területe nagy ab­béra ideesik s ezt a részt ideiglenesen a nagyszombati apostoli adminisztrátor kor­mányozza. A nagyszombati adaninisztríatuira területé­nek nagyobb részéből uj egyházmegyét akarnak létesíteni élén püspökkel vagy érsekkel. Azonkívül a többi szlovénszkói egyházmegye határát is újból szabályozni fogják — fejezi be közlését a Néródul Politika. Megalakult a kassai kamara fagazdasági intézete és szaktanácsa Érdekellentét a Carpathlával - A tarifa-probléma megbénítja a fakereskedelmet Kassa, február 23. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai kereskedelmi- és iparkama­ra , mint jelentettük, vaármap délután 2 órára hívta egybe Szlovenszkó és Ruszinszkö fa- érdekellségeit a kamara fagazdasági intéze­tének és szaktanácsának alakuló gyűlésére. A gyűlésen, melyen Maxon Milán kamarai elnök elnökölt, az érdekelt fakereskedelmi és faipari vállalatok képviselőin kívül meg­jelentek a hatóságok is az állami erdőhivaia- lok részéről Ettl dr. államvasuti főfelügyelő, vasutigazgatóságii osztályfőnök, Mega dr. ál­lam va«utí főellenőr, Neumann iparfelügyelő, továbbá Kubicsok, Tegze, Jordán, Anderlc erdőigazgatók, mint a sóvári, ungvári, raliói és bustyaházai erdölgazgatóságok képviselői. Az alakuló gyűlésen az érdekeltek részéről komoly felszólalások hangzottak el a mai sú­lyos krízisről, amely katasztrofális mértékben sújtja a faipart. Elsőnek Rrisnuan Mór fake­szik, hogy fess, fiatal tisztek revolvert, ránt­va, életet nem kímélve állnak a halál elé. Kár, hogy a staffázst mégis halott knmorit- ja el. Egy ártatlan harmadik hullája. (ALFA). reskedő szólalt fel, aki Őrömmel Üdvözölte az alakulás eszméjét annál is inkább, mivel a faérdekoltségek eddigi szervezete a „Carpathia“, az utóbbi években a passzi­vitásig esett vissza s ma már ott tart, hogy nem képes megfelelően képviselni * fake- reskodelcm érdekeit. Ilyen értelemben szólt hozzá a tárgyhoz a kö­vetkező felszólaló is, aki a mai súlyos válság eredményes leküzdésére a Oarpathíiával való együttes munkát ajánlottja, azonban ha ez nem sikerül, akkor a fatermelők és faikeres­kedők hajlandók lesznek arra ia, hogy kilép­jenek a Carpathiából, annál is inkább, mivel a Carpaihia részéről állítólag lépések történ­lek arra, hogy a kassai fagazdasági intézet és szaktanács megalakítása elé akadályokat gör­dítsenek. \ Több hasonló értelmű felszólalás után az alakuló gyűlés az előterjesztett javallatok alapján egyhangúlag kimondotta, a kassai kereske­delmi- és Iparkamara fagazdasági intéze­tének megalakulását, ugyancsak egyhangúlag fogadta el az előter­jesztett alapszabályokat la. A tovább’ vita során sor került a szlovén­ekéi és ruszinszkói fakexeskedelem egyik legnagyobb sérelmének, a vasúti tarifakérdésnek megvitatására is. Ezzel kapcsolatban igen ér­dekes adatokkal szolgált Jordán rahói erdőigaz­gató, aki felszólalásában előadta, hogy tavaiy az ő igazgatása alatt álló erdőből egy nagyobb famennyiséget akartak kiszállítani vasúton ide­gen piacokra. Olyan fát, melyet addig a Tiszán tutajoztak le Magyarországra. Evégből megke­resték a vasutügyi minisztériumot és megfelelő tarifakedvezményt kértek a szállításra. A mi- □feztórium egy osztályfőnök vezetésével bizott­ságot küldött le Rabóra a kérdés tanulmányuzá- sára s a bizottságot sikerült is meggyőzniük arról, hogy még kedvezményes tarifák esetén is jelentős fuvardijbevételt érbet el az államvasuí. Ennek ellenére a vasutügyi minisztérium eluta­sította a kérelmet azzal a furcsa indokolással, hogy a fát úgysem szállíthatják másképpen, csak vasúton, fizessék meg hát a rendes tarifát. Ilyen körülmények között szó sem lehetett az óriási famennyiség leszállításáról, amely azóta is ott rothadt az eidőben, mivel a minisztérium kedvező döntésének reményében nagymennyisé­gű fát készítettek elő a szállításhoz és nagyér- tékü kötéseket is csináltak az idegen piacokon. Somló, a rózsahegyi cellulózegyár igazgatója elmondotta, hogy a cellulózegyár fel tudná dolgozni Ruszinszkó egész gyöngefamennyiségét, ha a vasút meg­-felelő tarifakedvezményt nyújtana. A mai körülmények között azonban a gyár kénytelen Romániából és Lengyelországból vá­sárolni a cellulózegyártáshoz szükségelt fát, amit onnan sokkal olcsóbban tud beszerezni. Neumann iparfelügyelő beismerte, hogy amig a hivatalos statisztika szerint január elején a faüzemek 15 százaléka szünetelt csupán, addig ma több, mint 50 százalékos üzembe­szüntetésekről kell beszélnünk s a még dolgo­zó faüzemek is erősen redukálták termelé­süket. Általában az összes felszólalók konkrétumokkal alátámasztott panaszokat terjesztettek elő s a panaszok legnagyobbrésze a mértéktelenül magas vasúti tarifában és a kormány meg uem értő gazdaságpolitikájá­ban jelölte meg a mai válság egyik főokát a többi általános világgazdasági bajok mellett.. A gyűlés végül határozati javaslatot fogadott el, melyben a gazdasági krízis enyhítését célzó kormányintézkedéseknél fokozottabb gondosko­dást kérnek a faiparfal és fakereskedelemrael szemben; a vasúti és közúti tanácsokba kérik a faérdekelteégek képviselőinek bevonását; kérik, hogy közszállitásokkal csak ipar jogosítvtoinyai bíró cégeket bízzanak meg; az állami ép:tkeké­seknél elsősorban a belföldi faanyagok felhasz­nálását kérik az importált külföldi fával szem ben, továbbá a szociális terhek megfelelő és méltányos mérséklését, az adóbehajtások mai rendszerének enyhítését és a kormány .kereske­delempolitikai tárgyalásainál a faérdekeltségek érdekeinek figyelembevételét kérik a kormáig tói. Végül nyomatékosan kérik a kormányt ar­ra, hogy vegjp revízió alá a mai vasúti t;i: fákat, hogy a belföldi hatalmas fakészletekc;. piacra lehessen dobni

Next

/
Thumbnails
Contents