Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-24 / 45. (2562.) szám
»mgm-Mag^arh1rla» 5 1931 február 24, kedd, ■■■■■HnKMKsmuzesemaam A téesőiek monstre népgyiilésen követelték a békeszerződésben megállapított határ helyreállítását Hatvanezer ember kétségbeesett küzdelme a mindennapi kenyér lehetőségéért A téescíek tovább folytatják életmentési akciójukat Técső, február 23. A Prágai Magyar Hírlap olvadói előtt ismeretes Técsö községnek és környékének problémája, amely a határkérdésből ered és amely hatvanezer embernek, a népes tiszaincnti községnek és egész környékének életérdekeit elevenében érinti. A Prágád Magyar Hírlap egyik legutóbbi számában behatóan ismertette a téesöi problémát, amelyet azóta Hokky Károly országos keresztény szocialista párti képviselő is felhozott a parlament fórumán. A técsöiek február 18-án népgyülést tartottak ebben a kérdésben, amelyen mintegy ezer ember vett résztA népgyülés Issák Imre téesőd református lelkészt választotta meg elnökévé, aki röviden és tárgyilagosain ismertette a néj>gyülés egybehivásának okát és célját. Elmondta, hogy a sevresi békeszerződés a osehszlovák állam határát a román állammal szemben úgy állapította meg, hogy az országhatár Hosszú- mezőtől elkanyarodva a Tisza balpartjától, Szaploncának, Remetének és lőcsének a ka- tasztrális liatárán húzódjék a bérclelőn. Vagyis ezeknek a községeknek nyugati volt határa egyúttal a két ország közötti határt is képezze. Ilyen értelemben vették is hatalmukba a nekik Ítélt területet a románok és Técső szabadod! járhatott a Tisza balparlján fekvő ingatlanadhoz. 1921 május 4-én azonban a lakosság, a parlament vagy más illetékes fórum megkérdezése nélkül a két állam külügyminisztere olyan megállapodást létesített, hogy Hosz- szumezötöl lefelé egészen a Tócső alsó határában levő Miesó dűlőig a Tisza legyen az országhatár s ezzel a hattárt a bércről lehozták a Tiszához és Szaplonea, Remegte, Kövesláz ós Ferenpvölgy teljesen román impérium alá került. Técsöt pedig kettévágták és mintegy hétezer ka-tasztrális hold területe román fennhatóság alá került. A román hatóság az állami ordőkinostári erdőket és birtokokat azonnal hatalomba vette, a magánosok birtokán pedig úgynevezett kis- ha tórát lépő engedői vek alapiján a tulajdonjogot ós művelést továbbra is engedélyezte. Sok zaklatással bár, de a técsöiek mégis használhatták földjeiket, igaz, hogy a korlátozás miatt sóik kárt szenvedtek. Most azonban kimondta a román állam bárósága. hogy egy állítólagos alkotmánytör- vónyi pont szerint a távollevő idegen állampolgárok ingatlanai tetszés szerinti áron kisaiátífcandók és az akció már meg is kezdődött. Katasstrális holdanként álltokig 200 lejt. negyven koronát akarnak fizetni a tulajdonosnak kisajálitási árként. A técsöiek minden követ megmozgattak, hogy ezt a szörnyű csapást elhárítsák, amint azonban az 1930 novemberében megtartott bukaresti csehszlovák—román konferenciából látható, a román kormány nem hajlandó továbbra megengedni, hogy a técsöiek magántulajdonukat a tízéves gyakorlat szerint tovább használhassák. Ezért kell a técsöieknek életük alapját megvédelmezni. A népgyülés célja az, hogy az utolsó órában tiltakozzék a tulajdon szentsége ellen készülő merénylet ellen, s a csehszlovák kormányon keresztül eljuttassa a téesődek jajszavát a leghatalmasabb fórumokig. A kettévágás mind a köt oldalon szinte gyógyíthatatlan helyzetet teremtett. A Romániához került részt ez az intézkedés elvágta Técsőtől, amely város neki idáig munkaalkalmat, a kereskedelemibe való bekapcsolódást, vasutat, kultúrát, helyben orvost, gvógyszertárt, jogszolgáltatást, egyszóval életet jelentett. Most teljesen el van vágva a világtól. Csak egy pillantás a térképre és azonnal látható, hogy mit jelentett a Romániához került résznek a száz lépésnyire fekvő, csak a Tisza medre által, elválasztott anyaközség, ahol életének lüktető szive volt és mit jelent a mostani elzártság, vasút nélküliség. orvos- és patikanélküliség, gazdasági tön íremen és, kikapcsolódás a természetes szellemi és gazdasági életből. Ha szóUmi mernének, ők kiáltanák a leghangosabban, hogy: Mentsetek meg bennünket és kapcsoljaitok vissza az anyatesthez, Téesőhöz. Mit érnének vele az elszakított téesői lakosok, ha az elrek- virált földeket nekik adnák is, ha nem adnak hozzá piacot, munkaalkalmat. Mert sem a 30 kilométernyire fekvő Máramarossaiget, sem a még messzebbre fekvő Szalmán boldogulást nem jelenthetne az ottani elégedetleneknek, amikor Técső itt van a szájukban és semmi alapja nincs annak, hogy á sevresi határt az ő határozott kárukra megváltoztassák. A téesőieknek pedig halálos csapást jelentene az intézkedés végrehajtása. Ha elveszik a román impérium alatt levő földeket, igen sokan mindenüket elvesztik. Téosőnek a túlsó oldalon vannak az erdői, legelői, kaszálói, gyümölcsösed, amelyek ideát teljesen pótol- hatalanok. A népgyülés célja orvosláskeresés. A téesőieknek a kormány és a világ itélőszéke elé kell terjeszteni nagy fájdalmukat, a gazdasági életüket fenyegető nagy veszedelmet és kérni kell. hogy mindkét fél állítsa vissza a sevresi békeszerződésben megállapított helyzetei, csatolják vissza Szaplonea, Remete és Ferencvölgy községeket Téesöhöz. Ha a román állam megköti magát s az engedékenységre másképp nem volna bírható, a most készülő peage-vasutvonali szerződés aláírásának megtagadásával kényszerítő erő ís van a csehszlovák kormány kezében. Éppen ezért az előkészítő bizottság kéri a népgyülést, hogy az illetékes minisztériumot távirati utón hívja fel a técsöiek jogának meg- védelmezéséire. A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki beszéd után a népgyülés egyhangúlag egy nyolc pontból álló határozati javaslatot fogadott eh Ezt a határozati javaslatot a népgyülés előkészítésének stádiiumábn már ismertettük és azokra a pontokra vonatkozik, amelyeket Issák Imre elnöki beszéde teljes egészében összefoglalt. Megválasztottak egy 26 tagú bizottságot is a melyet megbíztak azzal, hogy a« érdekül tok nevében járjon el minden fórumon és küldöttségeket vezessen Ungvárira és Prágába, továbbá a legjobb belátása szerint irányítsa a técsöiek mentési akcióját. PCT Ed 1 Prága előkelő Tabarlnla Hotel Espianadebán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 érától — Torok kávéssá őr* 17 órától. Telefon 288-41. Telefon 288-41 Minden vnafranp és ünnepnap tánctea. Tizenhétévi legyházra Ítélték Klein Sándort, a nyíregyházai gyilkost — Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a terméezetes „Ferenc Jómf*4 beaerüviz baflználata könnyű éo pontos bétmöködést bigtoelt Klinikai vizsgálatok fgaz/k’ák- hogy t> Ferenc József vb tcüknőeen agyvérzésre é? gutafltéere hajlamos idősebb emberüknek kitűnő szolgálatot te&z. A Ferenc József keeerttvíz gyó.gye-zertárakba.n, drogériákban /-■- füezerüideiekben kapható. Klein látható megnyugvással fogadta az Ítéletet, mert halálbüntetést vári — Az Ehreníeld-családotthagyja Nyíregyházát és Romániába vándorol ki Nyíregyháza, február 23. Klem Sándor bűn- pőrének szombat délutáni fő tárgyalás n az izgalom nagyobb volt, mint bármelyik eddigi tárgyalási napon. A nyíregyházi birák, az ügyészség tagjai s az ügyvédek mindannyian megjelentek, hogy meghallgassák a por beszédeket. Mielőtt azonban ezekre sor került volna, a bizonyítás kiegészítése során fölolvasásra elrendelt iratok ismertetése történt meg. De- tektivjelentéseke<t olvastak föl és ismertették Klein Sándornak a fogházban írott memoárjait. — Idegeimet tönkretették bizonyos dolgok —• igy szól a följegyzések egyik része — ós ide jutottam, pedig soha nem ittam és nem kártyáztam. A Stark és Magda közötti jelenet okozta a nagy idegességemet. Hányszor mondta Magda, hogy „ez az aljas Stark megint pletykázik“. Részletesen beszámol a gyilkos Ehrenfekl Magdával való viszonyáról. — Elgyötörve éltem már a gyilkosság előtt, letargiában éltem nagy szerelmi csalódás miatt, öngyilkos akartam lenni, de édesanyám lebeszélt és kijelentette, hogy addig él, amig én. Annyira szerettem Magdát, hogy nem tudtam elképzelni, hogy másé legyen. de Magdáért nem volt érdemesM — Nagyon kérem a drága bíró urakat és az ügyész urat — hja tovább —, ne ítéljenek halálra! Nekem vannak szüleim és testvéreim is. Inkább Ítéljenek el és én a fegyházban, ígérem, két ember helyett fogok dolgozni. Esküszöm az édesanyám életére, hogy azért öltem meg Star- kot, mert Magjával azokat a dolgokat csinálta. Bár ne engedtem volna Magda csábításainak! Én hét hónapig ellentálltam, rettenet** a helyzet. Megörülök. Magam előtt látom borzalmáé végemet, a kötelet. Szívesen élnék busz évig is a fegyházban, csak ne akasszanak föl. Az apám beleőszült a történtekbe. Legalább pénzért, vagy anyagi érdekből csináltam volna, de Magdáért nem volt érdemes. Mit bánják Ehrerufeldék, hogy mi történik velem. Azért szeretnék élni, hogy megbünhődjek. Kérem, ha lehet, kegyelmezzenek meg nekem, élni szeretnék, hogy az éo halálom nem ölje meg szüléimét. Klein Sándor airó hangon mondja: — Nincs semmi megjegyezni valóm. Azért Írtam ezeket, mert azt hittem, hogy ilyen módon megmentem az életemé* ée megozatoadulok a kötéltől. A vádbeszéd Rövid szünet után, ért© féBiétkor a vádat képviselő Paksy István dr. ügyész kezdte el nagy érdeklődés mellett vádbeszédét. A bennünket körülvevő és megfejtésre váró sok probléma között az erkölcsi erők megrendülését látjuk, i—- mondotta többek között az ügyész, -r— Mint közvádló és aggódó hazafi egyaránt azt látom, hogy a dolgozó polgárok erkölcsi ereje mennyire fogyóban, mennyire pusztul óban van. Csökkenni látom a nemesebb emberi indulatokat. Itt áll előttünk mindenfelé a gonosz és a nemtelen indulatoktól megszállt ember. Itt volt az Erdélyi-pör, az arzénpőrök, a jelen por, mind kiáltó példa, emez állításaim igazolására. — A legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolom' <neg KMa Sáodock a foüntetötöxyénykönyv 278. paragrafusába ütköző gyilkosság bűntettében, kérem őt bűnösnek kimondani azért, mert előre megfontoltan, szándékosan ölte meg Stark Andort Előttünk ismeretlen eszközzel verte szét a fejét. A vádlottnak az a védekezése, hogy jogos Önvédelemből cselekedett, vagy hogy az ijedtség, vagy a megzavarodottság érzete fogta el, nem áll meg. Nem vitás, hogy szorgalmával és munkásságával gazdái megelégedését kiérdemelte. De viszont az sem vitás, hogy mindenkor áskálódott az üzletvezető ellen. Nagyra- fcörő, anyagias természetű ember Klein Sándor, annyira anyagias, hogy még a cigarettákat i& kétfelé töri, hogy spóroljon. A vádlott célja az volt, hogy üzletvezető legyen, majd a főnöknő leányának feleségülvételével a maga részére szerezze meg a fatelepet. —- A vádlottnak Ehrenfeld Magdával való kapcsolatát nem kivánom aposztrofálni, de igenis a viszony keretében lejátszódott dolgok alkalmasak voltak az ellenszenvnek gyűlöletté való fokozására. A vádlottat viszonya elbeszélésére az indította, hogy ezzel kompromittálja a leány és igy kényszerítse az ellenkező rokonságot a házasság megengedésére. Starkot nem lehetett elbocsátani olyan könnyen, mert egyéves szerződése volt. El kellett' tehát őt az útból távolítani, hogy Klein Sándor előtt ne legyen akadály. Bűncselekményének elkövetésére ezek voltak a vádlott indító okai. Részletesen foglalkozik az ügyész a gyilkosság napjának leírásával. Hogy bent az irodában hogyan követte el a vádlott a bűncselekményt, azt senki sem látta. Egyedül a vádlott vallomására van a bíróság utalva. Ez a vallomás azonban sok tekintetben nincs összhangban a tényekkel, nem őszinte. A vádlott Starkot nem csavarkulccsal, hanem előttünk ismeretlen eszközzel gyilkolta meg. Ki van zárva, hogy Stark az ütéstől a mázsának zuhant volna. Az eszeveszett gyilkosnak mindenre kiterjedt a figyelme. A legszorgosabban eltakarított mindent, azután hozzálátott levoloket Írni é6 nem rősfcelto áldozatának emlékét sikkasztás vádjával homo esketni. A* előre megfontolt szándék teljesen megkonstruálható, a támadást a vádlott kezdeményezte, amikor Starkot aljas gazembernek nevezte. A beszámitíiatóság kérdésével foglalkozik ezután részletesen az ügyész és megállapítja, hogy szabad elhatározási képességében a vádlott akadályozva nem volt, elmebetegségben sem a tett elkövetése idején nem szenvedett, sem most nem szenved. Hidegen, megfontolt módos ötté meg áldozatát Az előre megfontoltság mellett az érvek seregét sorolja fel az ügyész, aki azt fejtegeti, hogy Stark láb alól eltétele kedvenc terve volt a vádlottnak hosszú idő óta, A pisztolyt Is azért vásárolta; hogy ezzel ölje meg vetélytársát. Furcsa, hogy egy védő azt állítja, — folytatja emelt hangon az ügyész — hogy egy királyi ügyész beismerésre akart venni egy vádlottat azzal az ígérettel, hogy megmenti őt a haláltól. Közvádló ilyet Magyarországon nem csinált és nem is fog csinálni. A célszerűség diktálta Klein Sándornak, hogy nem a revolvert használta. Áldozatát azért pusztította el, hogy végleg eltűnjön sötét terveinek u ttjából jáa nem igy lett volna, ha erős felindulásban ölte volna meg Stark Andort, akkor miért nem jelentkezett a gyilkosság után a rendőrségen? Hagyta volna ott a bullát és ment volna rögtön jelentkezni. Vagy miért nem szökött meg a hulla elásása helyett? Azután az ügyész az enyhítő körülményeket sorolja fel. Figyelembe kéri venni a vád- dott részbeni beismerését, büntetlen előéletét, de kijelenti az ügyész, hogy Klein Sándor beismerése nem megbánó és nem töredelmes. Mellőzni kéri annak figyelembevételét, hogy önként jelentkezett, hiszen már rá- diókörözését is elrendelték. Nagykanizsán sem jelentkezett önként, hanem feismerték. Súlyosbító körülménynek kéri betudni a nagy kitartást és a gyilkosság elkövetésének borzalmas módját. Ennek a tragédiának két áldozata vans Stark Andor és az édesanyja, aki belepusztult fia meggyilkolásába. A védő szerint Klein „önvédelembőlu öli Háromnegyednyolc órakor fejeződött be az ügyész több, mint másfélórás vád beszéde. Újabb szünet után Klein Aladár dr. védő tartotta meg védőbeszédét. Azzal kezdte, hogy a vádbeszédnek nemcsak a stílusa volt költői, de az érvelései is. Már pedig Ítéletet SlUtncUn* jobb tzabósáoban- feapHahí* | ^12py*I}<if\r a bessóHr védjegyre í nem költői szólamokra, hanem tényekre és bizonyítékokra lehet csak alapítani. Az ember nem koronája a természetnek, csak puszta eszköze. Minden lépésünket a természet ismeretlen erői irányítják. Igazi nagy irányitó az önfen tartás és a fajién tartási ösztön. A szerelem az az erő, amely az eddig elért kultúrát és művészetet biztosította. A szerencsétlen emberférget nem lehet mindenért fé* lelőssé tenni. Klein Sándor egy szerencsétlen fiatalember, aki szerencsétlen örökölt tulajdonságokkal jött a világra. Tizenkétéves korában nem tud ellentállni ösztöneinek. Részletesen foglalkozik a védő a gyilkosság történetével. Klein Sándor jogosan tekintette magát Ehrenfeld Magda jegyesének. Nem tudta, hogy a leány nappal az ö barátnője, este pedig más társaságokban jelenik meg. A szatmári magymama rájött arra, hogy mennyire megváltoztak az erkölcsök azóta, amikor ő bakfis volt. A leány ezt a szerencsétlen fiatalembert érzéki vágyainak használta fel. Hiszen ez a szerencsétlen fiatalember Szatmárolt is, Pesten is komoly házassági terveket forgatott agyában, kétségbeesett, amikor úgy látta, hogy szerelmese nem. lehet az övé és azután a gazdag család részéről megkapta a kegyelemdöfést. Stark megtudta ezt ós kezdett fölényeskedni az addig respektált Klein Sándorral. — Az orvosszakértők, — mondw; a védő — iigyészebbek voltak az ügyésznél. Nagy rizikó volt a vádlott részéről, amikor szembe
