Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-21 / 43. (2560.) szám
193! február 21, szambái A Jánus-arcu uj politikai párt Irta: Várnay Ernő, pártfőtitkár EST Prága előkelő Tabarinja a Hotel Esplanadebán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 órától — Török kávésza'őn 17 órától. Telefon 288—41. Telefon 288—41 Minden vasárnap éa Ünnepnap tánctea. „ Kassa, február 20. Hozzá vagyunk szokva, s ezért nem lepődünk meg azon, hogy minden közeledő választás előtt mozgásba kerül a kormányokat alkotó pártok valamelyikének, legtöbbször a csehszlovák agrárpártnak és így közvetve magának a kormánynak a politikai agitációt, kortéziát szolgáló kerék-rendszere. A kerekek kormánypárti kasszák által hajtott mozgása természetesen két nagy pártunknak, a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt szervezeteinek, hűséges 'gazdatömegeinek felöriésóre irányulnak. Több mint tiz esztendő tapasztalatai után az lenne a meglepő, ha a kormánypártok, respektive a csehszlovák agrárpárt gondosan kieszelt, pártjainkat bontogató, gazdatársadalmunkat leikiismeretlenül félrevezető kortesmunkája ezúttal elmaradt volna. Sajnos, az ilyen centralista irányzatú és fór rásu kezdeményezések tápot merítenek és nyernek az úgynevezett megvásárolható magyarokból. Tápot kapnak a pártjainkból kivált, egocentrikus gondolkozásu, ambíciójukban, sőt stréberségükben féktelen, pártfegyelmet nem ismerő érdek-magyarokból. így bukkannak fel az ismeretlenség homályából, a zavaros műit ködéből a Csánkiak, Csömörök, Békefiek, Kocsisok, utóbb Stundák, Lelleyek, Mohácsyak, Szappanosok, Pásztorok, Zayak és Lukovichok, legtöbben két pártunk dicstelen tehertételei, a fcet.es erűik ü politikai siker az anyagi kielé- gü'ás vezérkoiomposai. De beszéljenek a kezemben fekvő Írások, mint ennek a legújabb keletkezésű frontáttörési kísérletnek terv-adatai. Az időben összeáll ván, — felsőbb megkeresésre és a manna-hullajíás megeresztésére — a patonyszóli, gzentmihályfai gazdabölcsek és meg- alakiták vala az „Országos Magyar Gazdasági Egység'4 idvezitő pártját. A csallóközi bölcsek elhatározták, hogy Írjanak magyar községeink minden biráinak imigyen ilyen szép textusokat: „Mélyen tisztelt Bíró Ur! A mindinkább súlyosbodó gazdasági helyzet cselekvésre hiv fel bennünket Mielőtt kitavaszodunk, állást kell foglalui helyzetünk megjavításának érdekében. Népünk kifogyva mindenből, árván magára hagyva sorvad. Isten és emberek előtt, erkölcsi felelősségünk tudatában országos nagygyűlésre hivjuk népünket. Hasson oda Biró ur, hogy minden nagykorú lélek aláirjon egy körlevelet, amit külön-uton küldünk. Ezeket összegyűjtve kérjük megbízottunknak átadni. Biró Ur a viszontlátásra Pozsonyban a nagy napon! Ideiglenes központi helyiség, Bratislava-Pozsouy, Grössling-uoca, Vigadó (Redout). Csallóköz, Patonyszól, Szent- mibályfa, 1931. február 7. Az előkészítő bizottság nevében: Pöthc Lajos, Bögölypatony; Simon Károly, SzoutmLhályfa; Bognár Imre, Szentmihályfa; id. Lelkes Gyula, Benkepatony; Bcrnáth István,. Diósförgepatony; Brunczvíg Mór, Szentmihályfa; Pongrácz Sándor, Szent- miháiyfa; Csiba József, Csécsénypatony; Szap- panos Lajos, Csécsénypatony14. Ehhez a megható „testvéri4* rebegéshez, gazda- és honmentéshez volt csatolva a „Körlevél44, az igék igéje, minden programok programja, melynek 14 pontja magában foglalja a „török 1 áfium ellen való orvosságot44, minden szép és jó szemfényvesztő Ígéretet, követelést, sőt „ultimátumot azoknak asztalán, akik a falu népének mai helyzetéért felelősek!!44 A körlevél gyógyszertárának kvintesszenciáit nem is kellett mesz- sziről összeszedniük a patonyszóli apostoloknak, nem is keresték fel érte a soros patikát, egyszerűen „feltörték44 két pártunknak frigyszekrényét és a mi ellenzéki programunknak a mai helyzetre pregnánsan vonatkozó főbb pontjait, követeléseit kivették és lemásolták. Álorcával fitogtatják mindazon megállapításainkat, rámutattak — mint követelésre — mindazon sérelmünkre, gazdasági bajforrásra, azok szanálásának módjaira, mint amelyeket pártjaink törvényhozói a becsületes magyar őszinte hang tónusán számtalanszor előadtak a parlamenti bizottságokban és a törvényhozás mindkét házában. S amelyből az általuk is „Janus-arcu44 két- lakisággal felelősségrevont, vagy megultimátu- mozott kormánypártok semmit sem valósítottak meg, s amelyre még azokat a milliókat sem hajlandók fordítani, amelyeket most pártjaink megbontására, párthiveink elorzására, hűséges magyar gazdatestvéreink megtántoritására könnyelmű gesztussal dobnak oda. S mivel követeléseik „csupán a bajok legégetőbb részének sürgős gyógyítását akarják elérni, azonban általánosságban kívánjuk, hogy az egész államgépezet Szlovenszkó túlnyomóan földmivee jellegét elismerje és annak gazdasági ügyeit eszerint kezelje ... ezért határoztuk el. hogy Pozsonyban (nem is BratislavábanU) 1931. évi február 22-én. vasárnap délelőtt 10 órakor a városi Vigadó (Redout) nagytermében országos nagygyűlést tartunk, ahol a falu népének küldöttei döntsenek jövendő sorsunk felett44. — így szól a 9-ek „előkészítő bizottsága44 minden bíróhoz! Hogy mindezek fölött tni van a világkrizissel, az amerikai és orosz dumpinggal, vámsorompókkal, szerződésnélküli állapotokkal, szomszédos vámbáboruval, az invesztíciós program elmaradásával ,a termelés, munka és fogyasztás viszonyának csődjével, további belföldi viszonylatban Szlovenszkó 12 éves harmadrendüségével, a földreform aránytalanságaival éppen a magyar vidékeken, az adócsavar változatlan örökmoz- gásával, a magyar községek elhatároltságáva , magárahagyatottságával, mindez és ezerannyi nem volt lényeges a választási időközökben a „mentő-expediciónak44, csak rendszerint tél víz idején, amikor a gazdának a figyelmét és idejét fel lehet használni egy kis pamflet-olvasásra, gyülésezésre és vokeainak lehetőséges bebiztooi- tására, ez a célja az „előkészítő bizottságnak44. Erre várjuk a vasárnapi gyűlés tárgyilagos válaszát! Végeredményben jó lesz az az elhódítható néhány ezer szavazat, amit pártjainktól ei lehetne vonni, hiszen sok és tulhangos az a 8—8 képviselőnk és szenátorunk ott fenn a Rudolfi- numban! „Summa-summárum! „Mélyen tisztelt B'iró ür! Az Országos Magyar Gazdasági Egység élők* szitő bizottsága tisztelettel kéri az ide mellékelt levelező lapot kitöltve és aláírva postába adni. Törekvésünk célja a mellékelt körlevélből kitűnik. Szives fáradozásáért fogadja nyomor- gatott népünk hálás köszönetét. Viszontlátást a Prága, február 20. Tegnapi parlamenti beszámolónkban megemlékeztünk arról, hogy a beruházási kölcsön javaslatának vitája során az esti órákban Hokky Károly, az országos k ereszt én y szocialista párt ruszinszkói képviselője is felszólalt. Hokky képviselő beszédét a gazdasági válságvitában mondott beszédéhez fűzte, illetve azt kiegószi bet te. Ilokky beszédét telt padok előtt tartotta meg s a hallgatóságban valósággal drámai hatást váltottak ki a Szánthó László tragikus sorsát vázoló szavak. Nemkülönben mély hatással volt az a rész is, amelyben Hokky a sevresi békeszerződéssel megállapított csehszlovák—román határ védelmére kelt s elutasította Benesnek azt az engedményét, amely jelentős csehszlovák földterületeket Romániának juttatott. A nagyhatású beszéd legfontosabb részeit alább közöljük. „Nyakig a válságban" Most már nyakig benne vagyunk a gazdasági válságban. Czech népjóléti miniszter ur állítása szerint 300 ezernél is több a muinka- nélküti. Ruszinszkóban sem volt talán soha addig a nyomor oly nagy, mint most, pedig az ott nem ritka dolog. Amióta a magyar vámháboru megkezdődött, a fakitermelés is megállótt és a munkások egész tömege maradt munka nélkül. De éhezik ma az is, aki tegnap még nyugodtan nézett a holnap elé, kis- és törpebirtokosok és a mezőgazdasági munkások. A közgazdászok véleménye eltérő arról, hogy mi az oika a válságnak. Pedig ennek a biztos diagnózisa volna a legfontosabb. Némelyek a kapitalista rendszer bukásában keresik az okot. Mások a szociális terhek és a közterhek oly nagymérvű növekedésében, ami nem biztosítja a termelés lehetőségét. Én inkább azokhoz csatlakozom, akik abban keresik az okot, hogy a kapitalista termelés, — amelynek mind nagyobb területre van szüksége, hogy erőteljes legyen — a békeszerződések által teremtett vámhatárok drótakadályaiba ütközik. Annyi bizonyos, hogy a termelés normális menete megbénult, s a termelés és fogyasztás egyensúlya nincs biztosítva. Abban ma már csaknem egyöntetűen megegyeznek, hogy a termelés alapfeltételeit kell biztosítani. A. termelés fel tétel eineik biztosítását még a szociális segél ve zésnél is előbbreíhe- lyezi Snowden, a szocialista, mert tudja, hogy os°k a termelés biztosítása fogja a munkanélküliség lényeges enyhülését eredményezni. A termelés feltételeinek biztosításánál még az ipari államok is elsősorban a mezőgazdaság termelési feltételeit igyekeznek megteremteni, 1931. február 22-én az országos nagygyűlésen. — Megértő szeretettel az előkészítő bizottság'1. Nyomorgatott népünk — irja az a levelezőlap, amit megértő szeretettel szaval az „Előkészítő bizottság44! No és hogy lehetne ezen a nyomorgatottságon segíteni is? Semmiesetre sem úgy, ahogy Szappanoséi: elképzelik Csallóközből, bár nyugatról induló álnokságuk — a pártjainkhoz befutó jelentések és adatok szerint — kiterjedt egész Minajig, már pedig ez a határközsóg Ungvár mellett fekszik! Sem kortéziával, sem magyar táborunk néhány veszendő kikének megvásárlásával, politikai demagógiájának kielégítésével, két táborunk negyedmilliónyi hívének renditlietef- lenségét ez a manőver most sem fogja csorbítani! Hanem egyszerűen ugv, hogy 12 éves politikai tapasztalat birtokában a kormány a helyzet magaslatára emelkedik. Elsősorban a mezőgazdaságot kell talpraáiHtani Bármi 1-egyen is az ok, tagadhatatlan és szamom tény, hogy Európa demokratizálásának idejében a munka- nélküliség niég sohasem látott maga9 számot ért cl. Az emberiség legnagyobb problémája, ira-n- d-etn ember résziére az emberi élet és megélhetés biztosítása, minden j-el szerint a csőd szélén áll. Lehet, hogy ez a kapitalista termelés leáldozó® a, lehet, hogy ez a szociális és közterhek fokozásának a csődje, amely a termelést- megbénítja; lehet, hogy uj libáikat kell váignii a termelés és szociális biztosítás terén, de gyorsan, me-rl itt az utolsó pillanat. Ma Európa népeinek 20 százaléka üveges szemekkel ncz a bizonytalan holnap elé és ha Oroszország viszonyait pontosabban ismernénk, úgy ez a szám lényegesen emelkednék. A kultúra eljutott odáig, hogy a termelés technikailag tökéletes, de a* emberek eddig nem ismert tömege éhezik. Hoigy azonban mennyire komolyan és elsősorban a mezőgazdaság föl sági lésére gondolnak a nemzetközi közgazdászok is, igazolja a Geoifbem, a jövő hónap folyamán összeülő ama két bizottság, amelynek egyike az európai mezőgazdasági feleslegek elhelyezésével, másika a vmezőgazdasági hitel kérdésével ki vám foglalkozni. A Ba-sel ben fe’áUi tandó bank-központ egyelőre olyan mezőgazdáknak nyújtana hitelt, aik/iik leginkább rászorulnak és akiknek nyújtott hitelért saját államuk vállalna garanciát. Nálunk is elsősorban a mezőgazdaságot kellene talpraállítani, hogv abban fogyasztótábort teremtve, megindítsuk azt a körforgást, amely minden év őszén kezdődik, ha a gazda terményeit eladta. Első teendő a térmé-sfe-les1egek kedvező áron való eladásának a biztosiíása, de nemcsak a szemtermést, hanem egyéb más termést illetőleg i-s. Azontúl kedvező lehetőségek teremtése a szomszédos államok agrártermékeinek behozatalára. Második teendő az olcsó kamatozású hitelnyújtás. amire valami talán maradna abból a 485 millióból, ami a most szóbanlevö 1300 milliós beruházási kölcsönből még fennmaradt és amit még el nem osztogattak. Harmadik a közterhek enyhítése. Az utóbbiaknál é-p-pe-n most hívtam fel a pénzügy- miniszter urnák a figyelmét azokra a lehetetlen állapotokra, amik* Ruszinszikéban történnek és amelyek aligha volnának feltételezhetők másutt, mert ezek az anomáliák kizárólag a törvény nem ismerésén alapulnak. Azokra az oknélküli adókra gondolok, melyek nemlétező tételek után fizettetnek, nevezetesen a postaiak,arékoénz-tári betétek s a hadikölcsünök után fizetett vagyonbelátja a magyar nemzeti és keresztényszocia- lista pártok célkitűzéseinek helyességét, jogosságát, a konszolidáció érdekében való okosságát, kielégíti a köztársaság nemzetiségi békéjének, nemzetiségi egyenrangúságának, magyar gazdatársadalmunk sorsa jobbrafordit- lásának szükségességét, melytől pedig elkívánja még kulturális gazdasági akcióinkat is, a népművelést a föld okszerű megművelése terén s pártjainkat eltiltja mindennemű felvilágosító gazdasági kulturmunkától! Erre adjon nekünk választ Csallóközben. Pa- tonyszélen, Szentmihályfán, az agitáterbüloefc 9-eü Mert csufondáros Janus-arcu politika az egész, amely szomorú, siró arcával a nyomorgar tott magyar nép felé fordul részvétet, testvéri rokonérzést keltőén, nevető arcával pedig Prága felé kacsint mondván: Ne féljetek, jól játszom meg a kiosztott szerepet s ezrével szállítom a gazdák őszi szavazatait! dézsmára. Hiszen Iehcteflen dolog, hogy hadikölcsönök után, amelyeknek lebélyegzésénél is kellett fizetni bizonyos összeget, most még vagyondézsmát is fizessenek az illetők akkor, amikor a hadiikölcsönt tőlük el is vették. Azt egyáltalában nem lehet feltételezni egyetlen államról sem, tehát Csehszlovákiáról sem. hogy nemlétező pénzek, nomlétező vagyonok után vessen ki adót Kemtétezö vagyontárgyak megaddziatása A posta takarékpénztári betéteknek ilyen megadózital ására jelenleg két bizonyíték van a kezeim között. Koo>s Károly és Kékesi Sándor íécsői lako-sok vagyondézsma fizetésére kötdeztettek postatakarékpénztári betéteik után, amiről eddig egyetlen Iliiért sem kaptak. Kékesi Sándorra 12.000 koronás postataíka- rékpénztári betétje után 1750 korona vagyon- dézsmált és még 500 korona késedelmi kamatot vetettek ki. Koos Károly pedig két esetben 1136 koronát fizetett ugyané címen és még körülbelül ugyanennyit kérnek tőle. Az teljesen abszurdum, hogy valaki 1750. illetve 1136 koronát és késedelmi kamatokat is fizessen egy olyan vagvon után. amivel egyáltalán nem rendelkezik. Lehetetlen állapot ez ó" ezért remélem, hogy a pón/ügyminiszter ur orvosolni fogja ezt az anomáliái:. A másik dotog a betegsegélyző pénztáraknak teljesen lehetetlen követelése a szőlőtermelőkkel szemben, akiktől megkívánják munkásaik bejelentését. Tudvalevő dolog, legalább iis nálunk az a® uzus, hogv a munkások hetenként csak egykéi napot dolgoznak a szőlőben és majdnem sohasem történik meg az. hogy bárom napig ugyanannál a gazdánál dolgozzék az illető munkás. A törvény szerint tehát a szőlőtermelőnek nem ke1! az ilyen munkások után betegsegélvződiijiait fizetnie. Ezenkívül a törvény kimondja azt is. hogy csak azok után tartoznak betegsegélvző fizetni, akiknek fő- foglalkozásuk az, ami után a betegsegélyződij fizetendő. Ezeknek a munkásoknak nyilvánvalóan nem főfoglalkozásuk a szőlőmuoka, mert rendesen a szomszéd községekből jönnek be az egv-kót lm Ida.s törpebirtokosok, akik, mivel ebből a kis vagvocikájokból megélni nem tudnak, heti egy-két napra napszámos- munkára mennek. bizottságot Süllősnek Felhívtam erre a népjóléti miniszter urnák figyelmét már régebben, de beadványomra ez,ideig még nem adóit választ. Jogos kívánságunk volna az adókiveíő- bizottságok kisebb körzetekre való beosztása. Vonatkozik ez a kérelmünk különösen a nagy^zölIŐsi járásra, mert ennek aftoUjvető- bizotísága Beregszászon ülésezik, a bizottság Szánthó László újságíró tragédiája a parlamentben Hokky képviselő a kőksőnvitában a ruszinszkői beruházásokat sürgette és Técső város határvédelméért szállt síkra Könnyíteni kell a gazdák adé és szociális terhein — & viskiek kikiáltása „Követeljük a sevresi határ visszaállítását Csehszlovákia Javára"
