Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-21 / 43. (2560.) szám
* Ma) niamk 12 óidat éVf 43 5 Saoml»at « 1931 február 21 SSBBBBBBSSSBSSBSSBBSSBBBBBBBBSBBSBBBBBBBBSBSBBBBBBBSBÉSBSBBS^BSBS^^BBBBBBBBBSBS Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed* A »• •w4~l. Szerkesztőségs Prága N. Paaiki uliee R évre 76. havonta 26 Kd külföldre évente 450, «* SZIOV671SZKÜ1 6S TUSZlflSZKÓl SÍÍ6TIZekl pCLriOK ÜL emelet — Telefoni 3031L - Kiadóhivatalt félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 Kt Fös*erkes*íto PoHtlkül napilapja fe/e/£. ^erkesxiö- Pr*9- ““ ** 8 képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több rŐSXerKesXlő. ' ~ teleld &erKeSXJO. Telefoni 34184. Effyes szám ár. 1.20 Ké, vasárnap 2. -Kt LÁSZLÓ FORGACh GÉZA sQROönvciM. HIBLRP. Pitit HM Becliyné riadója (sp.) Prága, február 20. A helyettes miniszterelnök brutálisan nyílt szavai, amelyek egyenesen „nemzeti szerencsétlenségnek'* bélyegezték a köztársaság gazdasági helyzetét, nemcsak a belföldön, bánéin a külföldön is óriási feltűnést keltettek. Alig néhány hét előtt a miniszterelnök hivatalosan bejelentette a krízist. Rá néhány napra Duxban vér folyt, mert a munkanélküliek kommunista izgatásra megtámadták a csendőröket. Most egy másik illetékes tényező nyilatkozik s nem átalja bevallani, hogy az a kép, amelyet eddig félig-meddig reménykedve és op- íimisztikusan a gazdasági helyzetről festettünk, illetve a kormánylapok festettek, hamis volt, végzetesen hamis. Nem háromszáz- ezer. hanem hatszázezer munkanélküli van, sőt. ha a fél-munkanélkülieket is hozzászámítjuk: egy millió. Apokaliptikus számok ebben a kis országban, s jóval meghaladják az angol arányt, melyet eddig egy államot érthető legszörnyübb szerencsétlenségnek tartottunk. Ugyanakkor Bechyne burkoltan, de mégis érthetően célzást -tett azokra az okokra, amelyek, ha nem is kizáróan, de nagy mértékben hozzájárultak a helyzet elmérgesítéséhez és megemlitette, hogy a miniszterek egyik csoportja decemberben meggátolta a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés megkötését, holott ez a szerződés íehermen lesi tette volna az ipart. Ismertük a politikai aknamunkát, ismerte az egész köztársaság és ismerte Luschka német képviselő is, aki felszólalt a parlamentben ebben a kérdésben. Szemmelláthalóan csak Benes külügyminiszter nem tudott róla, mert tegnapi nyilatkozatában, Becbyne fejtegetéseivel és leleplezéseivel ellentétben, a tőle megszokott sima és gondtalanul optimista hangon logikai játékokkal szórakoztatta közönséget. A köztársaság nem 1* art pour 1‘ art köt kereskedelmi szerződéseket, mondotta, hanem azért, hogy haszna legyen belőlük. Olyan szerződéseket, amelyekből nincs haszon, nem köt meg. Egyszerű, nemde? A diadalmas külügyminiszter szavaival tényleg egyszerű, — de olyan biztos, hogy a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés elfogadásra ajánlott formája haszontalan lett volna? Bechyne mást mond, a kereskedelmi mérlegek mást mondanak és a kétségbeesett iparosok is másként vélekednek. Bechyne nyilatkozatában ez a két meglepő és hivatalos helyiül sohasem hallott megállapítás lep meg. Az, hogy egymillió munkanélküli van, s az, hogy a helyettes miniszter- elnöknek homlokegyenest más véleménye van a kormány különböző árnyalatainak kereskedelmi politikájáról, s különösen a magyar-csehszlovák szerződés komplexumáról, mint a külüorvminiszternek. Egyébként a mezőgazdasági depressziót váratlan hevességgel követő ipari válság adatai nem ismeretlenek előttünk. Tudjuk, hogy a textilipar helyzete ma rosszabb a köztársaságban, mint a mezőgazdaságé. A gépipar, a fémipar és az építőipar stagnációja veszedelmes. A söripar tönkrement, s a komlótermelés 1931-ben 50 százalékkal kisebb lesz. mint 1928-ban volt. Mennyi szorgalom és reménység veszett kárba egyedül ezen a teréuumon! A kereskedelmi mérleg ugyan aktiv, de a behozatal tétele csaknem fél milliárddal csökkent, s a kivitelé egyedül a készáruk terén háromszáz- millióval. A koksz, a szén, az üveg, a porcelán, a textiláruk kivitele egyaránt csökkent, s nem hathat vigasztalóan, hogy az állam kény leien 13 milliárdos kölcsönt felvenni, legfőbbképen a vasutaknál mutatkozó deficit fedezésére. A kép sivár. Nem hisszük, hogy a gazdag emberek önkéntes vagvonleadásának naiv módszere segíthetne a.helzyeten, mint Bechyne ajánlja. Sokkal inkább arra kell törekedni, amit e helyen annyiszor hirdettünk már: az államgépezet fokozatos apolitizálásá- ra, a soviniszta, egyoldalú nemzeti érdekek visszaszorítására a gazdasági szanálás érdekében s annak lehető vété télé re, hogy a köztársaság lakossága politikai és nemzetiségi különbség nélkül, a szomszédos államok biA képviselőhöz megszavazta a nagy válságkőlcsönt Törköly Szlovenszkö, Kurtyák Ryszinszkő panaszait tárta föl a zárszámadás fölötti vitában — Éles ellenzéki beszéllek kormánypárti képviselők részéről Prága, február 20. A képviselőiház munkarendjét ismét megváltoztatták és a tegnapi tervtől eltéreőn szambáit délelőtt is ülésezik a plénuim és pedig azért, hogy letárgyalhassa Hadek komim unista képviselő mentelmi ügyét. Hadek képviselőt ugyanis — mint lapunk más helyén jelentjük — letartóztatták, mert áliamellenes és lázitó röplapokat terjesztett a február 25-ikére tervezett kommunista tüntetéssel kapcsolatban. A szombati ülés után kis szünet következik be a parlamenti munkában, amennyiben berekesztlk ae őszi ülésszakot és valószinü- leg március 5-ével nyitják meg a tavasza! ülésszakot. Március 5-ág tehát a parlament nem fog ülésezni. Csütörtök este a képviselőház letárgyalta a k ölesön javaslatot és áttért az 1929. évi zár- szá m ad ás dargyalásána. Az ülésen kiosztottak több javaslatot, igy az útépítési alapról szóló törvény novelláját és az ásványolaj fogyasztási adójáról szóló törvény javaslatot. Törköly beszéde A mai ülésen folytatták a zárszámadás tárgyalását. A vita első szónoka Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő volt, aki részletesen foglalkozott az 1929. évi zárszámadással, főleg a költségvetési túllépésekkel, majd az önkormányzati testületek sérelmei kapcsán Rimaszombat városáról beszélt. Közérdekű beszédét topunk vasárnapi számában fogjuk ismertetni. igy jézan hang a költségvetések és az adóreform igazi értékéről Remes cseh szociáldemokrata képviselő kritizálta az állam pénzügyi gazdálkodását. A külföldön a köLtségvetési tételeknek és a zárszámadás tételeinek egybehangzása gerjeszt bizalmat az állami közigazgatással szem- ebn. Sajnos, ezt nálunk nem lehet állítani, mert itt a költségvetést rendszerint túllépik. Az az óriási különbség, ami a költségvetés és a zárszámadás összegei közt mutatkozik, természetesen megrendíti a bizalmat a költségvetéssel szemben. Az 1919—1929. évekre forgalmi adóra elő volt irányozva 18.685 millió korona, amiből leírtak 553 millió koronát, jövedelmi adókból előírtaik 14.696 millió koronát és leírtak 1978 millió koronát, általános kereseti adóban előírtak 2.217 millió koronát, leírtak 390 millió koronát, különös kereseti adóban előírtak 2.744 millió koronát, leírtak 586 millió koronát. Az adókivetések stabilizációja tehát egyáltalában nem következett be. A stabil előírás forgalmi adónál 97.2 százalék, jövedelmi adónál 86.5 százalék, általános kerezalmát megnyerve, civódáok helyett hozzáláthasson az építő munkához. De erre nem igen történik kísérlet. A cseh és a csehszlovák lapok még a nyomor súlyos idején is jónak látják a kisebbségeket és a szomszédos nemzeteket fölöslegesen támadni, jogos érzékenységükben sértegetni, s fontosabb számukra a háború előtti „elnyomatás" rémmeséit fölele- veniteni, mint komolyan szembenézni a sok százezer munkanélküli szörnyű problémájával. seti adónál 82.5 százalék, különös kereseti adónál pedig csak 79.7 százalék volt. Az adóreform egyáltalában ne:n javított az adórendszeren, csak átcsoportosította az egyes adónemeket, főleg a gazdagok javára. Nálunk, — mondotta a szónok — mindig csak kifelé szóló és nem a lényeget érintő reformokat hajtanak végre, aminek bizonyítéka az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának a reformja. Ennek az a következménye, hogy a legtöbb törvény a gyakorlatban csődöt mond, újból módosítani kell, ami nem emeli sem a magas bürokrácia, sem a parlament presztízsét. A legfelső számvevőszék jelentésében megállapítja, hogy figyelmeztette a nemzetvédelmi minisztériumot arra, hogy már túllépte a költségvetését, a figyelmeztetés ered-ménytelén MS-tacál A mi misztérium nem kért engedélyt a parlamenttől arra, hogy felemelje a költségvetést. Ily körülmények között nem csoda, hogy a parlament nem bízik a költségvetési számokban. Rámutat arra is, hogy a költségvetés egyes tételei abszolúte nem felelnek meg a valóságnak. Végül megállapítja, hogy az egyes költségvetési tételek túllépése tulajdonképpen a pénzügyi törvény megszegését jelen bi. Ha minden állaimtpoígáruak kötelessége a törvények megtartása, úgy annál inkább kívánatos, hogy a törvényeket a központi állami hivatalok se fitymálják. Ezután az ülést félbeszakították. A szünet alatt a házelnökség tartott ülést s elhatározta, hogy ma este összeül a mentelmi bizottság, letárgyalja Hádek kommunista képviselő mentelmi ügyét és már holnap reggel kilenc óraikor kezdődő ülésen jelentést tesz a Háznak a mentelmi ügyről. Megszavazzák az 1300 milliót Az ülés ujbóü megnyitása után gyorsított eljárással a többség első és második olvasásban elfogadta a lűtelkölcsönjavaslaiot és a két szlovcnszkói vasútvonal államosításáról, illetve bérbevételéről szóló javaslatot, a mentelmi biozttságnak pedig a Ház tizenkét órai határidőt adott Hádek képviselő mentelmi ügyének elintézésére. Az ülés folyamán kiosztották Pergler ligapárti képviselő és a szlovák néppárt javaslatát, amely teljesen egyezik a koalíciós pártok képviselőinek javaslatával egy parlamenti vizsgáló- bizottság megválasztására vonatkozólag a Siránsky—Stribmy-ügyben. Majd folytatták a vitát az 1929. évi zárszámadás felett, „Aktív költségvetésről szó sem lehet**... Peters német gazdaságpárti költségvetési rendet kíván, összhangba kell hozod a költségvetést a zárszámadással. Nem lehet megelégedni azzal, hogy a Ház csak konstatáljál a költségvetés túllépését, hanem azt is felül kell vizsgálnia, hogyan történt a gazdálkodás. Követeli, hogy a költségvetés bruttobevételeket tartalmazzon és ne állítsanak be olyan számadatokat, amelyek a tényeknek nem felelnek meg. A fejenkénti adóteher 1929-ben, ha ehhez hozzávesszük a különböző pótadókat is, 756 koronát tesz ki. Állást ícgtol ae alapok ellen, mert azok gazdálkodására a parlament egyáltalán nem gyakorolhat befolyást. Ezután részletesen taglalja azt, hogy akti* költségvetésről ma már szó sem lőhet, mert tulajdonképpen több százmilliós túllépések történnek. Kifogásolja, azt, hogy a zárszámadásról szóló jelentés nem mutat rá arra, hogy az állami üzemek a dohánygyárakon kívül együttesen csupán 700.000 korona tiszta nyereséget szolgáltattak be az állampénztárba, jóllehet 1929. évre 200.000 milljó korona tiszta nyereség volt előirányozva. Ugyancsak élesen állást foglal az ellen, hogy a nemzetvédelmi minisztérium 115 millió koronával lépte túl költségvetését, egyszerűen csak azzal az indokolással, hogy ezek a kiadások elkerülhetetlenek voltak. Ennek alapján a zárszámadást nem is veszi tudomásul. Bergmann cseh nemzeti szocialista képviselő a zárszámadással kapcsolatban kormánypárti volta dacára meglehetős élesen támadja a központi hivatalokat- Az állami közigazgatás demokratizálásának reformja ne legyen csak a levegőbe kidobott jelszó, — úgymond —, hanem ezt már régen meg is kellett volna valósítani. Van ugyan demokratikus kormányunk, de nem leszünk demokratikus állam mindaddig, amíg az állami közigazgatást nem demokratizálják. Hogy mennyire antidemokratikus szellem uralkodik a közigazgatásban, erre a szónok szerint a legjobb példa a régi nyugdíjasok törvénye. A régi nyugdíjasok első csoportját azonnal ki kellett volna elégíteni, ami még ez évben sem történik meg. Ruszinszbő panasza Setka kommunista után felszólalt Kurtyák, a ruszin autonóm földmüvesszöveíség képviselője, aki a zárszámadással kapcsolatban Ruszin- szkó mostoha sorsáról is beszélt. Rámutatott arra, hogy a minisztériumok túllépik a parlament által jóváhagyott költségvetést anélkül, hogy ehhez a parlament beleegyezését kérnék. Ilyen költségvetési túllépések az egyes minisztériumok szerint a következők voltak: külügyminisztérium 3,839.009 korona, hadügyminisztérium 61 millió korona, vasutiigyi minisztérium 1.080.000 korona, egészségügyi minisztérium 3.500.000 korona, állampénztár 43 millió korona, nyugdíjalap 3,500.000 korona, unifiká- ciós minisztérium 7 millió korona, úgyhogy az összes túllépés, több mint 116 millió koronát tesz ki. Nagyon jól tudja mindenki, hogy ezekből a túllépésekből RtiszfnszkŐ egy fillért sem kapott, mert ahogy a zárszámadások többi tételéből is kitűnik, például az útalapnál Ruszinszkó vicinális útjainak javítására és építésére 980.000 korona volt előirányozva, amiből azonban csak 120 ezer kotr. költöttek el. Ha igy takarékoskodna minden egyes minisztérium a történelmi országokban és Szlovenszkón, akkor egymilliárdot lehetne megtakarítani. Hogy a kormány mennyit költ Ruszinszkóra, azt az 1929. évi zárszámadásból sem lehet pontosan megállapítani, mert Ruszinszkónak, jóllehet autonóm terület, nincs külön költségvetése és külön zárszámadása. Ezért a szónok most njból a leghatározottabban követeili, hogy Ruszinszkó számára külön köiltségvetést és zárszámadást készítsenek, amelyből világa-
