Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-18 / 40. (2557.) szám

6 T>^GAlMAjGitARHlRIíAP 1931 február 18, szardla. Ascaraíe Budapesten Budapest, február 17. (Budapesti szerkesziő- giink telefonjelentése.) Pablo de Ascarate, a népszövetség kisebbségi osztályának vezetője tegnap este Budapestre érkezett s ott egy he­tet szándékozik eltölteni. Ezen idő alatt a ma­gyarországi kisebbségek kérdéseivel fog be­hatóan foglalkozni, majd Szófiába utazik. Sfiollsági tárgyalás a vízgazdálkodási alapról Prágja, február 17. A teohnikai-íorgaimi bizottság ma egész napi ülésén tárgyalta & vízgazdálkodási alapról szóló törvényjavas­latot. Az eredeti javaslaton még bizonyos módosításokat eszközölnék, igy szó van ar­ról, hogy az alapot 800.000 koronáról fel­emelik egy miil’liárdra, az évi dotálást pedig 68 millió koronáról 70 millióra. Azonkívül még bizonyos folyók szabályozását a földmű­velésügyi minisztérium kezelése alatt levő meliorációs alapból a közműn ka ügyi minisz­térium hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási alap terhére akarják átutalni. Ez vonatko­zik több szlovenszkói és morva országi folyó­ra. A bizottság ma letárgyalta az egész tör­vényjavaslatot, azonban a szavazást a jövő hétre halasztotta, hogy a kormány a pénz­ügyi kérdéseket illetően határozhasson. A bizottság még azzal a kérelemmel is fordul a kormányhoz, hogy a meliorációs alap no­velláját ne a szenátusban nyújtsa be, hanem először a képviselőházban, miu'án a két alap szoros összefüggésben van egymással. Valószínű, hogy a kormány a novellát már a iképviselöház csütörtöki ülésén be fogja ter­jeszteni. Egy veszedelmes ieánykereskedő banda nyomában van a pesü rendőrség Budapest, február 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk tol efon jel öntése.) Egy ismert pesti ar­tistanő följelentésére a rendőrség nagyarányú nyomozást indított egy leánykereskedő banda leleplezése érdekében. Ma délelőttre a főkapitányságra negyven ar­tistaügynököt idéztek be, s ezek kihallgatása .folyamatban van. A rendőrségnek az a föltevése, hogy egy jól­szervezett Ieánykereskedő banda nyomára si­került bukkannia, amely elsősorban magyar leányokat exportált kelet felé, külföldi bünbar- langokba. A följelentést tévő artistanő előadta, hogy február harmadikán egy nasryköruti mulatóban egy ismeretlen artistaügynök jelent meg s há­rom leányt — köztük a följelentőt is — Te­mesvárra szerződtette. A három leány rövide­sen Temesvárra utazott s mikor a megadott címen jelentkezett, egy kétes külsejű lokált talált, amelyben csak zene szelt, azonban programnak nem volt se híre, se hamva. Amikor a leányok a lokál igazgatójától meg­kérdezték, hogy mikor kezdődik a program, az kinevette őket s a földszinten megmutatta ne­kik a szállodaszerüen berendezett szobákat. Amikor a leányok rettenetes helyzetük tuda­tára ébredtek, nyomban kérték a szerződés fölbontását s pénzt kértek a hazautazásra, azonban mindenki csak kinevette őket. Az egyik leánynak, Csáky Kittynek sikerült a büntanyáról megugornia, majd nyomban haza­utazott Budapesre s ott megtette a bűnvádi föl­jelentést. A rendőrség a leány kereskedők ügyé­ben megindította a nyomozást. Budapest, február 17. (Budapesti szerkesztősé­günk telelo.n jelöntése.) Csáky Kitti táncosnő a ..Ma- gyaror«zág“-na'k intejut adott. Eszerint január 26-án Szófiából visszajött Budapestre. Egy körúti kávc- Iházban egy magas sovány férfi szólította meg. aki egv vöröehaju hölgynek a társaságában volt. A férfi azt kérdezte Csáki Kittyfől, hogy nem volna-e kedve Temesvárra szerződni. A táncosnő leszerző­dött s február elsején kellett Temesvárott lennie. Közben felment még a budapesti főkapitányságra, ahol megkérdezték tőle, hogy tudja-e, hogy hová szerződik? ő azonban nem hallgatott az óvó figyel­meztetésre és másnap Temesvárra utazott. A Hotel Astóriában kellett jelentkeznie s ott nyomban sür­gette o próbákat. Egy cigányzenész megsúgta bizal­masan. hogy tát egyáltalán nincsenek programok s ettől tudta meg Csáki Kitty. hogy prostituáltak iközé került. Egy hetet töltött a borzalmas helyen, majd lopva megszökött onnan. A rendőrfökapitánysághoz közelálló körökből szerzett értesüléseink szerint német mintára való­szín ü'eg Magyarországon is meghonosítják azt a rendszeri, hogy az artista-közvetítésit csakis szabály­szerűen bejelentett artista-egyesületeknek engedik meg. — Jugoszláviába küldte az elsikkasztott pénzt a mohácsi gyámpénztári tisztviselő. Mo­húc-rói jelentik: Kolozsvári Dénes sikkasztó ^vámpénztári hivatalnok ügyében a vizsgálat megállapította, hogy a tettes .Jugoszláviába na­gyold; összegeket utalt át. Eddig ogy 2600 pen­gőn tételre jöttek rá. Valószínű, hogy a pénze­ket álnévre ktlldto Jugoszláviába* Jonescu ázsiai nyelvrendelete miatt az erdélyi magyarság a román állam­vasutak bojkottálására készül A vasutigazgató nem hajlandó visszavonni rendeletét, miután „a magyar nyelv sérti az állam presztízsét** Szeniiváníürciőn (Posta, távirda, telefon: Liptovsky Svaty Ján) állandó Skitanloíyamok Skitanár: Burtovsz y Miklós Kolozsvár, február 17. Jonescu, a román vas­utak vezérigazgatója tegnap váratlanul Ko­lozsvárra érkezett s a sajtó képviselőinek nyilatkozott a nagy visszatetszést kellett nyelvrendeletéről. Jonescu egyebek között kijelentette, hogy a magyar nyelv sérti az állam presztízsét s ezért tiltotta be obinak használatát. Nézete szerint tűrhetetlen az, hogy a vasúti alkalmazottak szolgálat közben a közönséggel magyarul érintkezzenek. Egy újságíró kér­désére Jonescu kijelentette, hogy rendeletét semmi szin alatt sem enyhíti, mert az eny­hítés visszaélésekre adna alkalmat. Aki nem tud románul — úgymond — az a vasutasokkal beszéljen franciául, vagy németül. Egy új­ságíró közbevetette, hogy a román vasutasok­A gyógyfürdők egész éven át nyitva. Csodás eredmények ideg- és szívbajoknál. Ivókúránál az emésztőszervek betegségeiben. Jonescu nyelvrendelete kapcsán a Keleti Újság felhívja a magyar lakossá­got, hogy a CFR vonalain senlci se utazzék, csak igazán végső szükség esetén s ha je­gyet kell váltania, úgy semmit se beszéljen, hanem az utazás végpontját írja fel egy pa- papirdarabra, jegyezze fel arra az igénybe venni szándékolt osztályt s azt nyújtsa be a jegypénztároshoz. UÉohá pillanatban megmentették Valkov 8000 lakosát Társzekereken mentették ki őket a Dana jégpáncéljának fenyegető ostromzárából — Chilia városát is végvesze­deiem fenyegeti Bukarest, február 17. A valkovi és déldobrudsai árvíz borzalmai — amelyről a P. M. H. tegnapi számában be­számoltunk — csak most bontakoznak ki a maguk rettenetes valóságában. Valkov váro­sa a Duna mellett van s a legutóbbi népszám­lálás adatai szerint 7800 lakosa és 2100 háza volt. Ezek közül igen sok a lidói stabil Lmon- tóhoz hasonló cölöpökre épült. Az árvíztől fenyegeti város annyira el volt zárva a világtól, hogy nem lehetett sem hajókkal, sem szárazföldi utón megkö­zelíteni. A segítség nagyon soká késett. A jeges Du­nna rr a 1 körülzárt 8000 ember már-már azt hitte, hogy a hatóságok, látván a szörnyű ne­hézségeket, lemondtak arról, hogy megment­sék őket. A szörnyű hideg és az éhség szen­vedései, valamint a folytonosan növekvő viz és a közeli vég hiedelme a pánikot a végső­kig fokozta. A gyengébb idegzetű embereken a zavaro­dottság jelei kezdtek mutatkozni. Amellett pedig nagyon sokan megbetegedtek. A je­ges vízben és fagyos szélben való álldogá- lás spanyoljárványt idézett elő. Mikor a segítségre kiküldött 800 társzekér megérkezett, nagy tumultus keletkezett. Az egész magaslat, amelyen a 8000 ember négy napon át össze volt zsúfolva, 700 négyzetmé­ternyi terület. Az anyák, karjukon gyermekeikkel, ha- nyatt-ho-mlok rohantak a szekerek felé és összekulcsolt kezekkel könyörögtek, hogy őket vegyék fel előbb. A késő esti órákban végre megindulhatott a szomorú karaván Jibrieni falu felé, de tegnap már innen is tovább kellett őket szállítani. Jibrienit is veszélyezteti a viz és igy tegnap délelőtt kiürítették. A házaknak több mint a fele teljesen el­pusztult, az őket körülfogó jégpáncél össze- roppantotta őket. A viz még mindig percről-percre emelkedik. A Duna torkolatától felfelé 30 kilométernyi­re teljesen befagyott, sőt még a Fekete ten­ger vize is beállt 5 kilométernyi körzetben a parttó L A mind nagyobb tömegben hömpölygő viz nem talál lefolyást, fékevesztetten önti el az egész vidéket és ma már Chilia városa is a legnagyobb veszélyben forog. Valószínű, hogy egy-két napon belül kényte­lenek lesznek a hatóságok ezt a várost is ki­üríteni. A többség megszavazta Pozsony költségvetését Csak a keresziényszocialisták, kommunisták, zsidók és németek szavaztak ellene Pozsony, február 17. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk tele fon jelentése.) Pozsony város kép­viselő testű lele ma délután folytatta a városi költségvetés vitáját. Kollár kommunista azt hangoztatta, hogy ilyen költségvetést nem fogadhat el. A szó­nok nézete szerint az egyházközségek privát egyesületek, ezért a város nem köteles azo- kai segélyezni. Neumann keresztényszooiallsba: Ez az ön privát véleménye. Miután Kollár kommunista városatya ismé­iéiben meg nem engedett módon nyilatkozik az egyházakról, aiz elnök később kénytelen volt őt lecsengetni. Neumann keresztényszociáilista rövid fel­szólalásában ismét bejelentette, hogy a költségvetést nem fogadhatja cl. Markovics: Halasszuk talán a választás utánra. (Élénk derültség.) Neumann azt javasolja, hogy a költségve­tési javaslatot vegyék le a Wpi rendiről: Chován Dezső komimunlsta városatya a vá­rosi lázárét dolgát bírálja, kifogásolja, hogy az ott ápolt aggokat hajnali ötkor 'felkeltik s rájuk nyitják az ablakot. A szónok szerint a városi Vigadó nmi bér­lője fulóságoa disznóólát csinált a váróét épületében. Majd Förster alpolgármestert támadja ama javaslata miatt, hogy a lakásbizottság dön­tése ne vétessék figyelembe és hogy a Viga­dónak mondjanak fel. Prchnál József keresztészocialísta szlovák nyelven bírálja a költségvetést. Rciss Gyula azt a kompromisszumos javas­latot teszi, hogy a város szállítsa le a pótadót 215 százalékra, mert igy a kere9z>tényszooia- listáik is elfogadnák azt. A kérdés megtár­gyalására tiz perces szünetet javasol. A polgármester ne mfüggeszti föl az ülést, hanem hosszabb beszédben megindokolja, hogy a városi tanács semmi szin alatt sem járulhat hozzá a pótadónak tízszázalékos csökkenté­séhez, ezért mindenekelőtt azt az elvi kérdést bocsátja szavazás alá, hogy a városi képviselőtestület érdemben foglalkozzék-e a napirenden lévő ja­vaslattal. A képviselőtestület valamennyi tagja a kommunisták kivételével amellőtt szavaz, hogy a javaslat tárgyalandó. A polgármester második szavazás alá bo­csátott kérdése az volt, hogy a 225 százalékos pótadó maradjon-e, vagy nem. Ellene szavaztak a keresztény szocialisták, a zsidók és a németek. Föltünést keltett, hogy a német szociáldemo­kraták a 225 százalék mellett szavaztak. Végül a polgármester szavazás alá bocsátja az egész költségvetést. A képviselet harminc tagja a költségvetés mellett szavazott, 17 tag pedig ellene. A költségvetés ellen szavaztak a keresztény­szocialisták, kommunisták, a zsidók és a néme­tek. A polgármester 5 órakor befejezte az ülést. Réasz Gyula az újságírók előtt kijelentette,, hogy a költségvetést meg fogja föllebbezní. ■■ -"' imfmvK’mmrnfassr^ssssiaa-m ■■■■ Az á bérlő agyonlőtte szeretőiét s önmagát, am kor a férj tudomást szerzett viszonyukról Klatau, február 17. Hétfőn reggel vére® három- szög-tragédia játszódott le a városban. Slamp Mi­hály cipőfelsőrészikiésznílő munkás felesége szerelmi viszonyt folytatott Neidl Frigyes munkással. Slampék már évek óta a legnagyobb egyetértésben éltek albérlőjükkel s a férj nem is sejtette felesége hűtlenségét. Még vasárnap este hármasban a késő éjszakai óráikig szórakoztak. Hétfőn, a kora reggeli órákban Slamp felébredvén észrevette, hogy fele­sége ágya üres. Keresni kezdte a lakásban s vé­gül is észrevette, hogy az albérlő szobája beln'ről el van reteszelve. Előbb kopogod, majd dörömbölt, végül kiabált, de senki sem nyitott neki ajtók Slamp erre fejszét ragadott s azzal igyekezett be­tömi az ajtót. Hirtelen belülről két revolverdörre­nés hallatszott. Amikor Slamp végre bejutott a szobába, ott találta feleségét és Neid'Jt holtan. Neidlnél búcsúlevelet találtak, amelyben barátaitól búcsúzik. Nyilván már hosszabb ideje készüődőtt a tragédiára 6 tiltott viszonyának a föltfedése csak kirobbantotta a kettős drámát. Küendiavi börtönre ítéltek egy osztrák közép sko’al tanirt, aki tizenegy leánynövendékét elcsábította Becs, február 17. A bécsi esfküdtbirőság zárt tár­gyalásom foglalkozott Bruinnhuber Lajos dr. közép­iskolai tanár gyenmefcrontási bünperével. A tanár egyik tanítványának, egy gyerekleánynak a szülei észrevették, hogy gyermekük búskomorságba esett. Kérdőre fogták 6 'addig vallatták, miig öl nem mondta, hogy mi. okozta szomorúságát. A leány- gyermek vallomása lerántotta a leplet a beteges- hajlamú középiskolái tanár gyalázatos űzőiméiről. Kiderült, hogy a leányka rossz bizonyítványtól félt és inkább eltűrte, hogy a tanár visszaéljen tudatlanságával és beteges hajlamainak kielégítésére használja. A kétségbeesett 6zülők a tanár ellen feljelentést tettek az igazgatóságnál, ahová kevéssel utóbb még tiz leánynövendéknek a szülei küldtek ha~ sonló panaszt. A főtárgyaláson Brundhuber dr. mindegyik esetben kereken tagadta a vádat, a bíróság azonban a leánynövendékek vallomásának adott hitelt és a vádlottat kilenc havi 6ulyos börtönbüntetésre ítélte. — Meg tréfálták a rab s zo Igas z-al>adi tókat, Londonból jelentik: Lady Simons, a népszö­vetség rabszolgaügyi bizottságának agilis tagja legutóbb kiadta a jelszót, hogy a libé­riái rabszo 1 gaüzelmek leleplezése után most meg kell indítani a harcot az abessziníai rabszolga-ság ellen is Az angol Népszövetségi Liga energikusan követelte, hogy a népszö­vetség lépjen közbe és követelje az abesszí­niái kormánytól a több mint 2 millió raft> szolga felszabadítását. Mialatt a gyűlés folyt, hirtelen megjelent a teremben egy elegáns európai ruháju, szénieket e arcú fiatalember, több alázatosan hajlongó angol uir társaságá­ban. Az egyik, aki a néger fiatalember hiva­talos tolmácsa volt, bejelentette a gyűlés el­nökének, hogy őfensége Sulepi abessziníai császári herceg fel akar szólalni és meg alkar­ja védeni az abesszíniád álláspontot. A közön­ség nagy érdeklődése mellett ment fel a pó­diumra az egzotikus herceg és a maga külö­nös nyelvén, amelyet senki sem értett, lelkes, patetikus hangú beszédet mondott. Utána a tolmács lefordította a beszédet. Némá meg­döbbenést keltettek a,z abessziniaá herceg le­fordított szavad, őfensége ilyeneket mondott: „Az európai államférfiak mind gyógyíthatat­lan pa rali tikosok és amellett megrögzött go­nosztevők. Ilyen emberekből áll a népszövet­ség is. A legutolsó abessziníai rabszolga is kikérné magának, hogy ilyen alakok az ügyeibe beleavatkozzanak és azzal alázzák meg, hogy fel akarják szabadi tan i.“ A herceg beszéde tomboló viharba fulladt. Végül is ő- fensége kíséretével gyorsan távozott. Néhány perccel később berohant a terembe a portás és jelentette, hogy az abessziníai herceg be­ment a földszinti mosd óh e 1 y i ségbe és ott min­denki szeme láttára szappanos vízzel lemosta arcáról a fekete festéket. Kiderült, hogy ő- fensége és társai londoni fiatalemberek vol­tak. Minthogy gyorsan eltávozlak a városból, nem lehetett megállapítani személyazonossá­gukat, de valószínűnek tartják, hogy a her­ceg nem volt más, mint Gole, a híres tréra- csináló, aki már sok hasonló produkciót vég­zett. Colé tudvalévőén néhány héttel ezelőtt megnősült s akkor kijelentette, hogy még öt tréfát kell rendeznie, akkor azután megüli a százas jubileumot és abbahagyja különös hu­morát. Ugylá Iszik, ez volt az első az öt közül és egész Anglia némi megnyugvással fogadja, hogy most imái csak négy hasonló tréfa van hátra,, v nak talán egy ezreléke sem beszél franciául vagy németül s igy a tanács hiábavaló, mire Jonescu megjegyezte, hogy semmi kifogása sincs az ellen, ha az utas tolmácsot visz ma­gával (?) s ily módon érteti meg magát a sze­mélyzettel. (Mindenesetre Jonescu urnák van érzéke a humor iránt! Szerk.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents