Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-17 / 39. (2556.) szám

1031 február 17, tedd. 3 „Kiért nem vagyunk rokonszenvesek2“ Prága, február 16. A Národni Politika vasár­napi számában jelent meg az alábbi cikk: „A legutóbbi krynicai hockey versenyek al­kalmával a lengyel közönségnek a csehszlovák csapattal szemben tanúsított ellenséges maga­tartása nálunk nagy elkeseredést szült. Nem szükséges ugyan nagy 6ulyt helyezni egy vélet­len táraságnak a krakói sajtó által nevelt megnyilatkozására, amelyben főleg a volt Ga­lícia körei voltak képviselve, azonban ilyen ki­hívó, több, mint szeretetlen megnyilatkozások mégiscsak bántóak. Nálunk az ilyen kirobba­násokat egyszerűen le nem közölnék. Rámutat­hatunk ugyan a lengyel—csehszlovák kapcsolat kedvező oldalára is. a pozeni lengyelekkel való szívélyes kapcsolatainkra. De mégis nyílt kér­dés marad, miért van mindez, mikor a mi nem­zetünk nem titkolt szeretettel csüng a lengye­leken? — Nemzetünk nem oka annak sem. hogy ellenségeskedésre került a sor köztünk és Olaszország között, hiszen köztünk és az olasz katonaság között nagyon szívélyes volt a vi­szony. Az ellenségeskedés csak a hivatalos fa­siszta politika révén kapott lábra, mert egyes eseteiben határozott fölvilágositásra szorul. Ezt az ellentétet még növeli a magyarok befolyása, akik egyetlen alkalmat el nem szalasztanak, csak hogy gyűlöletet szítsanak ellenünk. De ez is ismét csak inkább a hivatalos mágnáspoliti­ka.. nem a kisembereké, föltéve, hogy. a kisem­bereket mesterségesen nem uszítják. Csodála­tos, hogy a magyar gyűlölet úgyszólván csak ellenünk összpontosult, jóllehet Románia és Jugoszlávia nagyobb magyar területet kapott. A gyűlölet oly messzire megy, hogy például prágai sonkát kérő kuncsaftot a magyar keres­kedő egyszerűen ki sem szolgál. — Hogy Bécs- •ben nem szeretnek bennünket, ez a bécsi em­ber régi beállítottságából folyik. Régente ez a gyűlölet a minden cseh dologgal szemben való lealacsonyító gúnyban rejlett, most a gyönge ember haragjában. Ezt a hangulatot azonban a mi németjeink is szítják, akiknek összekötteté­se: Réccsel és a birodalommal állandóan élén­kek s prágai tudósitóik révén állandóan gon­doskodnak arról, hogy folyvást gyarapítsák az ellenünk való gyűlöletet. — Nem kévést ér­dekes a szövetségeseinkhez való viszonyunk. A jugoszláv nemzettel való mély barátságunk­ról nem is kell beszélnünk, a hivatalos politikai kapcsolatok azonban nem olyan jók. mint a nemzetek között. Itt is vannak akadályok még a párisi konferencia idejéből. Azonföliil Jugo­szláviában is megszólalnak a németbarát cso­portok, amelyek ellen maguk a jugoszlávok is föl szoktak lépni. Franciaországban kizárólag a konzervatív, rojalista körök vannak ellenünk, ezek katolikus befolyás alatt állanak. Befolyá­suk szerencsére nem olyan erős. — Angliában teljes gőzzol dolgozik ellenünk Lord Rothcr- mere sajtója, de a konzervatívok és liberálisok sincsenek államunk iránt szeretettel. Mihelyt nálunk egy kimondottan szocialista javaslat napvilágot látott, azt azonnal élénken kommen­tálta a konzervatív sajtó. Bizonyos köreink na­gyobb mértékben üdvözölték a lalmr-kormány győzelmét, mint ahogy az a nemzetközi kap­csolatok közt kívánatos lett volna. Rövidesen azonban hűvösen rámutattak arra. hogy ez az öröm nem volt helyénvaló, eltekintve attól, hogy ezzel más pártokat hangoltunk magunk ellen. Az angolok még mindig azt hiszik, hogy nálunk a kommunista párt egyike a legnagyobb pártoknak s ezért tekintenek felénk bizalmat­lanul. Ennek következtében a szovjettel való viszonyunk kellene, hogy jobb legyen, de ezzel szemben jellemző a loszerelési bizottság elnöke kijelölésénél a szovjetnek .jelöltünk elleni el­utasító magatartása. Sok tekintetben magunk vagyunk a hibásak. Például: A ruszinszkóbeli ukrán népiskoláink felsőbb osztályainak Volo- sin-féle tankönyvében van egy gyönyörű mon­dat, hogy „a finnek. lengyelek, muszkák (azaz nagyoroszok') és csehek a finn fajhoz tartoz- nak“. S ezt az ukrán tankönyvet jóváhagyta az illetékes hatóság!" — fejezi be cikkét a Ná­rodni Politika. Ausztria kereskedelmi tárgyalásai Bécs, február 16. Az osztrák—csehszlo­vák és az osztrák—jugoszláv kereskedelmi tárgyalásokat ma délelőtt Bécsben megkezd­ték. Tüntetésre készülnek a budapesti kommunista agitátorok ? Budapest, február 16. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az eg>ik hétfő reggeli lap arról értesül, hogy a munkanélküliek feb- ruár 25-én nagyszabású tüntető fölvonulást akarnak rendezni. A tüntetést kommunista agi­tátorok rendeznék. A lap szerkesztősége kérdést ii:tézett a főkapitánysághoz s ott azt a választ kapta, hogy a rendőrség minden intézkedést megtett az esetleges zavargások mogakadáiyo zására. A rendőrség értesülései szerint egyéb­ként a tüntetés terve nem vehető komolyan, mert tapasztalat szerint az ilyen előre bejelen­tett tüntetéseknek semmi nagyobb hatása nem szokott lenni A Jugoszláv lapok uj indokolatlan támadása Magyarország és Ausztria ellen A zágrábi bombamerénylet utóhangjai Belgrdd, február 16. A jugoszláv lapok ma nagy támadást intéznek Ausztria és Magyarország ©Hon, mert a zágrábi rend­őrség állítólag bebizonyította, hogy a leg­utóbbi zágrábi bombamerénylet szálai a külföldre, Becsbe és Budapestre vezetnék. A belgrádi kormánylap rendkívül éles hangon nyilatkozik a kérdésről és kije­lenti, hogy az osztrák, illetve a magyar kormánynak tudomására kell hozni, hogy Jugoszlávia az állam biztonsága ellen el­követett rendszeres támadásokat a jövő­ben nem tűri többé. A lap szó szerint a következőket írja: ,,A horvát emigránsok minden bombájáért és minden fizetett ágenséért a magyar kormány felelős. A jugoszláv kormánynak nemcsak joga, ha­nem kötelessége is, hogy védje az álla­mot a merényletek ellen, tekintet nélkül arra, hogy honnét intézik a támadáso­kat." A zágrábi Novosíi szerint a bécsi horvát emigránsokat Magyarországból pénzelik s az összeköttetést az ágensek és a budapesti kormány között a zágrábi rendőrség állítólag kinyomozta. Ezenkívül a letartóztatott merénylők is azt vallot­ták, hogy Magyarországból kaptak pénzt. A bécsi rendőrség feladata, hogy megálla­pítsa, hogy a horvát emigránsokat kik látják cl pénzzel s ha a tényt megállapí­totta, erélyesen el kell járnia a terroris­ták ellen. A vendégszeretet nem mehet odáig, hogy szomszédos államok épsége elleni összeesküvéseket cs merényleteket eltűrjön. I magyar követ Marin* ov.csnál Belgrád, február 16. A Jugoszláviában el­követett merénylet ügyében érdekes fordu­lat állott be. A belgrádi magyar követ szombaton megjelent Mxrlnkovics k ül ügy- miniszternél és tudomására adta, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a híreszte­léseik, mintha a merénylő Valter Román névre kiállított útlevelét magyar hatóság ál- 1 Mólt a volna ki. Amennyiben Valter Ro­mánnak tényleg magyar útlevele volt, úgy az csak hamisítvány lehet. A magyar követ arra kérte Marinkovicsot, hogy a jugoszláv határőrök által eszközölt vizsgálat ere 1 me­nyét közölje a magyar kormánnyal, hogy a két kormány együtt a Jégérőlyesóbben lát­hasson a tettes kiderítéséhez Mrrinkovics közöltté, hogy a vizsgálat újabb adatokat nem produkált. Szófiában folytatódnak a macedón gyilkosságok Szófia, február 16. A különböző mace­dón szervezetek közötti testvérharc az újabb időben ismét kiéleződött. A mihajlovisíák és a protogeroisták vitája nem akar megszűnni. Az elmúlt héten Mihajlov két párthivét meg­gyilkolták s válaszképpen most két protoge- rolsta pártvezért: Christovot és Paricsevet rabolták el a mihajlovisíák szófiai lakásuk­Prága, feibruár 16. Legutóbbi számunkban ismertettük Bethlen magyar imaUztereluök válaszát Benes csehszlovák külügyminiszter párisi interjújára. Benes külügyminiszter szombaton délután a csehszlovák távirati iroda munkatársa előtt reflektált Bathten beszédére s a következő újabb nyilatkozatot tette: — Rövidesen alkalmam lesz a parlament­ben válaszolni a szlovák képviselőknek a magyarországi szlovák kisebbségek helyze­téről szóló interpellációjára és akkor min­den bizonnyal részletesen állást foglalok e nyilatkozattal szemben, amennyiben ez szükségesnek mutatkozik. Egyelőre nem tu­dom, hogy a telefonon további tott szöveg, amelyet kaptam, helyesen juttatja-e kifeje­zésre azt, amit Bethlen miniszterelnök tény­leg mondott. E fenntartással a következőket állapítom meg: — Mindig nagyon ügyeltem arra, hogy a többi állam úgynevezett belső ügyeit ne érintsem és csupán azt mondjam, amit a nemzetközi jog és a nemzetközi szokások megengednek. Bethlen miniszterelnök ur azt hiszi, hogy átléptem ezt a határt és ezt szórakozottságominak tulajdonítja. Ez nagy tévedés volna. A belső és külső politika szférája közötti határt nehéz megvonni s ezért, ha éppen úgy akarják és politikailag ki akarják aknázni, akkor a legártatlanabb mondatnál is lehet azt bizonyítani, hogy a bel ügyekbe való beavatkozásról van szó. A nemzetközi szokásokat s a nemzetközi jogot nem igy fogom fel. de a nemzetközi szalónt sem. Ezért egyszerűen megállapítom, hogy nyilatkozatomban semmi olyan nincs, amit bármely állam belső ügyeibe való beavatkozásként lehetne magyarázni. ró!. Az első elrab!ottat valószínűleg a mihaj- Sovisták főhadiszállására vitték, mig a másik­nak sorsa ismeretlen. Lehetséges, hogy a külföldre menekült és sikerült Ausztriába utaznia. A számtalan uccai gyilkosság óriási izgalmat keltett a főváros lakosságában és a macedón mozgalom vezérei iránt megnyilvá­nuló rokonszenv kezd tünedezhi. Ha nyilatkozatom szórakozottságról tenne tanúságot, úgy az én megítélésem szerint az a magyarázat, amelyet nyilatkozatomnak adtak, vagy túlzott érzékenységről vagy nagy gyengeségről beszél. 2. Abbatu a szövegbein, amely előttem van, nem helyesen és nem teljesen reprodukál­ták azt, amit a további beszélgetés folya­mán a magyar kormánynak intervenciójára válaszoltam. Ezt tehát legalább részben ki kell egészítenem. Mindenekelőtt konstatál­tam, hogy a magyar kormány tiltakozása egyáltalán nem indokolt és hogy ezért nem is fogadhatom e! a tiltakozást, mert egész hírlapi nyilabkozatombam nincs 9©mmi, ami a magyar ügyekbe való beavatkozás lenne. Ifa megengednek ilyen tiltakozást, akkor ez esetben Csehszlovákiának és más álla­moknak ebben már számtalanszor kellett volna tiltakoznia felelős magyar tényezők megnyilatkozásai ellen. 3. így nem is adtam elégtételt a magyar kormány közbelépésére vagy tiltakozására. Csak amikor az interjú egy mondatának ér­telme felől kérdezlek meg, hogy tudniillik az a kormányra vagy az uralmi rendszerre vo­natkozik-©, állapítottam meg, hogy a magyar kormányt teljesen megnyugtathatom és kielé­gíthetem, mert ez a passzus a szélsőséges elemekre s azok propagandájára és sajtójára vonatkozik és ezt egyetlen objektív ember sem értelmezheti másként. 4. Ezért a mágiáim részéről újból visszautasítom Bethlen miniszterel­nök tiltakozását, amint azt már az első intervenció alkalmá­val megtettem és a magam részéről is sajnál­kozásomat fejezem ki azon, hogy olyan idő­pontban, amikor mindkét ország meg akarja vizsgálni egy gazdasági együttműködés lehe­tőségeit, amely együttműködést mindig őszin­tén kívántam, a magyar nyilvánosság nem tudja megérteni, hogy a csehszlovák minisz­ternek meg keit tennie kötelességeit s véde­keznie kell a gyűlölködő külföldi propaganda ellen és nyilvánosan kell utalnia arra, ami kisebbségi ügyekben nálunk történt a ma­gyarok érdekében és ami Magyarországon, történt a szlovákok és németek érdekében. Az ilyen megállapítások csak nem idézhet­nek elő nyugtalanságot a szomszédban. Egyébként nyilatkozatomat, amennyiben tényekre és számokra utalt, Magyarországon elhallgatták. 5. E nyilatkozatok ellenére éppen úgy meg vagyok győződve róla, mint Bethlen minisz­terelnök ur, hogy lehetséges és szükséges, hogy a két ország utat találjon a gazdasági és politikai cgvütt- miiködésbez. Jó, ha emberek időről-időre alaposan egymás szemébe mondják az iga­zat Jóakaratu embereket ez nem fog egy­mástól eltávolítani, hanem közelebb hozza, őket ügy vélem, ez lesz a mostani esetben is és ha majd eljutunk a gazdasági tárgyalásokig, akkor ez mindkét szomszédos állam javára fog válni. Az agrárkörök az ipari kartellek ellen Prága, február 16. A Zemedelstké Jednota tegnap Brdlik tanár elnökletével közgyűlést tartott, amelyen az agrárpárt vezétő politiku­sai is részvettek. Nagy feltűnést keltett Brd­lik beszéde az iparcikkek árainak leszállítá­sáról. A gazdasági erők szabad versenyében — jelentette ki a szónok —• természetes kiegyenlítődésnek kellene bekö­vetkeznie, ezt azonban megakadályozzál: a különböző kartellek és szindikátusok, a la­káspiacon való kötött gazdálkodás, a kötlek, tiv szerződések és a munkanélküli segélye­zés módja is. A szónok a kormányhoz appellál, hogy minden energiájával támogassa az általános o csóbbo- dásí akciót, hogy ezzel a mezőgazdák ismét mérvadó fogyasztói lehessenek a belföld, piac­nak. A mezőgazdaság számára magasabb vám­védelmet követelt és rámutatott arra, hogy Né­metországban könyörtelenül végrehajtják az agrárvámokat, amelyek olyan magasak, mint a termékek árai. Különösen fontos a zsír- és husvám rende­zése. A mai gazdasági helyzetet és válságot úgy az iparban, mint a kereskedelemben a mezőgaz­dasági válság Idézte elő, ezért szükséges e ső- sorban is a mezőgazdaságot véde’embe venni. A vámvédelem emelésével egyidejűleg a munkabéreket is le kell szállítani. A Zemedelska Jednota közgyüésén elhang­zott beszéd különösen szocialista kötökben óriási megütközést keltett és minden valószí­nűség szerint visszhangja lesz a parlament­ben iá. Benes visszautasltja Bethlen tiltakozását A csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata a párisi interjúról „Lehetséges és szükséges, hogy a két ország utat találjon a gazdasági és politikai együttműködéshez” Bágyadt és rosszkedvű? Sanatogen egész közét- | zeiét egyszerre megjavít- I ja, A test egészséges k nedveinek felfrissülését | azonnal érezni fogja. Ere- | je,!rsssesége egy csapás- 3 ra visszatér! | Ezt mind egy szerrel ér I heti el, neves I Erősítő és idesgtápláló szer. Szelvény: In?. NEUMANN & Co., Praha II.. || Vysehradská 3k — Kulidé meg né- ke n nsryenes felvilágosító brosúráját. §|3 „Akarat ae e észséghez44 2 léi

Next

/
Thumbnails
Contents