Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-17 / 39. (2556.) szám

TO^GAI-/V\AGl&\R-mKMP

az állam ügyek vezetésétől A köztársasági pártok vezérei tegnap ülést tartottak és a köztársaság azonnali kikiáltását követelték. Zamora. akit a yakai fölkelés után letartóztattak, kijelentette a Journal munkatársának, hogy a királyt föltétlenül el kell távolítani az országból. Csak akkor jöhet vissza, ha a nemzetgyűlés a monarchia mellett .dönt, de a nemzetgyűlésnek teljes jogokat kell biztosítani arre, hogy szabadon nyilvánítsa véleményét. — Santiago Álba liberális vezér nyilatkozott a Populaire munkatársának és azt mondotta, hogy egyelőre Párisban marad. — A szocialista szakszervezetek tegnapi bar- celónai kongresszusukon azt követelték, hogy a politikai foglyokat azonnal, bocsássák szabadon, állítsák helyre az alkotmányt, ismerjék el a koalíció jogát és vessenek véget a különleges törvényeknek és a diktatúrának. Ugyanekkor a szocialisták határozata ultimátumszerű hangon bejelenti, hogy ha a szakszervezetek működését megtiltó diktatórikus rendelkezést három napon belül nem szüntetik meg, akkor általános sztrájkot hirdetnek és megbénítják Spanyolország gazdasági életét.

A legújabb jelentések szerint a helyzet továbbra is kritikus marad és Sanchez Guerra energiájától, illetve népszerűségétől függ, vájjon meg tudja-e oldani a reá váró súlyos föladatot és lecsillapítja a baloldali pártok haragját, visszaállítja az alkotmányos rendet és egyenjogúságot, anélkül, hogy a király személyét bántódás érné.

I sgocfáldemoSsraták Bethlennél

Budapest, február 16. (Budapesti szerkesztőségünk te'.efonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton délután kihallgatás són fogadta a szociáldemokrata párt ée a szociáldemokrata szakszervezetek vezető egyéniségeit és azokkal három óra hosszat tanácskozott a munkanélküliség kérdéséről. A szociáldemokraták a közmunkák sürgős megindítását kérték. A miniszterelnök ismertette, azt a köz- munkaügyi programot, amit a kormány már jóvá is hagyott. Érmek a programnak a legértékesebb része a két dunai híd építése g az óbudai lakásépítési akció. A tanácskozás nem a legteljesebb harmóniává! fejeződött be, inért a szociáldemokraták azonnali gyorssegélyt követeltek, a munkanélküliek számára, Bethlen miniszterelnök viszont kijelentette, hogy a gyorssegély kiutalását az állam pénzügyi helyzete nem engedi meg.

Már 1164 millió értéli rendelést tett i kormány az invesztíciós prepám keretében ; ;

A képviseSfiház ezen a héten elkészül a kfiScsfinlavaslattal

Prága, február 16. E hé-Ion a képvLselő- lnáaaak úgy a bizottságai, mint a plénuma munkálba/n .tesznek. A hét etején a bizottságok dolgoznak, a hét másik teliében pedig a plénuim. A bizottsági munka előterében a külügyi bizottság ütése vau, ahol a genfi vámibéke-egyeamiémyt fogják tárgyalni. Az egyezmény ellem, máint már megírtuk, az agrárpárt emelt kifogásokat. A szerda; külügyi vita iránt azonban nem a vámbéke miatt nagy az érdeklődés, hanem azért, mert biztosra veszik, hogy Benes külügyminiszter válaszolni fog Bethlen gró? magyar miniszterelnöknek.

A plénum multheti végakkordjának is lesz visszhangja a mentelmi bizottságban, miután Stribrmy panaszt emelt Stránsky képviselő ellen a plénumibam ellene intézett sértő támadások miatt. A házéinökség az ügyet a mentelmi bizottság elé utalta, hogy

az döntsön, vájjon Stránsky képviselő mieg- dorgáiásban részesi tendő-e vagy sem.

A képviselöliáz csütörtöktől kezdve minden nap fog ülésezni, hogy az állami hitel- köles önről szóló javaslatot letárgyalja. Mihelyt a képviseilőbáz a javallattal készen tesz, ágybéli ívják a szenátusi is, hogy az ugyancsak gyorsított eljárással tető alá hozza a hitelkölcsönt, amelynek elosztásáról különben már döntött a kofimány.

Az egyes miniszteriunióik eddig 1264 millió korona értékű munkát és szállítást adtak ki, úgy hogy az 1300 millió koronából alig marad valami.

Megjegyzendő ugyan, hogy ezekben a munkáikban és szállításokba® a rendes költség- vetés keretién belüli beruházások is szerepelnek. A kormány arra törekszik, hogy a beruházási munkák már márciusban megkezdődjenek.

Pozsony város költségvetésének nem lesz többsége ?

Pozsony, február 16. (Pozsonyi szerkesztőségünk te lefon jelen lése.) Pozsony város képviselőtestülete a költségvetés fölötti vitát megkezdte. A vita első szónoka Aixinger László dr. kér. szoc. párti képviselőtestületi tag. Aixinger dr. beszédében azt adta elő, hogy a polgármester elsősorban a gazdasági válságra hivatkozva rendelte el a magasabb összegű költségvetés összeállítását. Ha azonban gazdasági válság van, úgy nem logikus a pótadók emelése, mert a felemelt pótadó csak papiroson marad és az tényleg nem fog befolyni.

Ma már lehetetlen újabb terheket rakni a polgárságra, amely anélkül is el Van keseredve és le van rongyosává. A város rossz gazdálkodásáért a bürokratizmus a felelős, Az-1930. évi koUségvelési az országos hivatal még ma, sem hagyta jóvá.

N'incs sok értelme tehát az 1031. évi költség- vetés tárgyalásának, mert nem tudjuk, hogy mikor fogjuk azt jóvá hagyni. A bürokratiz mus akasztotta meg a köz- és magánépitkeaéseket is. A munkanélküliség leküzdésére a város rengeteget áldoz és az eredmény az,

hogy

a vidéki munkások kapnak elhelyezkedési, a városiam pedig nyomorogni kénytelenek\ A városnak autonómiája nincs, a jogok egyre csökkenek, a hontalanok sorsát nem rendezik, a viszonyok vigasztalanok. A polgármester azzal biztatja a pártokat, hogy csak szavazzák meg a költségvetést és ne térjenek ki a felelősség elöl

Olyan ebédet azonban-nem eszünk meg, amit

nem mi főztünk.

Igaz ugyan, hogy a keT. szoc. pártnak van polgármestere is Förster dr. személyében, azonban oly beosztást adtak néki, hogy & hatásköre a semminél nem sokkai több. Az orvoslás egyedüli útja az, hogy elsősorban konvertálni kell a váróé 170 milliós kölcsönét, mert a 15 mdUió komat elviselhetetlen.

Az is lehetetlen állapot, hogy a kormány nem

február i?, kedd.

engedi meg a hosszúlejáratú külföldi kölcsön felvételét, ámde akkor mért nem gondoskodik, hogy a város a belföldön kapjon kamatmentes, vagy olcsó kölcsönt.

Neumann Tibor dr. (kér. szoc.) hasonló szellemben beszélt s különösen azt kifogásolta, hogy az állam a városi adózó polgárok bőrén provincvárosból fővárost csinált, aminek a pozsonyi őslakosság fizeti meg az árát.

Kalmár Henrik szoc. dem. felszólalásában «, megállapítja, hogy a nemzetiségi heccek még mindég nem fejeződtek be és az őslakos munkások és tisztviselők ellen még mindig hajsza folyik.

Legutóbb a városi kulisszátok-)góloktól is nyelvvizsgát köreteitek már.

Bejelenti, hogy pártja a költségvetés ellen fog szavazni.

Rehák szenátor a költségvetés mellett fog- 1 lalt állást.

Miután bizonyos, hogy a költségvetést a zsidópárt sem fogadja el, igy valószínű, hogy a

költségvetésnek nem lesz meg a többsége és a közgyűlés azt a tanácshoz fogja visszautalni.

— Nem fenyegeti a betiltás veszélye a Sajó-Vidéket. Február 13-i'ká számunknak „Betiltás fenyegeti a ro-zsnyói Sajó-Vidéket" ciimü hírével kapcsolatban a helyes tényállást rozsnyói tudósítónk a következőkben állapította meg: A Sajó-Vidék muliévi december 6-iiki számát a rimaszombati államügyészség az 1923. évi 50. sz, törvény 14. paragrafusa alapján elkoboztatta s előterjesztésére a rimaszombati kerület5 bíróság az elkobzást közlő határozatban egyúttal azt is kiimondotta, hogy miután a lap az 1930. év folyamán már többször volt jogerő sen elkobozva, a fenfchiivatkozott törvény 34 paragrafusa értelmében 6 hónapra betiltha- tó. Ezen határozat elten a lap szerkesztősége kifogásokat adott be, mely kifogások tárgyalására a kerületi bíróság múlt év december 27-re tűzött határnapot A tárgyalás eredményeiképpen hozott tuj határozat* bán a kifogásolt eleő határozat teljes égé- szélben helybenhagyj tót t Az ezen második határozat elten benyújtott panaszt a kassal felsőbi róság részben kedvezően Intézte el, mivel az 1931 február 4. napján kelt Ts. V. 4-31-15 sz. határozatával a panasz azon részének, melyben a betiltás kimondásának; meflÓzéaé? kérte a lap, hefytadett c a pár napnak csupán « elkobzást illető részét utasította eí. vagyis csak az elkobzás tekintetében hagyta helyben » l. fokú bíróság hatArozatait. önömmel álltjuk meg tehát hogy a hat hónapra leendő betiltás veszélye a S<ajó-Vidéket nem fenyegeti.

VISSZA A HÁBORÚBÓL

Erich Mária Remarque regénye

(Copyright by U. Feaiure Syndícaíe and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.)

(49)

— Mi-i-it? — Willy megsemmisítő pillantást vet Tjadenre. — Meghívni? Hiszen mi rém szívesen elmegyünk. Igazán rendkívül szívesen. Egy árva szót se szólt nekünk erről a gézengúz.

— tjaden kissé nyugtalan. Most Kosole hajlik előre:

— Úgy? Sokat mesélt rólunk a Sad? És aztán mit mesélt?

—- Mennünk kell, Marieehen. — szól közbe Tjaden és felkel.

Kosole visszanyomja a székbe.

— Csücsükélj még egy kicsit, Sad. Nos, mit mesélt rólunk, kedves kisasszony?

A kislány már csupa bizalom és közvetlenség. Koketíen néz Willyre:-- Maga, ugy-e, a Homeyer ur?

Willy meghajlással tiszteleg a hentesüaeBíi előtt.

— Akkor hát maga az, akinek Sad megmentette az életét — fecseg a lányka, mialatt Tjaden úgy feszeng a széken, mintha hangyabolyon ülne. — Már elfelejtette?

Willy a fejét fogja:

— Egyszer, később, rámszakadt a föld, az

ilyesmi roppant gyengíti az emlékezőtehetséget. Sajnos, az esetet elfelejtettem.

— Megmentette? az életét? — kérdezi elhülve Kosole.

— Kedves, én megyek, jössz vagy maradsz? — jelenti ki Tjaden.

Kosole lefogja.

— A Saci olyan szerény, — vihog a lány én ragyog az arca, — pedig megölt három négert, akik Homeyer urat le akarták mészárolni a bárdjaikkaL Az egyiket a puszta Öklével..*

FordMoffa: Szabó Lőrinc

— Puszta öklével — ismétli Kosole tompán.

— A többit meg a tulajdon bárdjukkal. Magát pedig visszadpelte. — A lány végignéz Willy 190 centiméterén és energikusan int fejével a vőlegénye felé. — Igazán el lehet egyszer már mondani, Saci, hogy miket tettél.

— Csakugyan, — mondja Kosole helyeslőén — egyszer már el lehet mondani.

Willy egy pillanatig elmerengve néz a kislány szemébe.

— Úgy van, — mondja, — nagyszerű katona volt. — Aztán átint Tjadennek. « Gyere csak ki egy percre.

Tjaden kelletlenül felemelkedik. De Willy nem mesterkedik semmi rosszban. Pár perc múlva karonfogva újra megjelennek. Willy a lányhoz hajlik.

— Tehát rendben van, holnap eete maguknál leszek. Négerektől megmenekülni, ezért igazán köszönettel tartozom. Azonban egy alkalommal én is megmentettem a maga vőlegényét.

—• Igazán? — csodálkozik Marieehen

— Egyszer majd talán elmeséli, hogyan történt — vigyorog Willy.

Tjaden megkönnyebbülve vitorlázik el a

menyasszonyával.

— Holnap tudniillik ölés lesz náluk ■— fordul felénk Willy, ^e senki sem hallgat rá. Tulsokáig kellett türtőztetnünk magunkat és most úgy nyerítünk, mint egy kiéhezett istálló. Kosole csaknem hányni kezd, úgy rázkódik. Willy csak később tudja közölni velünk, hogy milyen előnyös feltételekben állapodott meg Tjadermal a lókolbász-szálli- lást illetően.

— Kezemben van az ipse —- mondja és

hunyorít, “ ...........

2.

A tanfolyamnak vége. Rendelet jött, hogy

a katonahallgatókat igen elnézően vizsgáztassák. Ök maguk jelöljenek meg tárgyköröket, amelyek különösebben megnyerték az érdeklődésüket és a vizsga szorítkozzék ezekre a területekre.

Azok a tárgykörök, amelyek iránt különösebben érdeklődünk, sajnos, nem tartoznak a vizsga anyagába. Ezért a magunk módján egyszerűsítjük a dolgot Mindenki minden tárgyból megjelöl két kérdést és kötelezi magát, hogy megtanulja a feleletet Westerholt a katedrán ül, nagy fehér árkusok vannak lelőtte, rajtuk a nevünk, mi pedig bediktáljuk a kérdéseket, amelyeket vizsgára kérünk.

Willy rettenetesen válogatós, folyton lapoz a könyveiben és csak hosszas töprengés után állapodik meg világtörténelemből a következő két kérdésben: Mikor volt a zárna*

csata? és: Mikor uralkodott Lusta Ottó? Hittan-Írásbelink témája: Az Isten háromszoros kegyelme, a német dolgozaté: Hazánk újjáépítése. Hollermann eleinte néhány más témát ajánlott német dolgozatnak, de nekünk igy kényelmesebb, nem kell gondolkoznunk, egyszerűen csak leírjuk a birodalmi gyűlés néhány tagjának a fecsegését. Minthogy ez a fecsegés pártállás szerint más-máa színezetű, Luwdig minden megerőltetés nélkül előre elkészíti négy ember dolgozatát

A kérdéseket és témákat tartalmazó íveket Westerholt és Albert viszi el az egyes tanároknak. Előbb az igazgatóhoz mennek, aki feszülten és szorongva néz rájuk, mert bizony a mi részünkről semmi jóhoz nem szokott hozzá. Tanulmányozza a hittan- és földrajz-listát, ebből a két tárgyból ő vizsgáztat — aztán undorodó mozdulattal félreteszi a papírlapokat:

— De uraim, a miniszter úgy rendélke- zett, hogy önök érdeklődési területeket válasszanak, tehát bizonyos nagyobb részeket minden tárgyból. Amit itt elém terjesztenek, az egyszerűen a kérdések kijelölése.

— Az érdeklődésünk területe tudniillik ángyon kicsiny, ~~ válaszod Albert

— Viszont a jelzett határokon belül nagyszerűen otthon vagyunk, — teszi hozzá We#*

terholt.

A direktor visszaadja a kérdéseket:

— Nem, ilyesmire aztán nem vagyok kapható. Kész komédia volna az egész vizsga.

— Hiszen úgyis az, — felel Westerholt és örömtől sugárzik az arca.

Albert, teljesen közönyös aroeai átveszi as iratokat

— Ahogy akarja, direktor ur. Sajnos, lel kell jelentenem önnek, hogy ebben az esetben kénytelenek volnánk mellőzni a hittan- vizsgát

A direktor fölugrik,

— Miért? ••— — Mert jogunk van rá. ön bizonyára Ismeri a miniszter uj rendeletét, amely szerint a vallástan többé nem kötelező tárgy. Az ön makacssága arra kényszerít hogy alkalmazzuk magunkra a miniszteri rendelkezést. Néhány nap múlva tehát saétfut az egész országba az első szállítmány felekezetnélküii tanító. Ha ön, mint lelkész, hajlandó esért a felelősséget viselni, kérem...

Az igazgató idegesen babrál fekete kabátján. Tfbsske jól tudja, hónapok óta mennyire kisért a hittannélküli iskola réme és hogy az igazgató milyen kényszerhelyzetben van.

— B* zsarolóéi manőver, •— jelenti tí az öreg.

Albert egy mozdulatot teán Westerholt azonban kedélyesen mondja:

— Nevezze, ahogy akarja. Szavakban nem

vagyunk kicsinyek. Mi kényszerhelyzetnek mondjuk.

A direktor rövid tusát viv magával. Mint várható volt, a pap győzött benne a pedagóguson. Megint átveszi a listákat.

Két kiküldöttünknek ezután már könnyű dolga van a többi iskolamesternél. Ha valamelyik vonakodik, rámutatnak arra, hogy az igazgató már beleegyezett. Ez segít. Javarészük azonban értelmes ember és nem védekezik,

* (Folytatjuk^