Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-15 / 38. (2555.) szám
tm ww<9 16, 5 Az ifjúság kiábrándulása Irta; MÓRICZ ZSIGMOND Budapest, február. A barmi nedvesek mozgalma napjaink legcsodálatosabb jelensége. Az angolok Rotiher- mere lord fiáinak, Harmsworthnak vezetésével egy év előtt szervezett mozgalmat indítottak, amely Európa egész ifjúságát felébresztette. Kik is ezek a harmincévesek? A mai harmincévesek a századforduló táján születtek. Életük első harmadát a ma boldognak látszó békeévekben élték át. Mivel gyermekek voltak a háború kitöréséig, valóban boldog is volt az ő számukra . Akkor jött a háború. A szörnyűséges világháború. Mikor elvesztették az apákat, akik bevonultak a harctérre s ők otthon maradtak az anyákkal s a család nehéz életével. Szörnyöségesen változott körülmények. A megszükült lehetőségek. A megszabott kenyéradagok. Sorbaállás az élelmiszeres bódék előtt. A rettenetes feszültségű napok, mikor a harctéri jelentések életet és halált hirdettek, s az apák egy-egy tábori postaszám álnevében éltek a távolban. Majd a forradalmi napok, mikor úgy látszott előttük, hogy megszűnt az élet, felbomlott adatelemeire a szemük előtt a világ. Az anyagi világ, az erkölcsi világ és az eszmék világa. Megszűnt minden, amit addig magukba szívtak mint morált és életszemléletet. Húszéves korukig egyik szédületből a másikba zuhantak. Magukra maradtak, mert többé nem volt a családban senki, aki tájékoztatást tudott volna adni, hogy mi az, ami történik s mi az, amit a jövőtől várni lehet. És azután számukra még nehezebb idők következtek: az ifjú éredő léleknek meg kellett keresni az utat a jövő számára a természet törvényei szerint. Elvégezték az egyeteme t, vagy a magasabb képzést, amely őket az életfelelősség elé állította. Végezték kétségbeesve és tétován, nem ismerve ki többé magukat az élet különös labirintusaiban. S ma ott vannak a férfikor első nagy fordulópontján és benne egy soha nem látott világban. Itt állanák a harmincévesek saját életüknek legmagasabb lelkiségével a leglehetetie- nebb anyagi lenyomottságban. Nem csoda, ha ezek a harmincévesek egymásra találnak mindenütt az egész világon, főleg Európában s légióként Magyarországon. ' • • Anyagi függőségük példátlan. Kezükben vau a diploma s nem tudnak állást szerezni. Kezükben van a kipallérozott tudás és nem tudják érvényesíteni. Kezükben van a jövő vasa s nem is gondolhatnak rá, hogy maguk legyenek annak kovácsai. Beleszédülnek tehát a szellemi függetlenség akaratába és vágyába. Látják életükben és a közéletben azokat a bajokat, amelyek megbénítják a cselekvés lehetőségei! A baj egyetemes. Kollektív, Közös okok s közös eredmények. Nézik a közéletet s elfogulatlanabbak azzal szemben, mint az idősebb generációk. Az idősebbek tovább élik a megkezdett életet. Jól vagy rosszul, de ugyanazon az utón akarnak továbbmenni, amelyen elindultak. Behunyják szemüket s engedik sodortatni magukat, az árral. De a harmincévesek nem tehetik ezt, mert nem is tudtak belekerülni ebbe az árba. Kívülről nézik. Nem a partról, hanem szigetekről, ahol éppen megrekedtek és ahonnan áttekintenek, de segíteni nem tudnak. Előttük csak egy szörnyű nirvána van. Gazdasági válság, munkanélküliség, világ- krízis. Minden egyéni lehetőséget elsöprő egyetemes bajok tengere zuhog körülöttük. Mit tegyenek a harmincévesek, hogy felül tudjanak emelkedni ezen a kataklizmán? Első érzésük a kiábrándulás. Ki kell ábrándulniok az apáikból, az apák munkájából, az apák bölcsességéből és cselekedeteiből. Belekapcsolódnak egy szellemi forradalomba, amely csak most kezdi kibontani arányait. A régi eszmék elvesztették vitalitásukat, újakat kell keresniük. A régi társadalmi világ alapgondolatai, az emberiség megszervezettségében való hódoló megnyugvás romladozóban, és erőtlen jelszavakká való elszürkülésben tétováznak. Ha élni akarnak, pedig akarnak, mert ez az első és legfőbb emberi parancs, ez a kate- górikus imperatívusz: ez arra készteti őket, hogy újonnan állítsák fel a legelemibb törvényeket S ezen a veszélye* utón többé a szülőkre nem támaszkodhatnak, ök valóban eljutottak oda, hogy nekik maguknak kell elvágni a köldökzsinórt, amely összefűzi Őket az élet egyetemességével. Nem bízhatnak az apákban. Mért?... Mert az apák maguk lemondanak arról, hogy direktívákat adjanak fiaiknak. Az apák hazajöttek a harctérről s igyekeztek belehelyezkedni az életbe, úgy, ahogy benne voltak akkor, mikor bevonultak, ők nem látják ezt a teljes átalakulást. Nem is akarják látni, mert nem képesek kiszakítani magúkat a régi elgondolásokból. Ha akarnák, sem tehetnék. Minél öregebbek, annál kevésbé. A hatvan- és hetvenévesek meg- csontosódott idealizmussal folytatják az életet. Megcsökkentek a lehetőségek és a sikerek, de nem változhatott a mentalitásuk. Még az ötvenéveseké sem. Még a negyvenesek sem képesek egy egészen uj útra. Ezek valahogy mind el vannak helyezve. Túl van tömve velük a hivatali világ, az üzleti világ, a gazdaság minden tere. Szükeb- ben és keservesebben érzik az életet, de egyebet nem tehetnek, csak hogy valamivel csökkentik az igényeiket. Leépítenek, önPrága, február 14. Jelentettük pénteki számunkban, hogy XI. Pjus pápa csütörtök délután négy óra ötven perckor az egész világnak szóló ünnepi szózattal nyitotta meg a vatikáni rádió leadóállomásál A latin nyelvű pápai beszédet módunkban áll ma bő kivonatban ismertetni. A pápa lényegében a következőket mondotta: — Mint as apostoloknak utódja az egész világból akar beszélni. Szeretné, ha az ő atyai szarára felfigyelne mindenki u egész riMgon. Figyeljenek még a szigetek ée erdők is — mondotta a Suentirás szarával — az első üzenetre, amely nem más, mint az angyalok szózata „Glória in excelsis Deo et in tóira pax hominibue“. Dicsőség Istennek mindenek fölött, övé legyen minden hódolat ée békesség az embereknek mindenütt a világon, ahol békét keresnek és szeretik a békét Neki, mint az apostolok utódjának és apostoli fejedelemnek, különös öröme, hogy először háza népét köszöntheti, a katolikus egyház főpapjait. Köszönti bennük azokat, akik vele együtt megosztják a gondot, a pásztor gondját a hívekkel, a kormányzó gondját Krisztus alárendeltjeivel szemben, mint akik az Ő atyai munkájában akarnak osztozni. Kér mindenkit, hogy azon a helyen, ahova Isten rendelte, gondozza a rár hizott híveket, hogy ezáltal elnyerje az apostol által is említett eüenyészhetetlen dicsőséget. Tegyék meg kötelességüket, teljesítsék hivatásukat Isten rendelése szeriül Külön szélt a szerzetesekhez, akiknek azt üzeni, hogy az egyházi fegyelmet és a szerzetesi engedettmességet minden körülmények között őrizzék meg, Ez az a külső keret, amelyben imádságod, elmélkedő, tudományos életüket a legjobban tudják kifejteni. Különös gondjuk legyen a hívők oktatására és a leJkipásztori tevékenységre. Szeressék hivatásukat. Istentől] való kiválasztottságuk adjon nekik erőt és vigasztalást. Iparkodjanak a sok megbántásért és hanyagságért, amelyben a világ részesíti Istent, jóságukkal elégtételt adni. Dolgozzanak a hit munkáján sok türelemmel és legyenek — mint Szent Pál mondta —, a kötelességteljcsitésben valóságos epectácu- lummá, csodálatraméltó példává, hogy elmondhassák a világnak az apostolijai, hogy jó harcot harcoltunk, a mi hitünknek, de egyszersmind szenvedéseinknek harcát is. A világiakhoz külön szólt Pius pápa: — Üdvözöllek benneteket Krisztus hívei. Teremjétek meg azokat a különleges gyümölcsöket, amelyeket a mi munkánk akar a ti életetekből kihozni. Szivünk tágul az örömtől, amikor titeket köszöntünk az egész világon. Dolgozzatok együtt az egyháziakkal mint valamikor az öskercszitény- ?égben ifjak és öregek, férfiak és nők egyaránt kivették részüket a munkából. —i: Legyetek Szent Péter szarai szerint maguk belátják, hogy a régi méretek lehetetlenek. Az üzemek összevonják szárnyaikat s az alkalmazottak, — mert bizonyos koron túl mindenki alkalmazotté válik — az élet alkalmazottai a főnökök, a vezetők, ax alkotók is: számot vetnek azzal, hogy szőkébbre kell vonni a szárnyakat s akik repülni akartak valaha, mint a sas, boldogok, ha a ketrecek eltartott madarai maradhatnak. De a harmincasok s az utánuk jövők be sem jutnak ezekbe a ketrecekbe, nekik tehát uj utakat kell törni, uj lehetőségeket kell kitalálni, élni akarnak, tehát egy egészen uj világot keli teremtendők a maguk számára. A fiatalság itt áll s még csak nézi ezt a felforditott és szűkre szabott életet s a Vérük lázad és az elméjük forrong és keresik azt az uj világot, amelynek itt kell lenni, vagy mindnyájan megszűntek. Holott megszűnni nem akarnak. Nem akarnak függvényei maradni egy olyan világnak, amely számukra semmit sem igér. s& Én a legnagyobb várakkozással és reménységgel nézem a harmincasok csodálatos korszakát. Ez a generáció kiábrándult valamiből, amit nem ő csinált. De nem ábrándult ki önmagából! Érzi erejét és tehetségét, és érzi a feladatokat. És vállalja. kiválasztott nép, királPyi papság. Isten drága vérén megváltott nép. A ti jóságtok, hü- ségtek legyen mindenek fölött ismeretes. Sxereéetreméltóeággal, igazaágérzettel, hősiességgel iparkodjatok dicséretet szerezni magatoknak, de úgy, hogy mindenekföíött a ti életeteken keresztüli Isten diesőittes- sék. Külön köszönti azokat is, akik nincsenek aa egyház kebelében. Mindennapi főpapi imájuk értük is ssól Istenhez, hogy as ő fényessége világosítsa meg ezeket is, szivükben keltse fel a hivő szózatot, hogy legyen egy akol ée egy pásztor. — „Minthogy pedig adósa vagyok mindenkinek", azért a kormányzókhoz, azokhoz, akik az élen áűlnak — mondotta — szintén üzenem, hogy igazságban és szeretőiben iparkodjanak előljárni. Tudják meg, hogy nincs mástól hatalom, csak Istentől, minden hatalom tőle van, de ezért be kell vaSamikor nekik is számolniok. Viszont akiket a* élet engedelmességre hivott, ne felejtsék el, hogy nem embereknek, hanem Istennek engedelmeskednek. Üdvözli a szegényeket és a gazdagokat. A gazdagok az isteni gondviselés szerint Stockholm, február 14. Sven. Hédin, a svéd tudományos éűet büszkesége, aJki legutóbb Ázsiában hosszabb kutatón tón volt, expedíciót, tevékenységét félbeszakította és január 25-én visszafelé indult Európába. A tudóst a pekingi kikötőben hajózták be és február 10-én már Stockholmiba is érkezett. Sven Hédin ezt ax utolsó expedíciót négy évvel ezelőtt kezdte meg, akikor utazott el Kínába. Négy év óta nagy területeket járt be és geológiai, botanikai és archeológiái anyagot gyűjtött olyan vidékeken, amelyeken eddig még nem dolgozlak tudományos expedíciók. Összesen mintegy 4—6 millió négyzetkilométernyi területet kutatott át. A tudósnak ax a szándéka, hogy a következő nyáron Csak az üveget sikerűit Utánozni a „Zwack UnlcunT egyedülálló hatásai és ízét SOha! Ezért vigyázat 1 Utánzatokat visszautasítani I . ____,_______________________________, Vá llalja az uj eszmék termelését, az uj építkezés idejét. Készül a jövőre és az egyetemes gondolat, hogy valamennyien egy hajóban vannak a vala mennyiökre ugyanaz a feladat vár: uj világot teremteni a régi helyén, — ex megszáz3zorozza erejüket, képességeiket és felelősségüket. Ax idősebb korosztályoknak legfőbb kötelességük, hogy bízzanak az uj sarj erejébe® s hogy bizonyos ömfelákloxással adják meg a lehetőséget fiaiknak, hogy megindíthassák a munkát a nemesebb és bölcsebb uj élet megte rém léséért. Az ifjúság kiábrándulása nem veszélyen, mert nem ax erőtlenség kiábrándulása az, hanem az erő tapogatózása a napfény után, a magasságok után és ax igazság után. az élet kincstárnokai. Iparkodjanak a természetnek, a gazdagságnak ajándékait úgy felhasználni, hogy as éSet szenvedéseit enyhítsék eszel, különben áll rájuk m Evangélium szara; Jaj, nektek gazdagoknak. A szegényeknek azt üzeni, hogy a szegény* Bégben lássák Krisztus szenvedéseit, szegénységükben ne lássanak alacsonyságot ée szégyent, iparkodjanak fetfü lemelkedni, ment Máltai Mid gazdagok kentek. A munkásoknak éu munkaadóknak üzeni, hogy félretéve minden versengést ée harcot, egymás megértésével a munkát ée a szorgalmat becsüljék. A munkaadók ne csak ajánlják fed az igazságos bért, de adják is meg, tudva azt, hogy a jól megértett és jól ellátott munkással egyetemben nemcsak saját javukat szolgálják, hanem a közjót is. Mindenkit befogad szivébe — mondotta a Szén tat ya befejezésül —, mert ő gondját akarja viselni az egész viliágnak és Jézussal mondja: „Jöjjetek hozzám mindannyian, akik fáradoztok és terhelve vagytok s én megenyhüllek titeket.“ Urbi ei orbi, a szent városnak, de egyszersmind az egész világnak apostoli, szívből jövő áldását küldi. visszakér Kínába és megvalósítja réjgl tervét: repülőgépen folytatja Mdenitő tudományos munkáját Ázsia belsejében. Reméli, hogy a kínai kormányt is meg tudja nyerni tervének. Sven Hédin expedíciója 19 emberből áll, köztük tizenegy svéd és mégy kínai. Az expedíció bárisa s az egyes ezkurziők kiindulási pontja pe-king, Ax eddigi kutatások főleg a paleontológiái anyag tek in tetőben jártak nagyjedeotösőgu eredménnyel. Megtalálták a kínai falnak némely maradványát is, melyeknek létezéséről eddig maguk a kínaiak sem tudlak. A svéd tudós kutatásának eredményéiről több könyvben fog beszámolná. XI. Plüss Oondiét akarom viselni az egész világnak A pápa rádión közvetített ünnepi szózata a világhoz — Intelem a gazdagokhoz, szegényekhez, munkaadókhoz és munkásokhoz Sven Hédin újabb repülőgépes expedíciói szervez Ázsia belsejének földerítésére A svéd tudós négyéves ázsiai fölfedező útja alkalmával páratlan értékű paleontológiái anyagot gyűjtött össze 0 tm Mmtér 16, vasán**.
