Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-15 / 38. (2555.) szám
I csfisiMÉiai népszámlálás védelme Irta: Törköly József dr. Váltam i különös as, hogy amikor AiLerhan dr., az. álLanni statisztikai hivatal oldöke kijelenti, hogy mia mtég a nemzetiségi megoszlás eredményei a népszámlálás anyagának feldolgozása hiányában ismeretlenek és csupán indiszkréció utján lehet a népszámlálás nemzetiségi részletada falúnak megbízható vagy megíbizhatatlám ismeretéhez elütni, akkor egyre-másra jelentkeznek a csehszlovák politikusok, akik a fórumon, a félhivatalos sajtóban és a külföldnek szánt interjúkban védik ajz 1930-as népszámlálás kámutataitudő végeredményeinek korrektségéi és mindenféle indokokkal sietnek a magyarság és németség bekövetkezett létszámcsökkenésének okadaloLására, helyesebben igazolására. Az olvasóban önkényielenfil kialakul aa a gyanú, begy valami nincsen rendén s hogy a francia közmondásnak igaza van: Quá s'excuse, s‘ac- 6080, aki vődekectik, vádolja magát. Nem természetese, hogy ha még nem lehet tudni, hogy mennyi a csehszlovák köztár- amságbam a magyaroknak és németeknek a létszáma, akkor m még egyáltalán nem állapítható meg, hogy csökkent vagy emelkedett-e a magyarság és németség létszáma. Miért feküdnek reá a csehszlovák politikusok, egy agrárpárt jetecnáékieleceég, azután a kifl- tigy miniszter kőbelbaarótja, Hrusovsky, azután a csehstíováÉ: nemzeti demokrata pórt nb- venszkél bofytnUj^ no meg maga Bence, meg több pariasnenti törvényhoaó annak as indokoUMkra, hogy a magyarság és németség létszáma ősökként? Olyan ez, mint mikor a halál piBanatámak bekövetkezte előtt zenddt iá a temetési kórus. Vagy talán a sejtelmek után is bbBioaan el lehet indulni? A kültögyminiiOTter egyik félhivatalosa, a öeské Slovo még májusban megírta, hogy a magyarság létszáma 74Ö.OOO-r5I 500.000-re fog lecsökkenni. Az is megáhafpitható, hogy aaóta a félhivatalosok semmiféle energiát nem pazaroltak ennek a félelmes sejtelemnek megdöntésére. Az is bizonyos, hogy a csehszlovák állami statisatifcai intézet hivatalos adatai szerint a magyarságnak a kiköltözést is szárobavehetö szaporulata m, 1921. évi népszámlálás lefolytatása óta körülbelül 72 ezer létekre vehető. Tehát az is bizonyos, hogy a „természetes folyamat" alapján az 193Ő. évi népszámlálás okvetlenül több magyar lelket kell, hogy összeszámoljon, mint amennyit az 1921. évi népszámlálás összeszámolt, mór csak azért is, mert a magyarság szaporulatának arányszáma 10.42 ezrelék, ami nagyobb a csehszlovákok növekedésű arány- számánál. És végképpen megmagyarázhatatlan tenne a statisztikai tudomány fegyvereivel egy olyan eredmény, amely nemcsak, hogy a 72 ezer lelket kitevő természetes .szaporulatot minden maradék nélkül elnyeli, hanem miég az 1921. évi népszámlálás által konstatált 745 ezret kitevő létszámból még 245.000 magyar lelket visz el. Ha egy ilyen „természetes folyam a t“-íal egyáltalában meg nem indokolható, hanem a természetes folyamait által egyenesen megcáfolt csökkenés jönne ki még ma indiszkrécióval sem elárulható végeredményként, akkor ennek csak valami természetellenes előidézhető oka lelhet. Nem különös-e, hogy az említett csehszlovák politikusok, már mielőtt a népszámlálás statisztikai feldolgozása megtörtént volna, most azt bizonyítgatják, hogy a még indiszkréció által sem tudható csökkenést egyenest természetes folyamat idézte elő. Nem különös lenne-e az, hogy a csehszlovák állami statisztikai intézet az évröl-évre összegyűjtött és kiadott népmozgalmi adatok alapján a magyarság 10.42 ezreiéit es szaporulatát kénytelen kimutatni, míg a közigazgatás által lefolytatott népszámlálás adatai szerint ugyanezen intézet a magyarság létszámcsökkenését lenne kénytelen kimutatni? hogy mindenki tépelődhessék legalább mint egy olyan feltevésen, amelynek bekövetkezése a magyarságnak és németségnek rosszat jelent. Ehelyett nézzük, hogy mily előidéző okokat sorakoztatnak fel a csehszlovák politikusok és vizsgáljuk meg, hogy okozhattak-e jelentős változást a magyarság és németség számában ezek az okok. A legkimeri több Ivánka Milán dr. csehszlovák nemzeti demokrata képviselő felszólása. Azt mondja, hogy az opportunusok nemzetPrága, fehíroár 14. Parlamenti beszámo- iánkfbam tegnap közöltük, hogy a gazdasági vitáiban utolsóelőtti szónokiként Szent-Ivány József képviselő, a magyar nemzeti párt vezére vett részt. Szent-Ivány beszéde elején a kiépviselői padsorok nagyszámú hallgató vall teltek meg » a profclamációszerü beszédet több miniszter is végighallgatta. A kommunisták ártandó kőzbesoólásotkkal zavarták a szónokot, aki azonban nem maradt adós a ■rögtönzött válaszokká]. Szent-Ivánv József nagyjelentőségű parlamenti megnyilatkozását alább közöljük: A köztársasági elnök adománya a magyar kultúrára A köztársaság elnökének a magyar nemzeti kisebbség kulturális céljaira tett adománya érthető feltűnést keltett és bizonyos verseny keletkezett a politikai pártok körében. Szükséges, hogy ebben a kérdésben állást foglaljunk és a magunk részéről nem tehetünk egyebet, mint hogy elismerjük a köztársasági elnöki urnák nemes intencióját és tisztelettel azt a kérést intézzük hozzá, gondolkodjék arról, hogy ez az adomány, amely magyar kulturális célokat hivatott szolgálni, pártcé- 1 óiktól mentesen az igazi magyar kultúra szolgálatába állittassék. Előre is kénytelen vagyok megállapítaná, hogy csak a magyarság minden rétegének és kisebbségi életünk kultúrintézményeinek bevonása utján lehetséges az adomány helyes és a célnak megfelelő felhasználása, ellenkező esetben egészen bizonyos, hogy az — amint azt már nem egyszer tapasztaltuk — a kormány kortes- politikájának a szolgálatában fog állani. változtatása egyik' oka a magyarság szám- csökkenésének. Erre az objektív felelet az, hogy ezekét 90 százalékban már az 1921. évi népszámlálás elnyelte. magyar hivatalnokok és a függőségi viszonyban levő magyar iparosok és kereskedők vallották magukat — ugymOnd — cseh szlovákoknak. Ha ez így volna, akkor a statisztikai eredmény elfogadhatatlan, mert hiszen ténylegesen magyar nemzetiségeket ir át más nemzetiségüekké s akkor komolyan kell gondolkodni azon, hogy miként lehet a népszámlálás abszolút objektivitását biztosítaná. Azonban ha a hivatalnokok s egyéb függőségi viszonyban levők hamis nemzetiségi vallomása több esetben elő is fordult volna, ez csak jelentéktelen tételt ifaal, mélyért a magyarság részéről csak köszönet illeti, A másik államférfin... És itt, ez alkatommal neon hallgathatom el, hogy bizonyos ellentétet vélek felfedezni a csehszlovák köztársaság két államférfió- naik ténykedése között. Az egyik Masaryk elnök ur, a másik Benes kűlűgyminiszter ur. Az elnök ur egy nemes gesztussal a magyar kulimra érdekében áldozatot óhajtott hozni, amikor ezt a tekintélyes adományt adía. Be- mee külügyminiszter ur eközben külföldi újságíróknak interjúikat ad és ezekben az interjúkban a magyarság összességét mélyen és bántóan sérti. Én azt hiszem, hogy At áflamflérfnti kép ességeknek legnagyobb értékmérője az, hogy meg tudja állapítani azt, hogy milyen nyilatkozatok férnek ösz- sze felelős állásával. Az az agresszivitás, amivel a külügyminiszter ur a magyar kisebbség ügyével foglalkozik, ahogyan a magyar kisebbségnek a népszövetséghez beadott panaszával foglalkozik, olyan érzékeny és sértő modorú támadás, amit nekünk, a magyar nemzeti kisebbség itteni képviselőinek feltétlenül és minden körülmények között vissza kell utasítanunk. Panaszaink a tiszta jog és a tiszta igazság állapiján állanak és azok hangoztatásától a jövőben som fogúink elállamd, hiszem a törvény biztosítja neíkiüink a jogot ehhez és kötelességünk ez nemzetünk iránt, amelynek tagjai a megbízást adták részünkre. Ezeket a mi panaszainkat nem lehet igy elintézni és éin a legnagyobb örömmel üdvözölném azt, hogyha a külügyminiszter ur tényleg és ■valóban beváltaná azt a kijelentését, hogy •az egész kisebbségi ügyet a népszövetség tesz ki, mivel a magyarság résziére a satut- germainá szerződés, illetve az alkotmány által biztosított jog a közhivatalokban való részesedésre egyáltalában nincs kiszolgáltatva éis a magyar nemzetiségi állami hivatalnokok száma jó, ha meghaladja az összmagyar- ság egy százalékát. Másrészt az olyan függőségi viszonyban levő miagyar, aki licenoat vagy valamely más állami kedvezményt élvezne, a ritkaságok közé tartozik. Az Ivánka által fölsorolt okok között a harmadik, hogy a zsidók nagyrészben elpártoltak tőlünk. Ilyenek tényleg vannak, mint ahogy Reisz Gyula tegnapi beszédéből láttuk, hogy vannak, de ezek. már részben elszámoltattak 1921-ben, részben pedig az opportunusok számmért akkor végire bebizonyosodnék, hogy kinek vám igaza és hol van igaza. Ugyancsak erélyesen tiltakoznom kell &b olyan felfogás ellen, ahogyan a magyarság kulturális állapotát és kulturális fejlődését bírálja. Meg kell állapítanom, hogy a régi magyar kormmyok és a mostani magyar állam iskolapolitikája messze meghaladja azokat a normális kereteket, amikben igein sok müveit állam iskolapolitikája mozog. Nem óhajtok a kültügyanún iaafcer úrhoz hasonló agg rosszivi tással foglalkozni ezzel a kérdéssel, caupán azt kutatóim, hogy a külügyminiszter urnák szinte fejvesztett megnyilatkozása hogyan történhetett. És nem találok mást, mint a sikerteleneégeinek sorozata feletti bosszúságot. Harag nélkül és államférfim magaslatról nézve az eseményeket, ilyen nyilatkozatokat Csehszlovákia kiU ügy minis ríere nem mondhat. A csalódásokban bőven volt része a mini áttér urnák és a kisantamt létrehozásának állítólagos sikere óta a külügyminiszter urat külpolitikájában a sikertelenségek sorozata éri. Nagyon jól emlékszünk a genfi jegyzőkönyv kérdésére ée más akciókra, amelyekben a legnagyobb mértékben exponálta magát és legutóbb például mindenáron ambicionálta a külügyminiszter ur a leszerelés ügyében létesítendő nemzetközi bizottság elnökségét. Az amfbiciógaadag külügyminiszter urnák nagyon fájhatott, hogy kívánságai és külpolitikái törekvésed ily végzet- szerűen egytől egyig elakadnak ás csak ezekben a gyöngeeégekben tudom magyarár zatát adni tévedéseinek. (Folytatás a 2» oldal 3. hasábján) De hagyjuk ezt a kérdést megoldatlanul, Előre is tiltakozunk az ellen és visszaélésnek neveznék ezt az elnöki jószándékélé óhajtja terjeszteni és ott tárgy altatni. Ne fogadja el a lapot a mély nyomású 8 oldalas képes melléklet nélkül Az egyhetes gazdasági vita magyar kisebbségi imáiéig Szent-Ivány: Állampénzügyi szempontból a legnagyobb hiba emelni az adókra épített költségvetést ' „Elismerjük a köztársasági elnök ur nemes intendöiár — Szent-Ivány visszautasítja Benes miniszternek a magyar kisebbség s a magyar nemzet ellen intézett sértő modora támadását—A kormány külkereskedelmi politikájának rugói — Az agrárpárt nem teljesiti kötelességét — JS revízió nem forradaimi jellegű kérdés11 mi számum a képes róna tt atpai Ara a teorona 38. (2555) szám « Vasárnap 1931 február 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A A* Szerkesztőség. Prága 0, Paoski ahee 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldrej évente 450, ** SZlOVGTlSZKOl 6S TllSZlTLSZKÓl ClLGTtZGKl pQTZOK Ü. emelet — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal} félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt _ , DolÍtík.OÍ TLCLDÍIgLDIQ f- j * t **. Prága’B* fanaká alléé II HL emelet ft képes melléklettel havonként 2^0 Ké-val több FőSXetkesXlCs > telelői szerkesztő. Telefon: 34184. E^yea szám ér. 1.2© K& vasárnap 2,-Ki DZURANY] LÁSZLÓ FORGÁCS] GÉZA SOROÖnYCIM. HÍRLAP. PRAHA
