Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-15 / 38. (2555.) szám

I csfisiMÉiai népszámlálás védelme Irta: Törköly József dr. Váltam i különös as, hogy amikor AiLerhan dr., az. álLanni statisztikai hivatal oldöke ki­jelenti, hogy mia mtég a nemzetiségi megosz­lás eredményei a népszámlálás anyagának feldolgozása hiányában ismeretlenek és csu­pán indiszkréció utján lehet a népszámlálás nemzetiségi részletada falúnak megbízható vagy megíbizhatatlám ismeretéhez elütni, ak­kor egyre-másra jelentkeznek a csehszlovák politikusok, akik a fórumon, a félhivatalos sajtóban és a külföldnek szánt interjúkban védik ajz 1930-as népszámlálás kámutataitudő végeredményeinek korrektségéi és minden­féle indokokkal sietnek a magyarság és né­metség bekövetkezett létszámcsökkenésének okadaloLására, helyesebben igazolására. Az olvasóban önkényielenfil kialakul aa a gyanú, begy valami nincsen rendén s hogy a francia közmondásnak igaza van: Quá s'excuse, s‘ac- 6080, aki vődekectik, vádolja magát. Nem természetese, hogy ha még nem le­het tudni, hogy mennyi a csehszlovák köztár- amságbam a magyaroknak és németeknek a létszáma, akkor m még egyáltalán nem ál­lapítható meg, hogy csökkent vagy emelke­dett-e a magyarság és németség létszáma. Miért feküdnek reá a csehszlovák politikusok, egy agrárpárt jetecnáékieleceég, azután a kifl- tigy miniszter kőbelbaarótja, Hrusovsky, azután a csehstíováÉ: nemzeti demokrata pórt nb- venszkél bofytnUj^ no meg maga Bence, meg több pariasnenti törvényhoaó annak as indokoUMkra, hogy a magyarság és németség létszáma ősökként? Olyan ez, mint mikor a halál piBanatámak bekövetkezte előtt zenddt iá a temetési kórus. Vagy talán a sejtelmek után is bbBioaan el lehet indulni? A kültögyminiiOTter egyik félhivatalosa, a öeské Slovo még májusban megírta, hogy a magyarság létszáma 74Ö.OOO-r5I 500.000-re fog lecsökkenni. Az is megáhafpitható, hogy aaóta a félhivatalosok semmiféle energiát nem pazaroltak ennek a félelmes sejtelem­nek megdöntésére. Az is bizonyos, hogy a csehszlovák állami statisatifcai intézet hivata­los adatai szerint a magyarságnak a kiköltö­zést is szárobavehetö szaporulata m, 1921. évi népszámlálás lefolytatása óta körülbelül 72 ezer létekre vehető. Tehát az is bizonyos, hogy a „természetes folyamat" alapján az 193Ő. évi népszámlálás okvetlenül több ma­gyar lelket kell, hogy összeszámoljon, mint amennyit az 1921. évi népszámlálás össze­számolt, mór csak azért is, mert a magyarság szaporulatának arányszáma 10.42 ezrelék, ami nagyobb a csehszlovákok növekedésű arány- számánál. És végképpen megmagyarázhatatlan tenne a statisztikai tudomány fegyvereivel egy olyan eredmény, amely nemcsak, hogy a 72 ezer lelket kitevő természetes .szaporulatot minden maradék nélkül elnyeli, hanem miég az 1921. évi népszámlálás által konstatált 745 ezret kitevő létszámból még 245.000 magyar lelket visz el. Ha egy ilyen „természetes fo­lyam a t“-íal egyáltalában meg nem indokolha­tó, hanem a természetes folyamait által egye­nesen megcáfolt csökkenés jönne ki még ma indiszkrécióval sem elárulható végeredmény­ként, akkor ennek csak valami természetelle­nes előidézhető oka lelhet. Nem különös-e, hogy az említett csehszlovák politikusok, már mielőtt a népszámlálás statisztikai feldolgo­zása megtörtént volna, most azt bizonyítgat­ják, hogy a még indiszkréció által sem tud­ható csökkenést egyenest természetes folya­mat idézte elő. Nem különös lenne-e az, hogy a csehszlovák állami statisztikai intézet az évröl-évre összegyűjtött és kiadott népmoz­galmi adatok alapján a magyarság 10.42 ez­reiéit es szaporulatát kénytelen kimutatni, míg a közigazgatás által lefolytatott népszám­lálás adatai szerint ugyanezen intézet a ma­gyarság létszámcsökkenését lenne kénytelen kimutatni? hogy mindenki tépelődhessék legalább mint egy olyan feltevésen, amelynek bekövetkezé­se a magyarságnak és németségnek rosszat jelent. Ehelyett nézzük, hogy mily előidéző okokat sorakoztatnak fel a csehszlovák poli­tikusok és vizsgáljuk meg, hogy okozhattak-e jelentős változást a magyarság és németség számában ezek az okok. A legkimeri több Ivánka Milán dr. csehszlo­vák nemzeti demokrata képviselő felszólása. Azt mondja, hogy az opportunusok nemzet­Prága, fehíroár 14. Parlamenti beszámo- iánkfbam tegnap közöltük, hogy a gazdasági vitáiban utolsóelőtti szónokiként Szent-Ivány József képviselő, a magyar nemzeti párt ve­zére vett részt. Szent-Ivány beszéde elején a kiépviselői padsorok nagyszámú hallgató vall teltek meg » a profclamációszerü beszédet több miniszter is végighallgatta. A kommu­nisták ártandó kőzbesoólásotkkal zavarták a szónokot, aki azonban nem maradt adós a ■rögtönzött válaszokká]. Szent-Ivánv József nagyjelentőségű parlamenti megnyilatkozá­sát alább közöljük: A köztársasági elnök adománya a magyar kultúrára A köztársaság elnökének a magyar nemzeti kisebbség kulturális céljaira tett adománya érthető feltűnést keltett és bi­zonyos verseny keletkezett a politikai pártok körében. Szükséges, hogy ebben a kérdésben állást foglaljunk és a magunk részéről nem tehetünk egyebet, mint hogy elismerjük a köztársasági elnöki urnák nemes intencióját és tisztelettel azt a ké­rést intézzük hozzá, gondolkodjék arról, hogy ez az adomány, amely magyar kul­turális célokat hivatott szolgálni, pártcé- 1 óiktól mentesen az igazi magyar kultúra szolgálatába állittassék. Előre is kénytelen vagyok megállapíta­ná, hogy csak a magyarság minden rétegé­nek és kisebbségi életünk kultúrintézmé­nyeinek bevonása utján lehetséges az adomány helyes és a célnak megfelelő felhasználása, ellenkező esetben egészen bizonyos, hogy az — amint azt már nem egyszer tapasztaltuk — a kormány kortes- politikájának a szolgálatában fog állani. változtatása egyik' oka a magyarság szám- csökkenésének. Erre az objektív felelet az, hogy ezekét 90 százalékban már az 1921. évi népszámlálás elnyelte. magyar hivatalno­kok és a függőségi viszonyban levő magyar iparosok és kereskedők vallották magukat — ugymOnd — cseh szlovákoknak. Ha ez így volna, akkor a statisztikai eredmény elfogad­hatatlan, mert hiszen ténylegesen magyar nemzetiségeket ir át más nemzetiségüekké s akkor komolyan kell gondolkodni azon, hogy miként lehet a népszámlálás abszolút objek­tivitását biztosítaná. Azonban ha a hivatal­nokok s egyéb függőségi viszonyban levők ha­mis nemzetiségi vallomása több esetben elő is fordult volna, ez csak jelentéktelen tételt ifaal, mélyért a magyarság részéről csak köszönet illeti, A másik államférfin... És itt, ez alkatommal neon hallgathatom el, hogy bizonyos ellentétet vélek felfedezni a csehszlovák köztársaság két államférfió- naik ténykedése között. Az egyik Masaryk elnök ur, a másik Benes kűlűgyminiszter ur. Az elnök ur egy nemes gesztussal a magyar kulimra érdekében áldozatot óhajtott hozni, amikor ezt a tekintélyes adományt adía. Be- mee külügyminiszter ur eközben külföldi új­ságíróknak interjúikat ad és ezekben az in­terjúkban a magyarság összességét mélyen és bántóan sérti. Én azt hiszem, hogy At áflamflérfnti kép ességeknek legnagyobb értékmérője az, hogy meg tudja állapítani azt, hogy milyen nyilatkozatok férnek ösz- sze felelős állásával. Az az agresszivitás, amivel a külügyminiszter ur a magyar ki­sebbség ügyével foglalkozik, ahogyan a magyar kisebbségnek a népszövetséghez beadott panaszával foglalkozik, olyan ér­zékeny és sértő modorú támadás, amit ne­künk, a magyar nemzeti kisebbség itteni képviselőinek feltétlenül és minden kö­rülmények között vissza kell utasítanunk. Panaszaink a tiszta jog és a tiszta igazság állapiján állanak és azok hangoztatásától a jövőben som fogúink elállamd, hiszem a tör­vény biztosítja neíkiüink a jogot ehhez és kö­telességünk ez nemzetünk iránt, amelynek tagjai a megbízást adták részünkre. Ezeket a mi panaszainkat nem lehet igy elintézni és éin a legnagyobb örömmel üdvözölném azt, hogyha a külügyminiszter ur tényleg és ■valóban beváltaná azt a kijelentését, hogy •az egész kisebbségi ügyet a népszövetség tesz ki, mivel a magyarság résziére a satut- germainá szerződés, illetve az alkotmány ál­tal biztosított jog a közhivatalokban való ré­szesedésre egyáltalában nincs kiszolgáltatva éis a magyar nemzetiségi állami hivatalno­kok száma jó, ha meghaladja az összmagyar- ság egy százalékát. Másrészt az olyan függő­ségi viszonyban levő miagyar, aki licenoat vagy valamely más állami kedvezményt él­vezne, a ritkaságok közé tartozik. Az Ivánka által fölsorolt okok között a har­madik, hogy a zsidók nagyrészben elpártoltak tőlünk. Ilyenek tényleg vannak, mint ahogy Reisz Gyula tegnapi beszédéből láttuk, hogy vannak, de ezek. már részben elszámoltattak 1921-ben, részben pedig az opportunusok szám­mért akkor végire bebizonyosodnék, hogy kinek vám igaza és hol van igaza. Ugyancsak erélyesen tiltakoznom kell &b olyan felfogás ellen, ahogyan a magyar­ság kulturális állapotát és kulturális fejlő­dését bírálja. Meg kell állapítanom, hogy a régi magyar kormmyok és a mostani magyar állam iskolapolitikája messze meghaladja azokat a normális kereteket, amikben igein sok müveit állam iskolapo­litikája mozog. Nem óhajtok a kültügyanún iaafcer úrhoz ha­sonló agg rosszivi tással foglalkozni ezzel a kérdéssel, caupán azt kutatóim, hogy a kül­ügyminiszter urnák szinte fejvesztett meg­nyilatkozása hogyan történhetett. És nem találok mást, mint a sikerteleneégeinek so­rozata feletti bosszúságot. Harag nélkül és államférfim magaslatról nézve az eseményeket, ilyen nyilatkozato­kat Csehszlovákia kiU ügy minis ríere nem mondhat. A csalódásokban bőven volt része a mini át­tér urnák és a kisantamt létrehozásának ál­lítólagos sikere óta a külügyminiszter urat külpolitikájában a sikertelenségek sorozata éri. Nagyon jól emlékszünk a genfi jegyző­könyv kérdésére ée más akciókra, amelyek­ben a legnagyobb mértékben exponálta ma­gát és legutóbb például mindenáron ambi­cionálta a külügyminiszter ur a leszerelés ügyében létesítendő nemzetközi bizottság elnökségét. Az amfbiciógaadag külügymi­niszter urnák nagyon fájhatott, hogy kíván­ságai és külpolitikái törekvésed ily végzet- szerűen egytől egyig elakadnak ás csak ezekben a gyöngeeégekben tudom magyarár zatát adni tévedéseinek. (Folytatás a 2» oldal 3. hasábján) De hagyjuk ezt a kérdést megoldatlanul, Előre is tiltakozunk az ellen és vissza­élésnek neveznék ezt az elnöki jószándék­élé óhajtja terjeszteni és ott tárgy altatni. Ne fogadja el a lapot a mély nyomású 8 oldalas képes melléklet nélkül Az egyhetes gazdasági vita magyar kisebbségi imáiéig Szent-Ivány: Állampénzügyi szempontból a legnagyobb hiba emelni az adókra épített költségvetést ' „Elismerjük a köztársasági elnök ur nemes intendöiár — Szent-Ivány visszautasítja Benes miniszternek a magyar kisebbség s a magyar nemzet ellen intézett sértő modora támadását—A kormány külkereskedelmi politikájának rugói — Az agrárpárt nem teljesiti kötelességét — JS revízió nem forradaimi jellegű kérdés11 mi számum a képes róna tt atpai Ara a teorona 38. (2555) szám « Vasárnap 1931 február 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A A* Szerkesztőség. Prága 0, Paoski ahee 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldrej évente 450, ** SZlOVGTlSZKOl 6S TllSZlTLSZKÓl ClLGTtZGKl pQTZOK Ü. emelet — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal} félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt _ , DolÍtík.OÍ TLCLDÍIgLDIQ f- j * t **. Prága’B* fanaká alléé II HL emelet ft képes melléklettel havonként 2^0 Ké-val több FőSXetkesXlCs > telelői szerkesztő. Telefon: 34184. E^yea szám ér. 1.2© K& vasárnap 2,-Ki DZURANY] LÁSZLÓ FORGÁCS] GÉZA SOROÖnYCIM. HÍRLAP. PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents