Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-15 / 38. (2555.) szám

2 T^GM-7V\AGtoRHlRL,^> 1981 Iáján szerepelnek ée végeredményben, ha len­nének is ilyenek, akkor eem tenne számuk 10.000—20.000-nél többet. Negyedik ekként a magyar impérium ma­gyar népszámláláea által elkövetett hamisítás­ból folyó természetes in integrum restitutiót említi meg Ivánka. Ez a beállítás egy teljesen igaztalan és legalább is gondatlan, de talán a gyűlölet által vezérelten rosszhiszemű állítást, is tartalmaz. Ivánka tudja nagyon jól, hogy szlovák testvéreivel ő ie egyéni számlál ólapot állított ki ée azt aláírta, de beírta, hogy a szlo­vák nyelven, mint anyanyelven kívül más nyel­veket beszél még. De ha nem könnyelműen ál­lított, tudhatná azt is, hogy 1880-tól kezdve Magyarországban a népszámlálás mindig egyé­ni számlálólappal történt, amit mindenki szaba­don, senki által nem befolyásolva töltött ki ée a magyar népszámlálás mindig kimutatta az anyanyelvűm kívül a beszédnyelveket is, ami természete* ellenérzésként szolgálhat. A be­szélt nyelvek természetes ellenőrzési jelentősé­gét- Auerhan dr. is elismeri a Prager Presse mai számában irt vezércikkében. Ezeket az adato­kat nem lehet meghamisítani. A magyarországi 1880.. 1890., 1900., 1910. és 1920. évi nép&zám- Sátáeofcnál nem fordult elő, hogy több magyart mutattak volna ki, mint amennyi lélek magya- rol beszélni tudott. A népszám fái é bi ztos egy­szerűen csak összegyűjtötte a felek által kitöl­tött lapokat, nem kapacitálbatott négyszemközt és nem korrigálhatott az anyanyelvi vallomá­son. A ezolgabiró pedig sohasem döntött vala­kinek nemzetiségi hovatartozása kérdésében. Az 1880-tól 1920-ig tartott magyar népszám­lálásoknak olyan volt a fölvételi rendszere, amely a hamisítást kizárttá tette. A beszélt nyelvek föltüntetése által lehetetlenség volt olyan hamis eredményre jutni, hogy egy köz­ség szlovák többségű, ha az illető községben többe® tudnak magyarul, mint szlovákul. Az 1910-es és 1920-as népszámlálást a magyar ál­lami statisztikai intézet jelenlegi igazgatója, Kovács Alajos dr. államtitkár vezette, akinek tudományos fölkészültségét, becsületességét, korrektségét ée a vezetése alatt álló intézetnek korrekt eljárását Auerhan dr., a csehszlovák állami statisztikai intézet elnöke is elismerte nemrégiben a Prager Presse hasábjain. Ivánka Milán dr.-nak is csak becsületére válna, ha vis­szavonná a magyar állami statisztikai hivatal ellen tett meggondolatlan sértő állítását, mert az nemhogy hamisított volna, hanem még ha­mis adatokat sem volt módjóban földolgozni, mivel ilyenek nem létezhettek. A magyar sta­tisztika dicsőségének és elsőranguságának fé­nyes bizonyítéka az, hogy a nemzetközi sta­tisztikai intézet kairói kongresszusa azt a ma­gyar népszámlálási módszert ajánlja a nemze­tiségi államoknak, amelyet a magyar népszám­lálás 1880-tól követett és követ ma is. Rebus eic statutibus nem lehet operálni egyáltalában azoknak a számával, akiket „a magyar statisz­tikai hivatal önkényes hamisítása14 szakított el a szlovákságtól — Ivánka igaztalan vádja sze­rint. Ivánka cikke azonban egy rendkívül érdekes, konkrét esettel operál, amelyet érdekes köze­lebbről megnézni. Azt mondja, hogy 1910-ben Nagyszombatban csupán három intelligens szlo­vák családot vett be szlovák családnak a ma­gyar statisztika. Meg i* nevezi ezt a három csa­ládot, a magáét is közte. Most nézzük meg a magyar statisztikai intézet hivatalos kimuta­tását. Eszerint 1910-ben Nagyszombatban 8032 szlovák, 4193 magyar és 2280 német anyanyel­vű élt. Tehát a szlovák lakosság az 1910-es magyar statisztika kimutatása ezerint ie atxv/vo- 3nt többséggel bárt Nagyszombatban. Ez a tény éles visszfényt vet az Ivánka igazságára. Azon­ban, ha átlagban minden szlovák családot négy­tagúnak veszünk, megállapítható, hogy 1940- bcn Nagyszombatban 2008 szlovák család volt. Ha ebből levonjuk az Ivánka által megneve­zett bárom intelligens szlovák családot, kiderül, hogy Ivánka tényállítása nem felel meg az ál­lításnak, mivel az ő három in teliigene szlovák családján kívül még 2005 unintelligens cealád is Szent-lvdny beszéde szlováknak vallotta magát. Hogy mit fognak erre a megtiszteltetésre mondani Nagyszombat­ban az 1910-be® megszámlált szlovák családok, az más kérdés. Én azonban állítom, hogy saját városának adataival van megcáfolva Ivánka, mert még a 2005 unintelligens család, vagy 8020 unintelligens szlovák lélek i» szabadon vallhatta magát és tényleg szabadon is vallotta magát szlováknak. De érdekes megvizsgálni a nagyszombati magyarság kérdését. 1910-ben Nagyszombatban 4593 magyar anyanyelvű volt, az összlakosság 30.29 százaléka. Ezt az arányt az 1919-es népszámlálás 8.3, az 1921-es pedig 8 százalékra apasztotta. Mondjuk, hogy az állam-fóTdulat következtéiben - 15 százalék magyar kiköltözött, többet Ivánka sem állíthat. A zsidó nemzetiség címén a magyarságtól el- választottaknak, opportunusoknak és függő vi­szonyban lévőknek számát húsz százalékra be­csülhetjük. Tízszázalékos eltolódást lehet szá­mítani a beköltözések által előidézett eltolódá­sokra. Azonban legalább két százalékot kell fölvenni a magyarság javára természetes sza­porulat címén s ekkor kijön, hogy 1921-ben legalább 16 százalék magyarságnak kellett len­nie Nagyszombatban. Érdekes volna utánanéz­ni, hogy 1921 -ben a nagyszombati szlovákság számába nem vettek-e föl több lelket, mint amennyi az 1910-es statisztika alapján egyálta­lán szlovákul tudott. . A Magyarországba való kiköltözés számá­val is hiába kíván Ivánka operálni. Ez a kí­sérlet úgy néz lei, -nrápt beismerése annak, hogy a számadás sehogy sem jön ki. Az op- portanúsok, a magyar népszámlálásnak min­den bizonyíték nélkül állított hamisítása és a többi felsorolt ok sehogy sem adja ki a ma­gyarság számcsökkenését kifejező számot és ezért Ivánkának fel kellett álMtamia egy szub­jektív becslést és ki kellett mondania, hogy a Magyarorszagra átköltözött hivatalnokokat a családtagokkal együtt kétszázezer leiekre becsüli. Elfelejti Ivánka, hogy ez az átköltö­zés, mely mindenesetre a trianoni béke kö­vetkezménye volt, már az 1919. és az 1920. évben, tehát az első hivatalos népszámlálás végrehajtásáig, legalább 80 százalékban vég­bement, tehát ezt az érvet legfeljebb az 1921-es népszámlálás .igazolására hozhatja fel, azonban a statisztikai adatok akkor is megcáfolnak, mert az akkor elvesztett ma­gyarság nagyrészét megtalálná a szlovákul nem tudó, de szlováknak feltüntetett magya­rok számában. 1921-től kezdve a magyarok kiköltözése egészem jelentéktelen s a statisz­tikai hivatal által számokban kimutatott té­nyező és ennek a tényezőnek figyelembevé­telével ál Lapátoltuk meg a magyarság szapo­rulatát 10.42 ezrelékben. Tehát a kétszázez­res szám bedobása nem segít. Különben a magyar menekültügyi hivatal státuszt Lkai ki­mutatása szerint 1925-ig kereken 121.000 lé­lek költözött át Szlovenszkó és Ruszinszkó területéről, az azóta történt, kiköltözések szá­ma nem haladhatja meg az ötezret. Á most végrehajtott népszámlálás pontosan ki fogja e®t a számot mutatni, mert megállapítja, hogy mikor és honnan köl tözött Magyarországra egy régebben szlovenszkói vagy ruszinszkói lakos. Előáll Ivánka azzal az argumentálássál is, hogy Magyarországon 150 évvel ezelőtt jelen­téktelen volt a magyarság száma. A magyar történeti kutatás éppen e napokban jutott rá a II. József által végrehajtott népszámlálás eredményeire, ezek természetesen nemzeti­ségi megoszlást nem tartalmaznak, minden következtetés tehát csak fantáziára alapulhat, ami évszázadokra nyúlhat vissza. 1869-ben a monarchia területén végrehajtott első nép­számlálásból is csak becslés uitján lehet a nemzetiségi megoszlást megállapítani. A rendszeres nemzetiségi feldolgozás csupán 1880-tól kezdődik. De a tíz évenként végre­hajtott magyar statisztikai felvételek egyet - 1 í egy alkalommal sem mutatták ki a más nemzetiségek abszolút számának csökkené­sét. Mi pedig az 1921, évi népszámláláson 300.000 leiket veszítettünk és most azzal ré- mitgetnek, hogy az 1921-ben kimutatott ab­szolút számunkból újabb 250.0€0-et „veszítet­tünk el“. Kimeri tőén foglalkoztam Ivánka érvelésé­vel és azt hiszem, jogosult annak a konklú­ziónak levonása, hogy az Ivánka által felho­zott okokkal semmiképpen sem lehet meg­magyarázni azt a szubpoziciót, hogy a ma­gyarság abszolút száma a természetes szapo­rulat ellenére jelentékenyen csökkent volna. Ezekben megfeleltem Ivánkának, de van­nak még más csehszlovák politikusok is, akik­nek okada tolását legközelebb fogom teljesen megcáfolni. (Tudósítás eleje az 1. oldalon) Kívánom ég kérem a külügyminiszter urat, váltsa be az ígéretét, vigye a népszö­vetség elé a nemzeti kisebbségek ügyét, mert arra mindnyájunknak szüksége van és a jelenlegi nemzetközi viszonyok között talán csak a népszövetség utján oldható meg a legvalószínűbben az európai és vi- lágpoflitikai jelentőségű nemzeti kisebbségi kérdés. Major (kommunista): Mi fogjuk azt meg­oldani ! Szent-Irány: Igen, az lehet. A jövőbe nem lehet belelátni A gazdasási válság A légion tosabb kérdések egyike ma a gaz­dasági válság, azok á bajok, amelyek ma lép­ten nyomon elénk bukkannak a maguak és mások életében és amelyek komoly veszede­lemmel fenyegetik nemcsak a mezőgazdasági s ipari termelést, hanem azt a szociális békét is, amelynek fenntartása az európai béke és a nyugodt, békés kormányzás lehetőségének érdekében szükséges. A kormány már néhány nyilatkozatot tett a gazdasági krízis enyhítése érdekében. Ezen nyilatkozatok közül azonban egyet sem tartott be, jobban mondva ezek a nyi­latkozatok sohasem tartalmaztak konkré­tumokat arra nézve, hogyan véli a kormány a munkanélküliség problémáját megolda­ni, milyen eszközöket óhajt a termelés vál­ságának a leküzdésére igénybevenni. Soha­sem hallottunk arról, hogy a pénzügyi kor­mányzat olyan hitel politikát óhajt kezde­ményezni, amely a termelés részére lehető­vé teszi az olcsó hitel biztosítását. És so­hasem láttuk a termelésre ható egyéb té­nyezők megfejelő be dili fásának meg csak tervét sem. Sohasem láttuk, vagy hallottuk, hogy a kor­mány olyan külpolitikát folytatott volna, amely a termelés fenntartását és általába® a termelés nyugalmát biztosította volna. Ez­zel ellentétben azt láttuk eddig, hogy a kormány kereskedelmi politikájában nem a józan gazdasági szempontok, hanem a kü­lön Benea féle külpolitika volt ai irány­adó, hogy & belpolitikába® párt és kortes­szempontok a döntők. így volt ez most is a legutóbbi időben, ami­kor bizonyos rosszai értelmezett gazdasági szempontok kedvéért vámháborut vezet a kormány, melynek folytán a csehszlovákiai ipar a szó szoros értelmében elszigetelve áll és expanzivitásának feszitő ereje katasz­trofális robbanásra készül. Nem akarok jövendölésekbe bocsátkozni, de az a gazdasági politika, amit külkereske­delmi viszonylatban a csehszlovák kormány folytat, annyira minden kritikán aluli és gázdaságellenes, hogy nincs az a közgazdász, aki fel ne háborodnék rajta. Nem arról van itt ebben a pillanatban szó, hogy legyen ezzel vagy azzal az állammal kereskedelmi szerződésünk, hanem arrólk hogy a belföldön való gazdasági helyzet türhetőbbé tétessék, türhetőbbé a termelés és türhetőbbé a munkások részére és ezek­hez alkalmazkodjék a külpolitika minden vonatkozásban. Mit tett a kormány? Az ez évi állami költségvetés a multévi költségvetéssel szemben közel egymilliárd- dai magasabb. Szükség volt a tisztviselők ti­zenharmadik havi fizetésére és más impro­duktív kiadások fedezésére. Én ellene vol­tam a tisztviselők részére nyújtandó remu­■neráciénak, mert azt időszerűnek nem tartot­tam — de kénytelen vagyok megárLapRaai, hogy a gazdasági krízisnek csodálatos, külön#* és minden közgazdasági teóriával ellenté­tes érvényesülése az, hogy ma *em a ter­melő. sem a munkás, som a hivatalnok, senki jól nem él, mindenki nehézségekkel küzd. Állam pénzügyi seempontbél azon­ban a legnagyobb hiba a* adókra épített költségvetés* emelui, mert aszal a rend­szerrel biztosan tönkre tesszük az adófizető aiüanyt és azzal egysaezemind as állam be­vételi forrásait. Ha erre a kormány azt válaszolja., hogy ez nem elszigetelt jelenség, ez nem a csehszlo­vák gazdasági életnek a krízise, hanem vi­lágkrízis, ezt elismerem, de hogy ennek a krízisnek a kinövésed sokkal súlyosabban mutatkoznak nálunk, különö­sen az utóbbi hónapokban, as már tisztán és kizárólag ennek a kormányi&k a hibá­ja, amely vagy tendenciózusan a szocialista felfogás *»ellemében irányítja a gazdasági életre ható erőke* úgy, hogy ások nehézzé te­gyék a termelést g az exiszteneiát mindenki részére, vagy pedig azokat eszközöket, amelyek a válság orvoslására alkalmasak lennének, alárendeli más szem pontoknak. üs agrárpártmunkája” A gazdasági élet a mezőgazdasági, az ag­rárlakosság helyzetétől és teljest tő képeeeé-gó- től függ elsősorban. A válság is a lakosság ezen rétegénél kezdődőt! Van ebben a par­lamentben egy nagy agrárpárt, amely párt feladatául tűzte ki azt, begy a mezőgazdasági lakosságot támogassa, segítse. Kérdem tisztelettel, hogy azok a gazdasági akciók, amike* a kormány végrehajtott és amelyek a* agrárpárt programját képez­ték, mennyiben javították a mezőgazdák sorsát? Én csak azt tadom, hogy a falun a kis és nagy házak tulajdon nőni, minden rangú ée rendű ember, akár goeda, akár mezőgazdasági munkás, ed van adó­sodva, nagy részük éhezik ée nyomorog. Megállapítom, hogy as agrárpárt nem teljesíti kötelességé* sm agrárlakossággal szemben abban a mér­tékben, min* ahogy azt meg kellene tenni. A híre® mezőgazdasági hitelszervezőt, a köl­csönös gazdasági pénztárak csak párttagok­nak, privilegizáltaknak, az úgynevezett ál­lamalkotó nemzeteknek szolgálnak. A magyar lakosságnál ezek a mezőgazda- sági kölcsönös pénztárak csak a lélek vá­sárlás céljait szolgálják. Ha egy magyar gazda bemegy ezekbe az intézetekbe, meg­kapja esetleg a hitelt, de az egyik oldalon alá kell írnia a kötelezvényt, a másik olda­lon a belépési nyilatkozatot a cseh agrár­pártba. A kormánynak komolyan bele kell nyúlná a dolgokba és komoly gazdasági politikáit ke® folytatni. Ennek belpolitikai tekintetben első felté­tele a tökéletes nemzeti béke megterem­tése, aminek nincsen semmi nehézsége ab­ban a pillanatban, mihel* a kormány főhe­ly ezkedik a nemzetközi szerződések alap­jára, amelyeknek végrehajtására magát nemzetközi szerződésekben kötelezte ée amelllyek az állam alapját képezik. A miniszterelnök ur azt állítja, hogy a válság világválság és hogy ez a világválság az egye­düli, amely elsősorban befolyásolja és első­sorban teszi nehézzé az egyes államok belpo­litikai és gazdasági helyzetét Ha ez igy van, igen tisztelt hölgyeim és uraim, akkor önnek egy másik orvossága a békeszerző­dések alapos, végleges és bölee revíziója. A mai vámterületek a lehető legszerencsét­lenebbek ée a revízió nem olyan kérdés, ami forradalmi jellegű ée amiről beszéltei államellenes volna. Ez egyszerűen Európa nyűgöd* munkájának, nyugodt termelésé­nek ós szociális nyugalmának a kérd éne. Amennyiben ezek a kérdések úgy bel, mint külpolitikailag, úgy európai, mint •* országokon belüli viszony latokban megol­datnak, akkor meg lest alapozva taOán a lehetősége annak, hogy a gazdasági étet nyugodt mederbe kerüljön ée a béke, ami után mindenki vágyik, biztosítsa az embe­rek békés és munkás életét. Ellenkező esetben talán igaza lesz a kommunista kol­légának, aki az* állítja, hogy a forradalom fogja megoldani a problémát. Ám viselje él ezt Európa hatalmasainak lel kiismerő ta. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta Igmandi-í: : ■ ___■_Jh.__.!■ ■ _:__I—■■ • >, I.' íViVA­Cc eserlivSs. Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Egy kiló a Ceres #|j fpres Csak ezzel az aláírással cJ&f A, // valódi: _

Next

/
Thumbnails
Contents