Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-15 / 38. (2555.) szám
2 T^GM-7V\AGtoRHlRL,^> 1981 Iáján szerepelnek ée végeredményben, ha lennének is ilyenek, akkor eem tenne számuk 10.000—20.000-nél többet. Negyedik ekként a magyar impérium magyar népszámláláea által elkövetett hamisításból folyó természetes in integrum restitutiót említi meg Ivánka. Ez a beállítás egy teljesen igaztalan és legalább is gondatlan, de talán a gyűlölet által vezérelten rosszhiszemű állítást, is tartalmaz. Ivánka tudja nagyon jól, hogy szlovák testvéreivel ő ie egyéni számlál ólapot állított ki ée azt aláírta, de beírta, hogy a szlovák nyelven, mint anyanyelven kívül más nyelveket beszél még. De ha nem könnyelműen állított, tudhatná azt is, hogy 1880-tól kezdve Magyarországban a népszámlálás mindig egyéni számlálólappal történt, amit mindenki szabadon, senki által nem befolyásolva töltött ki ée a magyar népszámlálás mindig kimutatta az anyanyelvűm kívül a beszédnyelveket is, ami természete* ellenérzésként szolgálhat. A beszélt nyelvek természetes ellenőrzési jelentőségét- Auerhan dr. is elismeri a Prager Presse mai számában irt vezércikkében. Ezeket az adatokat nem lehet meghamisítani. A magyarországi 1880.. 1890., 1900., 1910. és 1920. évi nép&zám- Sátáeofcnál nem fordult elő, hogy több magyart mutattak volna ki, mint amennyi lélek magya- rol beszélni tudott. A népszám fái é bi ztos egyszerűen csak összegyűjtötte a felek által kitöltött lapokat, nem kapacitálbatott négyszemközt és nem korrigálhatott az anyanyelvi vallomáson. A ezolgabiró pedig sohasem döntött valakinek nemzetiségi hovatartozása kérdésében. Az 1880-tól 1920-ig tartott magyar népszámlálásoknak olyan volt a fölvételi rendszere, amely a hamisítást kizárttá tette. A beszélt nyelvek föltüntetése által lehetetlenség volt olyan hamis eredményre jutni, hogy egy község szlovák többségű, ha az illető községben többe® tudnak magyarul, mint szlovákul. Az 1910-es és 1920-as népszámlálást a magyar állami statisztikai intézet jelenlegi igazgatója, Kovács Alajos dr. államtitkár vezette, akinek tudományos fölkészültségét, becsületességét, korrektségét ée a vezetése alatt álló intézetnek korrekt eljárását Auerhan dr., a csehszlovák állami statisztikai intézet elnöke is elismerte nemrégiben a Prager Presse hasábjain. Ivánka Milán dr.-nak is csak becsületére válna, ha visszavonná a magyar állami statisztikai hivatal ellen tett meggondolatlan sértő állítását, mert az nemhogy hamisított volna, hanem még hamis adatokat sem volt módjóban földolgozni, mivel ilyenek nem létezhettek. A magyar statisztika dicsőségének és elsőranguságának fényes bizonyítéka az, hogy a nemzetközi statisztikai intézet kairói kongresszusa azt a magyar népszámlálási módszert ajánlja a nemzetiségi államoknak, amelyet a magyar népszámlálás 1880-tól követett és követ ma is. Rebus eic statutibus nem lehet operálni egyáltalában azoknak a számával, akiket „a magyar statisztikai hivatal önkényes hamisítása14 szakított el a szlovákságtól — Ivánka igaztalan vádja szerint. Ivánka cikke azonban egy rendkívül érdekes, konkrét esettel operál, amelyet érdekes közelebbről megnézni. Azt mondja, hogy 1910-ben Nagyszombatban csupán három intelligens szlovák családot vett be szlovák családnak a magyar statisztika. Meg i* nevezi ezt a három családot, a magáét is közte. Most nézzük meg a magyar statisztikai intézet hivatalos kimutatását. Eszerint 1910-ben Nagyszombatban 8032 szlovák, 4193 magyar és 2280 német anyanyelvű élt. Tehát a szlovák lakosság az 1910-es magyar statisztika kimutatása ezerint ie atxv/vo- 3nt többséggel bárt Nagyszombatban. Ez a tény éles visszfényt vet az Ivánka igazságára. Azonban, ha átlagban minden szlovák családot négytagúnak veszünk, megállapítható, hogy 1940- bcn Nagyszombatban 2008 szlovák család volt. Ha ebből levonjuk az Ivánka által megnevezett bárom intelligens szlovák családot, kiderül, hogy Ivánka tényállítása nem felel meg az állításnak, mivel az ő három in teliigene szlovák családján kívül még 2005 unintelligens cealád is Szent-lvdny beszéde szlováknak vallotta magát. Hogy mit fognak erre a megtiszteltetésre mondani Nagyszombatban az 1910-be® megszámlált szlovák családok, az más kérdés. Én azonban állítom, hogy saját városának adataival van megcáfolva Ivánka, mert még a 2005 unintelligens család, vagy 8020 unintelligens szlovák lélek i» szabadon vallhatta magát és tényleg szabadon is vallotta magát szlováknak. De érdekes megvizsgálni a nagyszombati magyarság kérdését. 1910-ben Nagyszombatban 4593 magyar anyanyelvű volt, az összlakosság 30.29 százaléka. Ezt az arányt az 1919-es népszámlálás 8.3, az 1921-es pedig 8 százalékra apasztotta. Mondjuk, hogy az állam-fóTdulat következtéiben - 15 százalék magyar kiköltözött, többet Ivánka sem állíthat. A zsidó nemzetiség címén a magyarságtól el- választottaknak, opportunusoknak és függő viszonyban lévőknek számát húsz százalékra becsülhetjük. Tízszázalékos eltolódást lehet számítani a beköltözések által előidézett eltolódásokra. Azonban legalább két százalékot kell fölvenni a magyarság javára természetes szaporulat címén s ekkor kijön, hogy 1921-ben legalább 16 százalék magyarságnak kellett lennie Nagyszombatban. Érdekes volna utánanézni, hogy 1921 -ben a nagyszombati szlovákság számába nem vettek-e föl több lelket, mint amennyi az 1910-es statisztika alapján egyáltalán szlovákul tudott. . A Magyarországba való kiköltözés számával is hiába kíván Ivánka operálni. Ez a kísérlet úgy néz lei, -nrápt beismerése annak, hogy a számadás sehogy sem jön ki. Az op- portanúsok, a magyar népszámlálásnak minden bizonyíték nélkül állított hamisítása és a többi felsorolt ok sehogy sem adja ki a magyarság számcsökkenését kifejező számot és ezért Ivánkának fel kellett álMtamia egy szubjektív becslést és ki kellett mondania, hogy a Magyarorszagra átköltözött hivatalnokokat a családtagokkal együtt kétszázezer leiekre becsüli. Elfelejti Ivánka, hogy ez az átköltözés, mely mindenesetre a trianoni béke következménye volt, már az 1919. és az 1920. évben, tehát az első hivatalos népszámlálás végrehajtásáig, legalább 80 százalékban végbement, tehát ezt az érvet legfeljebb az 1921-es népszámlálás .igazolására hozhatja fel, azonban a statisztikai adatok akkor is megcáfolnak, mert az akkor elvesztett magyarság nagyrészét megtalálná a szlovákul nem tudó, de szlováknak feltüntetett magyarok számában. 1921-től kezdve a magyarok kiköltözése egészem jelentéktelen s a statisztikai hivatal által számokban kimutatott tényező és ennek a tényezőnek figyelembevételével ál Lapátoltuk meg a magyarság szaporulatát 10.42 ezrelékben. Tehát a kétszázezres szám bedobása nem segít. Különben a magyar menekültügyi hivatal státuszt Lkai kimutatása szerint 1925-ig kereken 121.000 lélek költözött át Szlovenszkó és Ruszinszkó területéről, az azóta történt, kiköltözések száma nem haladhatja meg az ötezret. Á most végrehajtott népszámlálás pontosan ki fogja e®t a számot mutatni, mert megállapítja, hogy mikor és honnan köl tözött Magyarországra egy régebben szlovenszkói vagy ruszinszkói lakos. Előáll Ivánka azzal az argumentálássál is, hogy Magyarországon 150 évvel ezelőtt jelentéktelen volt a magyarság száma. A magyar történeti kutatás éppen e napokban jutott rá a II. József által végrehajtott népszámlálás eredményeire, ezek természetesen nemzetiségi megoszlást nem tartalmaznak, minden következtetés tehát csak fantáziára alapulhat, ami évszázadokra nyúlhat vissza. 1869-ben a monarchia területén végrehajtott első népszámlálásból is csak becslés uitján lehet a nemzetiségi megoszlást megállapítani. A rendszeres nemzetiségi feldolgozás csupán 1880-tól kezdődik. De a tíz évenként végrehajtott magyar statisztikai felvételek egyet - 1 í egy alkalommal sem mutatták ki a más nemzetiségek abszolút számának csökkenését. Mi pedig az 1921, évi népszámláláson 300.000 leiket veszítettünk és most azzal ré- mitgetnek, hogy az 1921-ben kimutatott abszolút számunkból újabb 250.0€0-et „veszítettünk el“. Kimeri tőén foglalkoztam Ivánka érvelésével és azt hiszem, jogosult annak a konklúziónak levonása, hogy az Ivánka által felhozott okokkal semmiképpen sem lehet megmagyarázni azt a szubpoziciót, hogy a magyarság abszolút száma a természetes szaporulat ellenére jelentékenyen csökkent volna. Ezekben megfeleltem Ivánkának, de vannak még más csehszlovák politikusok is, akiknek okada tolását legközelebb fogom teljesen megcáfolni. (Tudósítás eleje az 1. oldalon) Kívánom ég kérem a külügyminiszter urat, váltsa be az ígéretét, vigye a népszövetség elé a nemzeti kisebbségek ügyét, mert arra mindnyájunknak szüksége van és a jelenlegi nemzetközi viszonyok között talán csak a népszövetség utján oldható meg a legvalószínűbben az európai és vi- lágpoflitikai jelentőségű nemzeti kisebbségi kérdés. Major (kommunista): Mi fogjuk azt megoldani ! Szent-Irány: Igen, az lehet. A jövőbe nem lehet belelátni A gazdasási válság A légion tosabb kérdések egyike ma a gazdasági válság, azok á bajok, amelyek ma lépten nyomon elénk bukkannak a maguak és mások életében és amelyek komoly veszedelemmel fenyegetik nemcsak a mezőgazdasági s ipari termelést, hanem azt a szociális békét is, amelynek fenntartása az európai béke és a nyugodt, békés kormányzás lehetőségének érdekében szükséges. A kormány már néhány nyilatkozatot tett a gazdasági krízis enyhítése érdekében. Ezen nyilatkozatok közül azonban egyet sem tartott be, jobban mondva ezek a nyilatkozatok sohasem tartalmaztak konkrétumokat arra nézve, hogyan véli a kormány a munkanélküliség problémáját megoldani, milyen eszközöket óhajt a termelés válságának a leküzdésére igénybevenni. Sohasem hallottunk arról, hogy a pénzügyi kormányzat olyan hitel politikát óhajt kezdeményezni, amely a termelés részére lehetővé teszi az olcsó hitel biztosítását. És sohasem láttuk a termelésre ható egyéb tényezők megfejelő be dili fásának meg csak tervét sem. Sohasem láttuk, vagy hallottuk, hogy a kormány olyan külpolitikát folytatott volna, amely a termelés fenntartását és általába® a termelés nyugalmát biztosította volna. Ezzel ellentétben azt láttuk eddig, hogy a kormány kereskedelmi politikájában nem a józan gazdasági szempontok, hanem a külön Benea féle külpolitika volt ai irányadó, hogy & belpolitikába® párt és kortesszempontok a döntők. így volt ez most is a legutóbbi időben, amikor bizonyos rosszai értelmezett gazdasági szempontok kedvéért vámháborut vezet a kormány, melynek folytán a csehszlovákiai ipar a szó szoros értelmében elszigetelve áll és expanzivitásának feszitő ereje katasztrofális robbanásra készül. Nem akarok jövendölésekbe bocsátkozni, de az a gazdasági politika, amit külkereskedelmi viszonylatban a csehszlovák kormány folytat, annyira minden kritikán aluli és gázdaságellenes, hogy nincs az a közgazdász, aki fel ne háborodnék rajta. Nem arról van itt ebben a pillanatban szó, hogy legyen ezzel vagy azzal az állammal kereskedelmi szerződésünk, hanem arrólk hogy a belföldön való gazdasági helyzet türhetőbbé tétessék, türhetőbbé a termelés és türhetőbbé a munkások részére és ezekhez alkalmazkodjék a külpolitika minden vonatkozásban. Mit tett a kormány? Az ez évi állami költségvetés a multévi költségvetéssel szemben közel egymilliárd- dai magasabb. Szükség volt a tisztviselők tizenharmadik havi fizetésére és más improduktív kiadások fedezésére. Én ellene voltam a tisztviselők részére nyújtandó remu■neráciénak, mert azt időszerűnek nem tartottam — de kénytelen vagyok megárLapRaai, hogy a gazdasági krízisnek csodálatos, külön#* és minden közgazdasági teóriával ellentétes érvényesülése az, hogy ma *em a termelő. sem a munkás, som a hivatalnok, senki jól nem él, mindenki nehézségekkel küzd. Állam pénzügyi seempontbél azonban a legnagyobb hiba a* adókra épített költségvetés* emelui, mert aszal a rendszerrel biztosan tönkre tesszük az adófizető aiüanyt és azzal egysaezemind as állam bevételi forrásait. Ha erre a kormány azt válaszolja., hogy ez nem elszigetelt jelenség, ez nem a csehszlovák gazdasági életnek a krízise, hanem világkrízis, ezt elismerem, de hogy ennek a krízisnek a kinövésed sokkal súlyosabban mutatkoznak nálunk, különösen az utóbbi hónapokban, as már tisztán és kizárólag ennek a kormányi&k a hibája, amely vagy tendenciózusan a szocialista felfogás *»ellemében irányítja a gazdasági életre ható erőke* úgy, hogy ások nehézzé tegyék a termelést g az exiszteneiát mindenki részére, vagy pedig azokat eszközöket, amelyek a válság orvoslására alkalmasak lennének, alárendeli más szem pontoknak. üs agrárpártmunkája” A gazdasági élet a mezőgazdasági, az agrárlakosság helyzetétől és teljest tő képeeeé-gó- től függ elsősorban. A válság is a lakosság ezen rétegénél kezdődőt! Van ebben a parlamentben egy nagy agrárpárt, amely párt feladatául tűzte ki azt, begy a mezőgazdasági lakosságot támogassa, segítse. Kérdem tisztelettel, hogy azok a gazdasági akciók, amike* a kormány végrehajtott és amelyek a* agrárpárt programját képezték, mennyiben javították a mezőgazdák sorsát? Én csak azt tadom, hogy a falun a kis és nagy házak tulajdon nőni, minden rangú ée rendű ember, akár goeda, akár mezőgazdasági munkás, ed van adósodva, nagy részük éhezik ée nyomorog. Megállapítom, hogy as agrárpárt nem teljesíti kötelességé* sm agrárlakossággal szemben abban a mértékben, min* ahogy azt meg kellene tenni. A híre® mezőgazdasági hitelszervezőt, a kölcsönös gazdasági pénztárak csak párttagoknak, privilegizáltaknak, az úgynevezett államalkotó nemzeteknek szolgálnak. A magyar lakosságnál ezek a mezőgazda- sági kölcsönös pénztárak csak a lélek vásárlás céljait szolgálják. Ha egy magyar gazda bemegy ezekbe az intézetekbe, megkapja esetleg a hitelt, de az egyik oldalon alá kell írnia a kötelezvényt, a másik oldalon a belépési nyilatkozatot a cseh agrárpártba. A kormánynak komolyan bele kell nyúlná a dolgokba és komoly gazdasági politikáit ke® folytatni. Ennek belpolitikai tekintetben első feltétele a tökéletes nemzeti béke megteremtése, aminek nincsen semmi nehézsége abban a pillanatban, mihel* a kormány főhely ezkedik a nemzetközi szerződések alapjára, amelyeknek végrehajtására magát nemzetközi szerződésekben kötelezte ée amelllyek az állam alapját képezik. A miniszterelnök ur azt állítja, hogy a válság világválság és hogy ez a világválság az egyedüli, amely elsősorban befolyásolja és elsősorban teszi nehézzé az egyes államok belpolitikai és gazdasági helyzetét Ha ez igy van, igen tisztelt hölgyeim és uraim, akkor önnek egy másik orvossága a békeszerződések alapos, végleges és bölee revíziója. A mai vámterületek a lehető legszerencsétlenebbek ée a revízió nem olyan kérdés, ami forradalmi jellegű ée amiről beszéltei államellenes volna. Ez egyszerűen Európa nyűgöd* munkájának, nyugodt termelésének ós szociális nyugalmának a kérd éne. Amennyiben ezek a kérdések úgy bel, mint külpolitikailag, úgy európai, mint •* országokon belüli viszony latokban megoldatnak, akkor meg lest alapozva taOán a lehetősége annak, hogy a gazdasági étet nyugodt mederbe kerüljön ée a béke, ami után mindenki vágyik, biztosítsa az emberek békés és munkás életét. Ellenkező esetben talán igaza lesz a kommunista kollégának, aki az* állítja, hogy a forradalom fogja megoldani a problémát. Ám viselje él ezt Európa hatalmasainak lel kiismerő ta. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta Igmandi-í: : ■ ___■_Jh.__.!■ ■ _:__I—■■ • >, I.' íViVACc eserlivSs. Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Egy kiló a Ceres #|j fpres Csak ezzel az aláírással cJ&f A, // valódi: _
