Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-11 / 34. (2551.) szám

I ..... ^rs:<imMag^arMtíljw» ™ ' ~'\ -'4urv-\Trr'n^v^v'---'r 1931 február H, ncr^K. Óriási arányú ie§Íodés Podéhradyban Két és fél kilométeres lóversenypálya, uj pályaudvar és uj park várja a vendégeket ebben az európai hím szivgyógyiürdőben Podébrady, február 10. A magyar közönség még néhány évve! ezelőtt csak a történelemből ismerte Podébiv.dyt. Annyit tudtunk, hogy itt székelt Podébrádi György cseh király, aki itt látta vendégül Hunyadi Mátyást a későbbi magyar királyi. Hunyadi Mátyás itt sze­reled bele György király lányába s a szerelemből, melyről a tizenötödik század intimpislái a cseh bi- rá’y udvarában sokat beszéltek, királyi nász lelt. Ebben a hajdani királyi székhelyben huszonöt évvel ezelőtt egy csodálatos gyógyhatású forrásra bukkantak s ez a fölfedezés adta meg az impu'- zust ahhoz, hegy az Elba menti síkságon elterülő város, ahol a vakondtúrás már hegynek számít e ahol kimondhatatlanul büszkék arra. hogy' a lép­cső intézményét csupán hírből ismerik, gyógy­fürdővé, pontosabban szivgyógyfürdővé specializá­lódjék. Az első forrás felfedezése után még négy­öt gyógyvizű forrást találtak a kutatók s a fürdő­üzem huszonkét évvel ezelőtt megkezdődött. ■— Egymás után épült a modern gyógyintézet, a pom­pás fürdőpalota és a gyönyörű luxushotel, melyet a kényelmes és olcsó szállók és panziók egész sora követelt. Poőébrady hatalmas fejlődésnek in­dult, de ezt a fej ődést megakasztotta a világ­háború. mely minden további vállalkozási kedvet megbénított A fürdőigazgaíóság élén azonban nagy-koncepció­jú, tetterő® és szívós vezetők állnak. Hrásky egyetemi tanár és Novácck központi igazgató a világháborút köveiö esztendőkben folytatták a fél besznkitott müvet. Főleg Novácek igazgatónak tudható be, hogy néhány rövid esztendő alatt Podébrady elérte fejlődésének azt a fokát, hegy- ma az egész müveit világon jól ismerik s tudják, hogy ebben a Prága melletti kis kertvárosban ki­váló szakorvosak a modern orvosi tudomány min­den technikai vívmányával tökéletesen berendezett betogvizsgáJ© i ‘ézeteiben. laboratóriumaiban és rendelőiben Önfeláldozó lelkiismeretességgel ke­zelik és gyógyítják az évrőí-évre növekedő számú iürdővendégek tömegeit. Az utóbbi három év alatt kétszáznál több villa, szálló és panzió épült Podéhradyban. a Prága és Podébrady . közötti országutat tükörsima beton- országuttá építették át, hatalmas parkot lói esi tel­tek. Sportpályák, strandfürdők és szórakozóhelyek épültek, hogy nocsak a betegek, hanem az üdülő egészségesek minden igényét is kie’égithesee a gondos igazgatóság. E nagyszabású akcióval egyi­dejűén gigantikus méretű propagandát indított meg a fürdő. Könyvek, röpiratok, újságcikkek, mozifilmek és rádióelőedások ismertették PodS- bradyt, Ebben a propagandában részt vett a csehszlová­kiai magyar sajtó is s a lapok utján vette tudo­másul a magyar közönség, hogy a patina smul ín volt cseh király ti rcz'dencíából modern nemzet­közi szivgyégyfürdő lett. A propagandának meg volt a hatása. 1928-ban néhány sz’ovenszkói ma­gyar ©látogatott Pcdébradyba. Ezek megszerették a fürdőt, a fürdő megszerette őket s rajtuk ke­reszti a magyarokat:. 1929-ben és 1930-ban már meghatványozódott a magyar vendégek száma. Az utóbbi időben már Magyarországból. Erdé’yből és Jugoszláviából is jöttek magyarok s fürdő szeretet-. tel fogadta őket. Magyar tisztviselőket, magyarul tudó személyzetet alkalmazlak, a Gyógyszálló ét­termének vezetését a Sziovenszkón jól ismert Urbán igazgató vezetésére bizlák, magyar újságo­kat és folyóiratokat járatnak s egyszóval mindent elkövetnek, hogy a magyarok jól érezzék magukat. Podébrady az idén is folytatja azi a céltudatos munkát, melyet ez utóbbi esztendőkben egyre nagyobb tempóban végez. Az idei programról No­vácek Károly központi igazgató a következőképen nyilatkozott: — A nyugatcsehországi világfürdők mintájára lóversenyeket akarunk rendezni Podébradyn. A prágai zeok ék lobbal már hosszabb ideje folynak a tárgyalások aziránt, hogy a chuchlei lóversenye­ket ezután ná'unk tartsák. Az ..Óbora" nevű ha­talmas parkban fogjuk megépíteni a 2500 méter hosszú pályát. A pálya közepén két nagy tribün lesz. A tribünöket olyképpen állítjuk fel. hogy a nézők a verseny minden mozzanatát követhessék. Ha a zsokék’ubbal folyó tárgyalások nem vezet­nének eredményre, akkor önálló lóversenyeket rendezünk, amelyeken a mezőgazdasági lovaregy- ’elek vesznek majd részt. Ebben az ügyben emlék­iratot nyújtottunk át Udrzal miniszterelnöknek és Bradác föl dm iv elésügyi miniszternek, a mező­gazdásági lovaregyletek elnökének. Bradác minisz-, tér vá'aszóban a legmesszebbmenő támogatásáról biztosított minket. — Az idén adjak üt rendeltetésének Podébrady uj páTyaudvarát. mely a gyógyszállóhoz vezető, tavaly épült uj sétány elején emelkedik s ugyan­csak az idén készül el az a nagykiterjedósii park. mely a vasútállomástól úgyszólván egészen a vá­ros szivéig húzódik. — Vendégeink száma, eimint a® statisztikai ada­tainkból kitűnik, évről-évre emelkedik. Ez az emelkedő irányzat a rossz gazdasági helyzet elle­nére is tapasztalható, ami annál inkább öröm teljes, mert másutt erősen megérezték a gazda­sági válság hatását — Az idén különösen kül­földről érkezett nagyszámú érdeklődés s remél­jük, hogy a külföldi vendégeink száma az idén föltűnően meg fog növekedni. Számos magyar prospektust is kértek tőlünk, amiből arra lehet következtetni, hogy azok a magyarok, akik már üt voltak jó benyomásokkal távoztak tőlünk 8 íapaszta'ataikat ismerőseikkel is közölték. — Talán még említés remél ró lenne — fejezte be nyilaikozatát Novácek igazgató — az is, hogy Po­débrady fürdő nagy expo-znturával fog a tavaszi pardubitz’ &[jurfikióllftáson szerepelni. Pardubitz- bam Libériáké dr. egyelemi tanár, a fürdő fő­orvosa egy teljesen berendezett szivkiinikát fog működés közben bemutatni. T. L. EŰF RIPORTER , , , dia: MÁM! SÁNDOR NAPLÓMBÓL Idegen ember lakásában ülök, két napja ismertem meg, vendég vagyok nála. A falon polcok könyvekkel A szoba úgynevezett stúdió. Nagy a füst. Az idegen ember fran­cia, felesége orosz. Az asszony a szomszéd szobában motoz, a gyereket szoptatja, tisz­tába teszi, lefekteti. A gyerek öthetes. A férfi harminc és néhány éves, szőke, szelíd és hidegfényű szemekkel. Messze kün.n va­gyunk a város végén, egy magányos ház el­ső emeletén, a vágóhidak közelében. Este fiz óra. A villamos csönget az ablak előtt. Keserű teát iszunk, nézzük egymást. A férfi öt év előtt komim un ista volt,- a francia kommunista párt tagja. Különben versekét irt. Még ma is jó neve van, s a rendőrség sokáig figyelte, ahogy ez egy köl­tőhöz illik is. Néhány év előtt kizárták a pártiból, mert intellektuel, tehát veszedel­mes. Erről nyugodtan beszél. Most már nem tagja a párínak, nem kommunista, egészen csendesen él, tudja, hogy ez a természetes, az in tellek tuelnek semmiféle kiútja nincs ebben a világban, s Moszkvában ma Freu- det jobban gyűlölik, mint RothschiWot. A kommunizmus igazi veszélye az in téllé k- tuel. Másrészt a polgári világ éppen úgy fél tőle, mint a bolseviki világ. Tudjuk, hogy számunkra nincs menekvés. Ezt megái Lapít­juk ée hallgatunk. A „Monde" című, állítólag kommunista lapot, hat hónapja kitiltották Oroszországból, mert ott reakciósnak számit. De kitiltották Olaszországból is, mert ott meg kommunis­tának számit. Pannit Ist.ratit kitiltották Oroszországból, mert ellenforrada 1 már, de hazájában sem szeretik, mert ott forradal­már. Óriási malomkövek között zúzódik ma az élet, a lélek, a lelki ismeret. Minden uj ember úgy hat reám. mint a nagyon erős izgatószerek, lassan berúgok tőle. Állandóan meglepetéseket és szenzá­ciókat várok, ahogy ez riporterhez illik is, s csak ritkán csalódom. Ez az ember egy kö­tet Littrét tart térdén, a nagy francia dic- tionnairet, hidegen, tárgyilagosan besték Az asszony átjön a másik szobából, csendesen leül a sarokban, térdén összelőnja kezét, fá­radtan néz maga elé. Idegen helyen állan­dóan készenlétiben vagyok, legezi veseb ben ceruzámat hegyezném, s térdemre fektetett notesszel, kezemben megnyátazott hegyű plajbássz'al szeretnék ülni, készen arra, hogy jegyezhessem a riportot. Az ember azt mondja: — Ez még akkor történt, amikor próféta voltam. Pontosabban Messiás. Udvariasan mosolygok. Az emberek mon A t európai hirii podebradi-i betegvizsgáló ós gyógy intézőt ] danák néha ilyesmit. Tudom, hogy, nem kell fontosságot tulajdoni tani neki, el tehet ütni egy udvarias biccentéssel, egy mosollyal. Madách azt irta: „Nem Messiás-e minden újszülött?" A következő sor igy megy: „S csak később válik a szokott pimasszá." Nem jelent semmit. A gyerek a más;k szobában halkan sírni kezd. Az asszony feláll, lehaj­tott fejjel elmegy közöttünk, visszatér a szomszéd szobába. Biztos ismer már ezt a történetet. Próféták feleségei mindent tud­nak férjükről. — Ah, nem, — mondja kissé idegesen, bosszankodva, s amellett, mint érzem, nagy gyakorlattal, mint aki már sokszor elmondta ezt, azonos szavakkal, —■ most ön azt hiszi, hogy valamilyen politikai értelemben... Vagy hogy talán spleenem volt e kitaláltam magamnak ezt, a prófétaságot. Szó sincs ró­la. Egy napon megtudtam, hogy próféta va­gyok. Nincs is olyan régen, huszonnyolc éves voltam. Éppen telefonáltam. Egy papír- kereskedőnek telefonáltam, dobozokat ren­deltem, sárga címkével. Amikor letettem a kagylót, megtudtam, hogy próféta vagyok. Nagy zavarban voltam, Álltam a szobában, többszőr lenyúltam a telefonkagyló után, szereltem volna felhívni valakit Persze, kí­nos volt az egész, meg kell szokni, amíg az ember szeméibe tudja mondani valakinek, hogy próféta, 6 a próféta. Feszélyezett az egész dolog. Gondoltam, idegbaj? a rög­eszme egyik neme. De soha nem voltam, se azelőtt, se azóta olyan józan, annyira birto­kában minden érzékemnek, mint akkoriban. Bizonytalan voltam, nem hittem el. Lemen­tem az uccdra, lementem a földalatti vasút lépcsőin, vettem egy másodosztályú jegyet. Mindez különösen groteszknek tűnt fel, meg kell szokni, hogy az ember éppen agy váll jegyet a metrón, kiadja fehérneműjét a mo­sónőnek, b közben 5 a próféta. Ne gondoljon semmiféle indiai maszlagra. Kri-hnamurti- ról akkor még nem is hallottam. Később mondták nekem, hogy 5 is... szóval, hogy neki is... Lehet, nem lehetetlen ... De az más, mert ő gazdag. Az ucoán emberek jöt íek néha hozzám, akiket azelőtt nem ismer­tem, félrevontak egy kapualjába, vagy meg lesték, hol lakom, feljöttek és tanácsot kér­tek. Vagy nem is, egyszerűen csak látni akartak, a közelemben lenni. Nagyon kínos. Nők, ha elmentek mellettem, visszafordul tak. kérdéseket intézlek hozzám, címemet kérték, elhozták férjüket, gyermeküket vagy barátjukat. S oly terhes volt az egész, ép­pen egy nagyobb munkára készültem ak­kor, azt hitlem, hogy iró lesz belőlem, sej tettem már valamit a mesterség felől, í egyszerre csak próféta lett belőlem .. • Meg­súgom önnek, hogy a kettő együtt nem megy, Mindakettő egész embert követel Különösen az Írás. De a prófétnság is. Meg kellett szokni ezt a különös kétféleséget. « közben éppen akkor nagyon rosszul álltam anyagiakban. Mint próféta, mégsem mehet­tem koldulni. Az ember ad magára valamit. Egy napon aztán örököltem, akkor megvet tem ezt a házat, itt a vágóhidak mellett. Csak mi lakunk itt A feleségem persze nem hitte eh hogy próféta vagyok. Sokáig azi mondta, hogy nincs semmi baj, majd jobban leszek... Úgy beszélt velem, mint egy beteggel... Azt mondta, menjek le Dél­re, pihenni... Mintha egy próféta pihen­hetnél De mikor jöttek az emberek, egyre nagyobb tömegben, mert elég volt kimen­nem az uccdra. a rögtön akadt, aki megszó­lított... Amellett ne biigyje, hogy valami fizandáílos próféta voltam. Nullássá1! vágat* UAAAéAAIAéAIAM „Magyar Főiskolás 8ál“ Prágában 1831. február M 12-én este a láiií^aloiáliis A Brásta! MÁM II. reprszeniáciős hálja Minden prágai magyar ott tegyen! *tam a hajamat és éppen úgy öltözködtem, mint ma, kon fékeié ruhában jártam, melyet, az áruházban vásároltam... Persze, mikor az emberek egyre sűrűbben jöttek hozzám, a feleségem is belátta... — És mit hirdetett? — kérdem, — Semmit — feleli élénken. — Hát mit hirdethettem volna? Nem volt programom. Én nem készültem a profétaságra. ön most Duhamelre gondol, Salaviore, aki egy napon elhatározza, hogy elmegy szentnek... Na igen, de az más, az irodalom... S Salavin különben is szent akar lenni, methodiku- san, de én nem akartam semmi lenni, leg­kevésbé próféta. Az egész úgy jött, sors- csapásszerüen. Nem volt nekem mit hirdet­ni. Az emberekkel a dolgaikról beszélget­tem, hogy milyen nehéz megélni, s milyen nehéz becsületesnek lenni... Vagy azt se... Az időről, vagy egy mozielőadásról... Ami éppen jött... Mit képzel? Elég az, hogy jöt­tek hozzám. Az ember nem készülhet, ha próféta. — És aztán? — kérdem. — Aztán — feleli. — Ez már utána volt, miután kizártaik a pártból Teljesen igazuk volt. Mit is kezdtek volna egy prófétával? Mondhatom önnek, kínosan feszélyezett a dolc.g Én magányos természetű ember va­gyok", nem szeretem a nyilvánosságot. Néha úgy jöttek hozzám az emberek, mint egy szubnetthez. Az újságírók meginterjúvoltak, megkérdezték, hogy mit érfcek, milyen szinü nyakkendőt szerelek hordani, nu a véle­ményem a padtásházasságról.., Nekem ntinas véleményem a pajtásházaseágról.. „ Nem tartom fontosnak, bánom is én. Aztán egy napon elmúlt, — Micsoda? — kérdem. *— Az egész. A prófétaság, “ Rágyújtott. — Mondhatom önnek, nagy megkönnyebbü­lés volt. Én különben sem éreztem soha hi­vatást az ilyesmihez. De ha már rámszakadt^ becsületesen viseltem. Hajlandó voltam a leg­végső konzekvenciákra is. Mit is tehettem volna mást? Az ilyesmi kötelez. Egy prófétá­nak a lényege az, hogy vállalja a legvégső konzekvenciákat. De nem történt semmi ha­sonló. Egy napon elmaradtak az embeiek, sőt egyesek gúnyosan beszéltek velem, azok is, akik régebben önként jöttek hozzám, hogy hallgassanak. Én nem hívtam soha senkit. Mentem az uccán, utaztam a metróval, nem lépett hozzám senki. Az egész hatás elmúlt. Megint elkezdtem írni. ön például, ön nem érez semmit, most, hogy itt ü! velem szemben? — Nem, — mondtam és felemeltem a leve­gőben az orrom és szimatoltam. — Nem. ha­tározottan semmit. — No látja, — mondta diadalmasan, mint egy nagy bizonyítékot. — Ugye mondtam, hogy elmult. S megkönnyebbülten nevetett maga élé. Farsangi naptár Február 12. Prága; A Magyar Akadémikusok Körének a bálja a Rádió palota nagytermében. Február 14-én Kassán: A Kassai A. C. ál­arcos bálja. Február 14. Magyar diákkisasszonyok bálja Pozsonyban az Atlonban. Február 14. A Lévai TE nagy álarcosbálja. Február 14: A losonci Magyar Dalegylet farsangzáró műsoros estélye és táncmulatsága a Polgári Körben. Február 14: A Rozsnyói SK bálja. Február 15. Érsekujvárott. Érsekújvár! Magyarbál. Február 15. A nyitrai Kér. Szoc. Egyesület farsangi estje. Február 16: Az Eperjesi TVE álarcos bálja. Február 17: A Rozsnyói Polgári Társalgá­si Egylet farsangzáró műsoros estje.

Next

/
Thumbnails
Contents