Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-11 / 34. (2551.) szám

t

1981 felbrnár 11, sseorda.

‘^sgmMac^arhirlap

Pozsony és Kassa rangemelkedése a csehszlovákiai városok listáján

Harmincnyolc városa van Csehszlovákiának — Beszédes számok a városok felduzzadásáról s a falvak elnéptelenedéséről

Prága, február 10. Tegnap jelent meg az állami statisztikai hivatal közleményeiben az eisö hivatalos kimutatás a népszámlálás eredményeiről. Fiz a kimutatás a bruttóeredmények részletezett kimutatását tartalmazza, de semmiféle felvilágosítást még nem szolgáltat a nemzeti tagozódásra vonatkozólag.

Nagyon érdekes az a táblázat, amely a csehszlovákiai városokat foglalja egybe és a számok világításában mutatja ki a városok lakosságának tiz esztendő alatt végbement nagymértékfl növekedését. Geográfiái értelemben és statisztikai szempontból is

városnak az olyan település tekinthető, amelynek lakossága meghaladja a húszezret.

A geográfia és statisztika a várost nem jogi szempontból tekinti, hanem mint úgynevezett agglomerációé telepet, tehát egy komplexumnak fog fel minden összefüggő települést akkor is. ha az egyes részek esetleg külön jogi egységet is alkotnak.

Ilyen értelemben az 1921. évi népszámlálás 28 agglomerációt mutatott ki, mig az 1930. évi népszámlálás már 38 agglomerációt talál,

a városok növekedése tehát rohamos arányú és tiz uj város rukkolt elő a húszezer lakoson felüli városok kategóriájába.

Első helyen áll természetesen a főváros, Prága, amelynek lakossága 848 081 (676.663 volt). A második helyet Morvaország-SziJózia fővárosa. Brünn foglalja el 263.646 lakossal (221.758). Harmadik helyen áll a máhrisch-ostraui a??lome- ráció. amelynek 175.056 lakosa van (161 014). Ennek az agglomerációnak a keretében a legnagyobb eerység maga Mührisch-Ostrau városa, amelynek 125.347 lakosa van (113.709). A legnagyobb elővárosa Schlesich-Ostrau. amelynek lakóssága azonban az 1921. évi 22.890-ről 22.239- re esett vissza. Az ostraui agglomerációhoz tartozik még Oderfurt. Witkowitz, Schönbrunn és számos egyéb kisebb városka meg falu.

A negyedik helyre Pozsony avanzsált, amely eddig az ötödik helyen szerepelt Pilsen mögött

Pozsonynak most elővárosaival együtt 142.516 lakosa van (98.995), mig az elővárosok nélkül a város lakósságának száma 123.852-őt tesz ki (93.189). Pilsen elővárosaival együtt 121.344 lakóét számlál (112.921), elővárosok nélkül pedig 114.150 (108.023). A hatodik helyet változatlanul tartja Reichenberg, amely 14 elővárosával együtt 72.352 lakóst mutat (68.988), mi? magának Reichenberg városának 38.525 lakósa van (34.9*5).

A hetedik helyre Kassa rukkolt elő, amely

1921-ben csupán a tizedik helyen szerepelt. Kassa most megelőzte Olinützöt, Budweist és Aussigot.

Az 1921. évi népszámlálás 52.898 lakóéival szemben 70.232 lakósa van. A nyolcadik helyre Olmiitz nyomult előre, amely 1921-ben a kilencedik helyen szerepelt. Növekedésében meghaladta Budweist ég Aussigot, de nem tudott lépést tartani Kassával, amelyet pedig 1921-ben felülmúlt. Olmfitznek most 65.989 lakósa van az 1921. évi 57.206 lakossal szemben. Aussig a hetedik helyről a kilencedikre esett vissza, bár lakosságának a száma 56.628-ról 62.733-ra emelkedett. Elővárosai nélkül 43.802 lakósa van (39.830). Budweis a nyolcadik helyről a tizedikre esett vissza. Ha hét elővároekája nem gyarapodott volna és ezek nem pótolnák magának a városnak veszteségét, Budweis az egyetlen nagy városa lenne Csehszlovákiának, ahol a fejlődés tendenciója negatív irányú. A buiweisi ag?lo- merációnak az 1921. évi 55.411 lakóssal szemben 56.442 lakósa van. maga Budweis városa azonban 44.022-ről 43.886-ra esett vissza. A tizen- e?yedik helyet továbbra is változatlanul Teplitz- Schönau tartja, amelynek elővárosaival együtt 50.833 lakósa van (47.460).

A közölt adatokból látjuk, hogy Csehszlovákiában milliós város nincs.

Öt olyan város van, amelynek lakossága meghaladja a 100.000-et és hAi olyan, amelynek lakossága 100.000—50.000 között tAn. Ezek után következik két várqs 50.000—40.000 közötti létszámmal, mégpedig Troppau 42.094 lakossal (40.002) és Karlebad 42.054 (36.653) lakossal.

Ezután következik tíz város, amelynek lakossága 40.000—30.000 között van. Ezek a következők: Kladno 39.378 (37.534), Tetacben elővá jósaival 38.713 (33.897), Kőniggraetz 34.513 (26.623), Ig’au 33.530, (29.772), Prossnitz

33.487 (31.092), Komotau 33.266 (28.010), TJnO- vár 33.124 (23.540), Pardubátz 31.885 (27.402) és Éger 31.549 (27.524) lakossal.

Tizenöt város lakossága 30.000 és 20.000 lélek között van. Ezek: Munkács 29.387 (23.184), Briix 28.211 (27.239), Asch 26.843 (22.681). Znaim 25.832 (21.197), Nagyszombat 23.871 (17.745), Prerau 23.929 (22.594), Jaegendorf 23.465 (21.129), Warnsdorf 22.793 (20.328),

Karwin 22.330 (20.547), Érsekújvár 22.141 (19.023), Eperjes 21.870 (17.577), FriedeckWLstek 21.844 (18.559), ZHn 21.584 (4678),

Jungbunzlau 21,3-28 (18.702) és végül Nyitva 21.259 (19.118).

Érdekes, hogy ebből a 38 városi jellegű településből tizenöt olyan van, amelyik kimondottan német jellegű. Ezzel szemben az 1921. évi népszámlálás adatai alapján idáig magyar kisebbsége volt Pozsonyinak, Kassának, Ungvár- nak, Munkácsnak és Érsekújvárnak, a híresztelések szerint most csupán Munkács és Érsekújvár tartja meg a szlovenszkói városok közűi magyar kvalifikált kisebbségét.

Az összes városok között legszembeötlőbb Bat‘a városának, Zlinnek rohamos, igazán amerikai tempójú fejlődése.

Nem egész tiz esztendő alatt lakosságának a száma 361.39 százalékkal növekedett. A növekedés tempójában második helyen áll Pozsony, ahol a szaporodás 43.96 százalékot tesz ki. Ezután következik Ungvár 40.71 százalékos növekedéssel.

Prága, február 10. A nemzetgyűlés mindkét háza ma ülést tartott. Mindkét helyen a kormánynyilatkozat fölötti vitát folytatták. A szenátusban még vagy tizenöt szónok van soron, úgyhogy a vita még a holnapi ülést is be fogja tölteni. A holnapi szenátusi ülésen sor fog kerülni Stránsky kommunista szenátor mentelmi ügyére is. Mint ismeretes, a duxi véres tüntetések alkalmával tartóztatták le. Stránsky azóta éhségsztrajkót folytat a fogságban. A szenátus legutóbb a letartóztatás kapcsán fölfüggesztette mentelmi jogát, most pedig az államügyészség a BTK 81 és 87 §§. alapján kéri Stránsky kiadatását. A mentelmi bizottság mai ülésén a kiadatás melleit foglalt állást.

A mai szenátusi ülésen kiosztott nyomtatványok között szerepel a kormány javaslata, amely meghosszabbítja a külföldről behozott gépalkatrészek vámmentességéről érvényben lévő eddigi törvény hatályát 1934. évi december 31-éig. A vitában különben ma szólásra jelentkezett Uöhm Rezső, az országos keresztényszocialista párt szenátora is.

Az első szónok ma Foyt cseh agrárius szenátor volt, aki beszédében különösen a bankok ellen kelt ki, amelyek szerinte még mindig nem alkalmazkodtak a viszonyokhoz s még nem nagy hajlandóságot mutatnak az áldozathozalalra. Követeli a hitelkamatláb leszállítását.

Néhány találd sző Benesről

Utána Felerfeil német keresztényszocia- lista örömmel regisztrálja, hogy a népszövetség legutóbbi ülésén első Ízben lépett fel erélyesebben a lengyelországi németek panasza ügyében, de foglalkoznia kellene a 20 millió munkanélküli ügyével is, s itt mintaképül szolgálhatna szerinte XIII. Leó pápa ismert Rerum novarum kezdetű enciklikája. Alit ér a Ciliié véli' és más távoli állammal kötött kereskedelmi szerződés, úgymond, ha Németországgal és Alagy&rországg&l nem sikerül kereskedelmi szerződőét létesíteni. Egészen érthetetlen Benes külügyminiszternek legújabb éltes filippikája Ala- gyarország ellen, amely egyáltalában nem alkalmas arra. hogy előkészítse a talajt a Magyarországgal kezdődő kereskedelmi szerződéses tárgyalásokra.

A mai válság főokozója a kormány maga tétlenségével. 150 millió koronát szavaztak meg inég karácsony előtt a kormánynak a krízis enyhítésére, de elmúlt már teljes két hónap anélkül, hogy a kormány bármit is tett volna az összeg felhasználását illetően.

Cerny cseh nemzeti szocialista szenátor Prága munkanélküliségének problémájával foglalkozik s követeli a nagy sportstadion felépítését, amely igen sok munkanélkülit foglalkoztatna.

Bohr német keresztény szocialista kijelenti, hogy csak produktív munkával lehet a munkanélküliséget enyhíteni.

Páaek cseh nemzeti szocialista helyesli a

Legkisebb Budweis szaporulata, ami mindösz sze 1.86 százalékot lesz ki.

Pozsony és Ungvár fejlődése nem természetes, hanem csupán a nagymértékű beköltözés következménye, amely főleg a két „fővárosba'* irányult. A szlovenszkói városok természetes szaporulati aránya 15 százalék, ahol a szaporulat ennél nagyobb, olt mesterséges tényezőket kell tekintetbe venni.

Az ipar nagy szerepét a lakosság szaporodása tekintetében különösen Zlin példáján láthatjuk. Az ipari visszaesés viszont a város stagnálását vonja maga után. Ezt különösen Losonc pé’dáján iáthtjuk, amely 1910-ig lakosságának számában rohamosan növekedett, akkor azonban megállóit és még most sem sikerült elérnie a 20.000-et.

Naigyon tanulságos az a táblázat is, amely azt mutatja, hogy hány lakóiéi, többnyire tehát család él az egyes városokban. Ebből megállapíthatjuk, hogy Prágában egy család átlag 3,36 főből, Brünn ben 3.88, Ostraubnn

4,25, Pilsenben 3,89, l’ozso-nybaa 4,19, Rei- chenbergben 8,26 személyből áll.

kormány szigorú intézkedéseit a rendzavarók ellen. Kijelentése élénk ellenzést vált ki a kommunisták soraiban.

Nedved kommunista szenátor a duxi véres eseményekkel kapcsolatban 48 tanúval ellátott jegyzőkönyvet olvas fel as események előzményeiről és lefolyásáról.

A képviselőházban is annyi szónok jelentkezett a kormánynyilatkozat fölötti vitához, hogy azt még csütörtökön, sőt valószinüleg még pénteken ie folytatni fogják. így csak pénteken kezdhetik meg az 1929. évi állami zárszámadás tárgyalását.

A vita első szónoka Hasgold német nemzeti

párti képviselő volt, aki a kormánynyilatkozatot jelentéktelen, üres, szóbeszédnek mondja, amely nem ad semmiféle pozitív programot a gazdasági krízis enyhítésére.

A képv'seieház ülése

Utána nagy érdeklődés mellett szólalt fel Kraxnár Károly dr., a cseh nemzeti demokrata párt vezére. Beszéde elején azt a kívánságát fejezte ki, hogy Jugoszláviával eredményesen folytassák le a kereskedelmi tárgyalásokat, mert ennek nemcsak gazdasági, de politikai jelentősége is óriási. Követeli az ex pori hi tel kérdés rendezését, ex port intézet felállítását, amely azonban teljesen kereskedelmi és ne bürokratikus alapon történjék. A mai gazdasági válság okairól szólva kijelenti, hogy ennek gyökerei még a háborús évekre vezethetők vissza, amikor Amerika rációnizálni kezdett és Európa fokozatosan elvesztette régi piacait. Hibáztatja az európai ipar mai eljárását, amikor elősegíti azt, hogy Szovjeloroszország ipara és mezőgazdasága racionalizálődihassék. Nur die allergrösten Kaelber wahlen Ihren Metzger selber, úgymond s rámutat arra a nagy veszedelemre, amely az európai államokra vár Szovjetoloszország mezőgazdaságának és iparának racionalizálásával. A szónok

hibáztatja ai állami közigazgatás túlságos eljpoliüzálódását. Ha az állami tisztviselődnél úgyszólván nem fontos a rátermettség és a kvalifikáció, hanem pusztán a politikai legitimáció. Hitetlennek látszik, de tény az, hogy például egy reálig i innáziunű igazgató aszerint változtatja politikai párthovatartozását, hogy milyen párti az iskolaügyi miniszter!

Élesen brálja a bankpolitikát is. Kijelenti, hogy amikor a bankok látták, hogy az állam mindent megfizet, amit egyes bankok a rossz gazdálkodás következtében elvesztettek, kiveszett belőlük a felelősség érzete. A pénzügy- minisztert nem lehet egyedül fele'őssó tenni azért, hogy a pénzügyi helyzet ma nem rózsás. Mégis

óva int attól, hogy hatalmas összegű állam- kö'csönöket vegyenek fel, amelyek kihatással lehetnek az állam valutájára is. Takarékoskodást követel a közigazgatás minden terén. A munkanélküliség problé májáról szólva szükségmunkákat követel. Itt

A legrosszabb lakásviszonyokat Eperjesen találjuk, ahol átlag 4,99 személy alkot egy lakólelet.

Csak valamivel jobb a helyzet Munkácson (4,77), Ungvárofct (4,77), Nyitrán (4,21) és Ér- sekujvárott (4,27).

Ebből a táblázatból megállapíthatjuk, hogy Szlovensrkón és Ruszinszkón a lakásviszonyok sokkal rosszabbak, mint a történelmi országokban,

A legkedvezőbbek a lakásviszonyok a német városokban.

Igen érdekes az a táblázat, amely kimutatja, hogy Csehszlovákia 14,726.158 lakosából 7,684.863 olyan községben él, amelyeknek lakossága 2000 lélek alatt van. A lakosságnak tehát nagy-óbbik fele falusi. Nagyobb falvakban, piachelyekem és 2000—5000 lakosságú városkákban él 2,608.901 lélek, 5000—10.000 közti városokban 1,104.116 lakos, 10—20.000 lélekszámú városokban 889.468,' 20—50.000 közti városokban 827.513 lakos, a hat 50—100 ezer lakosú városban 372.476 él és az öt százezren felüli városban 1 475.076 lakos.

A fokozódó urbanizálódásnak, a falusi lakosság városokba özönlésének kétségtelen bizonyítéka az a számítás, amely kimutatja, hogy az elmúlt évtizedben a városok szaporodása összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint a falvaké. így a hat 50—100 ezer lakosú város átlagos szaporulata 23.72 százalék, az öt százezren felüli városé 21.57 százalék, a 20—50 ezer közöttieké 14.86 százalék a 10—20 ezer köztieké 14-29 százalék, az 5—10 ezer köztieké 11.94 százalék, a 2—5 ezer köztieké 10.95 százalék, a falvaké csupán 3.12 százalék. A falvak vannak egyedül az országos szaporulati átlag alatt, ami 8.18 százalékot tes zki.

különösen hangsúlyozza, hogy Szlovenszkói és Ruszii*>zkót nemcsak abban a mértékben kell közmunkákban részesíteni, amennyi az államnak a b-uéte e ezekből az országrészekből, \ mert ez szeriute politikai rövidlátás. Tekintetbe keü itt venni azt, hogy mit adhat a jövőben Szlovenszkó, ha az állam vele szemben kötelességét teljesiti.

Nagy invesztíció nélkül, melioráció, vízszabályozás, gazdasági szövetkezetek létesítése nélkül ezek az országrészek sohasem jutnak arra a színvonalra, mint a történelmi országokban.

Végül kijelenti, hogy a mai koalíció még nem élte ki magút, sőt éppen ebben a kritikus időben kell bebizonyítania életképességét.

Utána Samaiik cseh néppárti, majd Nitsch Andor szepesi németpárti képviselő szólalt föl,

akinek közérdekű beszédét közelebb részletesebben fogjuk ismertetni.

Megalakult a jezsuita rend szlovenszkói prov.nciája

Prága, február 10. Ledochowsky Vladimír jezsuita generális február 2.-án keit dekrétuma alapján megalakult a jezsuita rend szlovén- szkói provinciája. A jezsuita rendnek Szlovén« szkún négy rendháza van, mégpedig Pozsonyban, Kassán, Rózsahegyen és Nagyszomjulban.

Ezekben a kolostorokban je enleg huszonegy atya, harminchat klerikus és harmincnégy fráter él hivatásának gyakorlásában. A szx>- venszkői provincia főnökévé Páter R. Mik üst nevezték ki. A Slovák a szlovák katolikusok örömét fejezi ki az uj provincia mega:akitása fölött. Róma ezáltal a 6ziovákokat a világ többi népeivel egyenrangúaknak ismerte, el. A szlovák jezsuiták jelentős irodalmi tevékenységet is kifejjenek. Három hiübuzgalmi folyóiratot adinak ki: Katóikká Misáié, Apostolai és Marianska Kongregacia címen. Az uj provinciádé törhetetlen energiájú s megalkuvás nélküli szlovák érzelmű egyéniség.

Katasztrofális hajó- karambol a hóv.hmban

Egy japán gőzös Híven utasával a tengerbe veszett

Tokió, február íO. A napok óta tartó heves hóviharok Köbe japán kikötő bejáratában súlyos hajókarambdl okozójává váltak. A Porthos francia személyszállító gőzös a sötétben beleütközött egy japán parti gőzösbe, mely léket kapott és pár perc múlva alámerült. Az elmerült gőzös nyolcvan utasa közül ötvenöt halálát lelte a hullámokban, a többit sikerült megmenteni. A karamból következtében a francia hajó is könnyebben megsérültMég Kramár is agyonpolitizáltnak mondja a közigazgatást

n nemzetgyűlés két háza folytatta a kormányexpozé fölötti vitát