Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-31 / 25. (2542.) szám

•»RX<M-MAtí!aR-HIRLAP A pénzügyminisztérium hosszúlejáratú belföldi kölcsönt keres? A nemzetgyűlés által megszavazott 150 milliós hitelnek sincsen fede­zete — Csökken az adó és vámbevétel — lövő héten dönt a kormány Prága, január 30. Tegnap késő délután a (miniszterelnök elnökletével ülést tartott a kormány politikai bizottsága és elsősorban is .foglalkozott a kormánynyilatkozattal, amelyet a miniszterelnök kedden a nemzetgyűlés mindkét házában fel fog olvasni. A kormány- nyilatkozat tervezetét a mai miniszter tanács elé terjesztették és itt véglegesen meg is szö­vegelik. A kormánynyilatkozat főként ama kor­mányintézkedésekké] fog foglalkozni, ame­lyeket a kormány a válság enyhítésére akar foganatosítani. A miniszteri bizottság összeállította aaonk-i- vül azt a munkaprogramot, amellyel a közeli napokban a gazdasági miniszterek fognak foglalkozni. Ezen program tárgyát elsősorban is egy széleskörű, intenzív beruházási munka képezi. A bizottság még négy hiteltörvénnyol le foglalkozott és elhatározta, hogy gyorsabb tempóban elintézteti a képviselö- bázzal a meliorációs alappal kapcsolatos Tirgazd'álkodási alap ügyét is. A pártközi miniszteri bizottság még egy belföldi kölcsön felvételének a kérdésével is foglalkozott s megtárgyalta a 150 millió koronás rendkívüli hite] felosztását. Ebben az ügyben úgy döntött, hogy a reszort- miniszterek javaslatokat dolgoznak ki a gaz­dasági miniszterek számára az alap felosztá­sának módozatára é? ezek fölött a javaslatok fölött a minisztertanács fog dönteni. A gazda­sági miniszterek a jövő héten fognak tanács­kozni, számítanak arra, hogy már a pénzügy­miniszter is részt fog venni ebben a munká­ban. A beruházási program részleteiről a gaz­dasági miniszterek fognak dönteni. Ezen kol­légium javaslatait a jövő heti csütörtöki vagy pénteki minisztertanács fogja aprobálmi. A sajtó az uj kólcsönró! Az uj állami kölcsön élénken foglalkoztatja a sajtét. A Lidové Novinv ezerint az állam­kölcsön felvételének kérdése két forrásból ered: egyrészt a politikai pártoktól, másrészt, a pénzügyininisztériuniból indult ki. A pénz­ügyminisztérium a pénzügyminiszter távolié- tében vetette föl ezt a kérdést , Hogy egy államkölcsön felvételének a terve Vérszegény gyermekek igyák a Csizi-vizet, Csizfürdő fölmerülhetett, ez elsősorban is arra a kö­rülményre vezethető vissza, hogy az állami adók és vámok bevétele a konjunktúra rosszabbodása következtében csökkent, azonkívül számos oldalról sürgetik a parki- ment által megszavazott 150 millió korona rendkívüli hitelnek a kifizetéséi A pénzügyminisztérium kénytelen tehát uj anyagi forrás után nézni. Ismeretes továbbá az is, hogy a vasutak pénzügyi helyzete nem a legjobb, a teher­forgalom erősen csökkent, habár ez a vas­úti üzemeknek legfőbb bevételi forrása. A -pénzügyminisztérium most azon tanakodik, vájjon nőm volna-e előnyösebb egy nagyobb hosszúlejáratú kölcsönt fölvenni, ellen tétben az eddig szokásos rövid le járatuakkaL Az ed­digi tárgyalásokról már jelentést tettek En- glis pénzügyminiszternek s be kell várni a miniszter döntését. Maga a kormány még a Prága, január 90. Hokky Károly ruszinszkói ke- resztényszocialÍBta képviselő pártjaink többi kép­viselőivel egyetemben ma a következő interpellá­ciót nyújtotta be az igazságtlgyminiszterhcz: Az ügyvédi és bírói hivatás gyakorlásának elő­feltételeit képező egységes ügyvédi és bírói vizsga cseh, szlovák, ruszin és német nyelveken tehető le, s igy a magyar kisebbség el van zárva annak a le­hetőségétől, hogy a vizsgát anyanyelvén tegye le. Ez az egyenlőtlen elbánás, a több mint hétszázezer lelket számláló magyar kisebbségre nézve súlyosan sérelmes, de kárára van az Igazságszolgáltatás ér­dekelnek Is. A jogkereső közönségnek ugyanis mód­jában van ott, ahol ennék tőrvényszabta feltételei biztosítva vannak, a kisebbségi magyar nyelven fordulni a bírósághoz. Számos olyan bíróság van, ahol az ügyvéd ée bíró egyaránt magyar nyelven látja el funkcióját Ma ez még nem képez nehéz­séget, mert elegendő számban áll rendelkezésre a magyar jogi terminológia használatában jártas jo­gász, de ezeknek kidőltével utánpótlás sehonnan sem várható, mert az uj magyar jogászgeneráció reá nézve idegen nyelven nyer kiképzést és a ma­kölcsönről egyáltalában nem tárgyalt, mert bevárja a pénzügyminisztérium javallatát. A Prager Tagblatt szerint a pénzügyminisz­térium már néhány százmillió koronás rö­vidlejáratu folyószámlahitelt föl is vett s ezzel az állami pénztárnak pillanatnyi pénz- íárszükséglete fedezve is van. A közeljövő­ben azonban még körülbelül 800—900 mil­lió koronára lesz szükség. Hogy milyen módon szerezzék meg ezt az öszr szeget, erre vömbkoaólag a pénzügyminiszté­rium különböző terveket dolgozott ki é? már érintkezésbe is lépett egyes bankkonzorciu­mokkal. Több kombináció képezi diszkusszió tárgyát anélkül, hogy végleges tervet kidol­goztak volna. A Národ szerint már csak azért is előnyö­sebb volna most egy nagyobb hosszúlejáratú kölcsönt fölvenni, mert a pénzpiac jelenlegi mozgékonysága ezt a tervet támogatja. gyár jogi fogaknak és meghatározások Ismeretlenek lesznek előtte. Így kerül azután a gyakorlati élet­be, ahol elölről kell kezdenie tanulását, mert, ha kisebbségi bíróság területén működik, úgy el keli sajátítania a jogi fogalmak magyar elnevezéseit is. Ugyanakkor az ügyvédi vizsgára is készülnie kell, természetesen ismét nem az anyanyelvén. A ma­gyarságot száramányánál fogva feltétlenül megille­ti a jog ahhoz, hogy a soraiból jog! pályára készülő ifjú anyanyelvén tehesse le a* egységes ügyvédi és bírói vizsgát, annál is inkább, mert ez a jog a szám- szerlnt kisebb ruszinokat is megilleti, másrészt pe­dig ezért a gyakorlatban anyanyelvén fogja és tud­hatja hivatását betölteni A jogászképzés alapossága érdekében szükséges,' hogy az a«ötr * 'nyelven tör? ténjék, amilyenen az Illető jogi pályára lépő ifjú, praktizálni fog. Tovább menve el kell ismerni, hogy az igazságszolgáltatás érdekel le est kívánják, mert nehéz ám olyan nyelven, mégha az anyanyelv is az, egy hivatást betölteni, amelyre más nyelven ka­pott kiképzést az Illető. As egyenlő elbánás demo­kratikus követelménye, a magyarság arányszáma és az igazságszolgáltatás érdekel mind szükségessé teszik az egységes ügyvédi és birói vizsga letételé­Pártjaink követelik, hogy ügyvédi és hiréi vizsgát magyar nyelven is lehessen tenni 1951 Január 81, s sómból Cogna(i.«f.MarteEÍ nek biztosítását, éppen ezért kérdezem Miniszter Urat: hajlandó-e a kérdés igazságos megoldása végett intézkedéseket tenni, akár egy törvényjavaslat elkészítésével, akár rendeleti utón, mely által lehetővé tenné, hogy a magyar kisebbség anya; nyelvén tehesse le az egységes ügyvédi és biró» vizsgát? Cseh agrár vezérlet alatt alakult meg a talmikéi @resz Kézgazdaságl Egyesület Un ffvár, január 29. Ruszin szkói szerkép tő­ségünk jelenti: Most került nyilvánosságra a Munkácson megalakult Orosz Közgazdasági Egyesület vezetőségének névsora. Az egyesü­let elnöke PetrigáUa Péter, Munkács polgár- mestere, cseh agrár korifeus. Alelnökök: Cur- kanovics szenátor, Demkó Mihály orsz. kép­viselőtestületi tag, Zsidóvezky dr. és Buga- novács tanár. Pénztárossá Antalovszkyt, tit­kárrá pediig Hatalják Péter bankigazgatót vá­lasztották. Az egyesület sikeres működésében — tekintettel a cseh agráriusok ismert gazda­sági politikájára — a ruszin körök semmit se bíznak­Zugul Bécsien megvizsgáHék Becs, január 30, Ghositelk Ferenc dr. bécsi egyetemi tanár tegnap megvizsgálta Zogu albán királyt A professzor megállapította, hogy a király nem szenved semmiféle szer­ves betegségiben és gyom o rbán talm ai csu­pán a túlzott nikotinéi vezet re> vezethetők vissza. Ha a király hosszabb üdülésre megy, bizonyos, hogy gyomorbáataimai elmúlnák. Amerika nem segélyezi a farmereket Newyork, január 30. A reprezentáció* háv költségvetési bizottsága 18 szavazatta! 11 eQen elutasította azt a szenátusi javas­ló latéi, amely a szükséget szenvedő farme­rek fülsegéfyesésére 25 millió dőltért kéri Párig lakossága 3 és félmillió. Pártból lentik: A párisi községi hatóságok népszámlálást rendeztek. Kiderült, hogy összesen 3 és félmillió lakosa van a francia fővárosnak. Érdekes, hogy ezek közül csak 850.000 ember született Párá­ban, a többiek vidékről vagy külföldről vándo­roltak be. VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by U Feature Syndicafe and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (36) Lassankint megnyugszunk és megyünk to­vább. Útközben batyuzók egész rajaival ta­lálkozunk. Mint kiéhezett darazsak egy szil­vásgombóc fölött, agy keringenek a tanyák körül. Most már megértjük, hogy a parasz­tok megőrülhetnek és jogosan lehetnek go­rombák. De hát a nyomorúság ... Mindamel­lett tovább megyünk, kirugnaik, másutt szer­zünk valamit, a többi batyuzó perlekedik velünk és mi visszaperelün'k. Délután valamennyien ta Iáik ózunk a kocs­mában. A zsákmány nem nagy. Néhány kiló krumpli, némi liszt, pár tojás, alma, egy ke­vés káposzta meg lnis. Csak Willy izzad. Utolsónak érkezik és egy fél disznófejet ci­pel a hóna alatt. A zsebeiből egyéb csoma­gok állnak ki. Ellenben köpenye nincs. Be­cserélte; van otthon nálunk még egy és vala­mikor különben i® majd megjön a tavasz. A vonatig még két óránk van. Ez a két óra nekem hoz szerencsét. Az ivóban ugyan­is zongora áll és én teljes pedállal lejátszom rajta a Szűz imáját. A zeneszóra megjelenik a kocsmárosné. Egy darabig hallgat, aztán Int a szemével, hogy menjek utána. Kime­gyek a folyosóra és megtudom, hogy a kocs- rnárosné nagy zenebarát, de, sajnos, csak igen ritkán játszanak nála. Nem jönnék-e ki má3kor is. Közben a kezembe nyom egy fél- kiló vajat és kijelenti, hogy ennyi máskor Is kapható. Természetesen elfogadom az aján­latát és megállapodunk, hogy a vajért min­den alkalommal két órát játszom. Legköze­lebbi programomon a Heidegrab meg a Stol- venfels am Rhein fog díszelegni. Aztán indulunk az állomásra. Útközben tongeleg mát batyuzóvá] taJálkoramÉrt Afc k A Fordifoffo: Szabó Lőrinc mi vonatunkká! akarnak utazni. Valameny- nyien félnek a csendőröktől. Végül már egész trupp verődik össze és várakozik az állomás közelében, megbújva egy szellős, sötét zug­ban. Jobb, ha nem látják az embert, mielőtt befut a vonat. így kisebb a veszély. Azonban pechünk van. Egyszerre csak előttünk áll két kerékpáros csendőr. Hátulról kerültek meg zajtalanul. — Megállni! Mindenki megállni! Szörnyű izgalom, kérés és könyörgés. — Engedjebek, szaladni keli, máris leké­sünk a vonatról! — A vonat csak negyedóra múlva jön — jelenti ki részvételen ül a kövérebbik csendőr. — Mindenki sorban ide. *" Egy lámpára mutat, ott jóban lehet látni. Az egyik vigyáz, hogy senki batyuzó meg ne lépjen, a másik kontrollál. Csaknem kizáró­lag nők, gyerekek és öregek kerülnek elé- bük; a legtöbb szótlanul és csüggedten áll. Megszokták, hogy igy bánjanak velük és ab­ban a szerencsében, hogy egy féliont vajat csakugyan sikerüljön hazacsempészniök, úgysem tudtak soha igazán hinni. Szemügy­re veszem a csendőröket: vastag orrukkal, vörös képükkel, zöld egyenruhában, kardo­sán és revolvertáskásan éppoly fölényesek, mint amilyenek a harctéren voltak. Hatalom, gondolom, mindig csak hatalom és akármi­lyen kicsi is, mlngyárt könyörtelenné tesz. Egy asszonytól elvesznek néhány tojást. Miikor már tovább lép, a kövérebb csendőr visszaszólítja. — Halt! hát itt meg mit visz? — és a szok­nyára mutat. — Elő vele! A nő kővédermed és leroskad a földre. — Csak gyorsan, gyorsan! Az asszony kihúz a szoknyája alól egy da- ctákMttAlk A tttndfe MtaflflMMA 1 — Pedig olyan jó léit volna, mi? A nő még mindig nem érti ée a szalonna után nyúl: .. — Hisz megfizettem, minden pénzemet odaadtam érte,.. A csendőr félrelöki az asszony kezét és egy másik nő blúzából egy darab kolbászt szed ki. — Batyuzni tilos, jól tudja. A nő hajlandó a tojásról lemondani, de a szalonnáért tovább kunyorál. — Legalább a szalonnámat. Mit mondjak, ha hazamegyek, hiszen a gyerekeimnek kel!. És letérdel a sárba. — Forduljon az élelmiszerközponthoz pót­jegyért, —- csikorog a csendőr — a maga ba­ja nem ránk tartozik. — A következő! Az asszony fólretámolyog, hányni kezd ée ordít: — Azért esett el az uram, hogy a gyere­keim éhenpusztuljanak?! A földön fekszik és rángatózik. A többiek a segítségére sietnek. Ilyen rohamok manap­ság mindenütt oly gyakran előfordulnak, hogy már mindenki tudja, mi a tennivaló, öőrcs és ájulás éhségtől, ezen védéstől, izga­lomtól — mindennapi látvány. Egy fiatal lény, aki mingyárt eorra kerül, tömi, falja, nyeli a vajat, amihez hozzájutott;- egész szája csupa zsir, a szeme kidagad, de ő csak fal és nyel, hogy szinte fuldoklik be­le. Legalább ennyit meg akar menteni, ha már elveszik a többit Nem sok, utólag pedig rosszul lesz és hasmenést kap. — A következő! Nem mozdul senki. A csendőr, aki megha­jolva ál!, megint kiáltja: — A következői Mérgesen felegyenesedik és WiMy szemé­be néz. Jóval csöndesebben kérdezi: — Maga a következő? — Nem vagyok én semmi — válaszol Wil­ly barátságtalanul.- Mi vön a csomagjában? — Fél diisznófej ~ mondja be* \nili'nyilán; rtm Le kH] Willy nem mozdul A csendőr tétovázik és a kollégájára pillant. Az melléje lép. Sú­lyos hiba. Úgy látszik, egyiküknek sincs sok tapasztalata és ellenálláshoz nem szoktak soha hozzá; mert a másiknak már rég lát­nia kellett volna, hogy mi itt összetartozunk, noha egy árva szót se váltottunk. Távolabb kellett volna maradnia, hogy a fegyverével sakkban tarthasson bennünket Persze, mi azzal se törődtünk volna sokat; — ugyan, egy revolver! Ehelyett azonban közvetlenül a kollégája mellé állt, arra az esetre, ha Willy rabiá tusán viselkedik. A következmény tüstént jelentkezett. Wil­ly ugyanis leadja a disznófejet. A csendőr nagyot néz és átveszi és most úgyszólván védtelen,, hisz mind a két keze tele van. Eb­ben a pillanatban Willy a legteljesebb nyu­galommal úgy szájon vágja, hogy hanya tesik. A másikat, mielőtt moccanhatna, Kosole alul­ról álloucsapja kőkemény koponyájával, Va­lentin pedig úgy összeszoritja hátúiról a tor­kát, hogy a szája istentelenül tágra nyílik... Kosole rögtön beletöm egy újságot. A két csendőr hörög, csuklik és köpködne, de hi­ába minden, papír dagad egész a nyakukig, a kezüket hátracsavarjuk és saját szijjaikkal lekötözzük. Mindez gyorsan ment, — de most hová velük? Albert tudja. Alig ötven lépésnyire felfe­dezett egy magányos faházikót, amelynek az ajtajába egy szivet metszettek szelelőuyi- lásnak: árnyékszéki Galoppban a házikóig. A két csendőrt be. Az ajtó tölgyfa, a rete­szek szélesek és erősek, jó órába beletelik, auiig a két jámbor kiszabadul. Kosole na­gyon tisztességtudó; még a kerékpárjaikat i« az ajtó elé állítja. A többi batyuzó megrettenve nézte az ese­ményeket. —- Na, vigyétek a holmitokat.— mordul rájuk Ferdinánd. Messziről máir fütyül a vonat. A batyu­zók félénken néznek ránk, de nem kell ölcet kétszer biulatni. Csak eg) vénasszoü) Vör- egüködik Ftoneem . 2 ____

Next

/
Thumbnails
Contents