Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-31 / 25. (2542.) szám

^i«gmMag^arhirlai» 1931 január 31, —IBMW— szombat s Meghalt a mese A múltkor, szlovenszkói utam közben, rövid látogatást tettem egy régen látott, kedves ba­rátom családjánál. A férfi rendkívül elfoglalt ember, le kell kopogni, ritkaság az a mai világ­ban, jó'-menö iparvállalata van, amelynek ügyeit vasszorgalommal intézi a kora reggel­től késő estig irodájában dolgozik. Persze, nem találtam otthon, ellenben önagyságát si­került elfognom, pedig már éppen kesztyűjét gombolgattu. De a kedvemért elhalasztotta sür­gős bevásárlási útját és egy rövid negyedórát nekem ajándékozott, cmü igen nagy kegynek és értékes áldozatnak kell tekintenem, hiszen a modern élet annyira lefoglalja a nő minden idejét, hogy alig van szabad pillanata. Előre kell bocsátanom, hogy barátom felesége igazán példás háziasszony, személyesen felügyel a háztartás menetére, gondja van mindenre a ház tája körül és emellett minden társadalmi kö­telezettségének teljes mértékben eleget tesz. Alig beszélgetünk néhány szót, felpattan az ajtó és beront két édes gyerek, a nagyobbik leány, a kisebb fiú. Nosza, rögtön ölembe ugrik az öcskös és visszaemlékezve egy hosz- szu, téli délutánra, amikor mind a hárman anyukát vártuk s én a gyerekek nagy örömére Hüvelyk Matykót meséltem el, élénken rán­gatni kezdi a kabátomat: — Bácsi, meséljen valami szépei! A leányka is odaáll mellém és csilingel a a hangja: . — Tündér Ilonáról tessék mesélni! — Ugyan hagyjátok a bácsit, ne alkalmatlan­kodjatok neki! — korholja őket az anyjuk. — Majd más alkalommal édes gyermekeim, amikor hosszabb időt tölthetek veletek, — vigasztalom őket s fogadkozom a jövőre. A kisasszony elvezeti a gyerekeket s én most a mesére tere.em a beszédet. Mesevilág csodavilág. Varázslókkal, törpék­kel, táltosokkal, hősökkel, tündérekkel népesí­ti be a gyermek fantáziáját, ezerszinüvé vará­zsolja a legboldogabb kort, a gyermek számá­ra másképpen elérhetetlen szellemi kincsek tárházát adja, lelekesit, üdít, biztat, féléinél, örömöt szerez annak, aki mondja s boldoggá teszi azt, aki hallgatja. A mesében mindig győz a jó és bukik a gonosz, a szegényember gaz­dag lesz, a fukar elveszti vagyonát, a vándor elnyeri a szépséges királyleány kezét és trón­ra jut, a királyfi beáll béresgazdának s tejen meg puliszkán él, hogy megtanulja a munka becsülését. Oh boldog gyermekkor, amelyet az.édesanya meséi színesítenek, gaydagitonak. önagyságára igazán nem lehet ráfogni, hogy nem törődik gyermekeivel. Kisasszonyt tart mellettük, akitől németül tanulnak, a kisleány már zongoraleckéket is kap. Az anya a vitáQért ki nem engedi az uccára őket, mig végig nem mustrálja öltözetüket. Tömérdek játékszerük van, a képeskönyvek, mesekönyvek, ifjúsági elbeszélések garmadával vannak felhalmoz­va a sarokban .Csak éppen az édesanya meséi­ben nincs részük. — De hát kinek mn ma erre ideje és ki­nek van türelme hozzá? De ha idő, meg türe­lem volna is, hiányzik a fantázia. A modern élet tempója és főiméi megölték a fantáziát. Aztán meg nincs is erre már szükség. Olyan sok kitűnő meséskönyv van és a gyermek szí­vesebben olvassa a mesét, mint hallgatja... Igaz, negyem sok kiváló meséskönyv van, azonban megválasztásuk körül sokszor hiba mutatkozik. A fényes címlap s a diszés illusz­trációk már elég ajánlólevél a mesekönyv szá­mára, még ha a tartalom silány is. Szentül meg vagyok győződve, hogy őnagysága a mo­dern élet rohanó tempójában nem ért arra sem rá, hogy megvizsgálja, milyen mesés­könyvet ád gyermelcei kezébe. Pedig a mesés­könyvek igen nagy hányada csapnivaló és semmi érték benne. Nem mindenki tud mesét mondani és még kevesebben tudnak mesét írni is. Nem elég szabadjára ereszteni a fan­táziát, nem elég benépesíteni a mesevilágot mindenféle szörnyeteggel, hanem az a fő, hogy felismerjük a gyermeki lélek szükségle­teit s leereszkedjünk a gyermek értelmi vi­lágának színvonalához. Hányszor láttam, hogy a gyermek unottan csapott félre agy-egy pom­pás meséskönyvet, mert nyomban megérezte, hogy a hang hazug s ezért nem is találhatott utat, a szivébe. Azután meg az a képtelen válo­gatás, amely minden pedagógiai tapasztalat nélkül ad gyermekkézbe nem való olvasmá­nyokat a játszóasztalkára. Őnagysága éppen dicsekszik vele, hogy Pityut karácsonyra az Ezeregy éjszaka teljes kiadásával ajándékoz­ta meg. Kitünően sikerült választás! Ha már a gyermek olvasmányairól van szó, anyák, ne hagyjátok a Színházi Életet szabad­jára az asztalon, ne engedjétek, hogy Pityuka \ Wallace mester csodálatos fantáziával meg-irt j történeteivel szórakozzék és ne dicsekedjetek vele, hogy milyen komoly és intelligens a gyermeketek, már felnőtteknek való olvas­mányt olvas. Ne semmisítsétek me§ § ffér­mékkor illúzióit, mert azokat soha semmivel nem pótolhatjátok. Tehát igaz, a gyermek olvasmányairól gon­doskodtok, talán jó meséskönyvet is adtatok a kezébe. De a meséhez kell az előadás közvet­lensége, a hang melegsége, a hang által való ér­zékeltetés és kell a gyermeknek a dialógus, hogy kérdéseket vessen közbe. — És, anyuka, milyen szeme volt a király­lánynak f — És melyik szeme sirt, melyik nevetett? Kell, hogy a mesemondó együtt búsuljon, együtt örüljön a hallgatójával. Kell, hogy a mesét alkalmazza a gyermek gyakorlati isme­reteihez, élményeihez. „Az a bácsi éppen olyan magas volt, mint a tanító ur és éppen olyan meleg, jóságos volt a hangja.“ „A kis kutya éppen olyan volt, m nt a mi Mucusunk". „És volt neki is folt a homlokán?“ „Igen, az ö homlokán is nagy fehér volt, éppen mint a Mucusnak.“ És a gyerek szemei kigyulladnak, éhez és végigéli a mesét. Próbáld csak meg és mesélj neki. Ha szünetet tartasz, folyton ösztökél. „To­vább, tovább“ és „aztán?". Figyel, issza a sza­vaidat, mig teljesen betelik a kis szive a mese gyönyörűségeivel. „ , A modern élet tempója és formái a mesét visszaüzték a színes könyvek borítéka közé s az anya ajkán meghalt a mese. Kár érte. Megraboljuk ezzel gyermeWmltet és megraboljuk önmagunkat mással nem pó“ tolható gyönyörűséges illúzióktól. Avion. Országh József országos elnököt tanúként fogják kihallgatni egy politika pikantériákban bővelkedő eperjesi kártérítési pörben Miért menesztette el az eperjesi Tatra Bank Rydlo Bohuslav igazgatót I A palocsai erdővásárlás ügye és az agrárpárt politikai érdeke Eperjes, január 30. (Saját tudósítónktól.) Egy a maga nőmében páratlanul álló kárté­rítési por tárgyalását kezdte meg tegnap az eperjesi kerületi bíróság. Rydil'o Bohuslav a Tatra Bank eperjesi fiók­jának volt igazgatója indította a kártérítési { >ert Vancso János agrárpárti képviselő él­én, 48.000 korona kártérítést követelve apai az indokolással, hogy a törvényhozó ténykedése következtében vesztette el a Tatra Bank-nál be tölti öltött igazgatói állást. A városszerte nagy érdeklődéssel figyelt per előzményei visszanyúlnak 1929. elejére, ami­kor a Tatra Bank addigi igazgatóját, Rydlo Bo- huszlavot azonnali hatállyal menesztették, sőt bűnvádi feljelentést is tettek ellene. A bank ugyan visszavonta pár nap múlva az elcsapott igazgató ellen tett bűnvádi fel­jelentést, de ennél többet nem tett, az igaz­gatót nem vette vissza és nem is rehabili­tálta. Az ügy hátterében politika húzódik meg: az agrárpárt érdéke, amelyet annakide­jén keresztezett az Eperjes város részére tör­tént palocsai erdővásárlás. Az üzletért Rydlo bankigazgatót tették felelőssé, aki állítólag súlyosan vétett az agrárpárt érdekei ellen. A bankigazgató viszont ártatlannak tudta magát és álf.ásából való elmozdításáért az agrárpárt egyik helyi vezetőjét, Vancsó János képvi­selőt tette felelőssé. Minthogy menesztéséből effektiv anyagi kára volt, 48.000 koronás kártérítési pert indított a képviselő ellen. A tegnapi főtárgyaláson felolvasásra ke­rült több tanúvallomás, köztük Stodola Kor­nél vallomása is, aki azonban az ügyre vo­natkozólag nem tudott jelentősebb körül­ményt közölni. Rydlo bankigazgató védője hosszabban ismertette a kártérítési per alap­jául szolgáló tényállást, rámutatva, hogy a bankigazgató bukását egyesegyedütt az a körülmény o-kozta, hogy üzleti magatartását összeférhetetlennek tartották az agrárpárt érdekeivel. Ezzel szemben Vancsó képviselő védője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bankigazgató távozása kizárólag a bank belliigye és védence már azért sem vonható felelősségre, mert semmiféle elmen nem avatkozik a Tatra Bank dolgaiba. Stra'ka Károly, Eperjes város polgármestere tanúvallomásában megerősítette- hogy a bankiigazgató és Vancso képviselő között szerződés jött létre a palocsai erdővásárlás tárgyában. Amikor a tárgyalás idáig ért, Rydlo Bohuslav ügyvédje indítványozta Or­szágh József országos elnök tanukénti kihall­gatását arra a körülményre nézve, hogy ha Vancso képviselő betartja a szerződésben foglaltakat, a Tatra Banka nem menesztette volna Rydiío bankigazgatót. A bíróság rövid tanácskozás után helyt adott az indítványnak, elrendelte Országh József országos elnök, valamint Hellmutt vezérigazgató tanúként* kihallgatását A per további fejleményei fokozott érdeklő­désre tartanak számot, mert Eperjesen szét- tében-hosszában beszélnek arról, hogy a kár­térítési kereset háttere politikai pikantériák szálaival van átszőve. Gázrobbanás következtében 50 munkás tömegsírja tett az angliai Haig-bánya Ellentmondó jelentések a hatottak és sebesültek számáról — Tiz halottat felszínre hoztak, húsz bányásznak a sorsa még ismeretlen London, január 30. Anglia egyik leggaz­dagabb bányájában, a White Hiaven-i Haig-bányában tegnap egy következmé­nyeiben rendkívül súlyos robbanási sze­rencsétlenség történt. A katasztrófát gáz- explózió okozta az esti órákban, amikor az éjszakai munkás-seb ieht elfoglalta helyét a bányában. A szerencsétlenség időpontjá­ban ötven bányamunkás tartózkodott a tárnában és valamennyien életüket veszí­tették. Jelentésünk keltezésének időpont­jában tiz halottat hoztak ki a rombadölt bányából, de a mentés lankadatlan erővel tovább folyik annak reménye nélkül, hogy a bennszorult bányászok közül akár csak egyet is élve láthatnak viszont- A robba­nást meg&inylette a szomszédos tárna is, de ott nem esett emberélet áldozatául. A Haig-táma évek óta úgy volt nyilván­tartva, mint a legéletveszélyesebb üzem. A tárna nagyobb része a tenger alatt hú­zódik, a víz gyakran betör a folyosókra és ilyenkor rendszerint a véletlenen múlik, kimenekülnek-e az elöntött tárnából a bá­nyászok. 1922-ben ebben a tárnában már történt egy hasonlóan végzetes arányú robbanás, amelynek 39 bányász élete esett áldozatul. Három évvel ezelőtt egy másiík explózió a tárna nagy részét romba- döntötte és elzárta. Pár hónappal későb­ben egy mérnökökből álló bizottság járta be a bányát és vizsgálatot folytatott abban az irányban, hogyan lehetne a tárna el- torlaszolt. részét fölnyitni és a kiaknázást ott is folytatni. A bizottság lenttartózkodá- sa újabb tragédiára vezetett. Négy egy­másután következő explozié a bizottság­nak mind a tizenhárom tagját megölte. White Ha**en, január 30. A robbanás­nak tiz halottja és 34 sebesültje van, a fírna mélyén még húsz bányamunkás tar­tózkodik, akiknek megmentésére semmi remény sincs. A mentölegénység speciá­lis apfváttsefckift! vjai WlsrweJve, a fel­gyülemleti bányalég azonban rendkívül megnehezíti munkájukat. A bányatelep környékén több mint kétezerfőnyi tömeg, számos asszony és gyermek várja a men­tés eredményét. Soraikban szivszoritó je­lenetek játszódnak le. Valahányszor a tárna torkában fölbukkan valamelyik mentő, az asszonyok jajveszékelésbe tör­nek ki s a gyengébb idegzetiiek ájultan rogynak a földre. Whiite Haven, január 30. Hivatalosan is megerősítik azt a hirt, hogy a bányában még húsz munkás van bezárva. Az élve megmentett harmincnégy bányász közül legtöbbnek az állapota aggasztó. Vala- mennyiüket kórházba szállították. Munkanélküliek tüntetést rendeztek az újpesti és a csongrádi városháza előtt Mindkét helyen a rendőrség verte szét a tüntetőket Budapest, január 30. (Budapesti szerkesz­tőségiünk telető mjelen lése.) Újpest városa olymódon segít a munkanélkülieken, hogy egyrészt ingyen ebédet őszit ki, másrészt az aggoknak és munkaképteleneknek pénzbeli segélyt ad, valamint hetemkimt 300—400 em­bernek nyújt munkaalkalmat. A segélyezés­nek e módszerével sem lehet minden mun­kanélküli ellátásáról gondoskodni, akiknek száma Újpesten folyton emelkedik. Ma dél­előtt a városháza előtt nagyobb csoport munkanélküli verődött össze, akik vártáik a munka kiosztását. A tömeg csakhamar moz­golódni, zavarogni kezdett és egyre erélye­sebben követelte a munka kiosztását és a munka nélkül i-segélyt. Végül is rendőröknek kellett beavatkozni az ügybe, akik szétosz­latták a tömeget. Kiderült, hogy ismeretlen egyének röpcédulákat osztogat­tak a munkanélküliek között, amelyekben zavargásra szólították fel őket. Gsongrád, január 30. A városháza előtt ma délelőtt többezer munkanélküli gyűlt fesse 6b tüntetett. Többen behatoltak a .vá­rosháza épületébe és a helyettes polgár- mester szobájába akartak bejutni. A helyzet annyira kritikussá vált, hogy a rendőrséget: hívták ki, amely a tüntetőket kiszorította a városházáról. Mivel a tüntetőik a városháza előtti teret nem akarták elhagyni, tűzoltók vizsugarakkal szórták szét a tömeget. Több embert letartóztattak, néhány ember pedig megsebesült. Baldwin és Churchill összeveszett London, január 30. Baldwin és Churchill végleg szakítottak. Néhány lap ma közli Churchill és Baldwin levélváltását, amely­ből kitűnik, hogy Churchill már az alsó­ház indiai vitája után tudatta a konzerva­tív párt vezérével, hogy a jövőben nem vesz többé részt a konzervatív pártvezeto- ség tanácskozásain. Mindazonáltal a jövő­ben hajlandó együttműködni Ba.ldw:nnal a kormány megbuktatását célzó politikai akcióban, WMBBBBMWBgWMMMaBgBMWMBBWMBWWigMgMWgWMWgBWWMWWWMPMMMWaMWaMgMBPWWaMlOM ■ niMiii i U3naai.fr*W!nu Km: :• t -.mbk f Mr. _rí :r. v- "rtMBI ura jgi ffigglg Prága előkelő Tabarinja a E «F Tp Hotel Esplanacíe­_ p/iHb bán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély ÍME jBa naponta 20 órától — Tőrök kávésza ón 17 órától. AK90 Sűm Telefon 288-41. Telefon 288 -41 Minden vasárnap ém ünnepnap tánctea.

Next

/
Thumbnails
Contents