Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-31 / 25. (2542.) szám

mf Mai szamunk US ©f«fal % X évf. 25. (2542) szám * Szombat ■ 1931 január 31 Előfizetési ér. évente 300, félévre 150, negyed. >1 ____i___A- *ll~~~Ah: ~A~4~L Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12. év re 76. havonta 26 Ki: külföldre • évente 450, *\ SZLOV6TISZKOI 6S FUSZITISZK.OI <S.LlQTIZQKI PQ7T.0K H. emelet — Telefon ; 30311. ~ Kiadóhivatal; félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 K6 Főszerkesztői politikai napilapja f/ő szerkesztő ?rá9B ü* Pa"*kfé u" ** Ul eme,et* fl képes melléklettel havonként 2.50 Kd-val több rosZerkeszta, r r r retetos szerkesztő^ Telefon; 34184. Egyes szám ára 1.20 K& vasárnap 2, -Ki. DZURANZt LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA SŰRÖÖNVCIM; HIRlfiP. PRflHfl Qfrvénv szélén Tehát nyélbeütötték a Chilével való ke­reskedelmi szerződést, abban a kereskede- lempolitikai rendszerben, amely szerződé­seket köt Coohmohi náv,al, Dahomeyjel és Guatemalával, most már megvan egy újabb láncszeme is, a chilei salétromnak és madár- trágyának és a csehszlovák iái ipar termé­keinek a legtöbb kedvezmény elve alapján való forgalma szerencsésen szabályozva van és a nagy mü befejezése után a honatyák hazautazhatnak a szélrózsa minden irányá­ban, hogy a jövő héten majd meghallgassák Údrzal expozéját. Talán ez a miniszterelnö­ki megnyilatkozás kijelöli majd azokat az irányelveket, amelyeket a kormány meg ■alkar valósi tani már a közel jövőben, hogy a mind iimminensebb gazdasági válságon se­gítsen és a csehszlovákiai gazdasági életet visszatartsa az örvénybe zuhanástól. Jellem­ző erre a parlamenti rendszerre, hogy eb­ben az évben még nem is hangzott el ko­moly szó, amely a jelen legkinzóbb problé­májával foglalkozott volna. Ezzel szemben viszont nagy okosan kiélezték a nemzetiségi problémát, amely a népszámlálással kapcso­latban váltt újból szenvedélyessé és belpoli­tikai meg külpolitikai gyújt (San y aggá. ifru- sovsky képviselő kohimnás beszédben tá­madta Magyarországot és támadta a magyar kisebbségét és egészen természetesnek ta­lál la, hogy a cigány inkább cigányfajtájunak vallotta magát, mint mongolnak. A cseh sajtó legnagyobb része diadallal állapítja meg a német és magyar elem számszerű csökkenését és a külföldi propagandára szánt Prager Presse arra akarja Stunda ur szájából kioktatni az európai közvéleményt, hogy a kisebbségek számának csökkenése — a csehszlovákiai demokrácia legnagyobb diadala. Mig nemzetpolitikai téren a kisebbségek ellen indított offenziva egyelőre sikerrel járt, addig a gazdasági válság terén a kor­mányzat ájult tehetetlenséget mutat és ezt a kérdést nem is viszi parlamenti tárgyalásra. De azzal, hogy egy kérdésről nem beszél­nek, a kérdést még nem tüntették el a vi­lágból. Itt van, a mellünket nyomja, a nya­kunkat szórón,gátja' és azzal fenyeget, hogy a fejünkre nő. Hia a parlament nem tárgyal róla, kikerül a parlamenten kívüli fóru­mokra és a parlament munkájával szemben való elégedetlenség mind nagyobb és na­gyobb tömegeket hódit meg. Olyan általá­nos már, hogy ha ma választásra kerülne a sor, a mostani kormányrendszer szedáni ve­reséget szenvedne. Az ilyen páriámén ten- kiitvüüi gyűlések, kongresszusok olyanok, mint a legérzékenyebb szeizmográf, jelzik a földalatti erők titokzatos morajlását,- ame­lyek feszítik a föld kérgét és kirobbanással fenyegetnek. Egy ilyen kongresszus folyt le a bét elején Prágában, a textilmunkások őt szövetsége tartotta együttes konferenciáját, tehát 280.000 munkás képviselete, vagyis olvan fórum, amelynek hangját a közvéle­ménynek meg kell hallania. Csehszlovákia iparának,^ különösen a tör­ténelmi országok iparának legjelentéke­nyebb ága éopen a textilipar. Az egykor nagy kanacitásu szlovemszkói textilipar már az első években áldozatául esett a centrá­írná gazdasági politikának, a történelmi or­szágok textilipara azonban, a válság egyes periódusaitól eltekintve, nagyjából tartotta magát, sőt még konjunkturális évei is vol­tak. Persze mindig nehézségekkel, küzködötf és most a krivris általánossá váltjával ez az iparág is az örvény fellé sodródik. Éppen a textilipart és a benne foglalkoztatotft mun­Összehívták Párisba a keleteurópai mezőgazdasági konferenciát A sorozat első láncszeme — lilább konferenciák Baselban is Pipáim Pária, január 30. A genfi Európa-koníe- rencia határozataihoz híven Briand francia külügyminiszter máris elküldte a meghí­vókat az első keleteurópai mezőgazdasági konferenciára, amely február elején ül ösz- sze Párisban. Meghívást Románia, Jugo­szlávia, Bulgária, Magyarország és Lengyel- ország kapott A tanácskozások főleg a ke­leteurópai agrárállamokban felhalmozódott régi gabonakészöetek likvidációjára és el­helyezésére fognak irányulni. A párisi kon­ferencia az első láncszem lesz a további mezőgazdasági konferenciák hosszú sorá­ban. A második konferencia a mezőgazda- sági termelés jövő megszervezéséről fog szólni és arról az elosztásról, amely a jö­vőben érvénybe lép. Ezt a második konfe­renciát néhány nappal az első befejezése után ugyancsak Párisban tartják meg. A harmadik konferencia márciusra esik, ami­kor az uj baseli mezőírazdasásri hitelbank megalapítását határozzák el. Májusban a római nemzetközi mezőgazdasági intézet ugyancsak konferenciát hív össze az euró­pai mezőgazdaság piaci krízisének megvi­tatására. Essen, január 30. A Krupp-gyár rési vénytársaság közgyűlésén Krupp von Boh- len, a gyár vezérigazgatója nagy beszédet mondott a német birodalom gazdaságii éq szociális politikájáról. A gyár óriási paszi- vával fejezi .be ez évi működését és a mér­leg hü képe azoknak a gondoknak és hi­ányoknak, amelyekkel a német közgazda- sági élJat küzd. A müvek igazgatósága nem változtatott az igazi képen s nem igyekezett az elmúlt év hibáit eltakarni. A német vas­ipar a bérnivó, a szociális terhek és az adó­technika miatt képtelen az áru előállítási árát redukálni s igy nem tud hozzáilüesz- kedni a világpiac árnivójához. A német vasipar csak óriási veszteségekkel tud ma piacot találni. A szénipar lépésről lépésre kénytelen visszavonulni a külföldi előretö­rés elől és napról-napra versenyképteleneb­bé válik. Az ipar ma azon a ponton áll, ami­kor az elöáOiitási ár és az eladási ár között egyáltalán nincs különbség és minden újabb megterheltetés a német nagyipart lé­nyegében fenyegeti. Bohlen dr. mindazonáltal óva inti a né­pet, hogy elkeseredjék s ha roegfoüelő ál­dozatokat hoz, valószínűleg sikerülni fog s ifégi nívót heiyTcálliíaai. A* eíiálliiási ár krízise és a munkanélküliség a jelen kor legveszedelmesebb problémái. Meg kell kí­sérelni, hogy ezen a két kényes kérdésen segítsenek s ha ez megtörténik, akkor a gazdasági élet rendbe jöhet. Az uj üzleti év a német vasipaniak és széniparnak újabb érezhető rosszabbodást héíott. A szénéi az aktív gazdasági politika melOett foglal ál- láSriés megái Lapítja, hogy a Krupp-raüvek a folyó üzleti év alatt folytatni fogják a mi­nőség emelésére szolgáló munkát és egyet­len lépést sem engednek eddigi pozíciójuk­ból. Gandhi az uj indiai alkotmány ellen fordul Az allahabadi konferencia — UJ tárgyalások! London, január 30. Madras képviselőjé­nek kivételével a hindu kongresszus vala­mennyi delegátusa Allahabadba érkezett, hovy részt vegyen a Gandhival és Nehruval való tárgyalásokban. A pánhindu kongresz- szus bizottsága egyenlőre nem tartott formá­lis ülést, de a megbeszélések már javában folynak. A reggeli lapok egyöntetű megál­lapításai szerint valószínűtlen, hogy a kong­resszus a londoni pánhindu konferencia eredményeit elfogadja. A hindu nép dele­gátusai valósziniileg vissz? utasít jak Mac- Donald nyiiatkozatát és legfeljebb annvit ismernek el, hogy a további tárgyalásokra nyitva áll az ut„ kásságot fenyegeti legjobban az általános válság. A textilipar ös&zmiunlkáisságáttalk 75 százaléka miunika nélkül vaui A munkások szakszervezetei kezdettől fogva fontos szerepet töltötték be és állan­dóan arra kellett törekedniük, hogy a textil­iparban foglalkoztatott munkásság számára kiharcolják a gazdasági kiegyenlítődés álla­potát, A bérharcokban igen nagy áldozato­kat kellett hoznloik és mindig készenlétiben keHetti lenniük, hogy a munkanélkülieket támogassák. A kongresszuson előhozott szá­raz számadatok most már azt mutatják, hogy a szakszervezetek a segélyezésben túl­haladták teljesítőképességűik maximumát. A szociáldemokrata szakszervezet pénzügyi tartalékának 60 százalékát merítette ki, a nemzeti szocialisták szervezetének már csak 100.000 korbnányi tartaléka van, a német szociáldemokrata unió csupán januárban négy mnllió koronát utalt ki a munkanélkü­liek támogatására, a keresatényszocialista szervezet deficitje meghaladja a bét millió koronát. A helyzet tehát az, hogy az ál'lam adós marad a szakszervezetekkel szemben és ha nem találja meg a segítség eszközeit, akkor eaefc az eddig bevált szervek, amelyek i.tlátC ­ellenállottak a munkanélküliség, nyomor és kétségbeesés hullámainak, egyszeriben ösz- szeroskadnak. A szakszervezetek ima már képtelenek arra, hegy a rendes munkanél­küli támogatást 26 íiéten keresztül megad­ják, nem is beszélve a rendkívüli támoga­tásról, amelyre vonatkozólag az államtól semminemű garanciájuk mLncáen. Amig a szakszervezetek erőtlenednek, a munkásság életstandardja a lehető legmé­lyebbre romlott, addig a munkaadók az ex­portviszonyok romlása miatt egymásután mondjják fel az eddig érvényben volt kollek­tív szerződéseket. A kormány pedig sem­mit sem tesz, hogy megkeresse a válságból kivezető utat, sőt egyoldalú kereskedelmi politikájával még inkább elősegíti a válsá­got, A Magyarországgal felidézett vámhábo- ru éppen a textilipart sújtja a legnagyobb mértékben és a mostani kongresszuson olyan aggodalom is felmerült, hogy az Ausz­triával • meginduló tárgyalásokon az osztrák piac te nagyrréisziben elvész a cseh ipar szá­mára. A munkásság provokációnak fogja fel, hogy a 150 milliós hitelből a vállalkozóknak export prémiumokkal lehetővé teszik az ol­csóbb kivitelt, viszont a munkássá? érdekei- ®efe wédelanére a kormány egyáltalán nem lép közbe. Egyéb ipari államokban nagyszabású se- gitőaikciók folynak a válság leküzdésére. Hollandia a válság' legsúlyosabb óráiban. 130 milliót juttatott a szakszervezeteknek* Svájc pedig 40 mdilliöt folyósított erre a cél­ra. A kongresszuson a szakszervezeték ve­zetői komoly figyelmeztetést intéztek a kor­mányhoz, hogy ütött a tizenkettedik őrá és ha hatékony intézkedések nem történnek., nem garantálhatják a rendet és a nyugal­mat. Már a történelmi országokban is akuttá vált a munkások tömegnyomora, példáiul Csehország keleti felében a munkásság csaknem egészében ki van • szolgáltatva a nyomornak. A gazdaságii válság un titkát ás a nyomor hulláma nem áll meg a Fehér Kárpátok gerincén. Amig csak Szlovén szövőt és Ruszinszkót fojtogatta a krízis kimérán-, a kormánypártok nyugodtan folyt atka Fák kisded játékait, most már azonban egyolda­lú kereskedelmi és gazdasági politikájuk sú­lyos következményei a történelmi országok­ra is átcsaptak és a tömegek jajszava már átihátlátszik a Rudolf imu.m kapuin. Kérdés, hogy ez a kormány és ez a parla­ment felismeri-e a helyzet súlyosságát és akar-e, tud-e segíteni A Krupp-mOvek vezérigazgatója a német vasipar katasztrófáiéról Krupp von Bohlen nem leplez — Az előállítási ár krízise

Next

/
Thumbnails
Contents