Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-04 / 3. (2520.) szám

13S1 január 4, msárnap. 9 Parker Gílbert volt jővátételi biztos betársult a Norgaihbankba- London, Január 3. Parker Gilbert, voj/t Jó- wététeii főbiztos, társult a Morgan hite* ame­rikai bankcégbe. Parker Gilbert lesz a cég tizenkilencedik tagja és főként külföldi köl­csönök finanszirozásával fog foglalkozni, Óriási tűz Yersey kikötőiében Jersey-Oity, január 3. Az itteni kíkötő'ben óriási tűzvész pusztí­tott, amely több, mint egymillió dollárnyi kárt okozott. A Pennsyl vania-vasu lak 150 méter bosszú rakodópartjának több kikötő- hidja és más berendezése pusztult el. Mirőt vezércihhezneh a szilveszteri kiitiöldi lapok Érdekes átnézni 1930 utolsó napjának kül­földi lapjait, bőgj' miről írtak vezércikkeket ezek a lapok az óesztendő végén. A Times aa angol lapok szokása szerint több vezércik­ket közöl. Az első a walesi fenyegető szén- sztrájkról szól, a másik Kína és Oroszország viszonyáról. Külön ki® vezércikk méltatja a British Museum nyugalomba vonuló igazgató­jának, sir Frederic Keuyonnak érdemeit, egy .másik vezércikk a Hudson Bay társulat sza­nálását sürgeti, végül az utolsó vezércikk egy' uj kis muzeum alapításáról emlékezik meg. A „Daily Mail4' az angol szabadkereske­delmi rendszer és a munkanélküli segélyek ellen irta az első vezércikkét. A kisebb ve­zércikkek közül az egyik egy uj amerikai szokást kommentál. Az uj szokás abból áll, hogy mielőtt a vőlegény feleségül venné a leányt, próbaképpen egy félévig a lány szü­leinél lakik, mert „az embert csak akkor le­het igazán megismerni, ha együtt lakunk ve­le". A következő vezércikk a munkanélküli fiatal embereket arra szólítja fel, hogy men­jenek katonának, az utolsó cikk pedig tilta­kozik az ellen, hogy éretlen tréfacsinálók fel­hívják a tűzoltókat és alaptalanad tüzet je­leznek. A liberális „News öhroncile" első vezér­cikke helyesli, hogy az angol flotta egy kü­lönítménye látogatást tesz az Egyesült Álla­mokban és ezzel is tüntet az angol-amerikai barátság mellett. Kisebb cikk szól a walesi szénbányaválságról, egy másik a tanítónők kongresszusának vezető szónokáról, aki egyen­lő fizetést kér a férfi és női tanítók számára. A francia lapok közüli a Maim zokása sze­rint moeí sem hoz vezércikket. A Malin első cikke mindig valamelyik közérdekű ese­ményt ismerteti részletesen és mindig a lap egy külső munkatársa írja. A december 31-iki szám első cikke Balbo olasz miniszter óoeánreipülési expedícióját méltatja igen részletesen és objöktiveru A Journal szintén nem közöl vezércikket, ellenben az ekő ol­dalon van Clement Vautel állandó rovata, a „Mon film", amelyben a neves író valami­lyen napi eseményről elmélkedik szatiriku­sam Most az Oustric-botrány fejleményeivel jj foglalkozik. A külpolitikai rovat vezető cik­két, mint minden nap, most i>s Samt-Brie© írja, ezúttal az elfojtott török ellenforradal­mi kísérlet jelen tőségét mérlegeli. A. Tenrps vezércikke a román politikai helyzetről és a liberális párt uj vezérének, Dúcának programjáról szól. A Vossische Zeitung szilveszteri vezércik­ke a diákság jövőjéről, politikai és gazdasági szempontjairól ir hosszú vezércikket. A Berliner Tageölatt vezércikke a gazda­sági válságról szól. A Berliner Börsenkurir ugyancsak erről a témáról ir. Németország­ban most általában ez a legfontosabb vezér- oikktéma. A Berlini Morgeupost vezércikke a filmcen- zura eltörlését követeli. A Münchener Neuesten Nachrichten szil­veszteri számában Held bajor miniszterelnök irí vezércikket. A cikk megint a gazdasági vál­ságról szól, kivételesen optimista. A Neues Züricber Zeitung egyik kiadásának vezércikke a magyar gazdasági problémák "ól szól. A vezércikk azt írja, hogy Magyarorszá­gon ma hasonló helyzetet látni, mint a XVJ. század elejém Fog1 alkoziik a bojttá ügyivel, a föidbirtokkérdésse], statisztikát közöl é$s azt a következte Lést vonja te hogy Magyarország un földbirtokreiormra volna szüksége. A bécsi lapok közül a Neues Freie Pre>sü a világ gazdasági helyzetével fogta V>zik, e N * Wiener Journal a munkásság bérharcával Általában a iegtöbb bécsi lap a gazdasági hely­zetről ir vezérük két. Füstbement titok a prágai égboltozaton A lapok idegesen latolgatták, repülőgép vagy rakéta volt-e a különös jelenség - Ködfejlesztő katonai repülőgép kísérletezett Prepa, január 3, Pénteken délután fél há­rom óraikon a prágai uccák járókelői a derű®, val, de még karácsony előtt, (Coanáeek gyáráé ismert rakéta ^kísérleteiről, többek között a holdba akar rakétát kilőni. A saerk.) más ra­kéta,-kísérletekről nincs tudomása. A kbeli 1. számú, repülőezred semmifél# kí­sérleteket nem végzett és a le inai katonai kísérleti intézet azon a vé­leményen volt, hogy Orion csokoládé-gyár is­mét reklámot csinált. Az Orion azonban azt állítja, hogy semmiféle rekléinrépülést nem végeztetett. Az állami me topológiai intézetben a jelenséget figyelemmel kísérték, először nem tudták, hogy miről vian szó, végül in arra a meggyő­ződésre jutottak, az úszó test fejét véve fligye­tiflzta égboltozaton különös tüneményt észlel­tek, amely ezer és ezer embert megállásra kényezeritett. Ebben az időpontban az ég de­rűs volt és csak. helyenként, főleg az égbolto­zat alján úszkált egy pár szennyes-szürke fel- hőfoszlány. Az ucca közönségének tekintetét egy az ég- bolt emlőn felfelé húzódó füstszál vonta ma­gára, amoely minddjobban nőtt;, emelkedett és szalaggá szélesedett. Ez a füstuszály azt az impressziói keltette, mintha egy hosszú szalaggá kinyújtott bá­rányfelhő lenne. A titokzatos esetről az A-Zet többek között a következőket írja: „Érdeklődtünk mindémfelé, azonban fel világos Mást sehonnan sem tudtunk kapni. A klementinmni állami csillagvizsgáló in­tézetben nem észleltek semmi különöset az égboltozaton, a kbeli repülőiéiről füstölgő repülőgép nem startolt. Qeenásek gyáros kísérletezett ugyan rakétái­ig a vese- és hélyagbeteg« 1 Ü ségek különleges ásvány- | gj vize. (§ Kérdezze meg orvosát! ’embe, hogy valamilyen repülőgép prőbálko- z;k mesterséges köd fejlesztésével." A Vécémén lapzártakor befutott jelentése szerint megoldódott a titok. A glbet* repülőtér egyik gépe végzett - kí­sérleteket mesterséges köddel Prága felett. A prágaiak fantáziája azonban a rejtély meg­oldásáig lázasan dolgozott „ . . VILAGNAGYSAGOK­VILaGNAGYSAGOKROL­Gaatier. Baudelaire- Dosztojevszkij: Puskia. Vcrhaeren: Rubens. RaUand Berlioz. loisztoj: Shakespeare, Suarez: Dosztoievszkij. Lázát: Munkácsy. KSteteiskéat MaUDassant Flaubert- 120 oldal Batres Greco. IItawu?. Beethoven, G:de: Wilde Oszkár. Schaukal: E. T. A. Hoffmaan Hammer schlaq: Bach. Egy kStet ára díszes kiadásban a sriues illusztrációkkal 5*'0 korona Kapható a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalában. Porto 3.— K£, utánvétnél 5.— K&. Leverték a barmai dzsungel torradatmát Egymillió fontét veszít a londoni Watelow-bank a portugál baakiegybamisitáson A siker volt azonban a vállalkozás legna­gyobb baja, mert a figyelmet rájuk irányította. Nyomosai kezdtek az állítólagos portugál bank ügyéhez és csakhamar leleplezték az egész esaüási ügyet A vezetőiket elfogták, a bankjegyeket elkoboz­ták, a Waterlow-banik több, mint egymillió fon­tot fizetett ki jó bankjegyekben és az ügynek vége volt. A Waterlow bankház azonban néhány hó­nappal ezelőtt beperelte a portugál bankot, mert szerinte a portugál bank gondatlansága miatt került a Waíerlow bankház abba a helyzetbe, hogy egymillió fontot volt kényte­len kifizetni. A portugál bank viszont Wator* lowék gondatlanságát hangsúlyozták. A csalás tulajdonképp úgy történt, hogy Marang egy napon megjelent a Waíerlow- bankház irodájában és ott terjedelmes mesél mondott Angola portugál gyarmat pénzügyi helyzetéről, aztán előadta & bankalapítás tervét, A Waíerlow bankház egyik vezetője, Sir Wil- í liam, hajtandó is volt a bankot megalakiítat- ni, azonban csak azzal a kikötéssel, hogy ha a Portugál Bank kormányzója erre Írásban felkéri. Marang erre felajánlotta Sir William- nak, hogy miután titkára úgyis Lisszaboniba utazik, levelet visz a kormányzóhoz Wafer- lowtől, amelyben a bank felállítását kérelme­zi. A levelei megkapta és néhány napra rá levél érkezett Lisszabonból, amelyben a kor­mányzó valósággal megtilt minden közvetlen érintkezést é? Marangot bízza meg az ügyek vezetésével. így jött létre a bank. A bíróság elutasította a W&terlow bankház keresetét, mert nem lett volna szabad hitelt adui egyet­len ember szavának, hanem bővebben kelleti volna informálódni, mielőtt ilyen hatalmas ügybe fognának. A portugál bankot az ítélet szerint semmilyen felelősség nem terheli. Az ítélet a közismert szereplők miatt igen nagy feltűnést keltett. London, január 3. Páratlan bankcsalási ügy­ben hozott a napokban ítéletet a londoni tör­vényszék. Még emlékezetes, hogy 1925-ben egy Marang nevű hollandusnak sikerült mintegy 600.000 portugál bankjegyet nyomatni Angliában. Nagy összegek árán sikerült ugyanis megvesz­tegetnie egy kitűnő angol bankjegynyomdászt, aki vállalkozott arra, hogy megfelelő mennyi­ségben Harangok rendelkezésére bocsát oortu- gál bankjegyeket. A bankjegyek birtokában azután elhatározták, hogy csalási manőverük számára a jélismert Waterl ow-bauk :at fog­ják fölhasználni. A bankjegyeik birtokában Maraagék a portu­gál hatóságok állitólagos jóváhagyásával ban­kot alapítottak: és ennék & banknak igen nagy jövőt jósoltak. Beczássy Judit! regéaye; TEREBÉLYES HAGY FA p Kapható a Prágai Magyar Hírlap koayvosz- B tályánái. Prága LE Paaska I2e Hí. Ars szép I diszkötésben Kí 31.20, Portó Ke 3«— Etéa- I vetné! Kő 5.“­A VILÁG LEGNAGYOBB HAJÓJA (Cimard Une) ÉPÍTÉS ALATT I A I | SALVATOR 1 I FORRÁS I kétszáz rendülő eseti el a baire során. Az elesettek között több vezér vám. A búr mai aendülők valóságos királyi palotává építették át a fellegvárat, ahol ebódlőcsavóitokat és fogadőterrne is ópitottek annak a zendülő vezérnek a számá­ra, akit Burma királyává akartak kikiáltani London, január 2. Egy angol löv^észzászlóalj heves harcok után elfoglalta é« felgyújtotta a burniaá zendü- lók Mhadisrállásiát, íz alantaunyi. dombon, az őserdő közepén Spült fellegvárral, amelyet a aendülők beve­hetetlennek tartottak. Egyes hírek szerint ti- senegy, más hirek szerint

Next

/
Thumbnails
Contents