Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-04 / 3. (2520.) szám

IMI Jaatnár 4, rmánxf*

A TENGER TITKACITZ:

A XIX. század huváröltőnye

hatvanméteres mélység elérését teszi tehetővé

Félmázsányi súllyal megférhetve száll alá a búvár a mélységbe Hogyan préselik a levegői a búvárhoz? (5)

A búvárkodás problémájának megoldása nem olyan egyszerű dolog, minit aot a primitív gondolkodás elképzelte. A mélységgel arányosan növekvő külső nyomás már egy méternyi mélységben ás zavarólag bat a szervezetre, egy szávai nem elegendő, ha a búvárt egyszerűen v izmentee öltözetben vist álé bocsátjuk és csővel kapcsolatba bonzuk a fcüíeő levegővel. Nem is haladt előre a búvárkodás addig, amíg rá. nem jöttek, hogy a vás alá merült búvárnak felülről levegőt pumpáljanak és igy a buváröltözék belsejében levő nyomást, tehát a búvár tüdejében levő nyomást is alkalmazzák a búvár testére nehezedő viznyomás- hcs. Ilyen mádon ki lehetett küszöbölni a kártékony nyomási különbséget és lehetővé lehetett tenni a nagyobb mélységibe való merülést és a rts alatt levő hosszabb tartózkodást.

Hogy mozog a búvár?

A buváröuWieetnek pumpált levegővel való ellátása német gondolat, aminthogy a modern búvárkodás kifejlesztésében a legnagyobb érdeme a német technikának van. 1797-ben egy Kiinger aevü mérnök kísérletemet* elsőizben eoen elv ■lapján és kísérleteinek eredményéből jött létre a eéső modern búvárfelszerelés. Lényeges alkotó- téscBS a levegő- és viamenrtes. gumianyagból készült buvánöteöny, amely egy darabból áll és csak a nyakon, meg a karok végén van nyílása. Az igen nagy nyakú yitáson keresztül búvik a búvár aa öltözékbe. A kamyilást különleges karkötők lég- és vrámenteeen zárják a csukló körül. A nysknyi'lásra ©lőseör súlyos ércből való vállgyftrü ikerül, amelyet csavarok sBoriitanak a ruhához és gumicsíkok légmentesen tapasztanak ez öltönyhöz,

• gyűrűire aztán szintén légmentesen csavarják ra « sisakot, ezt aat ablakocskákkal ellátott nagy rézgolyóit, fsnelyben a búvár kényelmesen forgathatja fejéi. A búvár lábain vastag ólom és vas- talpakkal ellátott cipőt visel amely mintegy negyedmézaét nyom. A véllgyürüre két tizenkét kilogrammos súlyt akasztanak, az egyik a mellre, a másik a hátra lég. ezek a súlyos cipőkkel együtt arra valók, hogy a feHbajtó erőnek ellenálljanak, mert hiszen amint felülről levegőt préselnek a buváröltönybe, a (felhajtó erő a sulyok nélkül a búvárt újból a felesinre hozná. Osak ez a túlsúly teszi lehetővé, hogy a búvár a fenékre jusson, ott járhasson és munkáját elvégezhesse. A megterhelés ée a sulyok helyes megosztása nélkül a búvár semmit sem tehetne. A tengerfenéken nem volna lényeges súlya és el sem tudna mozdulni arról a helyről, ahová ‘leeresztették. Ha a búvár a vízben ledobná meflsulyát, akkor nem tudna előremenni. A háti súly a testet hátrahuzaa és amikor egyik Iáhát felemén, a test méginkább hátradől. Ez arra kérnysraoritené a búvárt, hogy felemelt lábát a test megtámasztására hátraitegye, tehát egy lépést tegyen hátrafelé. Hogy ha ezen a háti súly eldobásával afleama most már segíteni, úgy hogy osak a súlyos cipők volnának rajta, akkor egyáltalán nem tudna elmozdulni helyéről, mert a kinyújtott lábban levő súly nem elegendő ahhoz, hogy a ‘levegővel megtöltött öltöny felhajtó törekvését idejében kiegyensúlyozza. A súlyos cipők éppen még 'lehetővé tennék, hogy a fenéken maradjon, de a testsúlyok nélkül nem tudna mozogni, mert a járáehoe-koléshe® bizonyos nehézség szükséges. A földön sem tudnánk járni, ‘ha nem • volnánk alávetve a nehézségi erőnek. A súlyt, amelyet a földön a nehézségi erő ad nekünk, a vízben a felhajtó erő megszünteti. A búvárkodásnál tehát nemcsak a levegővel telitett burváröltöny felhajtó hatását kell kiküszöbölni, hanem megfelelő megterheléssel bizonyos túlsúlyt kell biztosítani, hogy mintegy a földdel azonos járási viszonyok jöjjenek létre a tenger fenekén is. Ezért kellenek a nagy sulyok, mert bármennyire para- 1 'doxmak hangzik, csupán ezek teszik lehetővé, hogy 1

• búvár (könnyen járjon a fenéken. i

a külvilággal azonban csupán nehezebb miuaikák- nál szükséges, amelyek szükségessé teszik az állandó kontaktust a búvár és a külvilág között. mint azt az S. 4. amerikai hu1 várhajó katasztrófája alkalmával olvashattuk.

A légszivattyú

A préselt levegőt forgtattyus szivattyú szolgáltatja, amelyet két ember kezel. A levegő először szűrőn hetol ét, amely a velősödért por- és viz- réezeoskéktől megtisztítja, azután egy nyomást mérő manométeren, majd egy a levegő tömegét mérő eszközön halad át, amely minden pillanatban megmutatja, hány liter levegőt préseltek a búvárnak, végül azután a hosszú légosövön keresztül a búvár sisakjába jut. A cső a sisak hátsó felén kapcsolódik e a kapcsolóból több Lapos cöo tornácéba nyomul ©lőre, hogy a levegőt lehetőleg minél közelebb vigye a búvár orrához. A felesleges levegő a sisak oldalán alkalmazott kibocsátó

szellőztetőh a vízibe Jut. A irzellfetertő úgy van

megszerkesztve, hogy csak akkor nyílik, amikor a búvár öltözékében a nyomás kissé meghaladja a külső nyomást és ismét 'bezáródik, ha a külső nyomás a belsővel egalizálódiilk. Ilyen módion érik el, hogy a buváröltözékbeo a légnyomás mélyre ne csökkenjen.'

Eletveszedelem!

Azonban a búvárnak nemcsak elegendő levegőre, hanem állandóan friss levegőre is szüksége van. Az előfeltétel ehhez, eltekintve a pontosan működő légszivattyútól, hogy a légcső lehetőleg szabódon függjön a vízben és ne tapadjon semmihez sem. Ha ez előfordul — és könnyen megtörténhetik különösen hajóronosok kutatásénál — a búvár elveszett, mert még az a lehetősége sáncé meg, hogy az össze* sulyok tedobásávol gyorsan a felszínre kerüljön. Ez különben is, mint majd látni fogjuk, nagyon veszélyes vállalkozás és életveszedelean esetén oeak mint rfjp5 HSiwiliáM lehet felhasználni

Negyven és hatván méter közőtt

Ecd az egyszerű buváröftőBéket as angol cérna ailapján röviden rimphaodaruek nevezik. A efcap- fcanderbe bujt búvár minden nehézség néBotW

szállhat le negyven méteres mélységibe, ahol kei tő gyakorlat után két-hórom órán keresztül dolgozhat. A legnagyobb mélység, amelyet ákaphander- be öltözött búvár elért é* amelyben, még komoly munkát produkálhatott, 65 méter. Angol tengerészeti búvárok olykor-olykor végrehajtották ezt a teljesítményt. HaLdrne oxfordi fiziológus k4- eérletebem két búvár 72 méter mélységbe is testűé üt, de itt már nem tudtak dolgozni. A ©kap- hander teljeeditőképeseégeit elsősorban a Lég- szivattyú határozna u.eg. Ha a levegő hiányában a búvár-öltözékben a kíiilélekzett levegő következtében felhalmozódik a szénsav, a magas nyomás mellett, amely ailatit a jelentős mélységben a beezívattyuzott levegő áll, a búvár rosszul les®, elájul. Ha a légszivattyú telje* tökéletességgel működik is, a ekaphanderes búvár nem szállhat sokkol mélyebbre annál a határnál, amelyen idáig elértek, ment a iélefczéshez szükséges oxigén mérgezőéin hait, amint kilenc atmoezféránál nagyobb nyomás alá kerül. Ennek elleniére sikerült újabban az alámerülósj határt jentékenyen fokozná, még pedig oly módon, ‘hogy a búvár kilencven méteres mélységben is dolgozhatdk. Ha nem keli munkát végeznie, a levegő oxigéntartalmának megfelelő adagolásé vad azt is el lehet érni, hogy a búvár néhány percet 140 métere* mélységiben el- töltsön. De a hatvau méternél nagyobb mélységben a ekephamder-primeipum már nem kielégítő, ehhez mór cső nélküli buváröliözék ezükBéges, amely századunk találmánya.

Ski-riport a fehér hegyekből

Irta: SZOMBATHY VIKTOR

A viznyomás s a belső nyomás kiegyenlítése

As öltöny és a eieafk zárt tartályt alkot, amelybe a búvár lég- és vízmentesen vain bezárva, mint az olajos hal a bádogdobozban. Külső levegőt kell tehát kapnia, küllőmben megfulladna. Amint láttuk, nem elegendő, ha egyszerűen csővel van kapcsolatban a külső légkörrel, mert a n y<xm áaküLömbségből súlyos szervi zavarok államaik elő. Tehát préselt levegőre van szüksége, amelyet állandóan az öltönybe kell juttatni ős arról is gondoskodni kell, 'hogy az elhasznált levegő elhagyja a buváröltönyt. Légszivattyúval juttatnak m öltönybe préselt levegőt, még - pedig olyan mértékben, hogy a buváröltönyben uralkodó légnyomás valamivel mindig magasabb legyen, mint a mélységben a test felületére ható viznyomás. A mélységet csomókkal ellátott mérőfonal utján állapítják meg, amelyet a búvár magával visz. Ezzel a búvár jelt is ad a felvonásra, amikor munkáját befejezte. Ma mér azonban, a külvilággal való érintkezésre a búvár kis m ibrof orrul has//, nál, nntaly a sisakban o szájjal szemben van aílkal jmazva, miig a hallók a fülőkkel szemben vannak W7helyezve a rtieak belső falán. Az ilyén kapceofed

Gömörmegye, január.

A vicinális vasút letesz a nagy hegyek alatt. Fáradtan lohol a végállomás felé, néhány kiváncsi utánunk néz még az ablakiból, aztán visszahúzódik a melegre.

Csirpós, reggeli hideg van. Szélcsönd. A félhomály csak az imént takarodott el a mezők haváról és a hegyek sipkájáról « az egóez tájékon csupán két szim uralkodik, a fehér meg a szürke. Ez a kiét szín egymá-síba folyik, világosodik, mélyül, tónusokat és kontrasztokat ad: az egész Mindenség kikeverhető most e két színből.

Egyelőre gyalog megyünk. Váltunkon a két skideszka, hátunkon a hátizsák, cipőnk régek közé sülilyed, ballagunk. Milyen más ez a hegyalja nyáron, színesebb, tarkább, ismerjük minden bokrát, hajlatát. Most elveszítette külön egyéniségét a terep minden része s egybe folyik mező, szántó, domboldal, kunyhó, csak a szénaszáritó ágasok nyúlnak üresen, kiálló fogakkal a levegőibe.

Az első tanyánál deszkát kötünk, átevic- béliünk egy csörgedező kis forráson, amit a tél ereje sem tud elhallgatta.tni s nekivágunk a hegynek.

Csúszik nagyon ez a szerszám, látszik, hogy egész nyáron pihent s most nincs maradása. Többet csúszik hátra, mint előre, nagyon meg van kenve viasszal valahogy. Meredek hegynek vágtunk neki, bokrok, zsomibékok között a piuha, fritsjs, mély hóban. Műnyelven mondva, a hó még nem ideális és Davosban jobb lehet, de nekünk finom ez igy is ée osak taszigáljjuk magunkat föl a hegynek. Immáron ingujjban, minden kábáit, szvetjer * hátizsákba került már. Ha a napocska sütne, az inget is betérnénk a zsákba, igy egészséges.

Hát csak megyünk.

Gyönyörű az erdő télen. Nesztelen és csöndes. Egy ág nem rezdül, lomb most nem susog, szél nem fuj, megdöbbent ez az abszolút, mérhetetlen, végtelen csönd, föneé- gee nyugalom. Egér ke sem futkos, eltűntek a nyírlak, özek, rókák, csak apró lábaik nyoma látszik a hóban, a fák között, Hol lehetnek most?

A köd olykor rászáll a hegyek tetejére, ellep mindent, alig látunk tiz lépésre s keresni kell az utat a az előttem járó nyomait. Másik percben hirtelen kitisztul, kék ég villan élő a Füstszerű ködfellegek mögül s messzimesszi csúcsokat, hegyeket pillantunk meg.

Küzkiöd'ünk, izzadunk egyre följebb, meredek a hegy, meleg van szörnyű módon.

Végre fent vagyunk a platón., ősszel itt szedtük a szelíd erikát, most hó borítja a füvet, az erika-bokrot, a húsz méter magas trigono.méter-torony is havasan meredez az égnek, csúszós, letört lépcsőfokaival.

Egy villanásra feltűnik a Tátra eziüstcsip- kéis panorámája. Aztán újból ránk hull a köd.

A forrásnál megállunk, ebéd. Fázósan okijuk le a deszkákat, szeljük a. kenyeret hideg kézzel és harapjuk az almát ll

Apró cinege ugrás ágról ágra, lead a morzsát, didereg. Próbálom lekapni a fotogra- fáló-masinával, egymás előtt és mögött ugrálunk, ő a faágon menekül, én taposom utána a havat bakkecskemódra, végre is ő az ügyesebb, elrepül egy szomszédos fenyőre s onnan pislog vissza a társaságra.

így állami azonban, hideg van. Fázik a lábunk, kezünk, jóval feljebb vagyunk ezer méteren. Milyen más most a hegyek alakja, kontúrja, mint nyáron. Üdvözöljük a nyári ismerősöket, téli mezükben.

Siklunk lefelé. Először lankás, szelíd a lejtő, apró bokrok között s fák alatt, aminek ágairól nyakunkba hull a vastag hó.

Aztán sebesebben mindegyre. A fordulónál egyikünk elvágódik s kalimpál hosszú deszkáival. Sorra el vágódunk. Cikk-cakkban sodródunk lefelé, álnok kövek, farönkök, vakondtúrások állják utunkat s amilyen szép élvezet a lesiklás, olyan rut és kényelmetlen, mikor lábat, botot, deszkát kezet, kesztyűt külön kell kiválogatni a hóból. Derűs nézni, amint a barátom elesik, viszont kellemetlen hallani barátom kárörvendő nevetését, mikor ő már kint van a hóból és Telemarkot csinál, mig jómagam egy égő csipkebokor tövében tűnődöm, hogy oldalt, hason, vagy hátoníekve lesz-e kedvezőbb a kiegyenesedési manőver? S akkor sem szabad elbizakodni, ha már ismét talpon érzed magad, mert megeshetik, hogy a következő lépésnél ugyanoda vissza- pottyansz s ismét keresheted lábaidat, botjaidat, kesztyűidet, amik nedvesek s lassan érzed, hogy a nyakadon át egy hórögöcske halkan csúszik s olvad a hátadon lefelé...

De igy jó ez. Csak minél több strapa, hogy holnap az izomláztól mozdulni se birj. Meredek lejtő jön most, fák között. Leülünk a deszkára s úgy próbálunk csúszni. Egyikünk kétszer is nekimegy egy kőnek. Tompán jajgat. Aztán hajrá, előre megint. Bokrok, buk- kanók, keresztutak, szakadékok, zsombékok s egy mérges kutya a közeli tanyáról.

Egy szelíd domboldalt is alaposan felszántunk a deszkákkal. Telemark, ugró-próba, stemm-bógni. Egy valaki ötünk közül rendszerint a hóban nyújtózkodik mindig, leszáll az alkony. Köd, alkony, csendesség. Felszántottuk a hegyet s mint aki jól végezte a munkát, botorkálunk lefelé. Egyre kevesebbet látunk az útból. Szántás jön és roppant rögek. Késő este van. Elvesztjük egymást szem elől, csak a köd visszhangoztatju botjaink csattogását.

Nagyon fáradtak vagyunk. Havasak, esőt- ■ lek, de jókedvüek. ■

A ködben most felcsillan, egészen közel, < egy apró vasútállomás ablakának fénye.

Forró teát s egy széket, amin ülni lehet... *

Turanclot Bar ;

Prága I., Na Másika 3. *

Magyarok találkozóhelye. 1 j

Magyar kiszolgálás. Eredeti magyar és t külföldi borok. ___‘ .t

Miért szaporodnak Angliában a válások?

London, január ©teje.

Mindenütt a Viliágon egyre szaporodnak a válások. Ez a jelenség különösem feltűnő Angliában, 8 éppen ezért elhatározták, hogy az ökokat — amennyire lehetséges — kiderítik. Harminc esztendővel ezelőtt a londoni bíróság elé mindössze 500—600 válópör került. 1914 ben ez a szám már 1400-ra szökött fel. 1930-ban minden volószinüeég szerint 5000 válási ügy került a bíróság elé eldöntésre. A szaporodás teliét igen erős tempójú.

A közreható okok közül a következőket sikerűit kétségtelenül megállapítani:

L A legutóbbi válási törvény TeszáÜttotita a válási pereik költségeit s igy tehetővé tettei, hogy a szegény emberek is válőport indlitsamiaík. A szegény emberek bőségesen élnek ezzel a jogukkal.

2. Az 1923-ilki válási törvény módot ad az asszonyoknak arra, hogy ők is válópőrt indi ihassanak a férfiak ellen ugyanazon az alapon, amilyen alapon azelőtt csak a férfink inídtthaittak ellenük válópőrt. A nőnek ugyanis addig nem volt joga, hogy a férfi hűtlensége címén a házasság felbontását kérhesse. Ilyen joguk csal: a férfiaknak vodt. Ma már a nők is egyrentósre indítanak válópőrt azon a címen, hogy a férjük hűtlenséget követett el velük szemben. Minthogy pedig a férfiak általában sokkal több házasságtörést, követnek el, miint a nők, az ezen a cimen megindított válő- pörök száma igen megszaporodott.

3. Az említett törvény megtiltotta az újságoknak, hogy a válóperek tárgyalásáról tudósítást közöljenek. Csak azt engedte meg. hogy a bíró „összegező beszédét'4 közöljék. A bírák egyhangú véleménye szerint ez a „tiltott közlés" valósággal buzditólag hatott azokra, akik addig a nyilvánosságtól való félelmükben nem mertek válópert indítani. Minthogy tudják, hogy a botrányos és borsos részletek neon kerülhetnek többé nyilvánosságira, bátran a bíróság elő mernek lépni a szeny- nyesüíkkel. Amikor a bírák ezt észrevették, elhatározták, hogy megkerülik a törvényt azzal, hogy az „összegező beszédbe" beveszik a per egész anyagát.

4. Megdöbbentőnek tartják a biráfc, hogy sok olyan válóper van, amelyben a férfiak nem is védekeznek a hűtlenség vádja ellen. Napirenden van, hogy egyszerűen bemutatják egy szállodának a bejelentési lapját, amelyen a férj neve mellett egy idegen nő neve szerepel. Ezzel bizonyítják., hogy ott töltötték oz éjszakát. Az ilyen bejelentőlapok alapján egy-kettőre kimondja a bíróság a válást.

Pontos statisztikáit készítettek arrőt te, hogy milyen korban indítják leginkább a válópereket? Kitűnt, hogy úgy a férfiak, mind a nők jobbára a 35 és 40 között vannak, amikor arra a meggyőződésre jutottak, hogy az egymás melll&tt való élés lehetetlenné vált.

Megállapították azt te, hogy a házasság legkritikusabb esztendeje a tizedik esztendő, nem pedig a nyolcadik, mint ahogy azt eddig hitték— Gyöngén sikerűit a kassal Szilveszter-esi

Kassai szerkesztőségünk jelenti: Az Idei Szilveszter-est Kassán még az előző esztendők gyöngébb eredményeinél is jóval csöndesebben folyt Je. A kávéházak és éttermek nagy része még a rendes szombatesti forgalmat eem érte el, ugyhogy a fogyasztás mindenütt minimálta volt. Osupán a mozik, az egyik főuccai kávéház és a varieté teltek meg közönséggel, amely as uccák éjszakai képét is mozgalmassá tette. As idei szilveszterezök nagy része részint otthon, részint a különböző -egyesületek Szilveszter-estéin. vett részt, ami. lényegesen olcsóbb mulatságnak bizonyult a kávéházi és éttermi szórakozásnál. A súlyos gazdasági válság tehát as idei Szilveszterre is rányomta bélyegét, amely bizony nagyon szegénye* volt minden tekio- 1 tetben.

t

8