Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-29 / 23. (2540.) szám

Szlovenszkó a gyorsvonatablakából Leroy-Bouilleau útleírásai készültek így, amikor még akadtak Európában is fölfedezésre, ismertetésre váró országok, külön világok, me­lyektől csak homályos elképzelései voltak nyu­gatnak, mint a végtelen szarmata puszta és annak rejtélyes és misztikus népe, az orosz. Az utleiró végigszágUiklott a gyorsvonattal óriási területeket és megfigyeléseit, impresszióit kö­tetbe csapta össze. Mindent röptében' látott, a legtöbb dologról csak hallomás utján szerzett tudomást és igy, amit megirt, változatos és színes olvasmány volt, de a valóságnak csak homályos tükre. Oroszországról Írott munkájá­ban mondja ez a szellemes francia iró, hogy amikor az esti órákban a gyorsvonat kocsijá­ban elaludt és másnap reggel fölébredve, elő­ször pillantott ki az ablakon, ugyanaz a ép tárult eléje, ugyanazon állomási épület, végte­len síkság és a távolban nyomorúságos fa.u kontúrjai. Pedig a vonat ezer kilométernél na­gyobb távolságot futott be tizennégy óra alatt. így röptében végig Szlovenszkón két nap alatt, látni csallóközi falvakat, liptói hegyeket, götnöri lankát, hemád völgyi tájképet, sehol meg nem állani, csak vágtatni tovább, beszél­getésekből meríteni az impressziókat és gy> :s- vonat ablakából szedni föl a rég látott e:lovon­sz kői tájak téli színeit. A Fehérkárpátok gerince hatalmas választó, nyugatra a történelmi országok, keletre 3zb- venszkó, csak a két végen van kapcsolat, a miavai süllyedésen Brünn és Pozsony között és messze fönn északon, a jablunkai hágón át. Messze esik a két föld a természet elrendelésé­ből, a technikai kapcsolatok tekintetében, de lélekben is. Csehország „aranyvesszején“, az Elba széles völgyén alig csillámiik hó, fekete a táj és nincs rajta hófehér szűzi takaró. De ahogy leszállasz a hágón és a Kisuca völgyébe érsz, félméteres hóréteg borul puhán az anya- földre. Meteorológusok úgy mondják, hogy nyugatra az atlantikus klimavidék, keleten a nagy orosz sikság kiimaterülete szabja meg az idő alakulását. De minden más a természet el­rendeléséből. mások a hegyek formái, a völ­gyek alakulása, más még a madarak húzása is, amely a Fehérkárpátok két oldalán kétfelé irá­nyul: délnyugatnak é6 délkeletnek. És más a lélek, amely megmaradt szlovenszkó inak, mint ahogy a legtökéletesebb technikai kapcsolatok ellenére is öt évtized alatt nem változott biro­dalmivá a németül beszélő elzászinak a Lelke sem. hanem megmaradt a maga speciális deter­minál tságában. Az első, ami szembetűnik, bejárod a vonatot é* tátong az ürességtől. A harmadikosztályu kocsikban féipadokon nyúlhatnak el az embe­rek. Kralovánban szembejön egy személyvonat, tiz kocsi és nem lehet több utasa húsznál. De nem más a helyzet a történelmi országokban sem, Morvában láttam egy befutó személyvo­natot, négy utasa volt. A húszszázalékos j,ri- faemelés megbénította a személyforgalmat, az utasok legnagyobb része évi bérletes, vasutas, vagy egyéb szabadjegyes. Luxusutazás nincs, csak egzisztenciálisan fontos ügyben indulnak útra az emberek. S a gazdasági válság szörnyű kiimérája ne­hezedik a vaspályákra is. Alig látsz megrakott tehervonatot. Egy vasutas meséli, hogy a Kas­sa—Sátoraljaújhely közti vonal egyik állomá­sán, ahol az elmúlt évben egy napon százhúsz tehertengely szaladt át, ma nem gördül tova negyven tengelynél több. Pedig ez fővonal, a Ruszinszkót Szlovenszkóval egybekötő főtitőér. A vasutak személyzetét alaposan redukálták már, de most — mint hírlik — újabb létszám- csökkentés következik be és az eddig is túlsá­gosan megterhelt alkalmazottakra újabb mun­katöbblet háramlik. A vasúton, postán és egyéb állami intézményekben nem tud elhelyezkedni Szlovenszkó ifjú nemzedéke. Ha uj munkaerőre van szükség, az a Kárpátokon túlról kerül. Egy nagyobb helységre mutat utitársunk, amely mellett vonatunk elsuhan, minden vasutas, postás cseh és csehek az erdőhivatal összes alkalmazottai is. Csinos kolónia épült a község keleti felében, üzletek és nacry csehországi vál­lalatok fiókjai, az élet pezsgő a kolónián, a falu dermedt csöndben várja a tavaszt. „Előbb az együttműködés, azután a regionális intézet!” 1 szlovák nemzeti párt orgánma, a Národaie Koviny nemcsak gazdasági, hanem politikai kooperációt is sürget — Külön statisztikai hivatalt Sziovenszkának 1 Prága, január 28. A Národnie No-viny mai száma „Előbb az együttműködés — aztán a regionális intézet44 címen visszatér a szlovenszkói együttműködés tervére s üdvözli a parlamenti élet fölélénkülését, mert ettől várja, hogy a sajtó által hetek óta oly lendülettel propagált eszme a poli­tikusok prágai együttlcte alatt végre a megvalósulás stádiumába kerüljön. Az összes lapok két hónap óta húzogatják a mézes madzagot a közvélemény szája előtt — írja többek között érdekes cikké­ben Rázus lapja — lássuk régre, mit tud­nak fölmutatni most már a politikusok! A szlovákok politikai együttműködése múl­hatatlanul szükséges s ezért nem szabad semmiféle akadályon, igy politikai aka­dályokon sem hajótörést szenvednie. Ami­kor például a Slovák-han Sivák progra­mot ajánlott a remélt kollaboráció számá­ra, ez a tervezet azért, mert politikai jel­legű pontokat is tartalmaz, nem szolgálhat senki számára ürügyül arra, hogy azt mondhassa: íme, a szlovák néppárttal nem lehet együtthaladni, mert nemcsak gazdasági kérdésekre szorítkozik^ hanem — politizál is. Eleve kikötni azt, hogy a szlovák együttműködésre a politizálás ár­nyékának som szabad esnie, tisztára ab­szurdum. Elvégre politikusok kollaborá- eiója lesz s a politikusokat igazán nem le­het eltütani attól, hogy politikával foglal­kozzanak. Ha Sivák politizál, az agrárpárti és szocialista képviselők is előállhatnak politikai követelésekkel^ arra való azután a kollaboráció plénuma, hogy ezekből a javaslatokból kiküszöbölje azokat a ponto­kat, amelyekre nézve ki van zárva a meg­egyezés reménye. De egyik-másik terv miatt az egész együttműködés elejtésére gondolni, — ilyesmire csak az képes, aki­nek sohsem volt őszintén szívügye az együttműködés és az abból származó elő­nyök. Midőn Hodza a regionális intézetre vonatkozó javaslatával föllépett, mi azt, mint jó ügyet, üdvözöltük, de fontosságát sohsem becsültük túl a tervezett együtt­működés fontosságának rovására. Nem is vártuk, hogy ezt az intézetet nagyobb mértékben fogják szorgalmazni, mini ma­gát a kooperációt. És mégis, látni a sajtó­cikkekből, a kooperáció kérdése meglehe­tősen a háttérbe szorult (s&t a Lidové No- viny szerint félig el is van temetve), a re­gionális intézetről ellenben még mindig írnak. Mi azt mondjuk: vigyázat, nem sza­bad letérnünk a cé! felé vezető egyenes útról. Előbb létre kell jönnie az cgyüttmü- ködésueik, mert ©nélkül a regionális inté­zet nem menthet meg bennünket. Ha a szlovenszkói képviselők kooperációja ki tudja harcolni Szlovenszkó számára a kü­lönálló statisztikai intézetet, már ezzel az egy tényével is olyan lehetőségei biztosit Párás, január 28. Az olasz-francia határ- j ról, a hófedte Alpok vidékéről újabb lavina- szcroncsétlenség hire érkezett. Szombaton | egy század alpesi vadász utrakelt Baxde- necheből, hogy sigyakorlatok^t tartson az Alpokban. A katonák hóviharba kerültek, eltévedtek, akaratlanul is átlépték a francia határt és nagynebezen elérték a Planay felett lévő turistám enházat. A hóvihar hallatlan erővel tombolt s áthatolhatatlan fallal vette körül a turistá­mé nházhan meghúzódó olasz katonákat, akiket teljesen elvágott a külvilágtól. Szombat óta sem a francia, sem az olasz ha­tóságok nem kaptak jelentést a luristaház- ban rekedt alpesi vadászokról. Kedden reggel Bardenecheböl olasz mén- tő-különitmény vágott neki az Alpoknak, hogy felkutassa az eltűnt századot. Az ex­pedíció azonban nem jutott messzire, Szlovenszkó gazdasági haladása, illetve a történelmi tartományokkal egy színvonal­ra való etneléso tekintetében, hogy ennek jelentősége félig fölér a regionális intézet jelentőségével. Ilyen nézőszögből kell te­kinteni a dolgokat s nem szabad megen­gedni, hogy ,,politikai akadályok44 álcám© alatt elsikkasszák a szlovák együttműkö­dés gondolatát és helyette egyedül a re* gionális intézet szurrogátumát adják. Re­méljük — fejeli be cikkét a Národnie Kö­nny — hogy a dolgok ebben az irányban fognak kikristályosodni az összes szloven­szkói képviselőknél is, akik most újból összejöttek Prágában, hogy ott politikát csináljanak és pedig — szlovenszkói po­litikát alig hogy átvergődött az alpesi szoroson, kétezer méter magasságban egy lavina út­jába került. A több méter magas hólavina elsodorta az expedíció parancsnokát, egy kapitányt és 1B katonáját. Ezeknek a sor­sa megpecsételődött, valamennyien a hó- lavina takarója alatt lehelték ki a lelkű­ket. Az u'jabb szerenegéttenség hírére a francia hatóságók is riadót fújtak, két mén tó’expedí­ciót szerveztek és Modanéból elindították őket a szerencsétlenül járt olasz katonák megkeresésére. Bardenohéiből érkezett leg­utóbbi táviratunk arról számol be, hogy a turistamenházban rekedt vadászszázad tegnap az esti órákban minden képzeletet felülmúló megpróbáltatások és viszontag­ságok után hazaérkezett. A vadászszázadnaik nincsen vesztesége, el­lenben a mén tő expedíció tizennégy tagja el­pusztult és a többinek a sorsa még isme­retiem. Olasz alpesi vadászszázad négynapos emberieletíi küzdelme hóviharral és lavinával Ismerős kereskedő hajlik a támlás asztalká­ra és apró számokat jegyez. A műit év óta mindketten deklasszálódtunk. Akkor még gvorsvonati étkezőben, vagy másodosztályú fülkében kerültünk egymás mellé, most megfé­rünk a fapadon is. Akkor a mi emberünk ilyen kis számokkal nem foglalkozott, most meg azt jegyezgeti. hogy útiköltség 145 korona^ egy pár virsli két korona 80 fillér, egy pohár sör... Kényszertakarékosság ez, amelyben nincs gaz­dasági érték, mert nem termékeny és egysze­rűen a nincs kényszerűségéből születik. A beszédtéma csupán a gazdasági válság kö­rül mozog. A munkanélküliség napról-napra növekszik és következményei beláthatatlanok. Ma még dolgozik egy-két üzem, de vannak iparágak, amelyekben a produkció minden Le­hetősége megszűnt. Egy, keletszlovenszkói fa- termelö, akinek még tavaly kilátásos volt az üzeme, a magyar piac elvesztésével kétségbe­ejtő helyzetbe került és most azt mondja, hogy ha hét-három hónapon belül nem jön sogiteég, beszünteti üzemét és elbocsátja összes alkal­mazottait. A faipar, Szlovenszkó nemzetgazda­ságának ez a legfőbb konkurrense. ma teij 'sen a tönk szélére került. A nagy válságban már csak egy-két ipari tizem tartja a derekát. Az egyik nagy állomáson azt látjuk, hogy négy vagon sört indítanak útnak és ez mindennap igy történik. Az italméréssel foglalkozók mond­ják, hogy a gazdasági válság növekvésével kapcsolatban Szlovenszkón a szeszfogyasztás mértéke is növekszik. Az emberek már gondol­kodni sem akarnak és kétségbeejtő gondjaikat mámorba fojtják. Persze, a gyorsvonat utasai között riasztóbb- nál-riasztóbb válsághírek kelnek szárnyra. Ma már a legegyszerűbb ember is úgy dobálózik a gazdasági fogalmakkal, mint a képzett nemzet- gazdász. Órákon át egyebekről sem esik szó. mint az orosz dumpingról. A fakereskedő azt meséli, hogy a szlovenszkói és nvszinszkói fa­ipar véglegesen elvesztette a magyar piacot, amelyet az orosz fatermelés szerez meg magá­nak. A német piacon a lengyel fa miatt már régóta n-inös mit keresnie, a faipar halálra van Ítélve. Politizálnak is a gyorsvonat ablaka mellett, hiszen a bőrükön érzik a politika fontosságát. Hodzsa regionális intézményén keserűen moso­lyognak a harmadosztály utasai, szlovákok, magyarok, németek. A bírálat egy-kettőre, ké­szen van. Valaki ahhoz az onerához hasonlítja ezt a tervet, amelyben a fuldokló gróf kétség- beesetten vergődik a hullámok között és . kó­rus különböző variációkban üvölti, mentsük meg őt, mentsük meg őt! Valami elvont, lég­üres térben mozgó koncepciónak ítélik meg Hodzsa kezdeményezését és úgy vélik az em­berek, hogy nem elméleti megállapításokra, statisztikai anyaggyűjtésre van most szükség, liánom gyors és cselekvő segítségre, amely a tél szörnyű nyomorúságát némiképpen enyhiteni tudja. Borzasztó fájdalmakat és szenvedéseket ta­kar be a batvancentimétoTes hólepel s a fájda­lom jégkérgét nem tudja megszakítani a. re­ménykedés sugara. v ’ Mas számunk na ercrai ZjVA % X évf. 23. (2540) szám « Csütörtök * 193) január 29-AxPÍVARHIKMl) Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A j1 • •L- pllpnzphi nártnh Sxerkesztöség; Prágai!. Panské ulice 12. évre 76. havonta 26 Kd; külföldre évente 450, ** SZlOVeflbZKQl SS rUSZinSZKUl ZLienZeKl ParlOK II. emelet - Telefon 30311 - Kiadóhivatal? félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 Kt Főttet tesz iS- politikai napilapja fp/p/fi. y2pr0p^í6- í*r*9® ““ P«"*ká u,ic* 1,1 emelet fl képes melléklettel havonKénl 2.50 KC-val több lOttetKettlO. ~ r r felelői* ^zetkettlO* Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Ki. vasárnap 2. -Kd DZURAftW LÁSZLÓ FORŐACFj (5EZA 8ÖRQÖNVCIM: HÍRLAP. PRHHft

Next

/
Thumbnails
Contents