Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-29 / 23. (2540.) szám

2 ^MGM-AWAar-H I RLAP 1931 január 29, csütBrtÖk. wnm&mmxw Az olaszok befejezték Libia megszállását Olasz lobogó leng a kufrai oázisok föSStf 24 nap alatt 809 kilométer — 100 halott Ráma, január 28. Az olasz gyarmati csa­patok jól sikerült katonai operáció után bir­tokba vették Az üj csehszlovák reálgimnázium építése és i városi iskolaorvos ntepálasitisa foglalkoztatta kissé város képvisafi- testietének iiSését Lukács úr.*t választatták mag az fislakos pártok letöltiével szemben m igen fontos kufrai oázisokat. A katonai aíkcíó 24 napot vett igénybe s a csapatok 800 kilométernyire nyomultak előre. Et Tagban. Kufra közelében kitűzték az olasz lobogót. Fezzan meghódításával ilyenformán véget ért a líbiai terület Összességének birtokba­vételi programja. A terület megszállásával kapcsolatos összecsapások során az ellenség 100 halottat és számos foglyot, valamint hadianyagot vesztett. A olasz csa­patok vesztesége mindössze 2 tiszt, 2 benn­szülött katona és 16 sebesült. A szovjet kisajátítja a parasztbirKMat Misfél milliárd a liisbsrtoMok teljes koHeStflvizáláfá^a Jíoszkva, január 28. Sztálin és Molotov alá írásával újabb rendelet jelent meg a pa­rasztibirtokok kisajátítása ügyében. A ren­delet halálos ítélettel föl érő megsemmisítő csapást jelent a földműves parasztság részére. A. szovjetkormány a rendelet értelmében másfél milliárd rubelt bocsát a helyi szovjet- hatóságok rendelkezésére, hogy ezzel az összeggel most már az Összes kisbiríokokat szerezzék meg, ■ hogy a kollektivizálás teljes legyen. A pénzt természetesen nem a parasztok kapják, hanem azt a célt szolgálja, hogy a már meglévő kollektív mezőgazdaságot tech­nikailag annyire fejlesszék, hogy a fokozot­tabb 'termőié? következtében * parasztok kénytelenek legyenek maguk földjeiket a hatóságoknak felajánlani, mert az általuk termelt gabona termelési költsége nagyobb lesz, mint az államilag nagy pénzekkel segített kollektív gazda­ságoké­Kassa, január 27. (Kassai szerkesztőségiünk­től.) Kassa város képviselőtestülete Mutt- öyánszky dr. polgármester elnökletével hét­főn délután 5 órakor tartolta január havi ren­des ülését. Napirend előtt a polgármester a képviselőtestület nevében elbúcsúzott a rond- őrigazgatóvá kinevezett Stefanik dr. volt fő jegyzőtől s üdvözölte a hivatalba lépett ííada Emil dr. uj főjegyzőt. A tárgysorozat első fontosabb pontja a vá­rosi erdők idei tölgy- és fenyőhaszoufájának eladása volt. A városi tanács, mint legtöbbet ígérőnek a tölgyfát Sohwarz Józsefnek java­solta eladni 647.906 koronáért, a fenyőfát pe­dig a Koraoh és társa oégnek 223.900 koro­náért. A képviselőtestület a tanács javaslata értelmében határozott. Következő pontként a Kassán építendő uj csehszlovák reálgimnázium építésére vonat­kozó javaslatot tárgyalta a képviselőtestület. Ez a kérdés évről-évre égetőbbé válik, mivel Kassa lakossága az utolsó tíz esztendőben 34 százalékkal szaporodott. Emiatt a szülők küldöttsége még december elején felkereste a polgármestert, akit fel­kértek arra, hogy az uj gimnázium felépítése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. A polgármester el is járt ebben az ügyben Dérer dr. iskolaügyi miniszternél, aki meg­értéssel fogadta a tervet és megígérte annak támogatását. Egyúttal közölte az előadói je­lentés, hogy az építés ügyét kedvezően lehet megoldani, mivel a város erre a célra felveendő kölesönének törlesztését az állam hajlandó magára vál­lalni. ftlanár Béla dr. hosszabb felszólalásban fog lakkozott a kérdéssel, melynek kedvező meg­oldását a maga részéről is rendkívül fontos­nak tartja. Annál is inkább, mivel a magyar gimnázium kezdettől fogva a Vár uceai elemi iskola meg nem felelő épü­letében szorong a legprimitívebb viszonyok között. Abban az esetben viszont, ha felépi­tik az uj szlovák gimnáziumot, a magyar osztályokat vissza lehet helyezni a volt pre­montrei gimnázium épületébe. Ha az állam valóban magára vállalja az épít­kezési kölcsön törlesztését, akkor a gimnáziu­mot minden különösebb nehézség nélkül fel lehet építeni. Selinec képviselőtestületi tag azt javasolta, hogy a. képviselőtestület tagjaiból és a szü­i lök szövetségének kiküldötteiből álló vegyes küldöttség keresse fel először a pénzügymi­nisztert, akit igyekezzenek megnyerni az építkezési kölcsön törlesztésének' az állam ál­tal való átvállalására, valamint az iskolaügyi minisztert, aki tudomása szerint jóindulatúan kezeli ezt a kérdést. Egyúttal ígéretet tett ar­ra is, hogy a képviselőtestület parlamenti tagjai szin­tén eljárnak Prágában az ügy kedvező el intézése érdekében. Selmec szenátor javaslatát egyhangúan fogad­ta el a képviselőtestület. Ezután Pausz Béla tett javaslatot az uj gim­názium felépítésének módjára. Javaslata sze­rint a város váltsa vissza az államtól az elme­gyógyintézet épületét, azt romboltassa le s an­nak a helyén építsék fel az uj gimnáziumot. A javaslat fölött nem döntöttek érdemlegesen. A képviselőtestület elhatározta, hogy megteszi a szükséges lépéseket az uj gimnázium felépítése érdekében. Az előzetes tárgyalások folytatásával a pol­gármestert bízták meg. Ugyancsak fontos pontja volt a tárgysoro­zatnak az iskolaorvos választásának megej- tése. Jelöltek voltak: Lukács József dr. volt kórházi főorvos, Weiszné-Uhrinyák Erzsébet dr., Stamberger Hedvig dr., Táncos Béla dr., és dr. Klimáné. Ezek közül a csehszlovák pártok jelöltje Lukás József dr. volt, aki ennek megfelelően soviniszta és a ma­gyarokkal nem rokonszenvező szlovák hi- rében áll, viszont az őslakos pártok Stamberger Hed­vig dr. visszalépése következtében Weiszné- Uhrinyák Erzsébet dr.-t támogatták. A vá­lasztás természetesen Lukás javára dőlt el, aki 27 szavazattal nyerte cl az iskolaorvosi állást az őslakos pártok jelöütjének 21 sza­vazatával szemben. Ehhez a választáshoz csupán annyi a hozzá­fűzni valónk, hogy Lukás már egy sereg más állással is bir, úgyhogy álláshalmozás esete forog fenn nála, akkor, mikor sok őslakos, ma­gyar orvos annyit sem tud keresni a mai viszonyok között, hogy napi kenyerére tel­jék. Egyébként is Kassán, ahol a nagyszámú is­kola mellett a tanulók nagy százaléka ma­gyar, egyetlen orvost bízni meg az iskola­orvosi állással, már magában véve i« egészségügyi abszurdum, amit fokoz az a körülmény is, hogy egy olyan orvosról van szó, aki többi állása meiüett nem is fogja tudni megfele­lően ellátni ezt a rendkívül fontos felada­tot. A tárgysorozat további részében még egy pont váltott ki hevesebb vitát. A tanács egy javaslatot terjesztett a képviselőtestület elé, mely szerint a városi alkalmazottak sorából megbízott népszámlálási biztosokat része­sítse jutalomban a képviselőtestület. A ja­vaslat körül heves vita támadt, melynek első szónoka, Wirth Gyula, élesen tiltakozott az ellen, hogy azokat a nópszámiáló biztosokat részesítse jutalom­ban a képviselőtestület, akik munkájuk révén ody sok sérelmet okoztak a magyar­ságnak. Blanár Béla dr. szerint kétségtelen, hogy tör­téntek sérelmek a népszámlálás során, me­lyek ellen a magyar pártok panaszokat is emeltek, de ebben az esetben nem népszám­láló biztosokról van szó, csupán néhány vá­rosi rendőrről, akik alárendeltebb munkát végezlek a népszámlálásnál s akik részére az állam nem utalja ki a törvényeiŐirta díja­zást. Mindössze a túlóra-dijak kifizetéséről van szó, amit véleménye szerint meg 1*11 adni. Fleischman Gyula dr. felszólalásában hangsúlyozta, hogy & képviselőtestület nem részesítheti kifejezett jutalomban a népszámláló bizto­sokat, áz elől azonban nem zárkózik el, hogy a túl­órázásért járó dijakat ilyen címen ki ne fi­zessék a népszámlálásnál foglalkoztatott vá­rosi alkalmazottaknak. Több hasonló értel­mű felszólalás után ilyen szövegezéssel fo­gadta el a javaslatot a képviselőtestület. Ezután több kisebb jelentőségű pont le- árgvalása következett. Gandhi éíetveszedelemfeen London, január 28. Bpmbayban tegnap nagy nyilvános Összejövetel volt Gandhi tiszteletére. A népgyülésen körülbelül két­százember ember jelent meg és a népvezér hivei csaknem agyonnyomták Gandhit. Ki- szabadulása óta ez a második eset, hogy Gandhi hiveinek határtalan lelkesedése miatt életveszélybe került. Tegnap a vezér alig néhány másodpercig mutatkozhatott csak, mert azonnal el kellett menekülnie. Az óriási tolongásban egy asszonyt agyon­nyomtak. és há nnt noöt személyt megsebesí­tettek. — A pozsonyi román konzulátus uj veze­tő je. A pozsonyi királyi román főkouzulátu? vezetésével $aak Michels alkonzul Bukarestbe való visszahívása után Sleklács Ntkolájt biz­ták meg, mint Chanoelier honoraire-t. ViSSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by U Feature Syndíeate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (34) Az első óra az iskolában. A padokban ülünk. Csaknem valamennyien egyenruhá­ban. Hármunknak körszakálla van. Egyikünk nős. Megtalálom a helyemen a nevemet: vala­mikor zsebkéssel, nagy gonddal véstem a padba és kifestettem tintával. Még emlék­szem, hogy ezt a müvet egy történelem-órán hoztam létre; mégis az az érzésem, hogy száz évvel ezelőtt történt, annyira furcsa, hogy ismét itt ülünk. Ez a háborút múlttá teszi és a kör megint bezárul. De mi már nem va­gyunk benne. Német tanárunk, Hollersmann, jön és min­denekelőtt elintézi a legszükségesebbet: visz- szaadja azt, ami a régi időkből még itt ma­radt tőlünk. Ez a feladat bizonyára régóta nyomja rendszerető iskolamesteri lelkét. Ki­nyitja a szekrényt és kiszedi a dolgozatokat. Rajztömbök, táblák és főleg füzetek vastag csomagjai, — dolgozatok, diktátumok, isko­lai feladatok. Balián hamarosan nagy halom gyűl fel a katedrán. Névsorolvasás követke­zik, mi jelentkezünk és átvesszük a füzete­ket. Wilily dobálja be őket a padokba, hogy röpül belőlük az itatóspapír. — Breyer... .■*— Jelen. — Bíicker... Jelen. — Detlefe... Csönd. — Meghalt. — kiáltja Willy. Detlefs, kis szőke fiú görbe láb, egyszer megbukott. Őr vezető, elesett 1917-ben a Kémmé 1horgon. Füzete a katedra jobbsraóiére vándorol FordsfoHa: Szabó Lőrinc — Dirker ... — Jelen. — Dierksmann ... — Meghalt. Dierksmann, paraszt/fiu, lelkes szkátbaj- nok, rossz énekes, elesett Ypefnnél. Füzete jobbra. — Eggers ... — Még nincs itt — kiáltja Willy. Ludwig kiegészíti: — Tüdőlövés, a dortmundi tartalékikőrliáz- ban fekszik, három hónap múlva itt lehet. — Friedrich®.., — Jelen. — Gehring I... — Meghalt. Gehring I., szinjeles, verseket irt, magán­órákat adott és a kapott pénzen könyveket vásárolt. Elesett Soissons-náil, az öccsével együtt. — Gehring II. — mormolja a némettanár és a füzetet maga odateszi a többihez. — Igazán jó dolgozatokat irt —« mondja aztán elgondolkozva és újra átlapozza Geh­ring I. füzetét. — Nem sokat használt neki — sngja Wess- íerholt hallhatóan. Jó sok füzet került át még jobbra, és ami­korra mindenkit felszólítottak, már egész tisztességes halom gyűlt össze a visszamaradt dolgozatokból. Hollersmann tanácstalanul bámult rájuk. Rendszeretete bizonyára lá­zong, mert nem tudja, mit csináljon velük. Végre mentőöllete támadt. A füzeteket el lehet küldeni a halottak szüleinek. — Azt hiszi, örülni fognak, ha kapnak egy ilyen füzetet, annyi elégtelennel és elégsé­gessel — kérdezi Willy- — Jobb el néni kül- 4^4, Hollersmann kerekre nyitja a szemét és ránéz. — De mi egyebet csináljak velük? — Maradjanak itt — mondja Albert. Hollersmann szinte felháborodik: — Az semmiesetre sem volna megenged­hető, Trosske. Ez a sok füzet nem az iskoláé, nem lehet egyszerűen itt marasztalni. — Úristen — sóhajt Willy és a hajába nyúl. — Hát akkor adja ide nekünk, mi majd elintézzük. Hollersmann vonakodva átadja a füzet­csomót: — Csakhogy... — mondja aggodalmasan, mert hiszen a füzetek idegen tulajdon. — Jó, jó, — mondja Willy — meglesz min­den, ahogy akarja, pontosan, bélyeg és cím­zés, legyen nyugodt I Rendnek kell lennie, még ha fáj is! Ránkhunyorit és a homlokára mutat. öra után átlapozzuk a füzeteinket. Az utol­só téma, amit feladtak, ez volt: Miért kell Németországnak megnyernie a háborút? 1916 elején irtuk ezt a dolgozatot. BeA*ezetés, hat érv, összefoglaló következtetés. A negyedik pontot — „vallási okok" — nem oldottam meg jól. Vörös tintával itt van oldalt a megT jegyzés: kusza és nem meggyőző. Egészben- véve azonban a hétoldalas dolgozat gyenge kettest kapott, jó eredmény, ha összevetjük a mai tényekkel. Ugyanezt a témát természetesen az eleset­tek is kidolgozták, ök persze már nem lát­hatják be, hogy tévedtek. Egyikük. Heinrich Schütte, azt mutatta ki a dolgozatában, hogy Németország el fogja veszíteni a háborút. Tudniillik azt gondolta, hogy iskolai dolgo­zatokban le szabad Írni az ember igazi meg­győződését. Emiatt repült volna az intézet­ből, ha a lehető leggyorsabban nem jelent­kezik önként katonának. De néhány hónapra rá már el is esett. Willy felolvasta a régi tér mé szel rajzdol­gozatát: A futórózsa és gyökérzete. Vigyorog­va körülnéz: t . Ezzel kész is volnánk, mi? — örökre — kiáltja Westerholt. Ugyvao, örökre, az már igaz. Mindent el­felejtettünk és ebben már benne van az íté­let is. Amire Bethke és Kosole tanított, azt nem felejtettük eL 8. Kari Bröger szobájában földindulás volt Minden állványról lepucolla a könyveket. A kötetek nagy halmokban hevernek az aszta­lokon és szanaszét a padlón. Kari régen nagy könyvmoly volt. Úgy gyűj­tötte a könyveket, mint mi a lepkét meg a bélyeget. Különös kedvence volt Eichendorff. Minden költeményét könyv nélkül tudta. Most el akarja adui a könyvtárát, hogy alap­tőkéhez jusson: snapsszal akar kereskedni. Azt hiszi, hogy igy sok pénzhez jut. Eddig csak Ledderhose ügynöke volt, de most már a saját szakállára akar dolgozni. Az egyik Eichendorff-kiadás első köteté­ben lapozod. A kötés puha, kék, teljes bőr. Alkonypir, erdők és álmok — nyári éjszakák, eped és és honvágy. Micsoda időik jártak akkor... Willynek a második kötet van a kezében, Merengve nézegeti. — Legjobb volna, ha egy suszternek kí­nálnád — proponálja. — Miért? — kérdezi Ludwig. — A bőr — válaszol Willy. — Manapság a suszterek semmikép sem tudnak bőrhöz jutni. Ez itt — felveszi Goethe müveit — húsz kötet. Legalább hat pár kifogástalan bőrcipöre futja belőle. Suszternél biztosan többet kapsz érte, mint antikváriusnál. Igazi bőrre ma mindenki bukik. — Akartok esetleg valamit? — kérdezi Kari. — Kedvezményes áraim \*annak. Egyikünknek sem kell semmi. — Gondold meg jól, — mondja Ludwig — nagyon nehéz lesz visszavásárolni ennyi könyvet. — Nem olyan fontos, — nevét Kari, — első az élet és élni jobb, mint olvasni. A vizsgámra is fütyülök. Micsoda vacak&ág az ■egész 1 Holnap megpróbálkozom a snapsszal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents