Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-04 / 3. (2520.) szám
6 ^RKCM-MAGkAR-HIIU^ 1921 január 4, rnaárnap. PEST! N ltja Métái Sándor nehéz a távolodás minden pillanatával Jobban szeretői. Holl van még számodra az életnek tisztább, emberségesebb, becsületesebb, meghittebb kerete, mint ezek a budai uocák? Ez a Vérmező, ez a Krisztinaváros, ez a Lovas-ut? Télen és tavasszal és nyáron és ősiszel? Hol van nagyobb alttnakció, mint ez®k a reggelek a Lógodi-Aiocán és ezek a hossziu délutánok, mikor ablakodból látod elszürkülni a Jánosihegyet? Hol van nagyobb beleegyezés benned, mint az, hogy „itt élni" — a miért hogy hősnek, emlberfelelttien erősnek kellene lenni mégis ahhoz, iitt teljes beleegyezéssel élni tudni? Számolj le, hogy nincs Otthon, csak honvágy van, — mindig;, mindenütt és Őrökké. Egy fiókot húztam ki, hogy megkeressek egy noteszt s csomagolni kezdjek, mert reggel megint elhagyom ezt a várost, hosszú időre, talán csak hónapokra, talán évekre — mennyire nincs ma program, útiterv, életforma, csak nevetni lehet mindezen, ha nevetés közben a hideg nem futna végig az ember hátán! — s a fiók tele volt levelekkel és számlákkal, és kéziratszeméttel, melyeket mások írták, vagy én Írtam, s kefe levon átokkal és ígéretekkel és sürgetésekkel és irigységgel és naivitással és váddal, s iít-ott egy foszlány gyűrött, papirosra firkált szeretettel, — s megijedtem, mintha az élet egy titkos, elfeledett rekeszét nyitottam volna fel. Három óv Budapesten! — e három év alatt gyűlt fel e sóik kacat ebben a fiókban, idegesen és rossz lelki ismerettel ide gyűrtem be kérést és ígéretet, tervet és abortált eredményeket, s most itt a pillanat, mikor Tiíulhátatilaiifuil szembe kell nézni a papir- kazallal, szétszedni és megvizsgálni. Ez itt az élet egy szakasza volt, — s mint aki álmából felriad, s még nem tudja, melyik parton áll, ijedt mozdulattal visszatoltam helyiére a fiókot. Ezt a mérleget én már nem merem megcsinálni. Legfel ül egy levél fekszik, egy hetilap szerkesztője; jk levele, aki fel szélit, hogy irijam meg, milyen az, „mikor egy fiatal irtó arrivál Pesten?" Igen, ezt talán meg lehetne irni. Erről tudnék egyetmást mondani, milyen az, mikor „egy fiatal iró arrivál Pesten?" ha nem is egészen személyes tapasztalatból, de amit már úgy láttam és hallottam. A jő szerkesztő téved, mert tudtommal „nem arriváltam Pesten" — legalább is soha nem volt szándékomban, s nagyon le volnék sújtva, ha meghallanám, hogy az, amit általában arriválásnak tartanak, véletlenül megesett velem. De a téma izgalmas. Csakugyan, meginni ezít: kiadókat és nőket és álhirlapirókat és telefonokat és félreértéseiket é3 a nagy színházigazgató kérdését: „tulajdonképpen miért nem ir színdarabot?" s a nagy kiadó kérdését: „Miikor ir már nekünk valami jó, derűs regényt?" s féltékenységekét és eltávolodást emberektől és köröktől. s az egész 1 övészárek-politikát, melynek sáncai mögé szűkülve ed kell vonulni, ha nem akarod, hogy felfaljon párt, klikk, pénz- csoport, politika — szó a© róla, meg lehetne imi, hogy milyen az, mikor „a fiatal iró ar- ■rivál Pesten?" De ezt a cikket én már nem akarom többé megírni és ennek az élménynek nem akarok részese lenni. £n nem akarok ..arriválni Pestem" — semmiesetre sem abban az értelemben, ahogy a hetilap szellemes szerkesztője elképzeli. * December 31, délután. Gyáva motozás a fiókban: — talán ezer levél, vagy még több, három esztendő alatt, melyekre illett volna felelni, ha lehetett volna. Jegyzetek arról, hogy „mit is szeretnék?" A felelet steril nosztalgia: ujság-ot szeretnék imi, a szónak egy bonyolultabb értelmében, ujság-oí az emberekről, a földről, mely mindenütt egyformán érdekes és titokzatos, Miszlókán csakúgy, mint Delhiben, újdonságot jelenteni az embereknek egymásról, szokásaikról, életük kompozíciójáról —■ de jó lenne a szónak ebben az értelmében riporteriek lehetni! A franciák ezt a fajta újságírást úgy hívják: a tanúskodás irodalma. Tanúskodni a Föld mellett. Tanúságot tenni az emberek mellett. Nem ismerek nagyobb célt. Újságíró szeretnék lenni. <B mindezt nem lapba írni meg, csak egy noteszbe, vázlatosan, melyet szívesen ottfelejt az ember egy idegen város hotelszobájának éjjel ií>zekrériyifi bkjában. Ez a föltétele.) ♦ (Mono lóg:) De most, holnaptól, ha a vonat megint átmegy veled a határon, kezdd el ezt a várost szeretni. Szeresd, mert megérdemli., mert szerencsétlen, mert szép, szomorú és tehetséges. S odafkünn dicsérd, a szokásos banális lelkesedéssel, mint egy plakát, « amit itthon szid iái rajta, azt hallgasd el jól, mert ee a ti — a város meg a te — magánügyetek. Nevelés kérdése, nem beszélni rosszat azokról, akiknek házába jártál és asztalánál vendégségbe voltál — s valld be, most már, hogy el mégy innen: sehol nem érezted még eny- nyire otthonosan magadat. Néha vályúnak tűnt fel, de néha királyi lakomának. Ha szidtad, jogod volt, mert otthon voltál, a Családban, s a panasz is odahaza maradt, a csalidban — idegenek eílőtt nem lehet elég mélyem. hallgatni a család titkairól. S neon lesz A púpos Don Carlos Példa egv nagy külömbségröl Irta: Darkó István Az élet sarkalatos tétele, hogy az embereket mindig újabb és újabb csalódások érjék. Ha ez nem igy volna, sokkal egyszerűbbek és talán sokkal jobbak lennének. A csalódások lényege pedig az, hogy az egyszerűség és jóság utáni vágyakozás az emberben költői hajlamokkal képzel eg a világ dolgai felől, azonban a világ dolgai nem igazodnak ezekhez az elképzelésekhez. A valóság csúnyább, mint a költészet, bármennyire próbálják is megingatni ezt a. tételt a költészet ujabbkori teoretikusai. A csalódás érzései automatikusan bekövetkeznek annyiszor, valahányszor az ember ezt a különbséget a saját tapasztalatában maga előtt látja. Sajnálkozva ragadom meg az alkalmat, hogy ennek az igazságát általánosabb érdekű, mindnyájunk számára hozzáférhető példán bemutassam. * Don Carlosról van szó, a spanyol királyfiról, II. Fülöp fiáról, akit Schiller nagyszabású költői ereje tett eddigi ismerősünkké. A költő Don Carlosa, mint tudjuk, nagyszerű ifjú. Szép, jóságos, dicsőséges, igazságos. Szivében a ezabad- ságszeretet oltárja emelkedik s amikor egykori jegyese s most. mostohaanyja iránti ragyogó szerelmét titkolni már alig tudja, elmegy a németalföldi hadjáratba, ahol atyja ellenségeit, az eretnekeket védelmezheti'. Minden jót elmondhatunk erre a Don Carlosra. Az embert valóban a tökéletesség, szépség, eszmeiség példájával ismertetik meg Schiller ragyogó 'sorai. Annál nagyobb csalódás ér bennünket, ha a történelem Don Carlosával is megismerkedünk. Hozzám Károlyi Árpád tanulmánya utján csak most jutott el ez a Don Carloe, a seb tehát egészen friss még. A tanulmányiból előlépő történelmi alak leültetett a földre. A földön ülve a következőkben.számolok be róla, kedvetlenül, mert alig bocsáthat meg az ember az Óiknak, akik kisebbeknek ée kevesebbeknek, gyöngébbeknek és kevésbé szépeknek bizonyultak, mint ahogy róluk irva és mondva, képzelve ée elhitetve vagyon. * A délceg ifjú a. valóságban púpos volt. Csak szánalommal lehetett ránézni. E^y bizonyos Díetrichstein, Miksa császár madridi követe H. Fülöp udvarában, azt írja róla, hogy a homloka alacsony volt, a száját mindig tátva tartotta, egyik válla magasabban, mint a másik, jobblába. rövidebb, mint a bal, a 'hátán púp, a melle behorpadva. Rachiti kus volt. Azt Írja tovább róla ez a kellemetlen híradó, hogy a beszédje akadozott, a hangja cérnavékony volt, az egész ember egy eajnál ábrám éltó torz nyomorult. Velence követe hozzáteszi, hogy törpetermetü, rut és igen kellemetlen jelenség volt, mélancholikas hajlamokkal. ítanke, Koch, Gachard és különösen Büdin- ger történettudósok sorban földerítették ennek a szegény életnek minden körülményeit. Azt hiszem, nagyobb meglepetés az eddigieknél, bármit hallunk is tőlük róla, már nem ér bennünket. Dpn Carlos egészségi állapota állandóan megfelelt gyatra testi fölépítésének. Nem tudott lovagolni, mert mindjárt szörnyen izzadott. Pubertása válságos idejében, tizeimégyéves korában negyednapos váltólázba esett. Három évig gyötörte ez a- szörnyű betegség olyan módon, iiogy lázai alatt őrülési rohamok lepték el. Alighogy kilábolt ebből, egy kastély portásának csinos leánya légyottra csalta, e odaigyekeztében elesett egy lépcsőn, a fejét öt centiméter szélességben betörte és sokáig feküdt ott vérében. A komolyan sérült fejet Vesalius, híres francia orvos trepanisálta, de a szerencsétlenség következményeit a királyfi egész életében viselte. Ezóta egész féloldala félmerev maradt. Nevelői mindig panaszkodtak rá, hogy gonosz hajlamokkal rendelkezik, tanulni nem akar és nem is tud semmit. Nagynénje a tizenhároméves Don Car- losról annak nagybátyjához, V. Károly császárhoz panaszkodó levelet irt s ebben olyan rossz hajlamokról beszélt, melyeknek a nevét nem lehet papirosra bízni. Tizenkilenoéves korában az udvar enfant terrib’le-je. Fékezhetetlen, komolytalan dolgokat beszól, rosszvérü. Egész nap semmit sem eszik, de este nekilát az ételnek és annyit fal, amennyi három gyomornak Is sok lene. A bortól irtózik, de tizennégy font gyümölcsöt is megeszik és rá rengeteg mennyiségű jeges vizet iszik. Egyszer négy font szőlőre tizenegy liter vizet ivott meg. Mégis mindig szomjas, ég a belseje. Büdinger ezeket az adatokat közölte Meynerrel, a bécsi egyetem nagyhírű psychiaterével, akinek a véleménye szerint a nagyon sok evés szorongás érzetével, sok vizivással és az alkoholtól való irtózattal párosulva az elmegyönge&égben szenvedőknél ingerlékeny gyöngeség symptomája. A szerencsétlen ember cselekedetei is megfelelnek testi és egészségi állapotának. Dühroha- mai vannak. Egyszer az államtanács elnökét megpofozza. Huszonegyéves korában fiatal lányokat fogat ile és szolgáival megvesszőzteti őket. A simáncasi levéltárban megvannak azok a jegyzékek, amelyekben föl vannak sorolva az apja által a sértettek szüleinek kárpótlásul fizetett összegek. Don Carlos még nincs húszéves és csökönyösen foglalkozik a nősülés gondolatával. Eleinte az özvegy Stuart Máriát akarja elvenni. Egyszer meglátja unokahuga, Anna hercegnő arcképét, ebbe szerelmes lesz és ezentúl ez a szerelem egyik rögeszméjévé válik. Mege&küszik, hegy a szép kis Annát veszi el, vagy senkit. Apja azonban ellenzi, éppen betegségére való tekintettel, minden erre vonatkozó tervét. így rögeszméjévé válik, hogy atyja rosszakarója s üldözi őt. Be akarja, bizonyítani, hogy érett a házasságra, szeretőt fogad, barátai társaságában éjjelenkint 'botrányos jelenetek kíséretében inzu]tálja Madrid ttocáin a polgárnőket. De szerető tartása is, ai udvari orvosok véleménye szerint, üres dicsekvés, csakhogy házasságra képes voltáról kedvező véleményt teremtsen maga körül. A szerencsétlen ember apja belátja, hogy trónja átvételére Don Carlos alkalmatlan lesz. Rudolf és Ernő osztrák hercegeket kezdi eoélra magánál neveltetni. Don Carlost ez végképp apja ellenségévé teszi. Külön udvartartást kap, hogy lecsillapítsák, és ebben is apja ármánykodását látja. Nem magában keresi apja elhide- güiétvének az okát, hanem apjában, aki őt üldözi éa, 'ki tudja, talán eltétetni készül láb alól! Aztán úgy találja, hogy őt az egész Spanyol- országban üldözik. Menekülnie keű inneni. Idekapcsolódik Németalföldre való utazásának a terve. Itt akar apjának helytartója lenni. Nem valószínű, hogy a németalföldiek szabadság- harca vonzotta volna s ha eljut oda, legföljebb azért találkozott volna velük, mert azok apjának legádázabb ellenségei. Németalföldre való igyekezé&ének a magyarázata inkább az, hogy apjától akar szabadulni és az arcképről megszeretett Anna közelében akar lenni. Egyáltalán nem valószínű, hogy a hugenották barátja lett volna, erre semmi adat nincs a költészet- beállításán kívüli. A terhelten született, Mvül-beM beteg Don Carlos lelki leromlása ezután már rohamos. II. Fülöp háborút indít a németalföldi protestánsok lecsillapitására és a vezetést a nevezetes Aliba 'hercegre bizza. Maga a király is a had után fog menni és azt tervezi, hogy távollétében Madridban hagyja fiát helytartóul. Don Carlost ez a terv, az övével szögesen ellenkező, végképp fölbősziti. Megjelenik a centes ülésén és durván megfenyegeti az akkori világ legnagyobb tekintélyű testületét, hogy ki ne próbálja őt nevezni atyja itthoni helytartójául. O nem akar otthon maradni, mert menni akar. Még az ivadékaik is megbánják, ha az ő akarnia ellen tesznek. Apját ezzel megrémíti, II. Fülöp Németalföldre küldi Álba herceget, óm aga otthon marad. Ezért Don Carlos ellenszenve Álba, a bitorló ellen is kitör és tőrrel támad neki. Apja szánalma még egyszer felébred a szerencsétlen iránt s hogy reményei meghiúsulásáért kárpótolja, óriási módon felemeli az apanázsát és elrendeli, hogy az államtanácsot fia lakásán tartsák. Minden hiábavaló, Don Carlos beteg lelke megállitbatat- lanul sodródik a katasztrófa felé. Titokban pénzt gyűjt és Németalföldre való szökése tervét érleli. Közben őrjöng, amikor rájön. Előkelő kamarását megpofozza, ruhatárnokát alig menthetik meg, mert az ablakon akarja kilökni. Megsebzi istállója 23 lovát, hogy a nemes állatok sorra beledöglenek. Atyja főlovászától esküvel csalja ki apjának kedves hátaslovát és azt is összeszurkálja. Az éjszakákat Madrid lebujaiban, a legszennyesek b helyeken tölti. Egyik botrányt a másik után követi el. Atyját nyíltan ellenségének tartja. Üldözési mániája egészen kifejlődött, a vég közeleg. Nagyon vigyázatlanul előkészíti atyja megölőTtr'T Tiumrífl a -mar wrrrr~~- w *** **>***^™*rtt2»***m*nm3BUK2tí <*»sameaws!* íswiwsw Érelmeszesedés.! Kérje a esir. jód^ bróm yyógy- vix otthoni használati utasitáeat. CstztfiráS. |- 'rnpirin n——mwmmu m *'m\ m « mwi iw-rrmi iiiiii.'I" au sére vonatkozó tervét s bele avatja a neki ia, mint annyi embernek és nőnek nagyon szimpatikus Don Jüant, rokonát Don Juan szin- leg beleegyezik a király megölésébe. A »ze% rencsétlen királyfi a kivitelre kiszemelt estéin misét hallgat apjával, kezet csókol neki és bevonul a lakosztályába, ahol rosözuliétetk veszik elő. Az utolsó fejezethez ért a regény. A király már kezdettől tud fia tervéről, most pár embere kíséretében fegyvertelenül bemegy hozzá és elfogatja. Don Carlos őrjöngve ár, & padlón vonaglik s azt hajtogatja, hogy ő nem őrült, csak „kétségbeesett". A fogságban pedig gyorsan haladt a telje® lelki felbomlás felé. Napokig mezítelenül járt a toronyszobában, ahol egykor I. Ferenc ia fogva volt. Rohamaiban szörnyűségesen szitkozódott. Lenyelte brilliáns gyűrűit, majd elkezdett koplalná és olyan tisztátalan Ságokat követett el, amelyeket nem lehet leírni Kínzó szomja egyre fokozódott Hihetetlen mennyiségben itta a havon szűrt, jeges vizet. Ez lett halálának a közvetlen oka is. 1568 juli-us 17-én hideg fogolypástétomra 300 uncia hideg vizet ivott meg, elméje pillanatokra kitisztult és csonttá soványodott, torz testében hideggé vált tisztátalan vére is. * Szép vágyatok * ennek tökre, a költészet, valamint a élet valóságai között majd mindig óriási űr tátong. Legtöbbször alckora űr, mint Schiller Don Carlosa és a valóság Don Carlosa között. Valahányszor rájövünk erre, csalódásaink következetes száma eggyel fájdalma*- san meggyarapodlk. * Tátrában Klára Penzió Sz.bák 50 Kő naponta 4-szeri ítkczésael. Hideg-meleg víz. Központi fűtés, riléjjítéí ínclusive. Posta: Otátrafüred Sambnla Jőxsef Feilsiwás i SsoütaiaROkhoz A trianoni és st. germatoi békeszerződések tökéletlenül oldották meg azt a problémát, miként osztassanak fel az ötvenmilliót kitevő volt magyar és osztrák állampolgárok a hét utódállam között. Ennek következtében sokezren váltak hontalanokká. Az illetők sorsa valóban megrendítő. Nagyszámú derék embert ásunk élet® a legkeservesebb kálváriává vált. A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga és a ligák uniója már évek óta foglalkozik ezzel ai égető kérdéssel. A ligák legutóbb Danzigban megtartott értekezletükön a megoldásra több javaslatot is dolgoztak ki, amelyek közül egyelőre a legfontosabb az volna, hogy a hontalanok részére a népszövetség utján népszövetségi útlevelet eszközöljenek ki, a következő lépés pedig nemzetközi mozgalom lenne a szerencsétlen hontalanok segélyezésére. Ezeknek a lépéseknek megtétele azonban szükségessé teszi, hogy megfelelő és megbízható adatanyag álljon rendelkezésünkre. Azzal a felhívással fordulok tehát mindazokhoz, akik a trianoni vagy st. germainí békeszerződés következtében hontalanokká váltak és jelenleg akár állandóan, akár ideiglenesen Csehszlovákiában tartózkodnak, tartozzanak bármely nemzetiséghez, társadalmi réteghez, éljenek akár jómódban, vagy csak tengessék életüket súlyos viszonyok között, hogy Írásban jelentkezzenek. A jelentkezés történhetik bármely nyelven, ha azonban az illető tud németül, úgy közö'üje az alább kívánt adatokat német nyelven legkésőbb IS31 január 25-éig alulírott Szüllö Géza dr. a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnökének címére (Bratislava—Pozsony Jirásek sor 12.) A ki vaut adatok adatok a következők: Elő- ós utónév, a születés helye és ideje, családi állapot, legutolsó illetőség, hol és mióta lakik, foglalkozás vagy állás, miért vált hontalanná, milyen lépéseket és hol tett állam- polgárság elnyeréséért, miijenek életkörülményei (nyomorral küzd-e, kap-e nyugdijat, munkátlan-e). Mindezeket az adatokat pontosan lehetőleg röviden kérem közölni január 25-éig, hogy azokat azonnal feldolgoztatva továbbíthassam. Rendkívül fontos lesz ez az anyag, hogy a békeszerződések leginkább sújtott áldozatainak sorsán enyhíthessünk! Bratislava—Pozsony, 1930. december 81, Sziillő Géza dr. a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke. (Laptársainkat kérjük, hogy e felhívást átvegyék. — Szerk.) Étterem Ménes kávéház Igazgatóság: 426-83 Pácai és Pauthonier láíK 44335-6i Francia konyha — Cukrászda — Bridge Roon — Danzing — Szombaton és vasárnap ötórai tea. _________E, PACAL, a nemzetközi háló- h* étkezökocm társaság sok éven át volt föpincére. Kö högés, hurut, j|||$ a 3 feny£í Mell-karamelá Kapható flyófljíziriárakban és drsflérJékbaa. I
