Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-25 / 20. (2537.) szám

-v ✓V. Mfi! SZÁNUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ára a korona 20. (2537) színi » VasátCnSB* '931 január 25 Előfizetést árt évente 304, félévre i5Qt negyed- A / 1 m' I r* 77 »r • • t i. Szerkesztőség; Prága B, Panaká ottce 12, évre 76. havonta 26 Ké; külföldre> évente 450^ «« SZlOVeTlSzkOl eS rUSZlTlSZkOl eUeTlZekl pOTtOk M. emelet - Telefon: 30311, - Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki DölitiJcCLÍ TKlDÍl(lDfCL c , .. Prága IL fanoké eilee IX HL emelet, fl képes melléklettel havonként 230 Ké-val több fÖSZOtesMtőt pOlUlKUl napilapja /^/&S saerÁtíiÜő: Te,efon, 34184 Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2,-Kt DZURANY1 LÁSZLÓ FOPGACfí GÉZA SORQÖnYCIW. HÍRLAP. PRAHA 4 TETTEK REGIONALIZMUSA Irta: 0ZURÁNY1 LÁSZLÓ Hodza regionális intézetéből egyelőre ©sak az előkészítő bizottság & valóság. Hogy ez az előkészítő bizottság mit fog előkészíteni és el­ső etappként micsoda pozitávúmat, fog hozni, az viszont még csak nem is rejtély. Az akciót .mozgató nyilvánvaló hatalmi törekvés mellett fölbuzognak a szlovák politika sajátos motívu­mai: a kevesek naiv jóhiszeműsége és jószán- ' dóka, a sanda üzletesek alibi-igazolási törekvé­se, a centralizmus szlovensakói talajukat vesz­tett cselédeinek ijedt odaállása, Hlinka auto- nomisitáiiiLak a tanácstalanság vizén minden szalmaszálhoz kapkodása s ezeken fölül a bal­oldal negációja, amely a szociáldemokraták ré­széről egyelőre csak saelid gáncsvetéeekiben nyilatkozik meg, de annál pozitivebb ellenha­tás jelentkezik Benes frontjáról, ahonnan íBodia és plánuma teljes megdöntése céljából a legtkörmönfon tabb földalatti erők mozgósí­tására is kétségtelenül sor fog kérőim. Mi nem tudjuk hinni, hogyha a szlovenaakói regionális intézet meg is alakul, az ne csak lélektelen újabb íigurájává, hanem valóban olyan komoly erőtényezőjévé válihassék Szlo- venszkó életének, amely sikerrel győzhetné le a sorvadás Koch-bacilLuaaá.t és szervezett sado- venszkód régiónál izmussal szorítaná vSssza a xnorvántulá regáonalizmrjs expaoaáióját Nem tudjuk hinni, hogy ez a visszájáról való épí­tési terv tető alá juthasson, mert az életben a logika törvényéi uralkodnak s egyenesen re­gényes az elgondolás, hogy azok, akik a cent­ralizmus várát Szlovenszkón tizenkét esztendő alatt maradéktalanul fölépítették s benne sa­ját urasági lakásaikat is, most ők maguk de- moiálnák ezt a politikai erődítményt, hogy újat emeljenek helyébe. Jó, kell a regionális intézet is a szlovenszkőd romlás tudományos, számszerű föltárására. Kell, hogy számbavegye azokat a miiliárdo- kat, amelyekkel Szlovéniáké a centralizmus jóvoltából ránehezedő disz/paritás következté­ben szegényebbé vált. Szükség van ré, hogy az egész vonalon megáíllapittassék minden gazdasági kár, megrövidülés és általában a sé­relmek légiója. D e ez a munka magában csa­pán a tudományos statisztika megállapító mű­velete és nem cselekedet. Olyan cselekedetben pedig, aufely e meg- állapítás minden elhatározó konzekivencióp- vái jelentkeznék, hinni nem tudunk, mert a csodákban már nincs hitünk. A. .regionális intézet működése csupán a ..statisztikusok számára hozhat újat. Szloven- szkó népei számára azonban nem, mert azok a statisztikai adatok súlyánál sokkal ponde- rálóbb erővel érzik Szlovenszfcó pauperi zá­ródását: a kenyér megkeveslbedésében és az életnívó hanyatlásában. És minek akkor a számok igazságát keresni, amikor az élet igazsága kiált minden vonalion és minden soron. Ez az igazság keservesen adva van a re­gionális intézet nélkül is és mégis konzek­venciák és méltó politikai cselekedetek nél­kül maradt. Szlovenszkó megmentéséhez nem statiszti­kai, hanem egyszerűen politikai számvetésre von szükség. A szlovák politika megbukott. Meg kellett buknia a logika törvényei szerint, éppen úgy a centralista pártkeretekben, ahol nemzeti és kenyér-tartalma egyaránt elsikkadt, mint az autón óm ista mozgalomn ak keretében, ahol a program a romantika felhőit hasogatta s realizálására a legkritikusabb pillanatokban nem mutatkozott igazi politikai rátermett­ség ée elhivatottság. A szlovák pártok buká­sát az tette teljessé a lelkekben, hogy prog­ramjukban nem volt életteljes szlovenszkói tartalom, hogy nem tudtak szlovenszkói po­litikát csinálni. És ha eljutottunk ehhez a megállapításhoz, akkor magától kínálkozik a politikának az egész világon érvényes hj^tóriai és empiri­kus igazsága, hogy a Szlovenszkót elborító politikai romokon ki kell tűzni egy olyan szlovák párt zászlaját, amely az életnek és a mának kenyérprogramját lobogtassa meg a reménytelenségbe hulló lelkek árbocain. Szlovenszkó helyzete sokkal súlyosabb és megpróbáltatottabb, mintsem hogy itt párt­program-foltozásokkal és erejüket morvántuli drótok rángatásaiban elvesztett politikai fi­gurák alkalmi fölsorakozásával lehetne az életmentő nagy operációt elvégezni. Uj frontra van szükség, uj emberekre ée nagy cselekedetekre. Hiába borulnak itt össze zászlók, ha mind tépett, foszlott és a szloven- szkói kettőskeresztet Maromon zsdrpecsétjei éktelenitik el rajtuk. Itt tiszta, uj zászlóra van szükség és tiszta vagy megtisztult zász­lótartókra. Hodza mozgalmában inkább a hatalmi po­litikus taktikai manővrirozását látjuk, mint ezt az elhatározó nagy cselekedetet és ezt az uj zászlót. És ha ez valóban Így van, annál sajnálatosabb, mert akkor ez Szlovenszkó problémája szempontjából csupán fölűletes szeimifétnyvesztés, amely viszont arra sem lehet alkalmas, hogy visszaszerezze a nagy- I képességű politikus számára a hatalmi pozi- I dót, mert hiszen a taktikát könnyű paríroz­ni, ha még mesteribb taktika áll vele szem­ben a hatalom súlyaival és rendelkezési alapijaival. De egy nagy cselekedetet, egy zászlót, amely egy nemzet, és egy ország igazságát és életjussát hajthatatlanul hordozza és kö­veteli, nem lehet sem hatalommal, sem pénzzel, sem taktikai manőverekkel a porba sújtani. Mi nem kicsinyeljűk le azt a munkát, ami­nek elvégzésére a regionális intézet vállal­kozott. De mi a regionális intézetben csak mechanizmust látunk és nem látjuk a lelket, a lényeget. Nem merev institúcióra van itt szükség, nem politikusok álorcás közgazda- sági mesterkedéseire, hanem a népi erők megmozditására az igazságért és az életért: uj szlovenszkói politikára. És a szlovenszkói régió szolgálata mellett a religió lelki erejére ís: a szlovenszkói ön­tudat mellett szlovenszkói hitre. A rosszal kezdődő konferencia Súlyos ellentétek merültek föl Genfben a ísfegyverzéti konferencia összehívása körül Német-francia incidens — Az elnökválasztást májusra halasztották A szovjet tiltakozik — Az elfogadott időpont: 1932 február 2 Géni, január 24. A népszövetségi tanács tegnapesti titkos ülésén a delegátusok elha­tározták, hogy a nagy nemzetközi lefegyver­zési konferenciát 1932 február 2-ára hívják össze Genfibe. A konferenciát közvetlenül a tanájcsülésszaik folytatásaként tartják meg. A genfi színhelyhez azt a feltételt kötötték, hogy a város megfelelő intézkedéseket tesz a delegátusok, a sajtó stlb. elhelyezésére és megadja a szükséges politikai garanciát a delegációknak. A konferencia elnökét csak a népszövetségi tanács legközelebbi ülésén, azaz májusban választják meg. A tanács a népszövetség főtitkárát és Quinones de Leon-t, a spanyol tanácstagot és a lefegy­verzési kérdés előadóját, megbízta, hogy a technikai előkészítéseket megtegye- Az időpont megválasztása nem okozott nehézséget. A tanács egyhangúan, február másodikában állapodott meg, hogy a Géni­ben összegyűlt külügyminiszterek a tanács­ülések befejezése után résztvehessenek a konferencia első ülésein. A tanács e célból január 18 helyett csak január 25-én kezdd meg tárgyalásait. A nagy lefegyverzési konferencia körül­belül hat hónapig fog tartani és az illeté­kesek remélik, hogy augusztus elején, az­at egy hónappal a 13. népszövetségi plená­ris ülésszak előtt, véget ér. Az elnök megválasztása már sokkal na­gyobb nehézséget okozott. A két legnagyobb kilátásokkal, rendelkező jelölt Benes dr. csehszlovák külügyiminászter és PoHtís pári­si görög követ volt. Kilátásaik csak akkor csökkentek, amikor az ir tanácstag Dawes londoni amerikai nagykövet nevét említette. Sem Benes, sem Politda nem érte el a szük­séges többséget, nem utolsó sorban azért, mert a tanács egyes tagjai, igy a német de­legáció, azon a véleményen voltak, hogy a nagy nemzetközi konferencia elnökét lehe­tőleg egyhangúan kell megválasztani. Mi­után sem Benest, sem Politist nem sikerült megválasztani és Dawes jelölése előtt ki kéül kérni a® amerikai kormány véleményét, a delegátusok elhatározták, hogy az elnök megválasztásét májusig elhalasztják. A delegátusok egy része azt kívánta, hogy az elnököt maga a konferencia vá­lassza meg. Ezt a kívánságot csakhamar el­utasították, mert az eddigi szokás szerint minden nemzetközi konferenciára a tanács küldte ki az elnöklőt. Ezenkívül a nagy nem­zetközi konferencia előkészítése oly óriási munka, hogy a későn választott elnök képte­len lenne elvégezni Ha májusban megvá­lasztják az elnököt, akkor azonnal külön bi- ttotitságot küldenek ki, amely az elnök veze­tése alatt elvégzi az előkészítést. Az alkalmas konferenciázó hely megvá- lasrtása is nagy gondot okozott. Biamitz, Barcelona, San Sebastian és Bécö kerültek szóba, de mivel a népszövetségi apparátus áthelyezése óriási munkával járna, a delegá­tusok végre megállapodtak abban, hogy mégis Genfben maradnak, ahol a nemzetkö­zi sajtó megfelelő összeköttetésekkel rendel­kezik. A népszövetség főtitkára a májusi ülésszakig mindenesetre jelentést tesz a ta­nácsnak, vajijon intézkedés történt-e a vá­rosban a négy-ötezer személy elhelyezésére. A ma délelőtti ülés G e n f, január 24. A ma délelőtti nyilvános Clfés végén súlyos incidens játszódott le Cur- 0 this német külügyminiszter és Brland francia külügyminiszter között. A lefegyverzési kon­ferencia időpontjáról és színhelyéről szóló je­lentés vitájánál Henderson elnök kifejezte reményét, hogy a nagy konferencia előkészítő évében a kormányok mindent el fognak kö­vetni az eredmény megkönnyítésére. Azok a számok, amelyekben az előkészítő bizottság konvenciós tervezete megállapodott, a leg­messzebbmenő lefegyverzést jelentik, ami a jelenlegi körülmények között elérhető. Hen­derson beszédében többször használta azt a fordulatot, hogy a konvenciós tervezetbe egyszerűen számokat kell behelyettesíteni és ! ezzel máris elérik a kívánt célt. Az angol kül- j ügyminiszter beszéde után Curtius emelke- j dett szólásra és megállapította, hogy az angol I külügyminiszter úgy tüntette föl a dolgot, mintha a konvenciós tervezet kötelező erővel bírna valamennyi kormányra és axiómáit egyszerűen csak számokkal kellene kitölteni. A német külügyminiszter utalt régebbi kije­lentéseire, amelyekben megállapította, hogy a konvenciós tervezet nem jár jogi kötelezett­ségekkel. Németország sohasem fogadta el ezt a tervezetet. Curtius beszéde természetesen nagy vissza­tetszést keltett a tanács franciabarát köreiben és Briand azonnal szólásra emelkedett, hogy energikus nyilatkozatot tegyen ebben az ügy­ben. Véleménye szerint a konvenciós terveze­tet föltétlenül a konferencia alapjának kell te­kinteni. Azok a föltételek, amelyeket egyes kormányok tettek, semmiképpen sem változ­tatják meg a helyzetet és nem jelenthetik, hogy a tervezetet egyes hatalmak mellékes tényként kezeljék. Briand elismerte, hogy a konvenciós tervezet minimumát az előkészítő bizottságban nem egyhangúan, hanem csak szótöbbséggel fogadták el, de a küszöbönálló konferencia pozitív eredményének legvesze­delmesebb akadálya volna, ha az előkészítő bizottság ötéves munkájának eredményét most egyszerűen negligálnák. Briand után Curtius mégegyszer szólásra emelkedett és elismerte, hogy az előkészítés eredményét nem szabad mellőzni. Mindazon­által kötelességének tartja rhangsnlyozni, hogy a konvenciós tervezet nem kötelező. Németország semmit sem óhajt inkább, mint a valódi lefegyverzés megkezdését Orosz vélemények Moszkva, január 24. A* oro«® sajtó bizal­matlanul fogadja a népszövetségi tanács megállapodásait a lefegyverzési kérdésben é9 különösen az ir javaslatot, amely Dawest szeretné a konferencia élén látni. Ez ellen a szovjetsajtó máris hevesen tiltakozik. Az Izvesztija szerint Daw«s a szovjet ellensé­gei nemzetközi csoportjának jelöltje s ezek az ellenségek mindenáron arra törek­szenek, hogy a konferencia élére egy olyan elnököt helyezzenek, akinek kormánya nem tart fenn diplomáciai érintkezést a szovjet­tel. Ezenkívül az oroszok azzal sincsenek megelégedve, hogy a konferenciát Géni­ben tartják meg. Köztudomású ugyanis, hogy a szovjet bojkottálja Svájcot és nem MT Ne fogadja ©I a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül Üi %

Next

/
Thumbnails
Contents