Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-24 / 19. (2536.) szám

/■tAf K Mai Márnánk 12 eícfal évf. 19. (2536) szám • SxOKlbat ■ 1931 Előfizetési ár> évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké. külföldre évente 450^ félévre 326, negyedévre (14. havonta 3S Ké A képes melléklettel havonként 2.50 KiNval több Egyes szám Arm 1.20 Ké. vasárnap 2, - Ké, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelői szerkesztői DZURANTU LÁSZLÓ FORQAth GÉZA Szerkesztőség: Prága ll. Panská ulice 12. tL emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága IU Panská ulice IX Ul. emelet Telefon: 34184 SÚROÓMVCIMi HÍRLAP. PRAHA Tetőponton a francia panamahuíl Borét miniszter izeimet megbuktatták Steeg francia miniszterelnököt Briand egyelőre isnftien mered — Tardieu a Jobboldal feüifle Hás nevek: Lovai, Bartbou, Kandin I házasság védelme Prága, január 23. A lapok behatóan foglalkoztak XI. Pius pápának az év fordulója alkalmával a ke­resztény házasságról kibocsátott enoiklikájá- vai és világszemléletük szerint különböző­képpen bírálták el a Szentszék állásfoglalá­sát ebben a társadalmi életünkben annyira fontos kérdésiben. Annyi bizonyos, hogy alig lehetett alkalmasabb témát választani az en- ciklá'ka tárgyául, mint a házassági élet sú­lyos problémáját. Az emberiség súlyos vál­ságba került, olyan kort élünk, amelyben áz összes értékek átformálásáról jogosan lehet beszélni. A világháború választóvonala meg­változtatta az egész világ alépi tménj'ét, po­litikai rendszerek buktak meg, a gazdasági élet világszerte alapijaiban megingott, meg­változtak a társadalmi élet alapvető feltéte­lei és ennek a gyökerekig ható változásnak hatása kiterjed a társadalom szervezeti ele­meire, sejtjeire, a családi életre is. Olyan ve­szedelmes jelenségek merültek fel a családi élet terén, amelyeknek meggyökeresedése az egész társadalmi életre veszedelmes le Ihet. Keleten a kommunizmus szintén szaki- főtt a családi élet eddigi formáival és a mar­xista tánsadatani felfogás alapján akarja a társadalmat megszervezni a családi életben is. A keresztény civilizáció alapján felépült nyugati társadalomban is meginogtak a csa­ládi élet alapjai. Nem lehet tehát semmi kü­lönöset látni benne, sőt természetesnek kell tartani, hogy a pápa, mint a katolikus világ­ban a vallási és erkölcsi élet legfőbb őre, ex cathedra szólal meg és védelmébe veszi a keresztény családi életet, hogy megmentse ezt az értéket a romboló törekvéseikkel szemben. Ha az enciklikát nem a hivő szemével, hanem a társadalmi élet jelenségeit figyelő értékelésével nézzük, akkor arra a megálla­pításra jutunk, hogy a pápa széni beszáll a kor divatos áramlataival, hogy megmentse a keresztény házasság erkölcsi értékét. Sokak­nak szemében konzervatívnak, túlságosan maradinak tűnnek fel azok az elvek, ame­lyek az éneikUkában megnyilatkoznak, so­kan közönyösen vonnak vállat és arra a megállapodásra jutnak, hogy ezeket az elve­ket már meghaladta az élet és az élet hala­dását, fejlődését pápai enciklikákkal sem fe­lehet megállítani. Am bírálják el az enoikli- kát akármilyen szempontból, annyi tagadha­tatlan, hogy az erkölcsösség elveit a házas- életben érvényre kell juttatni, külömben a társadalmat a felbomlás veszedelme fenye­geti. A kor irányzata elsősorban a házasságok számának csökkenésében jelentkezik. Ha a mi viszonyainkat vesszük figyelembe, a csehszlovákiai statisztikai évi jelentésekből is megállapíthatjuk, hogy 1925 óta a házas­ságok számának alapos csökkenése mutatko­zik. És ezzel kapcsolatban jelentkezik a válá­sok számának növekedése is. Itt azonban ér­dekes különbséget észlelünk az ország nyu­gati és keleti fele között; A történelmi or­szágokban a válások száma sokkal nagyobb számiban mutatkozik, mint Szlovén szk ón és •Ruszinszkón, mert a válásoknak 70 százalé­ka a történelmi országokra jut. Amikor te­hát a házasélet bomlásának gyökerei után kutatunk és egyoldalúan csupán a gazdasági •élet jelenségeiben kéressük az okokat, ak­kor éppen ebből az egy tényből rájuthatunk az erkölcsi tényezők jelentőségére. A kor irányzata a születések számának korlátozá­sában, a magzatelhajtásban is jelentkezik és az ideál a gyermektelen házasság. Ezeket a {elen»égeket #ean lehet csupán a gazdasági Páris, január 23. Amikor mintegy hat héttel ezelőtt Steeg radikális francia kormánya meg­alakult s csak a szocialisták jóvoltával szerez­hetett többséget a párisi kamarában, beavatott politikai körök nem nagy jövőt jósoltak az uj alakulatnak. Steeg uj ember volt és az elsősor­ban az államférfiak tekintélyére építő francia politikai élet nem nagyon rokonszenvezik az uj emberekkel. A bukás hamarosan bekövetkezett, de nem az okozta, amit mindenki várt, nem po­litikai motívumok söpörték el, hanem ugyanaz, ami Tardieut: egy váratlanul leleplezett pénz­ügyi természetű panama-botrány. Steeg, aki évek óta távol volt Franciaországtól és mint Algéria fökormáinyzója működött, kétségtelenül tiszta ember s elsősorban annak köszönhette miniszterelnölkvégét is, hogy Doumergue elnök a korrupt Tardieu-kormány helyébe makulátlan múltú és jelend, tisztességes kormányt akart tenni A sors különös iróniája, hogy Steeg is pana­ma-botrányon hullott eí. A pénzügyi botrányok hulláma végigsöpörte egész Franciaországot s az ország történetében még nem volt idő, amelyben annyira fölhalmo­zódtak volna a korrupciós afférok, mint 1930- ban. Franciaország külpolitikai súlyát minden­esetre gyöngíti az, Siofv a kormányválság éppen akkor következett be, amikor Briand Genfben rendkívül fontos külpolitikai kérdé­sekről tárgyal és gyakran latba kell vetnie Franciaország egész tekintélyét, hogy az egy­re rohamosabban jelentkező ellenakciókat le­szerelje. A hatvankettedik népszövetségi tanácsülés máris elvesztette jelentőségét a francia kor­mányválság következtében. A napirenden sze­replő ügyeket a genfi urak iinmel-ámmal letár­gyalják ugyan, de óvakodni fognak a nagyje­lentőségű határozathozataloktól, hiszen Briand, a leg-fontoisabb ember mögött nem áll semmi és egy eljövendő uj francia kormány könnyen meghazudtolhatja azt, amit fogadatlan delegá­tusa Genfben megígért. A francia kormányválságnak tehát legfőkép­pen genfi viszonylatban van jelentősége. Máskülönben Franciaország belügyi szempont­jából nem igen nyom a latban, mert a párisi parlament régóta berendezkedett a gyorsan váltakozó kormányokra. Természetesen az utóbbi évek válságainak méretei fölülmúlják a régi méreteket s kétségtelenül annak az általá­nos idegességnek következményei, ameiy a gaz­dasági és politikai válság veszedelmes éveiben egész Európát megfertőzte és a politikai stabi­litást mindenütt aláaknázta. Egyelőre nem lát­ni, milyen irányban történik majd a kibonta­kozás. válságra visszavezetni, hanoim az erkölcsi tényezők hasonlóképpen nagy szerepet ját­szanak benne. A pápa enciklikájában a ke­resztény erkölcsi elvek érvényesítését köve­teli a családi életben. Ne ölj! kiáltja a szent parancsot azoknak, akik csirájában fojtják meg az emberi életet. Amit az Isten egybe­kötött, ember el ne válassza, hirdeti a házas­ság kötelékének védelmére és feltétlenül el­ítéli a polgári házasságok polgári elválasztá­sát is, sőt ezt a tilalmat még a természetes házasságra is kiterjeszti. Az apostol szavait idézi: Azt akarom, hogy a fiatalok házasod­janak — és igy kárhoztatja a házas élet ter­hei elől való menekülést. Az encikilika tisztáiban van vele, hogy a ) A jobboldal Tardieu vissza jöttét követeli és azzal érvel, hogy Ciiautemps, vagy Steeg rendkívül rövidéletü kormányai bebizonyítot­ták, hogy a mai francia parlament összetétele nem bir el baloldali kormányt, míg a jobb­oldali miniszterelnökök bukásait kizárólag véletlenek okozták, igy a konstans Poincaré eltávozását, akit nem a politika, hanem a lappangó betegség kényszeritetí távozásra, s Tardieu bukását, mert köztudomású, hogy a volt miniszterelnök kormánya a szó legszoro­sabb értelmében egy narancshéjon csúszott el. A Más Stoeg miniszterelnök tegnap este benyújtotta az összkormány lemondását. Az az politikai botrány, amelynek középpontjában Borét föld­művelésügyi miniszter áll, végzetessé vált a kormányra. Borét az elmúlt héten kollégáinak megkérdezése nélkül a gabonaárak fölemelését határozta el s ezzel - a - terménytőzsdén vad hausse-t okozott, mely utóbbi nem állt a mező- gazdaság érdekében és csupán a spekuláció ér­dekeit szolgálta. Borét eljárása annál különösebb, mert a föld­művelésügyi miniszter maga is a nagy gabo­nakereskedők közé tartozott és az üzleti élet­től alig néhány hét előtt vonult vissza. A Boret-affér nem oyan nagyarányú ugyan, mint az Oustric-botrány, amely Tardieu-t meg­buktatta, de az a körülmény, hogy néhány hé­ten belül már a második francia kormány bukik meg égy óriási panama miatt, nagy megdöbbe­nést keltett az országban, mert azt igazolja, hogy a politika és az üzlet meg nem engedett mértékben összefüggnek és a parlamenti machi­nációk mögött tulajdonképpepn nyerészkedési törekvések állanak. A Boret-eset mindenesetre elszigetelt jelenség e nem véletlen, hogy maga León Meyer, egy radikális szocialista államtit­kár leplezte le. Steeg választástaktikai szempon­tok miatt Borét mögé állt s ez okozta vesztét. Borét ugyanis rendkívül népszerű Délfranciaor- szág paraszt lakossága előtt s mivel jövőre uj választások lesznek Franciaországban, Steeg nem akart megválni egyik legnépszerűbb alve- zérétöl. A kormány ezt a ragaszkodást bukásával fizette meg. Buyat képviselő interpellációja után Steeg fölvetette a bizalmi kérdést s a szavazásnál tíz szavazattal kisebbségben ma­radt. 293-an Buyat interpellációjának prioritá­sa mellett, 283-an pedig ellene szavaztak. Steeg kormánya mindössze hat hétig uralkodott Franciaországban: Tardieu bukása után decem­ber 14-én alakult meg. szükség és a nyomor milyen nehézzé teszi a hívőknek, hogy az egyházi parancsolatokat kövessék és ezért figyelmezteti a vállalkozó­kat, hogy a béreket ne szorítsák le, a mun­kásokat, hogy szakszervezetekben tömörül­jenek és igy biztosítsák a kedvezőbb élet- lehetőségeket, a gazdagokat, hogy ne űzze­nek luxust, hanem feleslegüket juttassák a szükséget szenvedőknek, az államot, hogy törvényeiben és költségvetésében gondoljon a szegény családokra. És mert az enciklika éppen ezekben a szociális jelentőségű pon­tokban követendő irányelveket szab a kato­likus világnak, politikád fontossága elvitat­hatatlan, mert a katolikus pártok tevékeny­ségér© normát fog jelenteni. A kilátások Páris, január 23. A köztársasági elnök ma délelőtt megkezdte a kormányalakítási tárgyalásokat Jellemző, hogy Doumergue köztársasági elnök hétéves hivatali ideje alatt ez a tizenhatodik kormányválság s a lapok megállapítják, hogy Doumergue uj rekordot állított föl a harmadik köztársaság történeté­ben. Doumergue mindenekelőtt a szenátus el­nökét kéreti magához, majd a pártvezéreket és a számításba jövő politikusokat. A bal­oldali lapok sajnálkozva állapítják meg, hogy a jobboldali pártok koalíciója a kommunisták­kal szövetkeztek a köztársasági unió kormá­nyának megbuktatására. Sajnálják, hogy a kamara nem engedte meg Steegnek, hogy foly­tassa lojális munkáját, A Maiin szerint a kor­mányt egy mezőgazdasági kérdés buktatta meg és Steeg, aki kétségtelenül egyike Fran­ciaország legkorrektebb embereinek, saját jó szivének lett áldozata. A Journal szerint a tapasztalat igazolja, hogy a jelenlegi kamará­ban olyan többség, amely a szocialisták támo­gatására van utalva, nem kormányozhat. A konzervatív lapok, élükön az Echo de Paris­vai, a koncentrációs kabinet vagy a köztársa­sági unió helyett a nemzeti egység kormányá­nak visszatérését követelik. Az Echo de Paris szerint a köztársasági elnök helyzete soha sem volt könnyebb, mint most Egyedül Tardieu kerülhet számításba, akinek 30—50 szavazat­nyi föltéílen többsége van a kamarában. Az 1932. tavaszán megtartandó választásokig a felelősséget tehát csupán a Poincaré-Tardieu többség vállalhatja. A Maiin közli, hogy Tar­dieu influenzában megbetegedett s a parla­ment tegnapi nagyjelentőségű ülésén nem vett részt. A kamara folyosóin Tardieu-n kívül számos más nevet is lansziroznak. így első­sorban Laval, vagy Barthou nevét, akiket mint ismeretes, már a Steeg-kormány megala­kítása előtt is jelöltek. Ezenkívül szóba kerül Flandin neve is, aki, mint ismeretes, Tardieu kabinetijében volt kereskedelemügyi minisz­ter. Briand helyzete G e n f, január 23. Itteni delegációé körök­ben úgy tudják, hogy Briand a francia kor­mány bukása ellenére a genfi tanács fi létszak: befejezéséig a népszövetségben marad, kivé­ve azt az esetet, ha Doumergue köztársasági elnök magához hívja Párisba. Bizonyosra ve­hető, hogy Briand az uj kormánynak is tagja lesz, mert a mai helyzetben ő jelenti az egyet­len nyugodt pontott a francia politikában. A mi törvényhozásunk is a szocialista pár­tok nyomására éppen a házassági élőire vo­natkozólag lulimessze ment abban az irány­ban, amely a keresztény házassági élet el­veivel összeegyeztelhető volna. IIt van a leg­többet vitatott kérdés, a magzatelhajtásnak problémája, a nemzeti szocialisták egyik ál­landó követelés©, hogy a törvény büntető rendelkezései ebben a pontiban megváltozzam nak. Az enciklika szem,behelyezi:-^k min­den olyan kísérlettel, amely a házasság ke­resztény életelveit akarja megsemmisíteni és a katolikus pártoknak kötelességévé te­szi, hogy az ilyen törekvéseknek teljes erő­vel ellenszegüljenek. Ezért az éneik'lkának belpolitikai jelentősége elvitathatatlan,.

Next

/
Thumbnails
Contents