Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-20 / 15. (2532.) szám
1931 január 20, kedd. 'PRíIGAI^W.AiAR.-KlRIi.JI* Makkai Sándor erdélyi püspök kisebbségi evangéliuma „Revízió alá hetí venni a magyar előítéleteket és a kisebbségi magyar nemzeti öntudatot" — „A megváltozott ifjúság telki igényei mások s a nevelőknek önmagukat is revízió alá kell venniük, ha nem akarnak tragédiákat“ viszont az erkölcsi idealizmus, a nevelői nemzedék áiorcája és belső hazugsága törte le. A nevelői szellemmel áll szemben maga az ifjúság, amely előtt a tekintélyek már megrendültek. Az ifjúság uj lelkiilete a régi nevelés tartalmának revízióját sürgeti, és ezt a revíziót elsősorban a nevelőknek önmagukban kell végrehajtanak. Az életre magára kell nevelni, ön hidaló? és erős élet a törekvés és ezt a természetes és szükségszerű törekvést a nevelőnek nem letörnie kell, hanem a valóságos élet feladatainak a megoldására kell irányítania. Kolozsvár, január 19. Makkal Sándor dr.. az erdélyi református egyházkerület kiváló iró-püspöke, mint minden évben, az idén is megtartotta nagyszabású konferenciáit a református teológia dísztermében. Mint mindig, most >s a modern élet és a modern ember legaktuálisabb problémáit tárgyalta s magasröptű történelmi, szociális és pedagógiai bölcseletet fejtett ki. Minden szava, minden gondolata az erdélyi magyar kisebbségi élet legvitálisabb problémáit is feltárta. Valóságos munkaprogramot adott, amely ennek a népnek nemcsak szellemi és lelki horizontját kell hogy jelentse, hanem fennmaradásának alap- feltétele is. Parancsoló tények Első előadásában, melynek „Parancsoló té- nyek“ címet adott, rámutatott a kisebbségi sors 12 esztendős általánosságaira és megállapította, hogy számunkra itt állanak az élet elkerülhetetlen parancsai égi minden gátlás ellenére tudnunk kell, hogy mit tegyünk a fogalmakkal, hogy ezek uj tartalmai és ruhát kapjanak. Megrajzolta a magyar történelmi szemlélet két végletét, azt, amelyik hamisan idealizálja a múltat és azt is, amelyik hamisan naturalizálja. E két véglet összeütközése eredményezte a „csodavárását és az egymásért való kölcsönös áldozat elégtelenségét. S magával az élettel való szembefordulásnak végzetes hatását. Revízió alá kell venni az előítéleteket, mert igy parancsolják a tények. A gondolat bővebb kifejtést a püspök második elő a d ás á ba nJz a po tt, amelynek címe a következő volt: „Imperium lélekben és igazságban". Kifejtette, hogy f a nemzeti öntudatot revízió alá kell venni és meg kell tisztítani az előítéletektől. A tények nem önmagukért vannak és nem szabad a reviziót gátolniok. Nemzeti öntudatunknak bármily sorsban meg kell újulnia. Vannak hibák és bűnök, melyek a nagy világkatasztrófával kihullottak. Ezeket a katasztrófákat a külső világokok mellett, belső okok és életellenes bűnök is okozták, A magyar lélekben és magyar múltban is volt és van haláltbozó bűn, hocrv nem tudtunk lelki, szellemi vezetés alá ál- lani. Szegény és kicsi nemzet kisszerű vagy középszerű szellemiség mellett, azonban nem élhet meg. Történelmünk a magyar -elme, jellem s erő folyton fellángoló és folyton visszahulló törekvése a- saját lényegének és értékének kivonatkoztatására, Arról van szó, hosy öníudatositsuk és építsük az életünkbe a múlt igaz magyar értékeit: Az igazságosságot és jóakaratot. Majd rámutatott a nagy magyar katasztrófákra, amelyek szintén Ítéletként érték a népet és megállapította, hogy nemcsak politikában, de kultúrában, társadalmi életben, nemcsak fizikai, de lelki, szellemi és erkölcsi értelemben is ezek a magyar bűnök és ezek a magyar értékek vivják harcukat bennünk is. Kisebbségi masyar öntudatnak azonban mély alapja a kisebbségi világhivatás, ami viszont kettős feladatot ró ránk: saját életünk érdekében tradícióinkon nyugvó kultúrát kell fejlesztenünk és ennek a humánum örök magaslatait kell megközelítenie. Saját életünkből csak azt valósíthatjuk meg, amire erőnk képesít. A kisebbségi magyar nemzeti öntudat revíziója — Meg kell fosztanunk gondolkozásunkban azt, — mondotta Makkai püspök, —- amit a „magyar" szó jelent a földrajzi, állami, jogi, politikai meghatározóktól s magunk elé kell állítanunk azt, ami örök magyar, vagyis a lelki nemzetet, amely a nagy személyiségekben, a magyar szellem müveiben konkrétizáíódik. A lelki magyarság alapigazsága, hogy 16- lekszerint örökre egyek vagyunk azzal, ami magyar érték. Kisebbségi magyar nemzeti öntudatunk revíziója főképp két nagy lelki átalakulást kiván meg tőlünk. Az egyik az, hogy a földi imperiuntban kötött, magywrságot, lelki magyarsággá tegyük magunkban; a máüik az, hogy az igy felszabadított örök- magyarságot ne tartsuk gyöngédnek a külső tmpériumhoz is kötött és attól is támogatott magyarságnál é« egyetlen atomját ae alkudjuk el azért, mert igy nehezebb magyarnak lenni, mert így önerőnkből kell magyarnak lenni. A kisebbségi öntudat revíziójának sürgetése után „Az egység ércalapjai“-t fejtette ki harmadik előadásában. — Mindnyájan mélyen érezzük és tudjuk — mondotta — hogy a kisebbség magyar élete társadalmi szervezkedésen farául életre, vagy halálra. A szervezettség egységet jelent. Az egység pedig szervezett életet és organikus munkaközösséget, a nemzeti értékek szolgálatában. A baj az, hogy elhatározó teltek nem történnek. De a legfbőbb ok az öntudatlanság. A kérdés nem értelmileg, hanem lelkileg nem világosodott meg. Az önzés a valódi egység akadálya. A parancsszó tehát világos: meg kell semmisítenünk titkos előítéleteinket és tetteinkkel kell utolérnünk a régóta vallott elveket, hogy frázisok helyett az élet igazságaivá legyenek. A külső egyenlőség ugyan megvan, de az emberek kibúvókat keresnek és ezért nem tudják elképzelni szivük szerint az egységet. Már pedig nincs helye megkülönböztetéseknek. Nem szabad, hogy bármiféle megkülönböztetések most is, ebben a helyzetben is megakadályozzák a kisebbségi nemzet egységes társadalmi szervezetének kialakulását. Jelen helyzetünkben az előjog és vagyon, a köztisztségek nimbusza már a műké, a kulturális fölény üres dicsekvéssé fajult és az egyetlen megmaradt reálitás egyedül a lelkűiét a jellem eirkölcsi ércalapja. Az ifjúság problémája A múlt és jelen nagy problémáinak megvilá- gitása után a „Kérdező jövendő“ talán még hatalmasabb problémáját tárta fél a püspök. Olyan kérdéseket, amelyek ma az egész világ közvéleményének aggasztó kérdései. A nemzeti öntudat revíziójának és társadalmi megszervezésének eredményeit az ifjúság fogja learatni. Rendkívül fontos tehát a magyar kisebbségi nevelés szellemének minősége és alkata. Rámutatott az iskola szerepére az utóbbi tizenkét év alatt és megáll api tóttá, hogy bár az iskola elsősorban állott, a revízió e ponton is nélkülözhetetlen. Az ifjúság belsőleg megváltozott. Lelki igényei mások. Vigyázni kell, hogy a múlt előítéleteivel való konfliktusa ne járjon tragédiával. Az erdélyi magyarság gyermekeiért bármiféle iskolarendszer és külső nehézségek mellett is maga viseli a nehézséget a nevelés belső szelleméért. Jogaink kivívása esetén is csaik lehetőségeket kapnánk, de ennek tartalmi értékét magunk kell, hogy megadjuk. Nagy válság, rettenetes válság fenyeget. A nevelés és iskola elmaradt az ifjúságtól és ezt az uj lelket nem ismeri. — Nagyon sok szülőnek kellene ráébrednie, arra a gyölrelmes tényre, — állapította meg a püspök, hogy saját családjában, saját gyermekében idegenek járnak, beszélnek, vágyakoznak, szenvednek, tusakodnak és éppen öelőfcte nem tárjá fel a lelkűket. A nevelői kötelesség tehát: engedelmesen figyelni a tényekben szóló isteni parancsokra és felelősségteljes szeretettel őrködni, hogy az ifjúság a parancsokat — ne a tények köntösét félreértüknek önzésből fakadt magyarázatát — kövesse. Rámutatott a régi dilemmáira, a háború- előtti magyar nevelés belső katasztrófájára. — Akiknek a szívműködése rendetlen, erőlködés nélkül úgy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. Szívszakorvosok me 'állapították, hogy a Ferenc J' f víz súlyos billentyühibáknál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. A Ferenc József ke- serüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzlc^vhen kapható. A nemzeti érzés nevelését a kritikátlanság nevelése tette irreálissá, a természettudományos nevelést pedig a világ magyarázatának hitetlensége változtatta méreggé, Nem a tudós pedagógiai receptjei fogják a mi ifjúságunkat megmenteni a jövendőnek, hanem a tanítványokhoz intézett szózat: „HozzAátok őt ide hozzám." 1 magyar jogászok. a trianoni léke revíziójáért Memorandumot Juttatnak el a: esés? világ Jogászaihoz — Anponyi Albert a nemzetek fejlődésének biztosítékairól Prága, január 19. A Národni Osvobozeni ina délutáni száma jelenti budapesti dátummal: „A magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar jogászok országos gyűlésén, amely Apponyi Albert gróf elnöklete mellett folyt le, tegnap délelőtt tárgyaltak arról az emlékiratról, amelyet megküldenek az egész világ jogászainak és amely a nemzetközi jog szempontjából is bizonyítgatja a trianoni béke tarthatatlanságát. Apponyi ki jelenet te, hogy szükséges jóvátenni a trianoni jogtalanságot az etikai nezetek és a jog iránti tisztelet érdekében. Csak a jog etikájának zászlaja alatt találja meg a világ valamennyi nemzete fejlődésének és életének biztosítékait. A memorandum szerzője Székács Aladár dr.j a közigazgatási bíróság bírája, a francia- magyar vegyesbiróság tagja, áttekintő képet nyújtott a meorandumról és hangsúlyozta, hogy a magyar jogászok csak az igazi békét óhajtják s éppen ezért nyújtanak igaz képet a helyzetről az egész civilizált világ jogászainak. A memorandumot nagy lelkesedéssel fogadták el." A walesi herceg „akadály vesenye* a kikötőig Vonalkisiklás és autókaramhol hátráltatta a walesi herceg és üvére utazását sík kocsival. Sem a walesi herceg, sem fivére nem szenvedett sérülést, de útközben újabb fönnakadás történt, mert nem tudtak idejében a kikötőbe érni és az óceánjáró gőzös kénytelen volt elhalasztani indulását. Egyórás késedelemmel szedték íöl a horgonyokat. Santander kikötőjében a lakosság lelkes óvációban részesítette a walesi herceget. Károlyi magyar külügyminiszter Géniben megírnia Migestre Benning kancellárt és Cnrüns külügyminisztert Mironescu egy Interjúban kijelentette, hegy a kenyér kérdése közös teendőket ró úgy Romániára, mint Magyarországra Budapest, január 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefon.jelentése.) A hétfői Reggeli Újság úgy értesül, hogy Károlyi Gyula gróf külügyminiszter meghívta Budapestre Bründng kancellárt és Curtius külügyminisztert. Mindkét államférliu elfogadta a meghívást, bécsi ütjük után Budapestre is ellátogatnak és viszonozzák Bethlen berlini látogatását. Ugyancsak a Reggeli Újság jelenti, hogy Apponyi Albert gróf az optánsperek befejezése után betöltöttnek látja külpolitikai misszióját és főleg előrehaladott korára, valamint egészségi állapotára való hivatkozással nem vállal többé ilyirányu megbízatást. Budapest, január 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Mironescu rámán miniszterelnök és külügyminiszter Az Est munkatársa előtt a genfi tanácskozásokról hosszabban nyilatkozott. Elmondotta, hogy a keleteurópai mezőgazdaságnak nyújtandó hitel organizációjára vonatkozó tárgyalásokat fogják a páneurópai tárgyalások előterébe tolni. Tény az, hogy a többször megismételt agrárkonferencia gondolatköre összhangban áll a páneurópai uniót tanulmányozó bizottság munkájával. Geníbon pénzt szerzünk földmiveseink számára — mondotta Mironescu. — Lassan megváltozik mifelénk is a helyzet, egy hatalmas ösztön füt bennünket., amely mindennél hatalmasabb, és pedig az, hogy nem akarunk elveszni. A kenyérkérdés szontobb mindennél úgy a románokra, mint a magyarokra nézve és ez közös teendőket ró ránk. Én nem hiszek titkos szövetkezésekben, hisz ki gondolna arra az esztelenségre, hogy újabb háborúba vigyük a világot. Románia őszintén akarja Páneurópát az első pillanattól kezdve. A Magyarországgal való viszonyról Mironescu kijelentette, hogy a két szomszédos ország külpolitikáját különösen áthatja a lelkiismeretes együttmunkálkodás szelleme. Tengeralattjáró flottát ép Jenek az oroszok? Paris, január 19. Kerenszka párisi lapja, a La Renaissance szenzációs és egészben véve valószinütlenüi hangzó hirt közöl arról, hogy Oroszország, Olaszország és Németország kormányai titkos egyezményt kötöttek egy erős orosz tengeralattjáróflotta építésére, amely flotta a Fekete-tengerben központosul- na. Az egyezmény szerint a tnegerala ti járók terveit és egyes alkatrészeit Németországban készítik el, mig a hajók építése olasz hajógyá- rákban történnék. 100—120 tengeralattjáró részére Szükséges tartalékalkulrészek már áUitólag megérkeztek Nikolajev orosz kikötőbe. A már elkészült tengeralattjárók német tisztek vezetése alatt állanak és az egészülő!tát, mihelyt elkészül, Kuhlmann német tengernagy parancsnoksága a!á helyezik. Ugyancsak ilyen egyezmény jött volna létre a három állam között egy nagy repülőflotta építésére vonatkozólag is. 5 Madrid, január 19. A walesi hercegnek és fivérének utazása egész sorozat kellemetlenség és baleset jegyében^ kezdődött meg. Először vonaíkisiklás következtében nagyobb késedelmet szenvedtek, majd pedig, amikor a testvérpár autón ment a santanderi kikötőbe, hogy az ott várakozó óceánjáró gőzösre szánjanak, autójuk összeütközött egy má-
