Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-20 / 15. (2532.) szám
\ ^MGAl-7W\GtíJi-HJRLAl? 1931 január 20, kedd. Tausend mester, a modern atchimista, akt megbízói zsebéből varázsolja elő az aranyat Megkezdték a müncheni aranyosináló-per tárgyalását — Iparbárók, tábornokok, közéleti vezérek a becsapottak sorában — Politika és alch'mia München, január 19. Hétfőn igen érdekes tárgyalás kezdődött meg a müncheni bíróság előtt. A vádlottak padján egy egyszerű bádogoemes- ier. Franz Tausend iii, akit az ügyész „a csalásnak egy folytatólagos és öt egyszerű esetével és a megkísérelt csalásnak öt esetével4* vádol. Mindezeket a bűnöket Franz Tausend azzal követte el, hogy hiszékeny embertársait csalóka álomképekkel szedte rá, azt hirdette magáról, hogy aranyat tud csinálni és a naiv emberektől ilyen módon igen jelentékeny összegeket, összesen mintegy háromnegyedmillió márkát csalt ki és használt föl privát céljaira. Tausend rögeszméje Tausend személyisége nem látszik rendkívüli módon problematikusnak, inkább a kicsinyes körülményekből fölvergődő aufó- didakta típusa, akiben bizonyos önámító érző étből az a fixa idea gyökeresedett meg, hogy fölfedezésekre hivatott, olyan fölfedezésekre, amelyeket a célszerű tudomány nem tud megoldani. Bizonyára Tausend is jámbor álmodozó maradt volna, ha az úgynevezett müveit körökből nem akadnak gazdag emberek, akik elég kritikátla- ook voltak ahhoz, hogy otromba kisérteteit finanszírozzák. Hogy azután Tausend a hozzá áramló pénzt saját előnyére és passzióinak kielégítésére is fölhasználta, az mindenesetre (büntetőjogilag felelőssé teszi őt, nem változtat azonban a bűnügy jellegén, amelyben a prirnér vonás nem a kriminális csalás, hanem a naiv spekuláció. Az ezermester feltaíá'ási egyvelege Tausend élete folyása rendkívül színes és változatos, de amig fölszlnre nem jutott, mindig a szociálisan alárendelt rétegekben mozgott. A bajor Svábjában, Krum'bachban született 1884-ben, a bádogosipart tanulta ki, azután négy éven át tanítóképzőbe járt, rövid időt az altiszti iskolában töltött, bárom éven át katona volt Metzben, majd egy hamburgi kémiai gyár laboránsa, azután pedig hangszereket árult Zürichben. Már ekkor is megmutatkozik bemre jellemének alapvonása, közönséges hegedűket primitív el-, járással mesterheged ükké akar átalakítani és cmint mesterheg ed ükét sóz a hiszékeny emberek nyakába. Három évig a front mögött teljesít szolgálatot, közben pedig folyton vad kísérleteken töri a fejét, konyhasóból akar morfiumot előállítani, egyszerű agyagból alumíniumot szeretne elővarázsolni, mindegy neki, akár műtrágyát, akár mesterséges drágaköveket kell csinálnia. Azután orvosszert fedez föl a himlő ellen, majd uj medicinát alkot a ragadós száj- és körömfájás leküzdésére, azután kitalálja a Mill- elektront, egy olyan műszert, amely a vér iz- í gátolt mozgását csöndesiti le. I Az aranycsinálás litha Mindezekkel a találmányokkal előáll a szakköröknek is, persze csupa vállvonogatás a válasz. 1923-ban azután kijön a nagy aduval. Azt állít ja, hogy rájött az aranykészités titkára és különlegesen preparált ólomból aranyat tud készíteni. Tényleg igy is történt: első kísérletében egy kis aranyhulladék került az óiompépbe, amelyet azután a kémiai eljárás kivont. ö azonban annyira nagyra volt az eredménynyel, hogy rögtön elméletet Ls konstruált az aranycsináláshoz és azt hirdette, hogy minden anyagnak van egy meghatározott rezgési száma, mint a muzsikában minden hangnak és amint a muzsikában minden azon fordul, meg, hogy miképpen lehet a hangrezgéseket harmóniába hozni, úgy az anyag világában is a rezgésszámok harmóniája varázsolja elő az eredményeket. Pythagoras a szférák harmóniájából fejtette meg a világ titkát, Tausend az anyagok rezgés! számának egymásra reagálásból vezette le az aranycsinálás titkát. Azonnal apróhirdetéseket ad föl, mecénásokat és önkéntes adakozókat keres, akik fölfedezésének kiaknázására segítik. Elsőnek egy Rienhardt nevű referens jelentkezik, akivel korlátolt felelősségű társaságot alapit^ ő maga százezer márkát helyez el a társaságnál, persze nem a saját pénzét, hanem a másoktól öfszeszerzett pénzt. Tausendnek ezek voltak az első áldozatai, de csakhamar nagyon sokan következtek a sorban. Akik hifiek benne ..« Hogy hogyan ülhettek föl olyan emberek, akik között világotjárt és tapasztalt, irányító szerepet játszó gazdasági korifeusok vannak, a német gazdasági és politikai életnek igen nagy nevei egy kispolgári laikusnak, hogy miként biztak rá olyan összegeket, amelyeket sokkal komolyabb és okosabb célokra önmaguk számára sohasem folyósítottak volna, hogy hogyan alakulhatni meg a Tausend-féle tanulmányozó társaság, amelynek harminc részvényese között ott van a nagy ipari király, Alfréd Mannesniann, két Schönburg- Waldenburg herceg és Ludendorff tábornok, ez a pörnek a tulajdonképpeni rejtélye. Pszichológiai szempontból éppen oz lenne a hétfőn megindult bűnügyi tárgyalásnak a legérdekesebb momentuma, sajnos azonban ez a momentum valószínűleg háttérbe szorul, mert a Tausend-féle kutatótársaság legtöbb részvényese, köztük Ludendorff is kijelentette, hogy nem érzik megkárositottnak magukat. Egész Németország nagy érdeklődéssel tekint a pör elé, amelynek érdekesebb mozzanatairól lapunk hasábjain beszámolunk. fel ofyan anyagokat, amelyekben arany volt elvegyitve. Ezekből azután könnyű volt „aranyat nyer- nie“. Az államügyész a vizsgálati tényállás és a szakértői vélemény alapján arra a konklúzióra jut, hogy a vádlott ügyes szemfényvesztőt követett el azzal a kizárólagos célkitűzéssel, hiszékeny emberektől pénzt csaljon ki. 1929. nyarán Tausend újabb kísérleteket végzett kél tanú jelenlétében. Ez alkalommal 230 gramm ólom került a retortáiba 8 a „Tausend-féle speciális eljárásnál44 173 gramm aranyat olvasztott ki az ólomból. De ezzel sem tudta bukását megakadályozni. Rájöttek turpisságára és most már azoknak a bizalma is megrendült, akik addig fenntartás nélkül áldozlak pénzt, időt és energiát Tausend aranycsinálási manipulációira. A vádirat végül felsorolja a károsultakat, akik közül a legérzékenyebben az időközben elhunyt Meinliold Berbert és fele-ége Dóra sínylették meg az aranycsináló üzelmeit. A házaspár a reménybeli 15 százalék haszonrészesedés érdekében háromszázezer márkát invesztált az aranycsinálásba. A tárgyalás folyik. Tnusend reioríái az államügyész átvilágításában München, január 19. A müncheni igazságügyi palota díszes berendezésű esküdtszéki tárgyalótermében ma délelőtt megkezdték Franz Zausend, egykori bádogosmester csalási bűn perének tárgyalását. Ezen a szenzáció számba menő törvényszéki tárgyaláson elsősorban nem az érdekli a bíróságot, milyen vegyészi kvalitásai vannak a vádlottnak és mennyiben ért a relortákkal és a vegyszere : el való bánásmódhoz, hanem sokkal inkább az, miképpen használta ki a laikus közönség hiszékenységét és hogyan csalt ki agyafúrt hókusz-pókuszaival közel egymillió márkát az általa behálózott egyének zsebeiből. A bünper érdekességét emeli, hogy áldozatai nem ostoba emberek, leXciisme- retíen pcnzhiujh&szók, pénzsóvár idióták, hanem ismert nagyiparosok, minden hájjal megkent bankigazgatók, tudósok és többeké vésbé jóhiszemű és jó szándékú patrióták. Az utóbbiak Németország javát tartották szemeik előtt, amikor súlyos összegekkel finanszírozták az aranycsináló üzemét A bíróság előli az aranycsináló által alakított társaságnak ötszáz tagja fog megjelenni, hogy beszámoljon Tausend mesterjel való érintkezésének tapasztalatairól. Azok az alattomos tudósok ... A főtárgyalás a vádirat ismertetésével kezdődött s az ügyész terjedelmes elaborútu- mának felolvasása teljes másfél órát vett igénybe. Figyelemreméltóak azok a részletek, amelyek a vádlottnak a kisére le levéséről adnak számot. Tausend ezeknek a kísérleteknek ®£yré- •zót Luudojudorll mostohaliáuak* Fecaatt Hankó pécsi tanár héttőre-keddre földrengést a Csendes-óceánon A földrengés jóslás uj teóriájának felfedezője nyilatkozik módszerérői és kutatásai eredményéről Pécs, január 19. Az egész világsajtóban nagy föltüuéet keltett Hankó Márton pécsi tanár kutatása és fölfedezése, amely abban nyilvánul meg, hogy Hankó előre megjósolja az egész világon bekövetkező földrengéseket. November óta hozta terminusait Hankó nyilvánosságra, azóta minden terminusa a legnagyobb precizitással bekövetkezett. Hankó teóriájára vonatkozóan a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Évek óta folytatom kutatásaimat. Föltevésemet arra alapítottam, hogy a földrengések bizonyos természetszerű következetességgel nyilvánulnak meg. Teóriámat, fizikai alapokra támaszkodva, a matematikára alapítom. Teóriám alapján az első terminust november 20-ára jelöltem meg és ez a terminus a legnagyobb pontossággal bekövetkezett. Azóta körülbelül tiz földrengést jósoltam meg és mind be is következett. Hogy mennyire helyes a teóriám, azt a tények igazolják. Teóriám alapján évekkel előre ki tudom számítani a földrengéseket, do teóriám helyességét a múltra vonatkozólag is kipróbáltam, teóriám a múltban bekövetkezett földrengésekre is minden tekintetben megáll. Teóriám alapján pontosan megállapítottam Pompeji pusztulásának idejét is és más nagyobb, a múltban volt földrengéseket. Ugyanaz a teória, amely a múltra pontosan fönnáll, fönnáll a jövőre is. Az a bizonyos értesítés, amellyel kapcsolatban a Mór ti ing Fost fölkeresett, december 13-ára és 14-ére vonatkozott. Ez a földrengés 15-én délig tartott. Én a földrengés helyéül Chilét jelöltem meg, ezzel szemben a földrengés Argentínában és Mexikóban volt. Ez az eltérés természetesen bekövetkezhet, do viszont maga a hely is körülbelül teljes biztossággal megállapítható. — Annyit elárulhatok teóriámat illetőleg, hogy minél közelebbi terminusra jelölöm meg a földrengést, annál precízebb lehet a mogállapítás. Például 15 napi ciklusban a legközelebbi földrengés dátumát én folyó hó 19-én és 20-án estig jelöltem meg, 21-én még valószínűleg, do nem biztosan lesz kisebb földrengés. Megállapításom szerint ez a földrengés a Csendes-óceán valamelyik részére, vagy Japánra fog esni. Ha Japánban, a szigeten ietsz a földrengés, úgy mindenesetre ellenőrizhető lesz. Nehézségeket fog okozni az ellenőrzés, ha a nyílt óceánon lesz, ahol esetleg az slr lenőrzée kudarccá!, is járhat. —• Kutatásaimban tökéletesen bízom. Véleményem az, hogy a jövőre nézve teljesen uj alapokra fektethetem a földrengések dere vaió megállapítását és ennek gyakorlati értéke az, hogy a meglepetésszerü földrengések okozta óriási emberélet- és anyagpusztulásnak egy- szersmindenkorra elejét lehet venni. Holnapra, kiderül, beválik-e az újabb jóslat. „Inkább háromszor egyedül, mint mégegyszer repülörajjal” — mondja Balba miniszter az Óceán áfrepüléséről főhadnagynak egy Rebay nevű kereskedőnek, egy gyárosnak és részben Röntgen tanárnak. az aacheni technikai főiskola professzorának társaságában végezte. Amig a kisér/etekhez olyan anyagot használt, amit előzőleg Froiburgban p re párái tatolt az aranycsinálás céljaira, addig voltak is eredményei. Midőn azonban Röntgen profesz- szor bocsátott rendelkezésére kísérleti anyagot, minden fáradozása eredménytelen maradt. Ép igy sikertelenül végződtek azok a kisérlelek is, amelyeket Tausend 1929. júniusában vizsgálati fogságban végzett Röntgen tanár ellenőrzése mellett. Később újból próbálkozott, de aranyat csak akkor tudott nyerni, ha a tudományos ellenőrzés nem feszélyezte munkájában. A vádiratban utal az államügyész a müncheni egyetem professzorának Honigschmid dr.-nak szakértői véleményére, amelynek értei méhen a vádlott kísérleteihez tudatosan használt — Nagysikerűnek ígérkezik a Komáromi Futball Club bálja. Komáromból írják: A Komáromi Futball Club január 31 ikii jelmezes eotólye már előre is a legszélesebb körű érdolFőilés jegyében indul. A harmincegy év óta fennálló sport egyesület iránti szeretet jut kifejezésre abban, begy nemcsak Komárom társadé Innának minden rétege, hanem u vidék is érdeklődik a min lity kitünően sikerülő mulatság Iránt. Mifis K ómé rom - vá Laeztás, jelimez- ezépeégverseny és még sok más meglepetés fogja a jelmez-estély s ikerét rmeW s rom élhető, hogy a komáromi és környéki közönig "7 vatta zzál a szeretektől lógja pártfogolni a Club bálját, mini eddig im lati*. Róma, január 19. Balbo légügyi miniszter az olasz repülőrajnak dél amerikai utjáva] kapcsolatos tapasztalatairól cikket tett közzé. Cikkében rámutat arra, hogy a megtett repülőút eredményéből sok tanulságot meríthetnek az olasz, valamint az egész világ repülői is. Kijelentette, hogy a repülőút tapasztalatai minden várakozási felülmúltok. Mcdemlékczik arról, hogy ütjük első szakaszá bán rendkívül kedvező időjárás volt, de gépeik bebizonyították, hogy Kivételesen nehéz körülmények között is használhatók. Balbo kiemeli, hogy a légikikötőnek egyáltalában nem használt. Puerto-Campas kikötőben hat készüléket sikerült megmenteni és .hozzátette, hogy a készülékek ibebiizonyitot- ták, hogy tettzés szerint felszánhatnak vagy tengerre le bocsát kozhatnak anélkül, hogy erre előzetesen kikötőhelyet kellene előkészíteni. Balbo ezután a Kenitrából Sebuba indulás alkalmával a nyílt területen heves ellenszél mellett történt fölszállás nehézségeiről emlékezik meg, majd megemlíti azt a homokfelhői, amellyel a Juby-Jok közelében találkoztakt végül felsorolja az éjszaka sötétjében történi boiamai felszállás drámai részleteit Ez az esemény teljesen uj dolog a légi forgalom történetében és erre még eddig egyetlen vízi repülőgép som vállalkozott, anélkül, hogy ez a vállalkozás lehetetlennek ne bizonyult volna. Balbo ennek ellenére is megállapítja, zárt alakulatban való repülés iviindulási helyéül, Bolama nyújt legtöbb biztonságot. Elmondja, hogy a repülőraj teljes sötétségben, holdvilág nélkül, zárt alakulatban indult útnak az óceán átrepiilé- sére. Mivel a süni köd a legkisebb kilátást is lehetetlenn tette, a légi utazást a navigációs készülékek pontosságára és a legénység és tisztek minden dicséretet felülmúló bűz- góságára támaszkodva kezdték meg. Az óceán feletti utazás }ehö hat órája rettenetes viszonyok között folyt le és a legkisebb tévedés is katasztrófát okozod volna. Dicséri a motorok kiválóságát, amelyeket a zárt alakulatban való haladás kemény megpróbáltatásnak telt ki. Hangsúlyozta, hogy a motorok hűtővizének hőfoka sohasem emelkedett 75 fok fölé. A zárt menetalakulat fenntartása a pilóták idegeit és energiáját is kemény próbára tette. Balbo kijelenti, hogy inkább háromszor átrepülné újra az óceánt egyedül, mint még egyszer zári alakulatban. Az első baleset körül kizártnak tartja azt, hogy pilóták hibáztak volna. A második balesetet egész határozottsággal a repülőgépen, keletkezett rövidzárlat és az ebből támadt tüzvész11ek tnlajűoij itja. Az óceán közepén még mindig .3000 ki'ós megterheléssel, kettesével véghezvitt leszállás a pilóták rendkívüli ügyességét bizonyítja. Hangsúlyozza még az Olaszországban külön számukra kószáiéit rádiókészülékek töké.-e- tetfcégóL 6 BssrNjCsasTö
