Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-20 / 15. (2532.) szám

\ ^MGAl-7W\GtíJi-HJRLAl? 1931 január 20, kedd. Tausend mester, a modern atchimista, akt megbízói zsebéből varázsolja elő az aranyat Megkezdték a müncheni aranyosináló-per tárgyalását — Iparbárók, tábor­nokok, közéleti vezérek a becsapottak sorában — Politika és alch'mia München, január 19. Hétfőn igen érdekes tár­gyalás kezdődött meg a müncheni bíróság előtt. A vádlottak padján egy egyszerű bádogoemes- ier. Franz Tausend iii, akit az ügyész „a csalásnak egy folytatólagos és öt egyszerű esetével és a megkísérelt csalás­nak öt esetével4* vádol. Mindezeket a bűnöket Franz Tausend azzal kö­vette el, hogy hiszékeny embertársait csalóka álomképekkel szedte rá, azt hirdette magáról, hogy aranyat tud csi­nálni és a naiv emberektől ilyen módon igen jelentékeny összegeket, összesen mintegy háromnegyedmillió márkát csalt ki és hasz­nált föl privát céljaira. Tausend rögeszméje Tausend személyisége nem látszik rendkívüli módon problematikusnak, inkább a kicsinyes körülményekből fölvergődő aufó- didakta típusa, akiben bizonyos önámító ér­ző étből az a fixa idea gyökeresedett meg, hogy fölfedezésekre hivatott, olyan fölfede­zésekre, amelyeket a célszerű tudomány nem tud megoldani. Bizonyára Tausend is jámbor álmodozó maradt volna, ha az úgynevezett müveit körökből nem akadnak gazdag emberek, akik elég kritikátla- ook voltak ahhoz, hogy otromba kisérteteit fi­nanszírozzák. Hogy azután Tausend a hozzá áramló pénzt saját előnyére és passzióinak ki­elégítésére is fölhasználta, az mindenesetre (büntetőjogilag felelőssé teszi őt, nem változtat azonban a bűnügy jellegén, amelyben a prirnér vonás nem a kriminális csalás, hanem a naiv spekuláció. Az ezermester feltaíá'ási egyvelege Tausend élete folyása rendkívül színes és változatos, de amig fölszlnre nem jutott, min­dig a szociálisan alárendelt rétegekben moz­gott. A bajor Svábjában, Krum'bachban szüle­tett 1884-ben, a bádogosipart tanulta ki, azután négy éven át tanítóképzőbe járt, rövid időt az altiszti iskolában töltött, bárom éven át katona volt Metzben, majd egy hamburgi kémiai gyár la­boránsa, azután pedig hangszereket árult Zürichben. Már ekkor is megmutatkozik bemre jellemének alapvonása, közönséges hegedűket primitív el-, járással mesterheged ükké akar átalakítani és cmint mesterheg ed ükét sóz a hiszékeny emberek nyakába. Három évig a front mögött teljesít szolgálatot, közben pedig folyton vad kísérle­teken töri a fejét, konyhasóból akar morfiumot előállítani, egy­szerű agyagból alumíniumot szeretne előva­rázsolni, mindegy neki, akár műtrágyát, akár mesterséges drágaköveket kell csinálnia. Az­után orvosszert fedez föl a himlő ellen, majd uj medicinát alkot a ragadós száj- és köröm­fájás leküzdésére, azután kitalálja a Mill- elektront, egy olyan műszert, amely a vér iz- í gátolt mozgását csöndesiti le. I Az aranycsinálás litha Mindezekkel a találmányokkal előáll a szak­köröknek is, persze csupa vállvonogatás a vá­lasz. 1923-ban azután kijön a nagy aduval. Azt állít ja, hogy rájött az aranykészités tit­kára és különlegesen preparált ólomból ara­nyat tud készíteni. Tényleg igy is történt: első kísérletében egy kis aranyhulladék ke­rült az óiompépbe, amelyet azután a kémiai eljárás kivont. ö azonban annyira nagyra volt az eredmény­nyel, hogy rögtön elméletet Ls konstruált az aranycsináláshoz és azt hirdette, hogy minden anyagnak van egy meghatározott rezgési szá­ma, mint a muzsikában minden hangnak és amint a muzsikában minden azon fordul, meg, hogy miképpen lehet a hangrezgéseket harmó­niába hozni, úgy az anyag világában is a rezgésszámok har­móniája varázsolja elő az eredményeket. Pythagoras a szférák harmóniájából fejtette meg a világ titkát, Tausend az anyagok rezgés! számának egy­másra reagálásból vezette le az aranycsinálás titkát. Azonnal apróhirdetéseket ad föl, mecénásokat és önkéntes adakozókat keres, akik fölfedezé­sének kiaknázására segítik. Elsőnek egy Rienhardt nevű referens jelent­kezik, akivel korlátolt felelősségű társaságot alapit^ ő maga százezer márkát helyez el a társaság­nál, persze nem a saját pénzét, hanem a má­soktól öfszeszerzett pénzt. Tausendnek ezek voltak az első áldozatai, de csakhamar nagyon sokan következtek a sor­ban. Akik hifiek benne ..« Hogy hogyan ülhettek föl olyan emberek, akik között világotjárt és tapasztalt, irányító szerepet játszó gazdasági korifeusok vannak, a német gazdasági és politikai életnek igen nagy nevei egy kispolgári laikusnak, hogy mi­ként biztak rá olyan összegeket, amelyeket sokkal komolyabb és okosabb célokra önmaguk számára sohasem folyósítottak volna, hogy hogyan alakulhatni meg a Tausend-féle tanulmányozó társaság, amelynek harminc részvényese között ott van a nagy ipari ki­rály, Alfréd Mannesniann, két Schönburg- Waldenburg herceg és Ludendorff tábornok, ez a pörnek a tulajdonképpeni rejtélye. Pszichológiai szempontból éppen oz lenne a hétfőn megindult bűnügyi tárgyalásnak a legérdekesebb momentuma, sajnos azonban ez a momentum valószínűleg háttérbe szorul, mert a Tausend-féle kutatótársaság legtöbb rész­vényese, köztük Ludendorff is kijelentette, hogy nem érzik megkárositottnak magukat. Egész Németország nagy érdeklődéssel te­kint a pör elé, amelynek érdekesebb mozzana­tairól lapunk hasábjain beszámolunk. fel ofyan anyagokat, amelyekben arany volt elvegyitve. Ezekből azután könnyű volt „aranyat nyer- nie“. Az államügyész a vizsgálati tényállás és a szakértői vélemény alapján arra a kon­klúzióra jut, hogy a vádlott ügyes szemfényvesztőt követett el azzal a kizárólagos célkitűzéssel, hiszékeny emberektől pénzt csaljon ki. 1929. nyarán Tausend újabb kísérleteket vég­zett kél tanú jelenlétében. Ez alkalommal 230 gramm ólom került a retortáiba 8 a „Tausend-féle speciális eljárásnál44 173 gramm aranyat olvasztott ki az ólomból. De ezzel sem tudta bukását megakadályozni. Rájöttek turpisságára és most már azoknak a bizalma is megrendült, akik addig fenntar­tás nélkül áldozlak pénzt, időt és energiát Tausend aranycsinálási manipulációira. A vádirat végül felsorolja a károsultakat, akik közül a legérzékenyebben az időközben el­hunyt Meinliold Berbert és fele-ége Dóra sínylették meg az aranycsináló üzelmeit. A házaspár a reménybeli 15 százalék haszonrészese­dés érdekében háromszázezer márkát in­vesztált az aranycsinálásba. A tárgyalás folyik. Tnusend reioríái az államügyész átvilágításában München, január 19. A müncheni igazság­ügyi palota díszes berendezésű esküdtszéki tárgyalótermében ma délelőtt megkezdték Franz Zausend, egykori bádogosmester csa­lási bűn perének tárgyalását. Ezen a szenzá­ció számba menő törvényszéki tárgyaláson elsősorban nem az érdekli a bíróságot, mi­lyen vegyészi kvalitásai vannak a vádlottnak és mennyiben ért a relortákkal és a vegysze­re : el való bánásmódhoz, hanem sokkal in­kább az, miképpen használta ki a laikus kö­zönség hiszékenységét és hogyan csalt ki agyafúrt hókusz-pókuszaival közel egymillió márkát az általa behálózott egyének zse­beiből. A bünper érdekességét emeli, hogy áldozatai nem ostoba emberek, leXciisme- retíen pcnzhiujh&szók, pénzsóvár idióták, hanem ismert nagyiparosok, minden hájjal megkent bankigazgatók, tudósok és többe­ké vésbé jóhiszemű és jó szándékú patri­óták. Az utóbbiak Németország javát tartották sze­meik előtt, amikor súlyos összegekkel finan­szírozták az aranycsináló üzemét A bíróság előli az aranycsináló által alakított társaság­nak ötszáz tagja fog megjelenni, hogy beszá­moljon Tausend mesterjel való érintkezésé­nek tapasztalatairól. Azok az alattomos tudósok ... A főtárgyalás a vádirat ismertetésével kezdődött s az ügyész terjedelmes elaborútu- mának felolvasása teljes másfél órát vett igénybe. Figyelemreméltóak azok a részle­tek, amelyek a vádlottnak a kisére le levésé­ről adnak számot. Tausend ezeknek a kísérleteknek ®£yré- •zót Luudojudorll mostohaliáuak* Fecaatt Hankó pécsi tanár héttőre-keddre földrengést a Csendes-óceánon A földrengés jóslás uj teóriájának felfedezője nyilatkozik módszerérői és kutatásai eredményéről Pécs, január 19. Az egész világsajtóban nagy föltüuéet keltett Hankó Márton pécsi tanár ku­tatása és fölfedezése, amely abban nyilvánul meg, hogy Hankó előre megjósolja az egész világon bekövet­kező földrengéseket. November óta hozta terminusait Hankó nyilvá­nosságra, azóta minden terminusa a legnagyobb precizitással bekövetkezett. Hankó teóriájára vonatkozóan a következő­ket mondotta a sajtó képviselőinek: — Évek óta folytatom kutatásaimat. Fölte­vésemet arra alapítottam, hogy a földrengések bizonyos természetszerű következetességgel nyilvánulnak meg. Teóriámat, fizikai alapokra támaszkodva, a matematikára alapítom. Teó­riám alapján az első terminust november 20-ára jelöltem meg és ez a terminus a legnagyobb pontossággal be­következett. Azóta körülbelül tiz földrengést jósoltam meg és mind be is következett. Hogy mennyire helyes a teóriám, azt a tények igazolják. Teóriám alapján évekkel előre ki tu­dom számítani a földrengéseket, do teóriám he­lyességét a múltra vonatkozólag is kipróbál­tam, teóriám a múltban bekövetkezett földren­gésekre is minden tekintetben megáll. Teóriám alapján pontosan megállapítottam Pompeji pusztulásának idejét is és más nagyobb, a múltban volt földrengéseket. Ugyanaz a teória, amely a múltra pontosan fönnáll, fönnáll a jövőre is. Az a bizonyos érte­sítés, amellyel kapcsolatban a Mór ti ing Fost föl­keresett, december 13-ára és 14-ére vonatko­zott. Ez a földrengés 15-én délig tartott. Én a földrengés helyéül Chilét jelöltem meg, ezzel szemben a földrengés Argentínában és Mexikó­ban volt. Ez az eltérés természetesen bekövet­kezhet, do viszont maga a hely is körülbelül teljes biztossággal megállapítható. — Annyit elárulhatok teóriámat illetőleg, hogy minél közelebbi terminusra jelölöm meg a földrengést, annál precízebb lehet a mogálla­pítás. Például 15 napi ciklusban a legközelebbi földrengés dátumát én folyó hó 19-én és 20-án estig jelöltem meg, 21-én még valószínűleg, do nem biztosan lesz kisebb földrengés. Megállapításom szerint ez a földrengés a Csendes-óceán valamelyik részére, vagy Japánra fog esni. Ha Japánban, a szigeten ietsz a földrengés, úgy mindenesetre ellenőriz­hető lesz. Nehézségeket fog okozni az ellenőr­zés, ha a nyílt óceánon lesz, ahol esetleg az slr lenőrzée kudarccá!, is járhat. —• Kutatásaimban tökéletesen bízom. Véle­ményem az, hogy a jövőre nézve teljesen uj alapokra fektethetem a földrengések dere vaió megállapítását és ennek gyakorlati értéke az, hogy a meglepetésszerü földrengések okozta óriási emberélet- és anyagpusztulásnak egy- szersmindenkorra elejét lehet venni. Holnapra, kiderül, beválik-e az újabb jóslat. „Inkább háromszor egyedül, mint mégegyszer repülörajjal” — mondja Balba miniszter az Óceán áfrepüléséről főhadnagynak egy Rebay nevű kereskedő­nek, egy gyárosnak és részben Röntgen ta­nárnak. az aacheni technikai főiskola pro­fesszorának társaságában végezte. Amig a kisér/etekhez olyan anyagot használt, amit előzőleg Froiburgban p re párái tatolt az aranycsinálás céljaira, addig voltak is ered­ményei. Midőn azonban Röntgen profesz- szor bocsátott rendelkezésére kísérleti anyagot, minden fáradozása eredménytelen maradt. Ép igy sikertelenül végződtek azok a kisér­lelek is, amelyeket Tausend 1929. júniusában vizsgálati fogságban végzett Röntgen tanár ellenőrzése mellett. Később újból próbálkozott, de aranyat csak akkor tudott nyerni, ha a tu­dományos ellenőrzés nem feszélyezte mun­kájában. A vádiratban utal az államügyész a mün­cheni egyetem professzorának Honigschmid dr.-nak szakértői véleményére, amelynek ér­tei méhen a vádlott kísérleteihez tudatosan használt — Nagysikerűnek ígérkezik a Komáromi Futball Club bálja. Komáromból írják: A Komáromi Fut­ball Club január 31 ikii jelmezes eotólye már előre is a legszélesebb körű érdolFőilés jegyében indul. A harmincegy év óta fennálló sport egyesület irán­ti szeretet jut kifejezésre abban, begy nemcsak Komárom társadé Innának minden rétege, hanem u vidék is érdeklődik a min lity kitünően sikerülő mulatság Iránt. Mifis K ómé rom - vá Laeztás, jelimez- ezépeégverseny és még sok más meglepetés fogja a jelmez-estély s ikerét rmeW s rom élhető, hogy a komáromi és környéki közönig "7 vatta zzál a sze­retektől lógja pártfogolni a Club bálját, mini eddig im lati*. Róma, január 19. Balbo légügyi miniszter az olasz repülőrajnak dél amerikai utjáva] kapcsolatos tapasztalatairól cikket tett közzé. Cikkében rámutat arra, hogy a megtett repü­lőút eredményéből sok tanulságot merít­hetnek az olasz, valamint az egész világ re­pülői is. Kijelentette, hogy a repülőút tapasz­talatai minden várakozási felülmúltok. Mcdemlékczik arról, hogy ütjük első szakaszá bán rendkívül kedvező időjárás volt, de gé­peik bebizonyították, hogy Kivételesen nehéz körülmények között is használhatók. Balbo kiemeli, hogy a légikikötőnek egyál­talában nem használt. Puerto-Campas kikö­tőben hat készüléket sikerült megmenteni és .hozzátette, hogy a készülékek ibebiizonyitot- ták, hogy tettzés szerint felszánhatnak vagy tengerre le bocsát kozhatnak anélkül, hogy erre előzetesen kikötőhelyet kellene előkészíteni. Balbo ezután a Kenitrából Sebuba indulás alkalmával a nyílt területen heves ellenszél mellett történt fölszállás nehézségeiről emlé­kezik meg, majd megemlíti azt a homokfelhői, amellyel a Juby-Jok közelében találkoztakt végül felsorolja az éjszaka sötétjében történi boiamai felszállás drámai részleteit Ez az esemény teljesen uj dolog a légi forgalom történetében és erre még eddig egyetlen ví­zi repülőgép som vállalkozott, anélkül, hogy ez a vállalkozás lehetetlennek ne bizonyult volna. Balbo ennek ellenére is megállapítja, zárt alakulatban való repülés iviindulási helyéül, Bolama nyújt legtöbb biztonságot. Elmondja, hogy a repülőraj teljes sötét­ségben, holdvilág nélkül, zárt alakulat­ban indult útnak az óceán átrepiilé- sére. Mivel a süni köd a legkisebb kilátást is lehetetlenn tette, a légi utazást a navigá­ciós készülékek pontosságára és a legénység és tisztek minden dicséretet felülmúló bűz- góságára támaszkodva kezdték meg. Az óceán feletti utazás }ehö hat órája rettenetes viszonyok között folyt le és a legkisebb tévedés is kataszt­rófát okozod volna. Dicséri a motorok kiválóságát, amelyeket a zárt alakulatban való haladás kemény meg­próbáltatásnak telt ki. Hangsúlyozta, hogy a motorok hűtővizének hőfoka sohasem emel­kedett 75 fok fölé. A zárt menetalakulat fenntartása a pilóták idegeit és energiáját is kemény próbára tette. Balbo kijelenti, hogy inkább háromszor átrepülné újra az óceánt egyedül, mint még egyszer zári alakulat­ban. Az első baleset körül kizártnak tartja azt, hogy pilóták hibáztak volna. A második bal­esetet egész határozottsággal a repülőgépen, keletkezett rövidzárlat és az ebből támadt tüzvész11ek tnlajűoij itja. Az óceán közepén még mindig .3000 ki'ós megterheléssel, kettesével véghezvitt leszállás a pilóták rendkívüli ügyességét bizonyítja. Hangsúlyozza még az Olaszországban külön számukra kószáiéit rádiókészülékek töké.-e- tetfcégóL 6 BssrNjCsasTö

Next

/
Thumbnails
Contents