Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-20 / 15. (2532.) szám

4 1951 január 20, kedd. ,,Hélium léghajó L-Z. 128“ Bélyeggyűjtők alkonya Eckener dr, szenzációs nyiíaikozata a tervezett Zeppelinről Berlin, január 18. WiIliéi ni Schrage, a Ber­liner Tageblatt munkatársa, látogatást tett a Zeppelin-miivek főhadiszállásán, Friedriclis- hafenben. Alkalma volt. Eckener dr.-al, a Zeppelin-Müvek világhírű vezetőjével, be­szélgetést folytatni. Zeppelin elmondotta, hogy a Gráf Zeppelin, amely a világkörüli dia­dalmas utat hajtotta végre, idáig 2.300 órán át hajózott, 235.000 kilométernyi utat tett meg és mintegy 6.000 személyt szállított. Most alapos pihenőre van szüksége. Az L—Z 127 idáig 155 utazást tett meg. Legközelebbi útja valószínűleg március vé­gére esik. A már ismertetett úti programjában szerepel egy olyan pont is, amely tudományos szem­pontból nagy jelentőségre tarthat számot: az L—Z 127 ugyanis elrepül az eddig felé kutatatlan arktikus területek felett. Nagyon érdekes adat, hogy a Zeppelinnek eddig minden útja átlagban 120 ezer márkát jövedelmezett a személy- szállításból és 30—40.000 márkát a postai küldemények szállításából. Ezzel a léghajó bizonyosságot tett üzleti rentabilitása meí- j 3 ott. ' Eckener szerint mindaddig, amíg a léghajó vezetősége biztos tudatában van, hogy a le­génység jól fegyelmezett és rendkívül tapasz­talt. nyugodtan bizhatja a léghajót sorsára. Eckener azonban nem gondol arra, ho?v nagyobb mennyi­ségben állítson oJÖ olyan léghajókat, ame­f Iveket hidrogéngázzal kell megtölteni. Ezt* az amerikaiaknak is megmondotta. Meri ha egyetlen olyan ember akad a legénység soraiban, aki 'titokban dohányzik, ez az egész léghajóra katasztrofális veszedelmet hozhat. Amikor Amerikából megjött a hir, hogy most már Amerika feloldja a helium-kiszállítására irányuló tilalmat, Eckener azonnal megszün­tette a tervezett L—Z 127 előkészítő munká­latait és azt vette tervbe, hogy az újonnan építendő L—Z 128-at már hé­lium-gázzal fogja berendezni. A hélium gázzal megtöltött léghajó üzemi költségeinek megfelelően a szállítási tételek sokkal magasabbak ugyan, de a biztonság érzése felér a kiadások többletével. Egy olyan üzletember számára, aki gyorsan akar Amerikából Európába eljutni, ez a nénzbeli különbségnem jelent akadályt. Eckener is­meri utasait és tudja, hogy a magasabb szál­lítási tételek nem riasztják vissza őket a lég­hajóval való utazástól. Sőt arra számit, hogy olyan körökből is akad utazó közönsége, amelyek idáig énpen a légbaió kisebb biz­tonsága miatt elfogultak voltak a Zepelin- nc*l szemben. Ha minden a program szerint megy végbe, az L—Z 128 már 1932 végére elkészül. A friedrichshafem müvek második csarnoká­ban azonban más serényen folynak az L—Z 129-nek előkészitési, munkálatai, amelyet még hidrogén gázzal töltenek meg. A lengyel írón árnyékából íééolydába és a Markóba került Piemonti MassáthJózsel gróf Az álgróf volt az, aki évekkel ezelőtt a Balaton mellett játék­kaszinót akart csinálni nemlétező 12 millió dollár tőkével — Csalás miatt föijeSeníelte egy színésznő anyja Budapest, január 19. Egy kihallgatással kapcsolatban — mint az Estben olvassuk — újra az érdeklődés előterébe került a magyarországi nagy nemzetközi játékkaszinó dolga, mely évek­kel ezslőtt hetekig foglalkoztatta a közvéle­ményt. A nagystílű terv propagálója, Piemonti Massáíih József gróf úgy jelentkezett a ma­gyar közéletben, mint lengyel királyi sarj és komoly trónkövete­lő Lengyelország trónjára. Az előkelő d un a parti hotel éttermének volt állandó gavallér vendége. A személyzetnek fejedelmi borravalókat osztogatott. Akkoriban fantasztikus hírek terjedtek el a játékkaszinó alapításának körülményeiről. Azt rebesgették a beavatottak, hogy előkelő külföldi pénzcsoport áll a lengyel trónköve­telő Piemonti Mássáth József gróf mögött és 12 millió dollár áll rendelkezésre a terv megvalósításához. Jólinformáltak tud­ni vélték, hogy a Balaton mellett és azt ts, hogy a Balaton melyik részén épül nagy luxusszállóval egybekötve a nemzetközi já­tékba n'k. A hiresztelt hely környékén par­cellázás indult meg és a telekárak felugrot­tak. Később azonban kiderült, hogy a nem­zetközi játékbank felállításának az adott helyzetben csak egy, de annál súlyosabb akadálya van, a pénzhiány, a nemlétező külföldi pénzosoport a sokat hirdetett 12 millió dollárjával. A gróf azt állította, hogy hat milliárd ko­ronával jött Magyarországba 1926-ban és ezt a pénzt felemésztették az előkészületek. Ezzel szemben megállapították, hogy Piemonti Massáth József gróf nem gróf és nem Piemonti, banem egyszerűen Massáth József. A nemzetközi játékkaszinó világában jól is­merik. Budapestre való megérkezése előtt Monte-Carloban élt, onnan Bécsbe ment és egy krupié-iskolát nyitott a szerencsejáték rejtélyeiben nem ismerős emberek kikép- zé:-*ére. Massáth ról aztán hosszú ideig hallgatott a krónika. FELJELENTÉS Nemrégiben azonban egy jelenleg külföl­dön élő gazdag színésznőnek, Papp Jollynak az édesanyja f bűnvádi feljeleiiítéflt tett csalás eimén Mas- •áth József ellen, mert 28 ezer pengőt csalt ki tőle. Masfcátib Józsefet beidézték, kiühatlgattáik ée i letartóztatták. Az első kérdésre beismerte az őt kihallgató rendőrtisztviselő előtt, hogy a pénzt felvette ée pedig a játékkaszinó ala­pítási céljaira. A trónkövetelőt átvitték az ügyészség fog­házába és tovább folytatták a nyomozást Ki­derült, hogy Marasát József súlyos idegbeteg­ségbe esett és a múlt év közepe táján zárt elmegyógyintézetbe került. IDILL A TÉBOLYDÁBAN Az álgróf eleinte düiiöngési rohamokat kapott, de később megengedték neki, hogy barátnője, egy szőke táncosnő, meg-meg- látogassa s ez mindig megnyugtatta. Annyira lehig­gadt, hogy az orvosok azt mondták, nincs komolyabb baja. Később is csak akkor dü­höngött, ha barátnője nem jelentkezett. Ez­ért úgy oldották meg a nehéz problémát, hogy a szép szőke táncosnőt leültették az elme­gyógyintézet udvarára egy padra, ahová Massáth ablakából kényelmes kilátás nyílt. Végül mind a ketten megelégelték az ab- lakszerehnet és Massáth gondnoka, valamint az intézet beleegyezésével, visszakerült az életbe­Ezt az elmegyógyiiutézeti kirándulást egyébként a mostani bűnügyi eljárás során a rendőrség nem tartotta büntetést kizáró oknak, azaz beszárn i that a Hanságnak és ez­ért tartóztatta le a nagystílű szélhámost. Je­lenleg a Markó-uocai fogház foglya. Farsangi naptár Január 24. és 25.-én Somorján a Somorjai Testgyakorlóik Körének kabaréestje. Január 24. Budapesten a Gellért-száUóban a „Gömöri Bál". Január 31. Komáromban a KFC. jelmezes bálja a Kultúrpalotában. Január 31. Komáromban. SK. Komárom Kerékétro^k jelmezestje a Vigadóban. Január 31. Pozsonyban Mén tóbál a Viga­dóban. Február 4. Pozsonyban Jogászból a Vigadó­ban. Február 7. Pozsonyban Művészbál a Viga­dóban. Február 7. Komáromban,. Diákbál a Kultúr­palotában. Február 8. Komdrombam: A Katolikus Lé- gényegylet Fehér-bálja. Egy gép óránként 4000 levelet bélyegez lel — A bér­mentesítő gépek feleslegessé fogják tenni a bélyegek használatát Budapest, január 15. A világháború után a ra- ci.onajizá-Me jelszava lett orra az egész világon. Mindent racionalizálni alkarnak. Mindnyájan megszoktuk, hogy bélyeget kell ragasztani a postáira adott tevéire. A viliágon a legegyszerűbb és a tegkónye'imesebb eljárásnál: tűnt fel ownidenkánek, hogy trafikban bélyeget kell vásárolni, a bélyeg enyves oldalát meg kell nyé- taznii és rá kell ragasztani a levélre. Nehezen kép­zelhető, hogy ezen az eljáráson még racionalizálni is lehetne ós még olcsóbb módot tehetne kitalálni a postai szállítási díj lefizetésére. Azok. akik racionalizáláson törik a fejüket, azonban más véleményen vannak és ezt az egyszerű eljárást is meg akarják racionalizálni, még pedig abból a célból, hogy feleslegessé váljon a levélre a bélyegragasztás. Ezek úgy találják, felesleges munka és felesleges fáradság a bélyeg előállítása, a bélyeg árusítása, a bélyeg megnyálazása ós fel ragasztása, a bedo­bott leveleiknek a postán való lebélyegzése. Min­dezek helyett egy egyszerű, mondjuk igy, egy­szerűbb metódust kívánnak bevezetni. Ez a metódus a bérmentesítő gépek használata. Külföldön már régebb óta használnak ilyen gé­peket, s Amerikában minden nagyobb vállalat bérmentesítő gép segítségéved végzi a levetek postai dijának lerovását, addig Magyarországon csak 1928 óta találkozhatunk bérmentesítő gépek­kel. Az 1929. év végén az egész országban csak netgyvenkét ilyen gép volt használatban és most ezeknek a gépeknek a száma még mindig uem ha'adja túl a százat. Magyarországon ezek a gépek viszonylag gyorsan terjedtek el, de még távolról sincsenek annyira elterjedve, mint amennyire a lehetőség megvolna. Ennek magyarázata az, hogy ezeket a gépeket csak magónváiíleiiatok használják, amelyek naponta többszáz levelet adnak postára. A gépek ugyanis csak ott fizetődnek ki, ahol a levelezés igen in­tenzív. mert hiszen ezeknek a gépeknek teljesít­ménye igen respektábiilis. Hiszen már van olyan gép, amely óránkiut négyezer darab levelet bélyegez !eL Helyesebben mondva a gépek nem bélyegezik a levelet, hanem bélyegrajzzal látják azt el és amel­lett ráütik, a város nevét és a dátumot is, amely Jetei, hogy a lebélyegzés hol ós milyen napon történt. Ennek a gépnek a postai vitelöij lerovása terén forradalmasító szerepet akarnának jubtatmi- ne vezetesen azt, hogy bélyeg helyett mindenütt ilyen gépek eegileégóvei fájják le a posta szállá- tetei dijat. a bérmentesítő gép A fejlődés — azt moodják — odavezet hogy a bélyeg egészen el fog türam. A gép a postai díj fizetésének racionalizálása feleslegessé teszi a már megszokott szép, sziraoa rajzu bélyegeket. Feleslegessé tesii a bélyegeik lelragasatását Mióta az emberek tudják, hogy a betegségek okai a különböző bacíidusok, amelyek a szervezetbe kívülről kerülnek és ott kórős elváltozásokat idéz­nek elő, azóta egyre jobban terjedt a felelem, hogy a bélyeg hátlapjának nyelvvel való megnyálazása egészségtelen. Az egészségtelen megnyálazás ellen nedvesítő szivacsokat használnád:, de ennek ellenére még mindig a leggyakoribb bélyegfel- ragasztási mód a nyelvvel való nyálsazás. Ez meg­szűnik — mondják — és valósággal a higiénia ki vámja, hogy a gépeli: használata feleslegessé fegye a bélyeget. Bár a higiéniára való hivat­kozás igen tetszetős, mégis a gépel: jövőjét a gya­korlati alkalmazás előnyössége dönti el. A szakkörökben szkeptikusan fogadják azokat a reményeket, amelyeket a bérmentesítő géphez fűznek. Lehetetlennek tartják a bélyegek eltűné­sét a forgalomból és azt különbözőképeu indokol­ják meg. A legkönnyebben megcáfolható ellenérv, illetve a tegköndyebben legyőzhető akadály az, hogy a nemzetközi viszonylatokkal! kapcsolatban fennálló nehézségekre mutatnak rá. Mert minda­zok a nehézségei:, amelyek a posta nemzetközi forgalmából állanak elő, nemzetközi megegyezés utján kikiüeaöbölhetók. így a gépek használata ellen egészen más akadályok meredne!:. A legfőbb akadály a csalás könnyű lehetősége. A bérmentesítő gépeken az ellenőrzés általában kétféle módon végezhető. Vannak gépek, amelyek úgynevezett értéíklappa! működnek. A gép tulaj dánosának meg keld vásárolnia egy értéklapot a postától, mondjuk száz pengőért és azt az érték - liapot teszik a gépbe. A gép addig működük, amíg az órtéklap összegénél: megfelelő értékű lebélyeg­zést nem végzett. Ha már száz pengő értékű bélyegzés történt, a gép működése megáll ée akkor uj értékilap vásárlása válik szükségessé. A hiba ezeknél a gépeknél ott van, hogy a gép tulajdon­képpen m érték lap nélkül is működhet s bélyegezhet fel leveleket, anélkül, hogy a posta ellenőrizni tudná: a ezáUi- fett levelekért megkapta-e az etlenértéket vagy sem. Van viszont más gép, amelynek működéséhez nem szükséges értéklap, hanem magát a gépet állítják úgy be, hogy osak meghatározott értékig működik. Ezeket a gépeket állósággal fel keli huznii, a felhúzást a posta végzi ós egyben leplom­bálja e igy más nem végezheti azt el Ezzel a gép­pel meg van a lehetőség arra, hogy a posta ellen­őrizze a lebélyegzéseket. De n legnagyobb baj az öfrwzee gépeknél mégis csak az, hogy « gépek által leütött rajzok hamisítása igen •gysserb. I Bárki csináltathat a vésnöknél a posta bélyegrajzát ütő bélyegzőit, amellyel élete végéig ingyen ezáj)- iiittatná a leveleit s a poéta a csalásra csak szór­ványos esetben jönne rá. . Ezért jelenleg a posta csak egészen megbízható szeméi yeÜtnek, illetve vállalatoknak engedélyezi a bérmentesítő gépek használatát. A LEVÉLBORITÉKOKAT FOGJAK GYŰJTENI A posta tehát messzemenő óvatosságot 'tanúsít a bérmentesítő gépekkel szemben. Ennek ellené­re bíznak a racionalizálásra törekvő újítók, hogy mindazok a hibák és hiányok, amelyek jelenleg e gépek használatának elterjedését akadályozzák, a fejiöd'és folyamán eltűnnek. A gépek elterjedésénél nagy akadály az is, hogy igen drágák, amennyiben azoknak ára 10.000 ós 30.000 korona között váltakozik. A racionalizálások, amelyek a termelési költségek csökkenését idézik elő, idő­vel ezeknek a gépeknek árát is tovább csökken­tik, úgyhogy a mostani árak a jövőben jelentéke­nyen kisebbek lesznek. Hiszen' az árcsökkenés legnagyobb akadálya ma is csak az. hogy a bér­mentesítő gépek iránt a szükséglet nem elég nagy. Ida ez a gép elterjedne és tömegesebben le­hetne gyártani, akkor sókkal olcsóbb áron állna rendelkezésére a publikumnak. Ha a hibákat ós a hiányokat kiküszöbölik és a bérmentesítő gépek ára jelentékenyen olcsóbb lesz, akkor mi sem állja útiját annak, hogy a bélyeg el­tűnjön és helyette a gépeket használják. A jövő fejlődése ezen a téren tehát úgy fest, hogy a trafikban nem fognak bélyegeket árusítani, hanem ott esetleg csal: ilyen bérmentesítő gépek lesznek. Sőt esetleg ezek a gépek nem is a trafik­ban lesznek, hanem automaták észülékekként az utcáikon állítják fel és még a bélyeg árusításánál is feleslegessé teszik az embert. De ha a gépek használata minden továbbá újítás ellenére, a csa­lást nem zárja ki, még altkor is meg lesz a lehető­ség, hogy a bélyeg használatát feleslegessé tegyék. Nevezetesen több országban arra gondolnak, hogy a posta a bérmentesítő gépekkel lebélyegzett levélboritékokat hozna forgalomba és ezáltal tenné feleslegessé a bélyegek használatát. Az utóbbi ecetben természetesen a levélpapírok használatában nagyfokú szabványosítás következne be e nem imának annyiféle levélpapíron, mint most A bélyegek eStűnése mega után vonná, hogy a bélyeggyűjtőknek nem volna mit gyűjtöm. Ez a awóvedéiy, amelyet sokan nehezen értenek meg, de amely annyira bent rejtőzik az emberi lélek­ben, érdekes átalakuláson menne keresztül. Nem bélyegeket gyüjtenének, hanem levél- borítékokat A bérmentesítő gépek használatának elterjedé­sével és a bélyegek eltűnésével semmi sem állja útját annak, hogy magánszemélyek külön géppel rendelkezzenek. Mivel a bélyegzésről mindig meg lehet álla pi tani, hogy melyik géppel rótták le a postán a szállítási dijat, a bélyeggyűjtőknek nem kell mást tudniuk, mint csak azt, hogy egyes nagy személyiségeiknek, híres polllik usoknak, íróknak, színészeknek és zeneszerzőknek müven magán- használatira rendelt bérmentesítő gépjük van és akkor a különböző borítékokon levő lebélyegzéseket fogják a gyiijtőszenvedéllyel megáldott emberek figyelemmel kísérni és örömmel megállapítani, hogy ezt a levelet «b és ez a híres ember adta postára. Ma még a bélyeg eltűnéséhez fűződő remények koraiak, de sok mindent tehetetlennek hitt az emberiség, ami később mégis valóra vádit. Lehet, hogy a bélyeggel is igy van. Lehet, hogy a bélyeg tényleg öl fog tűnni, de azt most még senki sem tudja bizonyosan, mert a jövőbe senki sem lót. Fslhlwáá A csehszlovákiíid főiskolákon tanuló magyar egyetemi hallgatók támogatására alakult társadalmin, nagybizottság nevében ezennel felhívom a bríraná és pozsonyi egyetem azon magyar nemzetiségű hallgatóit, akik az ezen egyetemek mellett létesí­tett magyar menzákon való étkezés kedvezményét igénybe venni óhajtják, hogy ez iránti kérvényü­ket címemre: Grosschmid Géza Ar. szenátor, Kassa, Fő-ncea 4., folyó évi február 20-ig küld­jék be. A bélyegmentes folyamodványokhoz csatodndó a folyamodó és szülei szegénységét igazoló hatósági bizonyítvány, továbbá az 1980—31. tanév téli sze­meszterében tanúsított előmeneteléről szóló vizsga-, illetve kolioquiumii bizonyítványok. Csatolandó továbbá egy megcímzett válaszborí­ték, amely az ajánlott leveleik után járó és a kül­demény súlyának megfelelő díjtétel szerint bélye­gezendő fel. Folyamodni azoknak is kell, akik az elmúlt fél­évben kedvezményben részesültek. A bizottság fenntartja magának, hogy a kérelmeket, meglevő anyagi erejéhez mérten, részben vagy' egérben teljesítse, vagy elutasitsa. Elkésett, folyamodvá- uyok nem lesznek figyelembe véve. Kassa, Í93J január 17. * Grosschm-id Géza dr.. szenátor, a nagybizottöág elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents