Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-18 / 14. (2531.) szám

<pn/c<ai -Mag^ar-htomr 5 MII jaanii1 18, vasárnap. A MA PROBLÉMÁI ■Műkor az író első könyvét több-kevesebb vi­vődé* után a, világba kiküldi, talán bem is szá­molt azzal, hogy ezáltal kivételes helyzetbe ke­rült. Írásával akaratlanul is hétpecséttel elzárt ajtókon kopogtatott. Szavaival nagy viharokat idézett elő békésen szunnyadó lelkekben s el- fásóit életekben. Irt, — mert leikéből kikiván- kozott a sok meglátás és sok fájdalmas, vagy örömteljes átélés. Remegve adta közkézre leg­titkosabb gondolatait, — hiszen félt a gúnytól, a megnemértéstöl, hitetlenkedéstől és rossz­akarattól. S ezeknek az Íróknak eleinte megle­petés az Írásaik nyomán támadt visszhang sok kézzelfogható bizonyítéka, * Mert a szív el kiáltott szavára levelek érkez­nek. Furcsa összetételű Írásművek ezek. pár percentben ugyan mindégyikben megtalálható a személyesen nem ismert, tehát szinte em­berfeletti tulajdonságokkal felruházott írónak szóló rajongás, — de nagyobb alkotó elemük mégis a szenzibilis lelkek tudat alól felszaba­dult magukra eszmélése, az életüknek hirte­len támadt meglátása, az olvasott helyzeteknek a maguk esetére való vonatkoztatéasa s a most már fogalmat nyert nyugtalanító problémák és kérdések halmaza. Az egész komplexumot a mimóza lelkek szorongása fogja egybe. De, a legzártabból is elöhursog a könyörgés: Te, aki mindezt megláttad, adj hát tanácsot! Mutass utat a ma labirinusában! Az író el tagadhatatlanul örömöt, de óriási felelősséget is érez ilyenkor. A felidézett vi­hart ne^ kell le csendesíteni, elnyugvássá kell változtatnia a felkorbácsolt indulatokat. Bizo­nyosan nagyon sok, jószándéku társamnak ho­zott már súlyos lelkiismereti konfliktust a könyvei nyomán támadó visszhang. De, mert ez a visszhang a saját szivében uj életet nyer, minden módot meg is ragad, hogy a követke­ző levelek már az elbéhülés szelidebb hang­jait hozzák. Szeme még tágabbra nyílik, hogy mélyebbre lásson. Minden ember sorsába be­leéli magát. Valósággal elveszíti a saját énjét: ma vívódó anya, holnap szorongó gyermek- leány, — mint ahogyan tegnap megcsalt fele- eég, vagy féltékeny férj is volt már. Ez a meg. sokszorozódott élet ad mindig újabb és újabb meglátásokat. Szeretet sürgeti a levelekre a választ. S ezek a válaszok nem lehetnek más­formák,, mint az írásai voltak: csak teljes lélek­kel átérzettek,, a legjobb akarattal a legjobb megoldást keresők. A hozzám érkező tevefok közül egy idő óta félrerakosgatom azokat, melyek a ma problé­máinak tükrei. Szeretnék rávilágítani néhány ilyen kérdésre, — hiszen néha a legközelebbi hozzátartozók előtt is rejtve marad sok ag­gasztó., ki nem mondott „miért?". Ha pedig va­laki úgy érzi, hogy kérdezés nélkül is egy né­ma kérdésére kapott feleletet, fogadja őzt olyan szeretettel, mintha egynesen neki irtom volna. AZ ERETTSÉGIZETTT LEÁNY A télen egy cikkben a magyar egyetemi if­júság életét hasonlítottam össze az atnerikai if júságéval. Látva azt a csügge&ztö légkört, melyben a magyar fiatalság tanulmányaira készül, megmutattam nekik amerikai sors­társaik életét. Mert ott is megtaláljuk ugyan- azokat a nehézségeket, mnit Üt. Pincérek, pin­cérnők, éjjeli portások, vagy mozialkalmazot­tak is kerülnek ki a tanulás ideje alatt a lét­ért küzdő amerikai hallgatókból. És mégis övék a világ, — jókeduüek) bizakodásuk határt nem ismerő. Tehát a mi véreinJc csüggedésé- nek nemcsak a meg nem szokott életmód az oka, — hiszen ezt az egészséges ifjúság köny- nyen legyőzi, — hanem a jövő kilátástalan- sága. Erre a cikkre, jött fájdalmas kiáltás gyan-ánt egy érettségit tett leány levele. Ez a levél bi­zonyosan sok más leány vívódását is tartal­mazza, bár tálán nem annyira eltúlzott formá­ban, mint ahogyan ez a tulérzékeny kisleány az életet, látja. Vidéken él és már hatodik gimnazista kora óta gyötri, hogy szülei megtakarítóit fillérei­ket az ö taníttatására költik el. Most, hogy az ősz az egyetemi éveket is elhoza, a fővárosba került leömy igényeinek legerősebb lefokozásá­val is nagy túlterhelést jelent a szülőknek. S o felelősséget mélyen érző gyermek leikéből felsír a kétség: hátha minden hiába? Hátha a sok nélkülözés, a megszerzett diploma ellené­re sem tudja beváltani szüleinek beléje he­lyezett reménységét? Hátha el sem tud majd helyezkedni? S egy borzasztó megoldás gyöt­ri: jobb volna most meghalnia, hogy szüleit az egyetemi évekkel járó sok-sok nélkülözés­től, lemondástól megszabadítsa. Az egész le­vélen látszott a tanulásban kimerült s talán éppen ezért fokozottan működő agy gyötrel­mes élete. Gyermeki szeretet, a korral já­ró wertheri érzelgősségp, a jövőtől való félelme sirt ki a sorokból. Ám mindezen túl újra és jól éreztem azt is, hogy komolyan gondoV(o­A st. moriízi dráma nem az áldozat, hanem a „szép Monette“ szobájában játszódott te Szenzációs tudósítások a tragédiáról a svájci német lapokban — Hóiét Kunó dr. a gyilkosság estéjén hosszabban időzött merénylője szobájában Mrs. Boulter még mindig nem adott íelvilágositást a közvetlen előzményekről St. Moritz, január 17. Angol lapok St. Moritzbta kiküldött tudó' fi tői részletes jelentésekben számolnak be Hofer Kunó tragédiájáról. Hasábokat szen­telnek ezenkívül Boultemének, akinek a ma­gánéletéiről sok érdekes dolgot közölnek. A legfrissebb híreik és értesülések közt van egy, amely szenzáció erejével balt Ez ar­ról szói, hogy Hofer Kunó dr.-t nem a sa­ját szobájában lőtte agyon Mrs. Boulter, mint eddig hitték. Azok a jelentésiek, melyek arról szóltak, hogy a morényiőnő egy boy hátamögött lapózott be a férfi szobájába, tel­jesen tévesek. Hofer dr. felesége elutazása után — úgy szólnak az uj értesülések — rögtön átköltö­zött abba a szállóba, ahol a „szép Monette" lakott s a tragédia is a né szobájában játszódott le. Ezzel a bonyolult ügy előzményei egész más megvilágításba kerültek. Bouílerné mostoha leánya a merénylő asszonyról Reginaid Boulternek elfő házasságából származott leánya fogadba az Evenimg News munkatársát és többek között a következőket mondotta: — Édesapám hat esztendővel ezelőtt vette feleségül Simoné Tedescot, akivel igen bol­dog házasóletet élt. Apám két esztendővel ezelőtt súlyosan megbetegedett. Uj felesége önfeláldozóban ápolta. A halála után ő maga is ágynak esett és hetekig a búskomorság jelei mutatkoztak rajta. Szanatóriumiban ke­zeltették. Simoné gyakran irt nekem, leg­utóbb St. Moritzból kaptam tőle levelet. A tragédia bennünket lepett meg legjobban. Mindig nyugodt asszonynak ismertük édes­apáim második feleségét, akiről még caak fel sem tételeztük, hogy ilyesmit kövessen el. Hofer Kunót nem is­mertem, a nevét sem haffilotbam soha. Ki volt Boulterné lérje? Reginaid Boulterről, a merénylő asszony férjéről eddig csak annyit Írtak a lapok, hogy a Savoy-szóiló igazgatója és egyik főrészvé­nyese volt Az angol újságok most közük a férfiről, hogy már fiatalkorában nagy karriert ért el. Tiszt volt az angol hadseregben, majd üzleti pályára lépett A háború kitöré­sekor már nem volt fiatal ember, de reakti- váltatta magát és mint kapitány bevonult. Hosszabb időt töltött a fronton, ahol kitűnt vitézségével. Később Páriába vezényelték és itt ismerkedett meg Simoné Tedescóvail, akit 1923-ban vett el feleségül. Milliós vagyont örökölt Mrs. Boulter Az egyik újság közli Reginaid Boulter ha­lálának körülményeit. A kapitány aháboruban szerzett betegsége következ­tében halt meg. Négy hónapig feküdt egy London melle tti szanatóriumban, ez alatt az idő alatt felesége egy pillanatig sem hagyta el a betegágyat. Közjegyzői okirat szerint Reginaid Boulter 122.000 fontot hagyott a feleségére. Valóságban ez az összeg sokkal nagyobb volt. Ezenkívül tetemes vagyonrész jutott Boulter­nek első házasságából származott leányára. Boulterné a részvénypakettjéből kifolyólag havi 150 font tantiémet kapott a Savoy-száiló­zó ifjúságunknak többé-kevésbé kedvét szeg­heti az elhelyezkedés rettenetes nehézsége. So­ha nem lehetnek önfeledtek, csak a nagyon egészséges idegzetnek, vagy a nagyon biztos protekcióval bírók. Ezek jókedvűen mehetnek a jövő utjai elé. Az én kedves kisleányomnak már megírtam a levelet: de rajta túl innen üzenem minden csüggedtnek: legfontosabb a nehéz vizsgáktól megrongált idegzet helyi'e- áHitása. Erre mindenképpen módot kell ta­lálnia mindenkinek, még annak is, ki anya­gi javakkal nem áldott meg az élei. S ha a két hónapi szünidő kevés volna a megviselt idegrendszer felfrissítésére, tovább kell foly­tatni annak gyógyítását, amire az első egyete­mi év aránylag könnyebb tanulmányi rendje enged időt. A környezetnek pedig az a köteles­sége, hogy minden rendelkezésre álló esz­közzel segítségére siessen az elcsüggedt gyer­meknek. Nem szabad közömbös tétlenséggel nézni, a holnaptól rettegőle vívódását. Addig is, míg lesz elegendő ifjúsági üdülő telepiánkt EST Prága előkelő Tabarinja a Hotel EspSanade­bán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 órától — Torok Uávészalőn 17 órától. Telefon 288-41. Telefon 288-41 Minden vasárnap éa ünnepnap tánctea. tóL Azonkívül, amikor Londonban tartózko­dott, ingyen apartment. Boulterné azonban az óv legnagyobb részét utazással töltötte. Az Evening News St. Moritzba küldött tu­dósítója jelenti: — Hosszabb beszélgetést folytattam a Carl- ton-hotel igazgatójával, aki a következőket mondotta: — Mrs. Boultert nagyon jől ismerjük. Ré­gi, kedves vendégünk. Minden esztendőben nálunk tölti a főszezont. Hosszú évek óta íentartottuk egy appartmáut a számára. — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József víz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Boulterné nagyon kedvelte a téli sportokat. Mint a Savoy-hotel igazgatójának feleségét, megkülönböztetett szeretettel fogadták. — Hofer Kunét nem ismertük. Most is töl­tött St. Moritzban néhány hetet, de nem nálSunk lakott, hanem egy másik szál­lodában. A tragédia előtt egy nappal köl­tözött hozzánk. Tavaly mind a kelten nálunk laktak és meg­lehetősen sokat voltak együtt. Nem öl, hanem hal lövés A rendőri bizottság megállapította, hogy Boulterné a revolvernek mind a hat golyó­ját kilőtte. Ebből négyet adott le Hoferre és kettőt magára. Az egyik golyó célt tévesztett. Ezt megtalál­ták a falban. A különböző németországi és svájci lapok tudósitói szerint Hofer Kunó meggyilkolása egészen másképpen történt, mint azt eddig hirüladták. A svájci és német lapok szerint Mrs. Rouő- ter nem Hofer Kuné szobájában ölte meg az irót, hanem a saját szobájában. A laptudősitók megerősítik a hirt, hogy Hofer Kunó aznap este, midőn felesége ha­zautazott Magyarországra, azonnal átköltözött a Carlion hotelbe, ahol Mrs. Boulter lakott. Este azután együtt voltak már hosszabb ideje, amikor eldördültek azok a revolverlövések, melyek kioltották Hofer Kunó életét. Ez után az első pillanatra szinte érthetet­lenül hangzó hiradáis után, most már még fokozottabban támad fel az érdeklődés a tisz­ta igazság felderítésére. A kérdés tisztázá­sára elsősorban Mrs. Boulter vallomása hi­vatott, aki azonban még mindig mély hall­gatásba burkolózik. Államosítani akarják a pozsonyi Rózsa utcai római katolikus elemi iskolát? Állítólag megtörtént erre vonatkozólag a megállapodás A pozsonyi őslakosság ragaszkodik a felekezeti iskola fen tartásához Pozsony, január 17. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Megemlékez­tünk már a pozsonyi római katolikus hit­községben dúló válságról. Ez a válság már oly méreteket öltött, hogy január el­sején a római katolikus hitközség már alig tudta alkalmazottait kifizetni. Hogy a hitközség a nyomasztó anyagi gondoktól szabaduljon, a kuratórium a hitközség ál­tal fenntartott felekezeti iskolákat át akar­ja játszani az állam kezére. Értesülésünk szerint a napokban már állítólag megálla­podás is történt a pozsonyi iskolaügyi re­ferátus és a római katolikus hitközség ku­ratóriuma nevében Okánik Lajos dr. po­zsonyi plébános közt, hogy a Rózsa-uccai római katolikus elemi iskolát, amely ma­gyar és német tannyelvű, államosítani fogja. Ez a hir nagy megdöbbenést fog kelteni a pozsonyi őslakosság körében, amely ra­gaszkodik magyar és németnyelvű feleke­zeti iskolájához. Az egyház valószínűleg nem fog hozzájárulni az államosításhoz, mert a törvény értelmében az egyháznak joga van fenntartani felekezeti iskolákat. ahol a tanulást elfelejtve visszaszerzik a gond­talan gyermekségét hogy abban újjászületve felkészüljenek a komoly holnapra, gondoskod­ni kell arról, hogy a tépelödö lelkek megnyu­godjanak, a természet mindent elbékitö har­móniájában. Minél több friss levegő, napfény, víz, jobb táplállcozás, sportolás és pihenés, mindez okos beosztásban, túlzás nélkül a gyer­mek testi- és leltei berendezettségének figye­lembe vételével legyen a jelszó. Nem szabad arról sem elfelejtkeznünk, hogy a nő érzéke­nyebb idegrenszerét jobban meg is viseli az erősen felfokozott szellemi koncentráció, mint a fiukéi. Nem szabad kétségbeesnünk, hu le­ányainkat egy-egy nagyobb célkitűzés elérése után csüggedtnek látjuk, de kézlegyintéssel sem szabad elintéznünk komoly mélységből eredő panaszaikat. Vigyázni kell reájuk, ne­hogy az idegkimerültség helyre nem kozható károkat okozzon szervezetükben, — hiszen az ö egészségültön fordul meg a magyarság jö­vendő sorsa. Ila okosan vigyázunk reájuk, le­vertségük nem fog soká tartani és nem hagy mély nyomokat. A maguk választotta speciális munkakörrel járó elfoglaltság nem enged időt a töprengésre, sorstársaik életének összeha­sonlítása a magúkéval meggyőzi őket arról, hogy másoknak sem könnyű. S a felfrissült idegrendszer meghozza az áldott reményke­dést s vele a pillanatnyilag tovatűnt bátorsá­got. „Műt verloren, aUes verloren, d-a ivar « besser ndcht geboren“ mondja a németeknek legegészségesebb idegrendszerit klasszikusa, Goethe. Nem szabad elvesztenünk a hitet, kü­lönösen nekünk, felnőtteknek nem, bármeny­nyire nehezükre esik is a reális helyzet vi­lágánál, hogy a most felnövő generáció már szerencsésebb lesz a mainál, mint mi vagyunK. Egyfelől a viszonyok várható javulása, másfe­lől az utánunk jövő nemzedék nagyobb éleitta- paszialata nemcsak megmutatja, de meg is teremti az elhelyezkedés lehetőségét. >zeutmihályiíüé Szabó Mánia.

Next

/
Thumbnails
Contents