Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-03 / 2. (2519.) szám

'PR?v<SM-7V^A&^AR-HltOiAP

Benes és friecsiestu pozsonyi találkozója

Pozsony, január 2. Mironeseu román miniszterelnök, aki Bukarestbe! Svájc felé volt útban, szerdán reggel megérkezett Pozsonyba és a Oarlton-szállóban szállott meg. Benes dr. külügyminiszter, aki Prágából érkezett Szlovenszkó fővárosába, találkozott a román miniszterelnökkel és vele tárgyalt.

Pozsony, január 2. (Pozsonyi szerkesztőségünk telelőm jelentése.) A két külügyminiszter tegnapelőtt! pozsonyi találkozását a legnagyobb titokban készítették elő. Az illetékes hatóságokon kívül Pozsonyban senki sem tudott erről, még Benes pozsonyi lapjának újságírói sem. A Carlton-szálló személyzete szintén nem tudta, hogy kik a vendégek és csak a két külügyminiszter titkárai jelentették be magukat a szállá vendégkönyvébe. Benes a Orlton-szálló első emeletén levő, pazar fényűzéssel berendezett háromszobás lakást kapta, ugyanazt, ahol Masaryk elnök lakott. A csehszlovák külügyminiszter kedden éjszaka érkezett Pozsonyba, azonnal a Carltonha hajtatott. Mironeseu román külügyminiszter pedig szerdán reggel érkezett Pozsonyba a kassai gyorsvonattal, amelynek közvetlen összeköttetése van Bukaresttel. A román külügyminiszter egyenesen Kenőshez ment. Együtt megreggeliztek, majd két órán keresztül tárgyaltak, később bevonták a tanácskozásba Benes környezetének egyes tagjait is. Benes a kora délutáni órákban elutazott, Mironeseu pedig tovább folytatta útját Becs felé.

Téli élei Matlárházán

Ahol nem érzik a gazdasági válságot — Madárháza tovább ieilodih — Kedves Szilveszter-este a fürdőn

(Saját tudósítónktól.) A magaslati gyógyhelyek orv osspecia 1 i t ásaii naik megállapítása szerint a tátrai klíma gyógyeredményei télen és nyáron egyformán jók. A Tátra üdülői, a Tátra vendégei azonban évtizedek óta folytatják vitájukat, hogy a téli Tátra kellemesebb-e, vagy a nyári. Mindenesetre hatalma? tábor rajong a téli Tátra csodáiért, viszont a nyári Tátra bájainak is rengeteg imádója vám Úgy a belföldi, mint a külföldi közönség hatalmas Tátra-rajongása adta meg a lehetőséget az utóbbi években a tátrai fürdők amerikai arányú fejlődésének.

Az össze? tátrai fürdők között a legnagyobb arányokban Matlárháza fejlődött, amelynek igazgatósága nemcsak egy modern és a kor legkényesebb igényeit is kielégítő szanatóriumot épített és rendezett be, hanem kevés kivétellel az összes pavillonokat is újjá építette és otthonos kényelemmel berendezte.

A ma már előzékenységéről és kedvességéről világhírű Forberger házaspár adja meg éhnek a fürdőnek az otthonosságát, melegét, amelyben még a beteg ember sem érzi a gyógyhely szabályainak a ridegségét, h^nem családias környezetben tölti el tátrai üdülésének a rendesen meghosszabbított idejét.

Matlárháza ma vetekedik akármelyik svájci magaslati fürdőhellyel. Nagyszabású invesztáció? programját már befejezte s a rendkívüli csínnal és kényelemmel berendezett szobáiban, társalgókban, kávéházában, éttermeiben pezsgő élet lüktet. A köztársaság egész területén Matlárháza dicsekedhet azzal, hogy a gazdasági krízist itt senki sem érzi, mert az árak mindenkinek a zsebéhez mérséklődnek s éppen ez az egyedülálló olcsósága okozza azt az örvendetes jelenséget, hogy Matlárházán a téli idényben csak protekcióval lehet már szobához jutni.

A tavasz beköszöntővel hatalmas és festői parkot létesítenek az épület óriások körül,

úgy hogy már a nyári szezon publikuma az odavarázsolt park szépségeit is élvezheti. A fürdőlelepen átvezető országutat is áthelyezték s ma már a Matlárházára érkező s a fürdőn átrobogó autók százai a telep ideális csöndjét nem zavarják.

A magaslati fürdőket kedvelő publikum már jól tudja, hogy Matlárháza nem tuberku- lotlkus gyógyhely, mert hiszen súlyos tüdőbeteget még a szanatóriumba sem vesznek fel, hanem az a modern gyógyfürdő, amely kiimája után mindenféle betegségre megadja a gyógyirt. Szinte paradoxon, de tényleg úgy van, hogy Matlárháza a világ legolcsóbb magaslati gyógyhelye és mégis luxusfürdő.

A telepet gazdaságilag is úgy kettéosztották, hogy éppen az alacsony árak miatt tömegesen odakü’dött betegpénztári tagok a luxus közönségtől szeparálva vannak és a mulatni és sportolni vágyó közönség a gyógyuló és pihenő vendégek nyugalmát egyáltalában nem zavarja.

Matlárházán ma az uralkodó szórakozás a 3ki és a ródli, amelyet az idén különösen kellemessé tesz a hatalmas porzó hóréteg. A trópusi napsütésben a vendégek százai keringenek a fürdőtelep körül skiken és rÓdlikon, estefelé pedig a kisportolt pirosarcu, életvidám fürdővendégek tömegei népesítik meg a tágas és kényelmes termeket.

Különösen jól sikerült Szilveszter-estén mulatott a fürdő közönsége. Kiss Viktor festőművész a gyönyörűen feldíszített termekben ötletes mü v észes tét rendezett, amelynek fénypontja Engel Klárika improvizált jelenete volt.

A pompás és mulatságos program után a kéményseprők és malacok hoztak a mulató közönségnek újévi szerencse-amuletteket, amelyek kiosztása után gondtalan és vidám tánccal vezették be Matlárházán az uj esztendőt!

(B. J.)

Egy humantsiahalálára

Irta: KARINTHY FRIGYES

Megtelt fisáéi nélkül szabadlábra helyezték Herzog Sándort

Pozsony, január 2. (Pozsonyi szerkesztőségünk íelefonjelentése.) A pozsonyi rendőrség ma délben átkisérfe az államügyészség fogházába Hcrzog Sándor pöstyéni gabonakereskedőt, aki az emlékezetes 340.000 koronás Jónással volt gyanúsítva. Novák soros állam- ügyész még a déli órákban minden kaució nélkül szabadlábra helyezte Herzog Sándort, mivel Herzog ellen semmiféle bizonyíték nincs. Az ügyben a vizsgálat még folyik.

—- Magyarország kormányzójának üdvözlése. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját az újév alkalmával sokan keresték fel szerencsekivánataikkal. így a parlament mindkét házának elnöke, minisztere. a honvédség, a vitézi rend, a főváros és az egyházak képviselői jelentek meg előtte. A kormányzó meleg hangú táviratot váltott Hindenburggal, a német köztársaság elnökével. a spanyol, norvég, olasz és bolgár királyokkal, az osztrák és lengyel köztársaság elnökével, továbbá Frigyes és József királyi hercegekkel. Ezenkívül rengeteg üdvözlő és hódoló irat, valamint távirat érkezett a kabinetirodába úgy külföldről, mint belföldről. Tegnap délben a kormányzó fogadta a diplomáciai testület tagjait, amelynek nevében a pápai nuncius meleg szavakkal köszöntötte a kormányzót.

— Erdélyben a görög-keleti klérus is üldöztetésről panaszkodik. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi Magyar Szó legújabb számában megírja, hogy az erdélyi görög-keleti papság memorandumban fordult a királyhoz és a kormányhoz. Egyúttal nyílt levelet is intézett a görög-keleti klérus az egyik bukaresti liberális laphoz, melyben azt írja., hogy a görög-keleti egyház ellen Erdélyben valóságos hajsza folyik, amely talán sokkal hevesebb, mint a magyarok idejében volt. A hajszát — úgymond a klérus nyilt levele — a magyar világban még csak meg lehetett érteni ,de nem lehet megérteni ma s az ősi román hit védőinek kétségbe kell. esni. Ezt a nyilt levelet kétezer görög-keleti pap nevében Írták és a végén kérik, hogy állítsák vissza Erdélyben a felekezeti békét. Á nagyváradi magyar lap ehhez a hírhez ezt a megjegyzést fűzi: Nem is tudtuk, hogy a görög-keleti papságnak olyan rossz helyzete van Erdélyben. De ha a görög-keletiek hajszáról panaszkodnak, mit csináljanak akkor a kisebb-égi egyházak, amelyek földjeit elvették és iskoláit bezárták. Ezt az üldözött eorsot a kísebU-yégi egyházak bármikor sziveden fölcfifi- eáiaék * magúit »bojslogu /

Huszonhárom éve ismertem s nem hiszem, hogy elmúlt volna egy hónap, amelyben legalább egy percre no találkoztunk volna. Mégis, nem hiszem, hogy egy óránál tovább valaha is •együtt lehettem vele. Szerkesztőségekben, ká- véházban botlottunk egymásba, ló tás-fut ás közben — ő cikket irt, vagy hozott, én utalványt vittem, telefon csöngetett, lármáztak, napikérdésen viccelődtek körülöttünk. Egy-két tréfás szót váltottunk mi is, de a szó mögött érző lőtt azért, hogy tudunk egymásról. Most, hogy már nem láthatom többé, tűnik föl emlékarcán, amire szórakozottan figyeltem: most veszem •észre először, milyen különös tekintete volt. Bozontos szemöldök alatt átható, kemény, csaknem erőszakos pillantás, de nem az arcra szegeződő, hanem mintha a szellemet akarná keresztülíurni. A szó értelmemmel csatázik gyakorlottan, könnyedén, de a tekintet a szivet keresi. Ships, that pass in the night... Az életéről csak annyit tudtam, mint bárki más. Lap- szerkesztő volt régebben, még régebben istálló- tulajdonos. Gazdag volt, letört, kiizködött, sok bánat érte, ha jól emlékszem, egyik fia öngyilkos lett. Á köztudatban úgy szerepelt, mint i afféle „.sokoldalú", — közgazdász, filozófus, tudós, politikus — ehhez a sokoldalúsághoz a mai fordista, taylorista világban, amelyben még a specialisták is nehezen tudnak érvényesülni, titokban hozzá szokott tenni a gyakorlat embere egy elnéző és sajnálkozó „fantaszta" jelzőt. Az utóbbi években, látván, hogy nem hallgatnak jóslataira, mintha önmaga is némi iróniával eszmélt volna rá az örök eszmék fogadatlan prókátorának félszeg helyzetére. Emlékszem, néhány esztendővel ezelőtt megfogott valamelyik előszobában és élénken és behatóan beszélni kezdett egy tudományos-fantasztikus novellám tárgyáról, ami nagyon érdekelte, hozzá is

szólt a fölvetett uj kérdéshez egy tanulmányban, éppen most hozta el, már be is adta. örültem, mert szeretem a termékeny vitát és kíváncsian vártam, de a hozzászólás nem jelent meg, valami aktuális színházi kérdés kiszorította a lapból. Azóta, ha találkoztunk, mindig igy kezdte, köszönés helyett: „mondjon egy viccet". Most már értem a csöndes gúnyt e fölszó- litás mögött. Közös nyavalyánkra célzott, a minden iránt érdeklődő, mindenről egyforma, hévvel gondolkodó, mindenütt és mindenben a leghelyesebbet és logikusabbat kereső s néha találó emberi géniusz tragikomédiájára, a konzervatív megszokás tehetetlenségével szemben, hogy a közvélemény nem szereti a nyugtalan lelket, s inkább hajlandó túlbecsülve ünnepelni a lélek egyik tehetségét, mint elismerni és meglátni az egészet. Mint ahogy az uj fotografáló -stílus jelképezi: sikerre e korban inkább számíthat- egy emberfölöttire nagyított, mutatóujj, szemünkhöz közel hozott szemöldök, vagy orrnyilas, vagy nevető száj, vagy borús tekintet, külön-külön, mint egy em-bernagyságu, teljes portré. „Mondjon egy viccet", ezzel azt akarta mondani: téged húsz évvel ezelőtt betettek a kiváló humoristák számára készült kényelmes kalitkába — örülj neki és ne áruld el, hogy •egyéb föliratu rekeszekben is otthon érzed magad: ezek a rekeszek ki vannak osztva 6 ha sokat ugrálsz, úgy jársz, mint én: kalitka nélkül maradsz.

Pedig milyen könnyű volna belátni, hogy az egész, éppen mert logikus, egymást magyarázó szervek kompozíciója, tengelyrendszerre épült kristály, érthetőbb s igy az ész számára tulej- donképpen egyszerűbb valami, mint. bármelyik alkatrésze. Az előbbi hasonlatra visszatérve: •ezeknél a detail-fotografiáknál gyakran esik .meg, hogy egy óriási lábujjat hegygerincnek,

MÁSODIK KIADÁSI

NYITOTT KÖNYV

Prágai magyar költők lírai antológiája

Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső válogatott versei Dzarányi László előszavával

ARA 25 Ke

MÁSODIK KIADÁS!

1931 január 3, szombat. ■■■'MiMiamiHii ii—ii ii iuimi'i i ii

a fölnagyitott hajrészletet fenyveserdőnek nézi az ember. Az arcképpel szemben ilyesmi nem történhet velünk. A renesszánsz s később a tizennyolcadik század szellemi életében éppen ezért volt nagyobb becsülete az úgynevezett eklektikus, enciklopédikus, összefoglaló szemléletnek (s annál inkább, minél nagyobb teret foglalt el az analízis). Részletképességek kiemelése és hangsúlyozása helyett a valóban ér-, tékes szellemet egy egyszerű szóval különböztették meg — azt mondták róla: humanista. Ember, aki otthon érzi magát minden emberre vonatkozó dologban.

*

Pályi Ede sokféle képességének, szándékának, érdeklődésének fölsorolása és „kiprepará- lása" helyett is világosan és egyszerűen kínálkozik ez a divatjamúlt megjelölés. Kereső, lelkes ember volt s mint ilyen, paradox indulatok és vágyak ellentétéből származó villamos áram: társadalmi lény és egyéni ember, egyszcmély- ■ben. Normális, vagy ahogy az orvosok mondják, fiziológus állapot volt tehát külső és beisö életében az a betegesnek látszó nyugtalanság, hogy a kétféle minőséget mindenáron össze akarta egyeztetni, akkor is, mikor látnia kellett, hogy nem megy a dolog.

Az ember egyénileg gondolkodik, de együttesen, társadalmilag cselekszik. Hogy tehát gondolat és cselekedet között ellentét ne legyen, a cselekedetet beszédnek, tanácskozásnak kel •megelőzni. íme, minden szociológia és politika legegyszerűbb meghatározása. Ezért hitte és tartotta Pályi Ede természetesnek, hogy filozófia és politika nemcsak hogy ellentétben nem állhat, de inkább is oly szoros az egymásrar- utaltság a két tevékenység közt, hogy tulajdonképpen nem is képviselheti két embertípus a kettő közt fönnálló közös érdeket, cselekednünk kell, tehát gondolkodnunk kell, mit cselekedjünk — külön-külön gondolkodunk, együtt fogunk cselekedni: a legfontosabb tehát a tanácskozás.

Tanácskozó ember volt. Tanácskozó, megbeszélő, megnyilatkozó, közlő és meghallgató, nem annak ellenére, hanem éppen azért, meri az önmagával való tanácskozás, a gondolat és elmélet terén érezhette magát legerősebbnek* Hangosan gondolkodott, nem úgy, mint a bolondok, hanem úgy, mint akinek fontos, hogy mások is ellenőrizzék a gondolatát. S ha aztán, az ellenőrzött és helyesnek talált, gondolatból ítélet lett, természetesnek találta, hogy most rögtön aszerint kell cselekedni. És naivan csodálkozott, hogy nem hallgatnak rá, holott többször bebizonyította helyes fölfogását azzal, hogy kitűnő politikai és közgazdasági jóslatai •beteljesedtek. Mindenki elismerte, hogy a jóslatok beváltak, mégis, újabb jóslataival nem tudta elérni a profilaxist: intézkedést, hogy no következzen be az a rossz, aminek a jóslat szerint' be kell következni, ha nem teszünk igy meg úgy. A dolgok, tehetetlen, végzetes, tehát megjósolható, halálos rendjével szembeszegezte az emberi akarat végzeten diadalmaskodó csodáját s nem tudta, nem akarta elhinni, hogy a csoda nem funkcionál, hogy az emberi akarat, nagy tömegben, éppen olyan tehetetlen valami, mint a nehézkedés és enyészet, erők kiszámítható. változatlan játékrendje. Egyszer, nagy politikai vihar és fölfordulás napjaiban, falragasz jelent, meg Pest uccáin. amelyen „Pályi Ede. filozófus", ezzel a gyermekesen megható és férfiasán bátor aláírással, mint egyetlen ember megoldást ajánlott, az országnak, amellyel biztosítja a katasztrófa s a helyzet rosszabbodásának elkerülését. Amennyire emlékszem, triumvirátust akart a nemzet, élére, mintha csuk ■minden reneszánszok örök példaképének, a Tiszta és Józan Ész napfényes, klasszikus Rómájának fórumán állana, ez az egyetlen ember, Cato vagy Cicero.

*

Hitt az emberi ész mindenhatóságában, mint ezek a klasszikusok és az ő utódaik. Valódi istenségnek vallotta, mely az eseményeket létrehozza és megakadályozza. A tévedése nyilvánvaló, ahogy ma már az is nyilvánvaló, hogy az emberi ész teremtő és alakitó, sorsdöntő Hatalmában való hit miért született meg szükségképpen az ókori kultúrákban — azért, mert ezek a kultúrák kicsiny közösségek voltak, amikben igazolódhatott- ez a hit, mert. mésr nem ismerték a legmodernebb fizika döntő fölfedezését, hogy az általánosnak hitt törvény kis tömegben másképpen érvényes, és másképpen .nagy tömegben, hogy külön s néha ellenkező törvények uralkodnak a vízcsepp ben és a naprendszerekben. Az emberi ész hatalmában jóhiszeműen lehet hinni, mert. ez a hatalom és képesség ténylegesen megvan — ha mégsem érvényesül, ennek magyarázata éppei! ez a törvény-kettősség. ami a fizikai tudományokban ma már fölismert tény. a lélektanban pedig éppen csak hogy felköd'lő sejtelem.

Ebből a sejtelemből született meg egy uj fogalom. aminek tartalma még nincs, de problémái már vannak: a tömeglélcktan. az a föltevés. hogy százezer ember lelke nem ugv viselkedik együtt, mint százezer együttes lélek. —• a tömeglélek nem eredője a benncfoglalt telkeknek, hanem valami egészen más. Az Ész és Lélek elől jár s előre megy ugyanakkor, mikor, ismeretlen okokból, a tömeg egyszerre csak visszafordul — évszázadok különböztetik meg néha a kettőt. A Lélek akar, a Tömeglélek ellenáll.

Van-e mégis remény?

Vagy valami uj és hallatlan, még nem is sejtett tudomány, ami megtalálja a kettő közti kapcsolat közös mozgatóját, az összefüggést, aminek ismeretében összhang támad ember és fajta külön céljai közt — vagy. ha nem leltet, .egyelőre egy uj vallás, égrefestett kápámat, .amiben igazodni lehet, ha ész és értőiéin felmondja a azolgálatot,

6