Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-17 / 13. (2530.) szám
4 ^IWIAIiVWstoVRHÍRLAP 1981 január 17, noaxfoaá. Bilow herceg szenzációs memoárja sitit megvetéssel nviiatkőzik a régi osztrák diplomáciáról „Hyen szövetség ellen egs? félisten is hiába hadakozott volna** üzentétek Trentino miatt Benedek pápa és Ferenc József kőzett Prága, január 15. A P. M. H. már két Ízben adott érdekes ízelítőt Bülow herceg szenzációs memoárjából, melyet a Vossische Zeitung ad közre, s melynek egyes fejezetei európai szenzázió erejével hatnak. A volt kancellár leleplezései néhol teljesen uj, frappáns világításba helyezik az eseményeket. — A memoárok egyik fejezete a bécsi diplomáciával foglalkozik s igy minket is közelről érdekel. Itt adjuk az emlékiratok ez érdekes passzusát: — Azok a személyiségek — írja Bülow — akik bennünket romlásba döntöttek, azzal követték el a legnagyobb hibái, hogy következményeiben igen messzemenő elhatározásokat hoztak a külügyminisztérium sötét kamarájában, anélkül, hogy akár tapasztalt diplomatákat, akar pedig a gazdasági élet valamely vezető alakját, igy teszem Ballint, Fürstenberget, Rathenaut először megkérdezték volna. A világháború második évében sóhajtva mondta nekem Ballin: — Ha 1914 nyarán csak fogalmam lett volna arról, hogy mi a szándéka Bethmann- Hollwegnek és' Jagownak, ha sejtelmem lett volna a tervbe vett szerb ultimátumról és Szerbia ellen való büntetőexpediciő gon- j dolatárói, legalább is idejében megiömtem vofina Németországot gabonával. A páratlan esetlenség, amellyel az ultimátum által felidézett világkrizist továbbra is kezelték, egyszerűen leírhatatlan. Anglia közvetítő javaslatait a limine elutasították, vagy szabotálták. Ismétlem: nem arról van szó, mintha a német politika vezérei akarták volna a világháborút, hanem bolond módon azt képzelték, hogy Szerbia megrendszabályozá- sára végre tudnak hajtani egy büntetőexpe- diciót, anélkül, hogy annak nyomában ne keverednék európai háború! Ennek nemcsak az volt a következménye, hogy Poincaré, Del- cassé, Paleologue és Combon, valamint az angol jingók és az orosz Nikolajevics nagyherceg és egynéhány nagyhercegnő által vágyva-vágyott világégés tüzét fellobbantot- ták. hanem Németország abba az igazságtalan gyanúba keveredett, hogy akarta és céltudatosan elő is idézte a világháborút. Minél inkább kiéleződött a helyzet, annál inkább a bécsi Ball-Platx jármába kerültek Bethmann és Jagow. Ott tudvalévőén Berek told gróf trónolt. Érdekes megállapításai ezek Bülownak, ám nem kevésbbé érdekes, amit az osztrák- magyar monarchia római követéről ir. —” December 14-én kerültem — úgymond — Rómába. Amikor a követség vezetését átvettem, Méreyt éppen visszahívták volt, mert az olasz miniszterekhez való viszonya őt egyszerűen lehetetlenné tette. Utóda Macchio, aki addig osztályfőnök volt a bécsi külügyminisztériumban, típusa volt a legkiöregedettebb fajtájú osztrák hivatalnoknak. Lassú volt minden mozdulata és lassan járt az esze is. Merőben a formák embere volt, nemtörődöm, minden kezdés és egyéni vélemény nélkül. Valahányszor Sonnino olasz külügyminiszterrel beszéltem, hangoztattam: Mindent megteszek ami tőlem telik, hogy az osztrákokat a Trentinóról való lemondásra birjam. Ha azonban Sonnino Macchiot kérdezte, a.ki rendszerint utánam jött az olasz külügyminiszterhez, hogy vájjon van-e valami mondanivalója a Trentinóról, az osztrák követ mereven mindössze annyit mondott, hogy nem érti, mire céloz Sonnino. Macchionál valóságos rendszerré vált — és ez nyilván a bécsi utasításokban lelte magyarázatát, — hogy az olasz kormánynak kifejezetten az ellenkezőjét mondta annak, amit én mondtam. ' Ausztria római követének ezt a viselkedését nagyban előmozdította, — mint ahogy később ezt megtudtam, — hogy Jagow örömet talált abban, hogy néhány bizalmas jelentésemet. amelyben kötelességszerü nyíltsággal nyilatkoztam a római osztrák-magyar képviseletről, vagy a berlini osztrák-magyar követnek, Hohenlolte hercegnek, vagy pedig Tsirsky utján Béccsel közölte. f Ilyen szövetség ellen még egy félisten is r hiába hadakozott volna. c Bülow azonban az elmondottakon felül XV. r Benedek oápa békeközvetitéseiről is megem- lékszik. Bölcsességgel okossággal és kitár- A ióan működik a pápa, anélkül, hogy lelkipásztori hivatásának határait átlépné, a békéért. Benedek mindenáron fenn akarta tar- * tani a Habsburg-monarchiát, mert hiszen ez é volt az utolsó katolikus nagyhatalom. Belátta azonban, hogy az oTJasz-osztrák háborút fsak úgy lehet elkerülni, ha Ausztria lemond legalább is a Trentinóról. A pápa szerette Olaszországot és természetesen együttérzett az olasz nemzeti törekvésekkel, ámde csak addig a pontig, amely a Habsburg-monarchia megtartását érintette. Ezért hatalmazta fel Piífl bíborost, hogy ilyen értelemben igyekezzék hatni Ferenc Józsefre, Az akkor már nyolcvannégy esztendős osztrák császár és magyar király azonban nem is engedte, hogy a bécsi érsek, aki a Szentatya kívánságát szerény és félénk szavakkal adta elő, befejezze mondókáját. Rákvörös lett a haragtól. Fonnáüisan karjánál fogva ragadta meg Piffl bíborost és a szó szoros értelmében ki tessékelte őt az ajtón. Ferenc József minden bizonnyal hü szolgája volt egyházának, ám uralkodói önérzete mégis csak erősebb volt vallásos érzésénél... Ahol tilos ágyban meghalni Bozóhy világjáró magyar tengerészorvos Kelet groteszk temetkezési szokásairól — A halál családi ünnep s eíe- gáns bútordarab a koporsó társaságot alapit eflsiillyedt tengeri hajók kiemelésére. Olyan hajók kerültek ismét a felszínre, amelyekről már rég lemondtak a hajótársaságok Budapest, január 16. A halál ellen nincs orvosság — igy hangzik az a régi megnyugtató mondás, mely Európában bálán az egyetlen vigasztaló az embereket sújtó gyászban. Ne igy azonbap a távol Keleten, ahol a halál — különösen Kínában és Japánban — szinte családi örömiinnepszám'ba megy. Erről az érdekes felfogásról, furcsa temetkezési szokásokról tartott előadást Buda,pesten Bozóky Dezső dr. főtörzsorvos. Bozóky Dezső a háború előtt és alatt a hadi tengeré széknél szolgált s mint fregattorvos beutazta hatalmas páncélhajókon az egész világot. így többek között egyfolytában két esztendeig élt Kínában s ott szerzett tapasztalatai közül előadásában a kínai és japán temetkezési szokásoknak európai ember számára groteszk voltáról beszélt. — Távol Keleten a halál nem olyan fá jdalmasan súlyos csapás, mint nálunk Európában — mesélte. — Énnek következtében a temetés sem megy végbe olyan gyászos külsőségek között, mint nálunk. Ennek bizonyítéka az is, hogy míg nálunk a gyász színe a fekete, Kínában és Japánban a fehér. A távol keleti felfogás szerint ugyanis a halál után az elhunyt lelke ott marad a család körében, az úgynevezett ősi táblában. Az elhunyt hozzátartozó nevét ugyanis egy keskeny fatáblára vésik és ezt a táblácskát a házi oltárra teszik, amely előtt minden reggel és este imádkoznak az elhunyt ősökhöz, akiknek földöntúli hatalmuk van, mert jutalmazni ée büntetni tudják az életbenmaradi hozzátartozókat. A halott hozzátartozói nem simák, nem jajonganak, mert meg vannak nyugodva, hogy a halott lelke úgyis ott marad közöttük és vigyáz rájuk. — Érdekes kínai szokás az is, hogy senkinek sem szabad ágyban meghalnia. Amikor a hozzátartozók látják, hogy valaki haldoklik, kiemelik az egyik ajtószárnyat, ezt leteszik az ueoára a ház elé és erre fektetik rá a haldoklót, hogy lelke könnyebben megtalálja az utat kifelé. A haldoklóra vadonatúj ruhát kell huzni, úgy hogy a haldokló rendszerint az öltözte- tési ceremónia közben leheli ki lelkét. Vigyázni kell arra, nehogy gyapjuruhában érjen utói valakit a halál, mert akkor a lelke valamelyik állatba megy. — A kínai ember nem is fél a haláltól. A koporsó rendes, elegáns bútordarab a lakásban. Rendesen a legidősebb fiú szokta édesapját vagy édesanyját meglepni koporsóval, születésnapi ajándékképpen. A koporsók igy évekig ott állnak előkészítve a lakásban s várják, hogy mikor kerül sor hivatásuk betöltésére. A halottakat Kínában nem lehet akárhává és akármikor eltemetni. A jós állapítja meg a temetkezés helyét é? idejét. A jós néha kimondja, hogy csak öt-hat év múlva szabad eltemetni valamelyik halottat. Ennek következtében minden vrácsban van egy külön városrész, az úgynevezett halottak városa, ahol a hozzátartozók anyagi viszonyaiknak megfelelően bérelnek ki egy szobát, vagy esetleg egy lakosztályt, sőt egy teljes palotát is a koporsóba fektetett halott számára. A halott azután itt marad néha esztendőkig. Bozóky Dezső dr. kínai tartózkodása alatt járt több ilyen halottak városában és elbeszéli, hogy a koporsóban fekvő halottak körül papírból készült rendes embernagyságu inasok, szakácsok, szolgák, táncosok állnak, ezek a szoborszerü alakok szabályszerűen fel vannak öltöztetve s ők a halott kiszolgáló személyzete, akik vigyáznak a halottra és gondoskodnak róla, amig csak el nem érkezik a jós által kijelölt temetési nap. A koporsó mellett oltár van, amelyre élelmiszereket, rizst, gyümölcsöt, süteményeket helyeznek. — Amikor azután elérkezik a jós által kijelölt temetési nap, akkor a halottat oda kell helyezni, ahova a jós kijelöli. Kínában nincsenek temetők, hanem egész Kina tele van uton-utfélén sirdombokkal. Ha például a jós azt mondja, hogy a halottat a város föuceájánaik közepére kell temetni, ajkkor a halott oda kerül. A halott a család félistene lesz, az egész rokonság jólétének előmozdítója. — Tien-Csin környéken harminc-negyven koporsót is lehet látni szabadon, amelyeket a víz mo'sott ki a földből. 825 millió koronás örökség a volt makói rabbi után Kahn Dávid után 25 millió dollár mammuth-vagyon maradt Jelentkeznek a magyarországi rokonok Budapest, január 16. Egy bécsi lap néhány héttel ezelőtt különös felhívást közölt: Az amerikai Egyesült Államok külföldi örökségeket intéző hivatala felhívja Dawis Kahn bárhol található törvényes leszármazottjait, rokonait, hogy a Newyorkban letétbe helyezett hagyatékért okmányokkal felszerelve jelentkezzenek. Ez a hir a fülébe jutott Grünspan Izidor fővárosi szerszámnagykereskedőnek is, aki rájött arra, hogy hogy ő valóban rokona az elhunyt amerikai bankárnak s ez lesz az a rokon, akiről szülei annyit meséltek neki. A MEGHASONLOTT RABBI Zomborban él a Kahn-család Grünspan Izidor édesanyja egy rabbinak a leánya volt és ennek a Kahn nevű rabbinak volt egy öccse, ugyancsak rabbi. Makón élt ez a másik, Dávid Kahn, aki nagyon modern ember volt már egy félévszázaddal ezelőtt is és családja, vlamiut a hitközség ezt a modernséget nagyon rossznllotta. Megtelte például azt, hogy szombaton lóra ült és sétalovaglásra ment. A rabbi fivére Zomborból inlő leveleket küldött neki és közte, valamint a család között elhidegült a viszony. Nem tetszett neki a hitközség álláspontja sem, ezért elhatározta: ki fog vándorolni. A makói rabbi Angliába utazott. A MISSZIONÁRIUS Angliában eleinte kis pénzéből éldegélt, aztán elhagyta a hitét, római katolikus lett, sőt misszionárius. Kahn, a misszionárius vagyont szerzett és akkor abbahagyta a vallási te;vénykedést és a közgazdasági éleibe kapcsolódott be. Nagyszerű gondolata támadt, hogyan lehetne a vagyonát gyarapítani? Elhatározta, hogy Otthoni* Jédkurák Kérje az otthoni c»izi ivó és türdökurák használati utasítását, fi Csízffirdő és ez az üzleí példátlan jól jövedelmezett Akkoriban 35 millió font sterlingre becsültéi Dávid Kahn vagyonát, aki ennél az összegnél megállt és elhatá- , rozta, hogy Amerikában folytatja a boldogulás útját. DOLGOZNAK AZ AMERIKAI KAHNOK Az amerikai Kahnok legalább olyan hatalmasak voltak a pénz életében, mintha mindegyikük egy kis tatárseregnek a kánja lett volna. Azt mesélték, hogy Ottó H. Kahn, a híres amerikai bankár Dávid Kahn rokona, a volt rabbitól szerelte tőkéje első morzsáit és ezek a morzsák bizony igen nagy mor- ' zsák voltak. Dávid Kahn Amerikában is ha- i tál más pozíciót ért el a közgazdasági életben és 68 éves korában halt meg. Nem maradt senki utána, csak azok a rokonai, akik Magyarországon 1 élnek. ! KERESIK AZ ÖRÖKÖSÖKET Végrendeletében Dávid Kahn körülbelül 25 millió dollárt hagyományozott Magyar- [ országon élő rokonaira \ abban az esetben, ha azok bizonyítani tudják a rokonságot. A magyar örökösök, akik kö- r zül Grünspan Izidor él Budapesten, másik ‘ részük még mindig Zomborban, köztük az Oblátíh család, megkeresést indítottak az , örökségért. " Legutóbb báró Zichy Rubido londoni ma- . gyár követhez fordultak, hogy interveniáljon r érdekükben, hogy minél hamarább kaphas- 1 sák meg az őket megillető örökséget. MIT MOND A PESTI ÖRÖKÖS? ' Grünspan Izidor, Dávid Kahn vagyonának egyik örököse állandóan Budapesten él, ismert alakja a vasszak mának. Az idős ur a következőket mondja: — Édesanyám három esztendővel ezelőtt halt meg 86 é-ves korában és ő gyakran em~ ■ Illette édesapja fivérének történetét, aki ■ Makóról Amerikába került. Az a kérdés merült fel mindig, hogy Kahn Dávid miért nem érintkezett a magyar rokonaival? Az amerikai bankár nagyon sok levelet küldött fivérének, a zombori rabbinak, aki azonban minden levelet felbontatlanul visszakiiiMött neki, mert nem akarta elolvasni egy olyan embernek az Írását, akit az egyházból kitagadtak. — Ezért nem tudtunk soha semmit Dávid Kaimról, elég hiba, mert igy egyetlen levelet sem őrizhetünk birtokunkban, amely igazolná rokonságunkat. Most azonban egyéb bizonyítékokkal felszerelve indítjuk meg azt az eljárást, amely végre el fogja tüntetni a kételyeket. — Ha itt lesz a mesés amerikai örökség, akkor ezt nagyon sokan meg fogják érezni, mert házamban le fogom szállítani a béreket. Minden remény meg van rá, hogy az egész ügy minél hamarább elintéződik és az egyik nagy amerikai pénzintézetnél letétbehelyezett örökség Magyarországra kerül. Farsangi napiár Január 17. Pozsonyban a Tátra-szállő (Széna-tér) nagytermében V. magyar akadémikusbál. Léván a Városi Vigadó összes termeiben Garamvölgyi Magyar Búcsú. Január IS. Komáromban az Egyetértés Mun- kásdalárda tánccal egybekötött dalestje a Vigadóban. r Január 24. Budapesten a Gellért-száilóban a „Gömöri Bál“. Január 31. Komáromban a IvFC. jelmezes bálja a Kultúrpalotában. Január 31. Komáromban. SK. Komárom Kerékníro'ttc jelmezestje a Vigadóban. Január 31. Pozsonyban Mentőbál a Vigadóban. Február 4. Pozsonyban Jogászbál a Vigadóban. Február 7. Pozsonyban Művészbál -a Vigadóban. Február 7. Komáromban. Diákbál a Kultúrpalotában. Éti erem Manes kávéház Igazgatósng i 426-83 jn» # • » n, • Étterem ( 435-62 Pacai es Pauthomer Kávéház 435-61 Francia konyha — Cunrás/da — Brldge Roo n - Danzing — Szombaton és vasárnap ötórai tea. E. PACAL, a nemzetközi háló- éa étkezökocsi társaság sok éven át volt föpincére.
