Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-17 / 13. (2530.) szám
!>I«GAiyVVAfiÍARHIKLSíí 5 1931 január 17, azombat. ■nwmvtiXMmMwiíxvmwsmmana The coloured matt Európának nincs színes problémája, miiná- hmk a néger-kérdés nem gazdasági és nem is faji probléma, mint az Egyesült Államikban, egyszerűen azért, mert nincsenek színes tömegeink, ez a kontinens első benépesülése óta a fehér emberfajta ehitailan domíniuma. Megfordulunk a néger után, ha cigányos eleganciájával elmegy mellettünk az uccán, tehál még mindig csak egzotikumot látunk benne s természeesnek tartjulc, hogy a néger ezt az egzotikumot üzletileg kamatoztatja és létalapot teremt magának belőle. Mi azt hisszük, hogy a néger született parkett-táncos, dzsvggeiö- művész és jazzdobos, aminthogy a tizenhatodik század szemlélete született rabszolgának tartotta. Egészen komoly egyházi Írók fejtegették azt a tételt, hogy a négernek nincs lelke és igy morális igazolást adtak a rabszolgáké- reskedőknek és ültetvényeseknek, akik barmokként kezelték őket. Ma már ludjtLk, hogy a néger nem inferhoris fajta, aminthogy a természet elrendeléséből nincsenek is infe- rioris emberfajták, hanem csak kulturált s a kulturából kiszorított fajtádról beszélhetünk. Mi tehát úgy reagálunk a színesekre, mint egzotikumra és semmi testi, lelki közösséget nem érzünk velük. A testi érintkezést például groteszk és perverz dolognak képzeljük $ a fehér ember idegeire a párducos testű néger nő mezítelensége sincs erotikus hatással. Más világ az ő világuk, amelytől elszigeteltük magunkat, mert nincs is vele érintkezési felületünk. Így is lesz mindaddig, míg a gyarmati imperializmus rendszere tart s a színes emberfajták politikai önállóságra és szerepre nem jutnak. Európának azon nyomban lek'deg is reagálnia kellene a színes kérdésre, ha Do- tninik fantasztikus álma megvalósulna, a Jóreménység fokától az Atlasz lábáig egy hatalmas színes világbirodalom keletkezne s a Földközi tengeren megjelenne a néger flotta. Addig azonban nem probléma nekünk a néger. Minekünk nincs vele érintkezésünk, de ö a körünkben él, elszigetelten, millió és millió előítélettel elválasztva a fehér ember világától. Gondolkodhatunk -e rajta, hogy vajon az 6 lelke tűiképpen rezonúl a fehér fajta kultúrájával való érintkezésre. Mert azt látjuk, hogy a színes ember kultúránk külső jegyek felvette, kifogástalanul öltözködik, egy-két világnyelven beszél, ügyesen kezeli a kést és a villát s ha az aréna porondján tüzet is eszik, meg forró olajat nyel, normális viszonyok közepette szeret bifsztekkei táplálkozni s nem veti meg a porton bort. De milyen lehel a lelki élete, amikor itt közöttünk jár, amikor éreznie kell, hogy bőrének színe kiközösíti őt a mi társaságunkból, amikor hiába vágyódik egy tzéplermetü fehér nőre, mert tudja, hogy az atavisztiKUjS irtózottul fordul el tőle. És mig a néger lelki és szellemi kultúrája — a jazz-muzsika ex- ceniracUisáaitól eltekintve — semmi hatással nincs ránk, addig nem izgató-e a kérdés, vajon milyen átalakulást idézett elő az 6 lelki világában a mi kultúránkkal való érintkezés. Vannak ketrecben született fenevadakt amelyek mégis magukkal hozták a csirában rejlő ősi, atavisztikus ösztönöket. Bizonyára járnak köztünk olyan négerek is, akik már ketrecben születtek. Amerikáján már az ötödik generá dója él a felszabadított négernek, betört a mi kultúránkba és talán összes ősi ösztöneit eltörölte benne a nyugati civilizáció, amelynek szerencsétlen áldozata, mert ugyan emlőm nevelkedett, de csak kakukf ióka a örökös számkivetésre kárhozott. De még mindig vannak rejtett törzsek, amelyek fehér emberrel soha nem érintkeztek $ aztán a különös körülmények a törzs egy-egy sarját elvetik ide közénk. Az őserdő kultúrája kerül érintkezésbe a metropolis kultúrájával, minő eredmény születhetik ezekből a komponensekbőlf b Izgató kérdések s csak úgy találunk rá feleletet, ha a színes ember maga szolgál vele. Ezt tette meg most egy színes ember, aki a legutóbbi évek könyvtermelésének egyik legszenzációsabb alkotásával lepte meg a világot. Lobagola, an african Savages omn ltory, ez a könyv címe, amely a lipcsei Tauchnitz kiadásában' jelent meg. önéletrajz, de a leglcttlönö- sebb önéletrajz, amit valaha írtak. A cifra- nevű Buta Kindai Amgoga Ibn ho Bugola mondja el azokat a dolgokat, amik megtörténtek vele. Csupán külső eseményeket tényeket sorokoztat fel, de ezekből a tényekből feleleteket kapunk az izgató kérdésre, miként rmgál a colorued mán lelke a mi kultúránkkal való érintkezésre. S ha Lobagola változatos életfutásit elolvassuk, amelynél izgatóbb pályát nem sok. fehér ember élt át — csak a Lawrence ezredes s Lincoln-TrcbiUch karrierjét hozhatom fel példának, akik a fehér ember kultúrájával, vették magilcra színes fajták kultúráját — akkor azzal az impresszióval tesszük le a könyvet, hogy a szívás embernek nincs útja a m>! világunkba s a mi kJturánk Ungvár magyarsága a népszámlálási sérelmek reparácfóját várja és uj népszámlálást kíván Egész utcasorok maradtak ki a megszámlálásból Ungvár, január 16. (Ruszinezkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári népszámlálási fronton még mindig élénk mozgolódás észlelhető. A magyar pártok szövetsége ugyanis kiáltványt bocsátott ki5 melyben felszólította mindazokat, akiket a népszámlálással kapcsolatban jogsérelem ért, avagy valamelyik népszámláló biztos terrorjának önkéntelen áldozata lett, hogy sérelmeik jegyzökönyvclése végett jelentkezzenek a pártszövctsógi irodában. Különösen azokhoz szólott ez a kiáltvány, akik eddig valamilyen okból féltek panaszt tenni. A pártszövetség ugyanis ezzel azt akarja elérni, hogy Űrig váron uj nép- számlálás elrendelését harcolja ki, mivel a megtörtént népszámlálás adatainak hiányosságait, illetve helytelenségeit kézzelfoghatóan fogja kimutatni. Kiderült ugyanis, hogy Ungvár ueeáinak egy részét máig ge írták össze a népszámláló biztosok, noha már a statisztikai adatokat heteikkel ezelőtt felterjesztette a jegyző] hivatal a belügyminisztériumhoz. A kiáltványnak tehát egyik hatása abban nyilvánul, hogy tömegesen jelentkeznek olyan magyarok, akik a népszámláló biztosnak nyomát se látták, noha a népszámlálás ideje alatt otthonukban tartózkodtak. A sérelmek feltárását azonban nagy mértékben segíti elő a magyarnyelvű kormány- sajtó is. Ez a sajtó ugyanis a népszámlálás előtt állandóan azt hangoztatta, hogy felesleges az ellenzéki sajtó felvilágosító és irányi tó akciója, mert hiszen Ungvár magyar kisebbsége úgyis eléri a 20 százalékot. Most, hogy a népszámlálás befejeződött, ennek a sajtónak arcáról is lehullott az álarc. Ugyanaz a kormánysajtó, amely o*ly biztosra vette az ungvári magyar kisebbség 20 százalékos arányának megmaradását, minden további nélkül hirdeti, hogy bizony ez a 20 százaléknyi kvalifikált kisebbség Ungváron elveszett, de ez „csak" annyiban hoz változást Ungvár életében, hogy a városházán, a képviselőtestületben nem „kell" majd a magyar beszédeket szlávra s viszont a szláv nyelvűéCARLTON-BAR I Braíislava - Pozsony Szenzációs műsor január 16-31-ig Haas Kolischer, uj repertoárral, közte nagy slágere „A humoros opersparódiák" Friedl Keit, a pompás szubrett, „Egy este a külvárosi cirkuszban" című revüben. Ritjo, a szenzációs excentrikus tánccsoda, és a kitűnő kisérő masor Hermann-jszz Belépődíj nincs két magyarra fordítani. Egyébként ezt a katasztrofális ügyet a legnagyobb cinizmussal! kezeli, mellyel aztán még azok lelikiia- meretét is megmozgatta, akik eddig indolenciával haladtak el a népszámlálás mellett. Dumémm golyót lőtt a szivébe kedvenc vadászle gyverébőt az élettől menekülő Kelety Dénes Régóta készült az öngyilkosságra — Kelety Dénes akadályozta meg Í921-ben a MÁV bérbeadását — Kérésére nem boncolják töl holttestét Budapest, január 16. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Kelety Dénes, a MÁV elnökigazgatója gyógyíthatatlan betegsége miatt agyonlőtte magát A tragikus végű ember 63 éves volt s öngyilkossága egy gazdag, nemes élet végére tett pontot . Operációk, szenvedések Kelety Dénes már régebb idő óta betegeskedett Gégerákja volt Több Ízben megoperálták, rádiummal is kezelték, azonban állapota az utolsó négy hónapban annyira rosszabbodot, hogy egy ezüst csövön keresztül táplálták. A gégerák ellen nincs orvosság. Ezt tudta Kelety Dénes és kijelentette, hogy menekülni akar a szenvedésektől. A családtagok és barátok vigyázni kezdtek rá s miikor fegyvergyűjteményeivel sokat kezdett foglalkozni, hozzátartozói gyanút fogtak és rossz sejtelemtől hajtva, elkérték a revolvereket. Kelety Dénes csak nehezen nyugodott bele régi kedvelt fegyvereinek elvitelébe, de hangsúlyozta és kikötötte, hogy a vadászfegyvereket nem engedi elvinni, mert azokhoz sok kedves emlék fűzi őt. A családtagok ebbe kényszeredetten belenyugodtak és gondolni se mertek arra, hogy a nagybeteg Kelety Dénes végül is a lakásban maradt vadászfegyverek egyikével fogja kiirtani életét. Tegnap reggel rendes időben, hét óra tájban kelt föl Kelety Dénes. A kínzó és sorvasztó betegség nem tudta állandóan az ágyba kényszeríteni és sokat volt fönt. Ma reggel is öltözködni kezdett, fölhúzta nadrágját, pizsama-kabátot vett föl és leült az ebédlőasztalhoz, hogy a reggeli lapokat átnézze. Gabányi Krisztina állandóan körülötte forgolódott és vigyázott rá. Rövid idő múlva Kelety Dénes sápadt arccal és fájdalmas hangon odaszőlt Gabányi Krisztinának: Öngyilkosság — Nagyon fáj a fejem, kérem, hogy Hozzon be piramidont Gabányi Krisztina azonnal kisietett a szobából, hogy a kért fájdalomcsillapítót behozza. átvállalása csak tehertétel, amelyből végtelen fizikai és lelki szenvedések fakadnak. Mint mondottuk, politikai világrendszerek átalaktilására, óriási gazdasági nivellálásra, a civilizációnak az őserdőkbe voló behatolására van szükség, hogy az emberiség lelki és szellemi egysége valóra váljon. Addig a kultúra közössége csak egyszínű emberfajtákat köthet össze és az, amelyiknek technikai és fizikai fölénye nagyobb, még most 1$ rabszolgasorsban tartja a másfajta színűeket. Azokat Icülönö- sen, akiket megmérgezelt kultúrájával és így elszakította bennük a fajtájukkal való minden ' Alig lépett ki a szobából, csak pár pillanat múlhatott el és dörrenés zaja verte föl a lakást Gabányi Krisztina rémülten visszarohant. Kelety Dénest szobájának padlóján vérző mellel találta és mellette feküdt a padlón az egyik vadászpuskája. Az ápolónő lélekszakadva rohant a telefonhoz és segítségül hivta a mentőket. Mire az orvosi segítség megérkezett, Kelety Dénes már halott volt Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a golyó a mellén keresztül Hatolt, átlőtte a szivét és a hátán keresztül jött ki a testéből. Egy golyót lőtt magába Kelety Dénes és ez azonnali halálát okozta. Kelety Dénes az öngyilkosságot igy követte el: A vadászfegyvert a padlóra, állította, maga pedig ráhajolt a. vadászpuska csövére. A melle közvetlenül rajta volt a puska csövén. így sütötte el a fegyvert s aztán a kilőtt golyótól holtan találtán, hátrabukott a gzoba padlójára. Három búcsúlevelet találtak. Kettőt két f'ának irt, egyet pedig a rendőrségnek. A búcsúleveleket a bizottság magával vitte a főkapitányságra ,ott bontják föl azt, amelyiket a rendőrségnek cimzett és ott adják át két fia részére hátrahagyott bucsusorait. Ketefy Dénes pályafutása Kelety Dénes tragikus öngyilkossága nagy megdöbbenést, keltett az Államvasutak igazgatóságában és a vasutasság körében. A MÁV. a maga halottjának tekinti Kelety Dénest és gondoskodik méltó eltemettetéséről. Távirati utasítás ment az összes üzletigazgatóságokhoz, hogy a gyász jeléül mindenütt tűzzék ki a gyászlobogót. Kelety Dénes a kereskedelmi minisztérium vasúti szakosztályának a főnöke volt az összeomlás idején és 1920 októberében nevezte ki a kormány az Államvasutak kormánybiztosává. Kelety Dénes hallatlan energiával fogott hozzá a vasút reorganizálásához és olyan alapos eredményt ért el viszonylag kevés idő alatt, hogy lelki közösséget és nem adott érte semmit cserébe. Szegény Löhagola, aki a huszadik század egyik legérdekesebb könyvét írtad meg önéletrajzodban, aki zsidó négerből katolikussá lettél, kopt. iskolában tanítottál és kétszer akartál visszatérni az ősi törzshöz, sajnálatra- méltó vagy, mert úgy lebegsz két kultúra között, mint Mohamed koporsója ég és föld között, A múltba nincs visszatérés, mihozzánk nem vezet ut. Szegény, szegény LobagoU: Avion. ' a külföldön la nagy elismeréssel beszéltek munkájáról. Kemény ós rideg ember volt kifelé, de a hozzá közélállók tudták, hogy igen melegszívű ember, aki sok jót tett a vasúti alkalmazottak érdekében, akikért sokszor szállt síkra magával a miniszterével szemben is. Kelety Dénes 1927 július Sl-énbnent nyugdíjba államtitkári rangban és ekkor az Idegent''r- galmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. elnökének választotta meg. Kelety Dénes az Államvasutak élén töltött, működése során az Al’amvasutak nagy reorganizációs munkáján kjvül különös nagy szerephez jutott a Máv bérbeadásának meghiúsítása körül. ■BBWMBBM————H—B—BBMa—BHHB88aHinBi — Elrontott gyomor, bélzavarok, émelygés, kellemetlen szájíz, homlokfájás, láz, székszorulás, hányás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes „Ferenc József** keserüviz gyorsan, biztosan és kellemesen hat. A gyakorlati orvostudomány igazolja, hogy a Ferenc József viz használata a sok evés és ivás káros következményeinél igazi jótéteménynek bizonyul A Ferene József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füezerüzletek- beo kapható. ——■———a—^^MMawmmpiTwmum’ 1921-ben került az akkori magyar kormány elé Halmos Károly terve, amely nem kisebb dolgot akart megvalósítani, mint az államvasutaknak egy francia társaság részére való bérbeadását. A tárgyalások a francia csoport és a magyar kormány megbízottai között már folyamatban voltak, amikor Kelety Dénes értesülést szerzett a komoly stádiumban levő tervről. Egy napon az izgalomtól remegve, mélységesen felindulva jött vissza a kereskedelmi minisztériumból az Allamvasutakhoz Kelety Dénes és igazgatótársaival megdöbbenve közölte a veszélyesnek tartott tervet Nyomban ki is jelen* tette, hogy minden erejével szembeszáll az Államvasutak idegen kézbe való bérbeadása ellen. Sikerült is meghiúsítania a tervet. Kelety Dénes távozása az Államvasutak részéről sziptón meglehetősen izgalmas körülmér nyék között történt. Kelety Dénes nem helyesel te Herrmann Miksa volt kereskedelmi miniszter nagy vasúti ejektrlfikáláei tervét és hónapokon keresztül harcolt a villamosítás ellen. Egy vita hevében Kelety Dénes élesebb hangot használt miniszterével szemben, mire Herrmann Miksa .ezekkel a szavakkal fordult hozzá: — ön elfelejtkezik arról, hogy miniszterrel áll szemben. Kolety Dénes nyomban azzal válaszolt, hogy állásáról lemondott
