Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-03 / 2. (2519.) szám

1981 Január 8, szombat. tmgatMag^r-hirlap 5 wrasg Megdöbbentő brutalitások a munkácsi adóvégrehajtások trotitján Mikor az utolsó párnát s az utolsó koronát is elv*szik a háziói — Tettleges inzultusra s uccai botrányokozásra ragadtatta magái két végrehajtó — A törvénysértő adóbehajtások néhány újabb kirívó példája Munkács, január 2. (Saját tudósítónktól.) Több ízben rámutatott már a P. M. H. a multiban is arra, hogy az adóbehajtások Munkácson alkalmazott módszere még ru- szi diszkói viszonylatban is példátlanul álló, a iolyton szaporodó, általános megdöbbenést kiváltó sérelmek azonban szükségessé te­szik ennek a súlyos anomáliának újból és új­ból váló felszínre vetését. A legnagyobb baj és legkiáltóbb sérelem, hogy egyes hivatali közegek „túlbuzgósá­gukéban. még a törvényesség határain is tűimennek, amint azt a számtalan sérelem közül kiválogatott, jegyzőkönyvben is lefek­tetett alábbi egynéhány eset igazolja. Egy öreg házaspártól elvitték az utolsó párnát is adótartozás tejében A Rákóczy*u. 12. szám alatt lakik egy 70 éves foltozó szabó, névszenint Weisz Bence. Legszükségesebb, ütött-kopott, szúette házi berendezésén kivül semmiféle ingó vagy in­gatlan vagyona nincs. Segédet, tanoncot már hosszú idő óta nem alkalmaz, mert nincs mire. Örül szegény öreg, ha néhanapján ru­hája vitással megkereshet egypár koronát. Szóval olyan ember Weisz Bence, akinek hátralevő, napjait nemcsak hogy adókirová­sokkal és végrehajtásokkal neon volna sza­bad elkeseríteni, hanem aggkori segéllyel vagy a szociális gondoskodás más módjával kellene azokat elviselhetőbbé tenni. Weisz Bencénél ennek ellenére megjelent Barto- sek adóvégrehajtó az egyik nap délelőttijén, a reszkető öreget a szó szoros értelmében pőrére vetkeztette, megmotozta, a nála talált 20 koronát el­vette, aztán fölforgatta, átkutatta a szobát és szétdo­bálta a kevés lim-lomot, de természetesen ered­ménytől énül. Délután újból megjelent a végre­hajtó az öreg szabó lakásán, aki fizetési hajlan­dóságának bebizonyítása céljából kijelentette, hogy kölcsön kér a szomszédoktól 10Ó koronát, ha elfogadják azt törlesztésül s nem fosztják meg kevés holmijától. A végrehajtó a fölkínált összeggel nem elégedett meg, hanem összepakkolta egytől-egyig a párnákat, nem­különben a többi ágyneműt, azokat szekérre rakta és elhajtatott. Az öreg házaspárnak így most már nincs mire a fejét sem lehajtani Ilyesmi történik Munkácson, annak ellenére, hogy a 76—1927. sz. csehszlovák törvény értel­mében az adóbehajtásra a polgári végrehajtási eljárás szabályai irányadók, mélydk — köze­lebbről az 1908. évi XLI. törvénycikkbe foglalt végrehajtási novella 2-ifc §-ának rendelkezései utasítást tartalmaznak arra nézve, hogy mi­lyen tárgyakat nem szabad még a végrehaj­tást szenvedő beleegyezésével sem lefoglalni. Idetartozik sok egyeben kivül a szükséges ágy- és fehérnemű, a család egyhavi megélhetéséhez szükséges összeg stb. És mégis lefoglalták, sőt el is szállították Weisz Bencéék összes párnáit s elvették utolsó 20 koronájukat, mibsern törődve azzal, hogy lesz-e az öreg házaspárnak másnap betevő falatja. De menjünk tovább, lássunk más épületes példát. Ez is „jogorvoslat" Rosenbaum Zoltán Kossuth Lajos-u. 88. szám alatti lakos öt évvel ezelőtt még önálló keres­kedő volt, de tönkrement, fölhagyott a kereske­déssel. Most másnak az alkalmazottja. Fuvaro­zással soha életében nem foglalkozott, 2 évvel ezelőtt mégis fizetési parancsot kapott, hogy fuvarozási iparért járó adó fejében nagyobb ösz- szeget fizessen. A nyilvánvalóan téves kirovást Rosenbaum megfő 11 ebhez te s fellebbezésében kétségbevonhatatlanul beigazolta, hogy nem volt fuvaros. Egyidejűleg szóbelileg is panaszt emelt a jogtalan megadóztatás miatt a pénzügy- igazgatónál, aki megnyugtatta, hogy rendben van minden, nem kell fizetnie. Ennek ellenére most, két év múltán ugyancsak Bartosek adó- végrehajtó társzekérrel jelent meg Rosenbaum- éknál s el akarta szállíttatni a nem létezett fuvarozási iparért kirótt „adóhátrálék44 fejében a bútor­zatot, amit a végrehajtást szenvedő fia csak úgy tu­dott megakadályozni, hogy saját bankbetét­könyvét adta oda az atyjára jogtalanul kivetett adó fedezésére. Jellemző az ügyre, hogy amikor Rosenbaum fia a végrehajtás fölfüggesztését szorgalmazta az adóhivatalnál, az illetékes tisztviselő egy­szerűen karonfogta és kivezette a hivatalból azzal, hogy csak hétfőn és csütörtökön fogad feleket. Motozás csukott ajtó mögött ' Klein Jakabnét, aki a Latorca-uccában lakik, a nála végrehajtást foganatosító végrehajtó be­hívta a szobába, rácsukta az ajtót, megmotozta, elvette a nála talált 14 K 80 fillér készpénzt, aztán földulta a szobát, mindent szét­hányt, bútorokat, asztalterítőket, ágyneműt stb. szedett össze, azokat társzekérre rakatta s el­ment. A hattagú család részére csak egyetlen dunyhát és három párnát hagyott a végrehajtó, aki az uccában úgyszólván házról-házra járt s ahol pénzt nem kapott, a mondottakhoz hasonló módon járt el. Egy őrhegyaljai cipésznél 120 korona adó- hátrálék miatt tartottak végrehajtást, illetve házkutatást. A cipész 3000 koronát tartogatott otthon leánya kiházasitására. A végrehajtó meg­találta a pénzt és — az egészet elvitte. A sze­gény cipészcsaiád majd beleőrült abba a fölte­vésbe, hogy nem kapja vissza az összekuporga- tott összeget. A pénzügyigazgatóság azonban Adóbehajtás a „törvény nevében" dulakodással és íojtogatással Az utóbbi napok sérelmes adóvégrehajtá­sainak láncolatában az egyik legkiáltóbb és l.egbmtálisabb eset színhelye a Latorca-uoca 42. szám alatt lakó Szimkovics Sándor portá­ja volt. Hogy ott mi ment végbe, azt tanú- vallomásokkal alátámasztott .jegyzőkönyvi adatok igazolják, melyek alapján a tényál­lást az alábbiakban ismertetjük: SzLnikoviosnak nem nagy, de virágzó bőr- munikáló üzeme, kisebb fajta bőrgyára volt Az államifordulat után az irigy besúgók óriá­si jövedelmet hozónak tüntették fel a válla­latot s ennek megfelelően ki is vetettek Szimkovicsra akkora vagyondézsmát és egyéíb adót, aminővel a fiatal üzem tulajdo­nos nem tudott megbirkózni. Súlyosbította a helyzetet az, hogy a tulajdonát képező ingat­lanra, mely egy földszintes házból s az ud­varon lévő üzem telepből állott, 194.000 K adóhátralékot kebeleztek be. Szimkovicsra nézve, aki közben súlyos tízezreket fizetett le készpénzben adótartozásra, az ingatlan megterhelése rossz sorsának beteljesülését jelentette. Miután ugyanis a ház és az üzem együttvéve sem ért any- nyit, mint amennyi a rákebelezett adóhát­ralék volt, pénzhez, hitelhez nem juthatott s három év­vel ezelőtt végre is kénytelen volt beszün­tetni az üzemet, mely egyébként már csak mént m teiLőtdúéákéjgew&k mutatkozott) móri a maga nemében egyedülálló volt egész Re- regmegyében. Időközben Sziimikovios exisatenctája tönk­retételének igazolása mellett több bead­ványban kérte a reá méltánytalanul kivetett adó fennmaradt részének elengedését. A fel­sőbb. fórumok ez esetben be is látták a kive­tés sérelmes, igazságtalan voltát s 15.000 ko­ronára szállították le a hátralékot, a helyi adóigazgatás azonban ennek elle­nére sem volt hajlandó a bekebelezett 194.000 koronát az ingatlanról mindaddig töröltetni, illetve azt a ténylegesen fenn­állott 15.000 koronára csökkenteni, amig Szimkovics ezt az utóbbi összeget az utolsó fillérig ki nem fizeti. Ámde kifizetni egy összegben éppen azért nem volt képes, mert a bekebelezett teher­tétel miatt még mindig nem juthatott hitel­hez. íme, egy iskolapéldája a rövidlátó adó­politikának, mely tönkreteszi az adóalanyt s kárt okoz az államháztartásnak is! Szimkovics üzeme megszűnt, de azért ereje végső megfeszítésével is fizeti, törleszti az adóhátralékot a kis ingatlana után reá évről évre kivetett adókkal együtt, mert tehermen­tesíteni szeretné ingatlanát, hogy igy uj erő­höz jusson s esetleg újból üzembe hozhassa a telepet. Ennek a méltánylandó törekvés­nek ellenére az adóhivatal két közege pár nagyút ia Jd alkart préselni nem léth­ez alkalommal orvosolta a sérelmet.- ző ezreseket SzimkovicsLól. Richter Antonin- nak és Lokái Ferdinándnak hivják a két vég­rehajtót, akik beállítva az adóhátralékos édes­anyjának korcsmahelyiségébe, az éppen ott tartózkodó SzimkovicsLól 4300 K azonnali le­fizetését követelték. — Fizetni most képtelen vagyok, ■— felelte Szimkovics udvariasan, — de várjanak az urak egy keveset, amig elszaladok az adóhi­vatali főnök úrhoz s halasztást kérek tőle. Erre Richter rátámadt: — A törvény nevében előre, be a szo­bába! Szimkovics bement t> kommandóé zóra le­vetette a kabátját, majd a cipőjét. Alaposan megmotozták, de bizony csak 20 korona készpénzt, egy zsebórát s két váltót találtjuk nála. Ezután a ház felkutatásához kezdtek, miköz­ben a végrehajtást szenvedő abban a hitben, hogy most már nincs vele semmi tennivaló­juk a végrehajtóknak, újból kijelentette, hogy felmegy az adóhivatalba az ügy elintézése végett s ezzel már indult is kifelé. Richter azonban utána ugrott, a korcsma- ajtóban mellen ragadta, majd több ember szemelátára a torkát kezdte szorítani. Az inzultált ember öreg édesanyja a brutális támadás láttán szivszaggatóan jajveszékelte: — Segítség emberek, egyetlen fiamat ment­sék meg! Erre az uocáról többen összeszaladtak, egy­néhány an a korcsmahelyiségbe is bementek, Richter végrehajtó azonban „a törvény ne- vében“ kizavarta őket, sőt egy Katz Giza ne­vű szomszédnőt formálisan ki is dobott. A végrehajtó kezei közül kiszabadult Szim­kovics eközben újból menni készült, Richter azonban utánaszaladt az n érára, hátulról nyak szárién ragadta s visszafelé húzta. Ezalatt nagy tömeg gyűlt össze az uccán, óriási lett a felzúdulás a brutalitás miatt, mi­re a végrehajtó elengedte a végrehajtást szen­vedő nyakát, durván és erősen karon ragadta, a villanyoszlophoz szorította, majd társa segítségével ráncigálva, tépdesve, tökdösve vitte a tömeg nagy felháborodása közben befelé a házba. A tömeget az időközben előhívott rendőr szét­kergette. Szimkovics pedig a két végrehajtó s a rendőr kíséretében bement édesanyja szo­bájába, ahová ezúttal felesége s az öreg Sziin- kovicsné is bekísérte. Lokái belülről becsuk­ta az ajtót, a kulcsot kivette a zárból s a már korábban megmotozott és inegkjjszott Szimkoviesot a végrehajtók ujov- levetkőz­tették és tetőtől talpig átkutatták. Ezúttal természetesen már semmit sem talál­taik nála. A motozást házkutatás követte. A két vég­rehajtó az öregasszony szobájában mindent feldúlt. sze/ teszét hajigáit, az iratokat, imakönyveket száldobálta * a jelenvoit házbelieket sértő, go­romba hangon leternorizálta. Ezután átmentek a fiatal Szlmkoviosék lakosztályába, aho, elő­ször az ebédlőt, azután a hálószobát dúlták fel. Órát, láncot, ékszernemüt összeszedtek, zteb- revágtak, elismervény adtak róluk s eltávoz­tak Távozásuk után Szimkovics, aki heves fáj­dalmat érzett a karjában, levetette a kabátját s a jelenvoitaknak megmutatta az uccai dula­kodás nyomait: a bal felső karja tele volt véraláfutásokkal, mikről a bűnvádi eljárás megindítása célján ból orvosi látletet is vett Alig telt el 10—15 perc a kegyetlen adó- végrehajtás után s alig kezdtek a házbe! iék egy kissé megnyugodni, amikor legnagyobb megdöbbenésükre egyszerre csak újból megjelent a két végrehajtó, még pe­dig ezúttal már kocsival és rendőrrel, átkutatták, feldúlták megint az egész házat, ki­szedték a szekrényből a fiatal Szimkovicsné összes fehérneműit s azokat két párnával együtt kocsira téve, elbújtattak. Szimkovics a brutális adóvégrehajtásról szó­beli panaszt emelt Nernec adóhivatali főnök­nél, aki a pénzügyigazgatóhoz utast te tt.a. Ez utóbbinak telefoni intézkedésére a lefoglalt és elvitt tárgyakat visszaadták. Hogy a két végrehajtó minő büntetést kap Számkovidhék testi és lelki megkinzásáért s a nyilvános botrányokozásért, arra szerfölött kiváncsiak vagyunk. — A gyomorfájás, gyomomyomás, bélsár- pangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fe­hér nyelv, kébultság, fülzugás, halvány a resztet, kedvtelenség a természetes „Ferenc József*4 keserüvdz használata által sok eeetben elmúlnak. Az orvosi világ a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar „Ferenc József** vízről, mert hatása megbíz­ható és rendkívül enyhe. A „Ferenc József* keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Romániában is megkezdődön a népszámlálás A népszámláló biztosok nagy terrort fejtenek ki a magyar kisebbség és a zsidóság elten Bukarest, január 2. Tegnap kezdték meg egész Romániában a népszámlálást, amelynek során, mint előrelátható volt, mindenütt hallatlan terrort fejtenek ki a kisebbségek ellen. Különösen a magyar kisebbség és a zsidóság szenved a terror alatt. A népszámláló biztosok külön utasí­tást kaptak arra vonatkozólag, hogy a nép- számlálást „a nemzeti öntudat elve alap­ján4* végezzék. A népszámláló biztosok csaknem kivétel nélkül fiatal román egye­temi hallgatók, tanítók és jegyzők, akik mindent elkövetnek, hogy a kapott utasí­tások értelmében „vigyék diadalra44 a ki­sebbségekkel szemben a „nemzeti ön­tudat4* elvét. így például Nagyvárad egyik zsidó kereskedőjére, aki magát a népszám- láió biztos előtt magyarnak vallotta, azzal ijesztettek rá, hogy nyomban a szigurancá- ra kisérik. Egy ügyvédnél a népszámláló biztos kijelentette, hogy hamis bevallás miatt jegyzőkönyvet vesz föl ellene. Az ügyvéd ugyanis zsidó létére magyarnak vallotta magát a népszámláló biztos előtt. Hasonló visszaélésekről számolnak be a temesvári, kolozsvári, brassói, aradi és szatmári jelentések is. Pafcots Jóasaf a magyar parlamentben ffös fng szólalni Budapest, január 2. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Pakots József or­szággyűlési képviselő január 11-én, a magyar kégvisedöháznak karácsonyi szünet utáni eleő ülésén napirend előtti fölszólaló st jelentett be, amelyben elő fogja terjeszteni azokat a panaszokat, amelyek a csehszlovákiai és a ro­mániai népszámlálás alkalmával elkövetett visszaélésekről szólnak. Pakots kérni fogja a kormányt, hogy az utódállamokbeli magyar­ságnak kisebbségi és nyelvi jogait a nemzet­közi fórumok ©lőtt kellő eséllyel védje meg. j9- .ve .'.ísw Tízezer amerik® állam­polgár a revízióért Newyork, január 2. 10 ezer 200 tekintélyes amerikai állampolgár aláírásával Norman B. Barr aláíró közvetítésével Sir James Érleli Drummondhoz, a népszövetség vezető főtitkárá­hoz peticiót terjesztettek, amelyben az láirók a trianoni békeszerződés revízióját kérik a nép- szövetségtől. A petíció aláíróinak nagyrésze nem magyar származású. A revízió iránti kérés alapos megindokolása után ötszáz ivén sorakoz­nak föl az aláírások. Befsrádbaii a onts esvuí Rtmát wsieltS ?;a! Belgrád, január 2. Politikai körökben he­tek <*ta tartja magát az a hir. hogy január 6-án, a diktatúra második évfordulóján a par­lamentarizmus egy uj nemét vezetik be, amire az ad okot, hogy Franciaország állító­lag ennek teljesilésétől telte függővé egy újabb kölcsön folyósítását.

Next

/
Thumbnails
Contents