Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-14 / 10. (2527.) szám

jair% f%W V **ai szamunk 18 oldal ^ ^ sz^m * Szerda 3 1931 január 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76. havonta 26 Ké. külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt Fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2. —Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztői politikai napilapja rététől szerkesztő: DZURANY! LÁSZLÓ FCRöAth GÉZA Szerkesztőség: Prága ll„ Panská uíice 12, IL emelet. — Telefoni 30311. - Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ullce IX (11 emelet. Telefon: 34184. 6ÜRQÖN YCIM: HÍRLAP. PRHHA Papim kegyuraság Utolsó német és lengyel előkészületek a nagy genfi összecsapásra Zaleszki a német-lengyel kereskedelmi sierződés elfogadásain — Varsó tiltakozó Jegyzéke (Senfhesi — Minisztertanács Berlinben Irta: ALflPY GYULA dr. a komáromi r. kát. autonóm egyháskóztég világi elnöke Szlovenszkó területén — amennyiben azt té­teles törvényeik meg nem változtatták — a ré­gi magyar törvények vannak érvényben. A törvények melléit érvényben maradtak ter­mészetimen azok a nem Írott jogszabályok is, a rzakásjogi amely az évtizedes bírói gyakor­lat alatt kialakult s amely a jogforrásoknak szintén integráns része, Ebbe a csoportba tar­tozik a kio-diíikálatlan kegyúri jog is, amely­nek centrális eredője a magyar szent korona tanából folyó és a magyar királyok személyén kérésziül gyakorolt itt kevéssé ismeretes fő­kegyúri jog Mindez a történelmi országok­ban ismeretien vaiami és ezért megvan a hajlandóság pokrokár jogászokban, képvise­lőkben, politikusokban és pártokban, hogy a kegyúri jogot, miht nem létezőt egyszerűen ta­gadásba vegyék. A bírói gyakorlat azonban, amely a szerzett jogot tiszteli, egyoldalúan nem teheti ezt a ra­dikalizmust magáévá és ennek következtében a kegyúri jogot elismeri, annak ügyeiben határozatokat hoz. A legtöbb bírói határoza­tot a földreform végrehajtásával kacsolatban felmerült jogvitákban kell hoznia a birósá- gaknák. A nagybirtok tulajdonosa, a földbir­tokos, aki igen sokszor, — sőt legtöbbször le­het a mai Magyarország terűi étén székelő püspök, káptalan, szerzetesrend, vagy más jo­gi személy, elveszti tulajdonjogát birtoka fe­lett, amelyet az állam lefoglalt a földreform céljaira és felparcellázott, vagy maradék- birtokul kiosztott. A földbirtokon azonban ott fekszik a kegyúri teher: a templom, a papiak, az iskola fenntartása, a papnak, kántornak és más egyházi funkcionáriusnak a fizetése, vagy szubvenciója, amelyért a birtok szavatol. Az uj birtokosban meglenne a hajlandóság arra, hogy ezektől szabaduljon egyo’daluan, de eh­hez a bíróság hozzá nem járulhat, mert a szer­zett jog a magánjogi igények sorába tartozik és peres esetben érvényesíthető. A bíróságok néha határozatokat hoznak, amelyek szerint a földhivatalt, vagy az uj bir­tokosokat egyetemlegesen arra kötelezik, hogy a kegyúri jog haszonélvezői, az egyhá­zak, vagy azok funkcionáriusainak, ellentét­ben az eddigi gyakorlattal, amely a kegy­úri köte’ezetíeéget földbirtokkal biztosította, bi­zonyos tőkét fizessenek, melyet az egyházme­gye püspöke vagy apostoli adminisztrátora kezel a jövőben gyümölcsözőiéig; miután ez a fizetés nem készpénzben, hanem állami köt­vényekben van kikötve, felmerül az a jogi kérdés, hogy helytállók-e ezek a bírói határo­zatok jogi szempontból is. A kegyúri jog ugyanis eddig a földbirtokon a’apuK tehát alapja a föld volt, amelynek ho­zod ékábél a templom vagy a plébános és a többi egyházi alkalmazott díjazását nyerte. Most ezt az alapot a bírói gyakor’at papirossá váhozrathaíná át és annak a hozadékát jelöli ki n szolga1 tatások fedezetéül. Ezzel a bíró­ság a fö’det értékpapírral helyettesíti. Fel­merő! tehát és elbírálandó az a kérdés: hogy a földbirtok és az értékpapiros helyette­síthető tárgyak-e és adekvát értékek-e olvan érto'emben -e hegy hozadákuk stabilitását bizr-sitsák? A >gnjabb tapasztalatok szerint változhat^ az eddig legbiztosabbnak hitt érék, a földér­téke is Igaz de ennek az oka nem tőlünk f <n-cr hanem a várgazdaságtól. És ha a föld értéke ■ óhozásnak, ingadozásnak, hul’ámzás- nak van kilőve, mennyivel inkább ki lehet annak téve az értékpapír, amely akár az ál­Varsó, január 13. A lengyel kormány a nép-| szövetséghez jegyzéket intézett, amelyben állást foglal a legutóbbi német panaszok ügyében. A lengyel kormány megállapít ja, hogy a német kormány akciója túllépi a ki­sebbségek védelmének keretét és tisztán politikai jellege van. A lengyel kormány ugyanakkor alaptalanoknak minősíti a né­met kormány vádjait és megállapítja, hogy a németek Lengyelországban szabadon és aka­dály nélkül választottak. A lengyel Felsőszi­léziában uralkodó izgalom csupán annak az elbánásnak reakciója, amelyben a németor­szági lengyel kisebbségnek része van. Német kormánykörök gyakran nyilatkoztak a len­gyel állam integritása ellen (Treviranus) s ez érthető módon nagy felháborodást keltett a lengyel lakosságban. Ugyanakkor a len- gvel kormány utal arra, hogy a legutóbbi né­met választások alkalmával is sok halott és sebesült volt, úgy hogy a felső sziléziai inci­denseket nem szabad németellenes akcióra visszavezetni, mert nem lépték túl azokat a London, január 13. Lord Sankey lordkan­cellár a Londonban ülésező pánhindu kon­ferencia legfontosabb albizottságának hétfő délutáni ülésén bejelentette, hogy hosszú hetek tárgyalásai után végre sikerül olyan határozati javaslatot elfogadni a konferen­cián, amelyet az angol kormány és a pán­hindu delegátusok egyaránt aláírnak. Ha az albizottság határozatát a főbizottság és a plénum is elfogadja, akkor MacDonald mi­niszterelnök egy kormánynyilatkozatban hi­vatalosan bejelenti a határozat elfogadását. Ugyanakkor kihirdeti, hogy a politikai vét­ségek miatt elitéit ötvenezer hindu azonnal amnesztiát kap s igy Gandhi kiszabadul bör­tönéből. Lord Sankey szerint a határozati javas­latot alkotmánytervezetnek kell tekinteni, mely minden tekintetben eleget tesz a kon­ferencián képviselt nézeteknek. Az uj terv szerint a jövőben az indiai birodalom kor­mányzásának felelőssegét a hindu népre ruházzák. A dominiumi alkotmánynak lám tulajdona és igy a legnagyobb anyagi garancia áll mögötte, akár pénzintézeteké, amelyek készpénz vagy más értékek felett rendelkeznek, tehát hitélpapirjáiknak értékét garantálni kezesek. Ki tudja biztosítani eze­ket a templomokat és parochiákat, hogy az állampapírok hatvanas kurzusa változatlanul megmarad évszázadokon keresztül? A föld ér­télte ellenben mégis csak stabillá válik, ha a gazdasági leromlás végetér és a termelés a fogyasztással egyensúlyba jöhet, mert a mai állapot az ingának csak a kilengése és a gra­vitáció törvénye szerint annak régi helyébe kell visszatérnie. méreteket, amelyek minden választás alkal-j mával megszokottak. Varsó, január 13. Za leski lengyel külügy­miniszter genfi utazása előtt beszédet mon­dott a sz.ejmben és bejelentette, hogy a kö­zeljövőben a képviselők elé terjeszti a német —lengyel kereskedelmi szerződés szövegét. Zaleski bejelentéséből illetékes körök arra következtetnek, hogy a lengyelek szeretnék, ha Berlin és Varsó között u!ra megindul­nának a közvetlen tárgyalások. Lengyelo-r- szágkeresk cd elírni helyzete egyre rosszabbodik és a gazdaságpolitikai konfliktusok lehetet­lenné teszik a további zavartalan üzletmene­tet. Mint ismeretes, Lengyelország és Cseh­szlovákia, valamint több más középeurópai kisebb hatalom között régóta súlyos gazda­sági ellentétek kísértenek, araró ,«k hatása egyre katasztrofálisabbá válik, német— lengyel kereskedelmi szerződés elfogadásával a varsói kormány bizonyára nyomást akar gyakorolni a középeurópai kis államokra, hogy eddigi elzárkózásukat megszüntessék és megfelelően az aikirály helyébe főkor- mányzó jön, akinek oldalán rendes minisz­tertanács szerepeli. A fökormányzó kinevez egy minisztert, aki összeállítja a miniszteri listát, amelyot a kormányzó elé terjeszt. A rendszer tehát teljesen megfelel az angol premiermiiiiszteri rendszernek. Hogy a mi­niszterelnök hivatását gyakorolhassa, föl­tétlenül szüksége van a parlament többsé­gének bizalmára. A kabineti közösen fele­lős a nép előtt. Ezek az alkotmányi határozatok termé­szetesen csupán a hindu szövetség köz­ponti kormánya részére érvényesek, mig Britindia különböző tartományának és a nyoücszáz független nagy, közép és kis fe­jed ele ms égnek berendezése változatlan marad. A fökormányzó a honvédelem, a külügyi képviselet és a hindu-angol viszony kérdé­seiben bizonyos előjogokat élvez és nem függ a központi kormánytól. Ezenkívül az alkot­mány védelméről is függetlenül gondoskod­Kegyuri jogunk alapos ismerői: a tudós Ochaba Ágoston dr., Mahácek Pál dr., Plechlo Dezső dr. foglalkoztak az egyházi vagyon több aktuális kérdésével, de ezt a nagyon is ak­tuális és a katolikus egyházközségek szem­pontjából oly fontos kérdést néni méltatták kellő figyelemre. A legtöbb politikust az egy­házjogi kérdések komplexuma, vagy annak egy csoportja érdekli, a modus vivendi, amely­ből egyes naiv újságírók, akiknek fogalmus sincsen a kánon jogról, már ,,b ralis lávái ér­sekséget" kombin aggatnak. Mondanunk is felesleges, hogy mindez csak filius ante pat- rem. A modus vivendi tárgyalásai sokkal to­megegyezzenek Lengyelországgal. Nem lehe­tetlen, hogy Géniben a lengyel és a csehszlo­vák külügyminiszter egy közös konferencián kiküszöböli a két állam között levő kereske­delempolitikai ellentéteket. Cu?Síus eréltft iggr Berlin, január 13. A német delegáció genfi utazása előtt a birodalmi kormány ina dél­után minisztertanácsot tart, amelyen Curtius külügyminiszter jelentést tesz. Curtius Géni­ben követelni fogja, hogy a népszövetség azonnal lépjen közbe a német—lengyel vitá­ban. Mindazonáltal Berlinben jól tudják, hogy a népszövetségi tanács valószínűleg elrendeli a vitás eset kivizsgálását s valószínüleg Ca- londcrt, a vegyes német—lengyel bizottság elnökét bízza meg a vizsgálat vezetésével. A lefegyverzés kérdésében Németország Géni­ben közeli dátumot fog kérni. Mint ismere­tes, a nyugati hatalmak többsége az általános lefegyverzési konferenciát 1932 tavaszán akarja megtartani, mig Németország korábbi dátumot kíván. hátik és vétójoggal és külföldi kölcsönök, vagy a költségvetés túllépésének kérdésé­ben. A népképviselet két törvényhozó kama­rából áll: a szenátusból, amelynek száz-száz­ötven tagja lesz s az alsóházból, amelyben 250 képviselő foglal helyet. Mivel India la­kossága körülbelül 320 millió, egy képvise­lőre csaknem másfélmillió bennszülött esik. A választójog kérdéséről az alkotmányterve­zet egyelőre nem intézkedik. Véres összeütközések Bomüaybarí és (Caraefeifess? Bombay, január 13. Poonaban vaseárnap kivégeztek négy hindut, akik egy rendőrt meggyilkoltak. A kivégzés előtt a börtön előtt a benszülöttek tüntetéseket rendeztek, de a rendőrség szétzavarta őket. Bo-mbay b&n a pánhindu kongresszus ve- zotöi gyászszírájkot proklamáltak a kivég­zések elleni tiltakozásképen. A délelőtt fo­lyamán súlyos összeütközésekre került a sor a hinduk és a rendőrök közöít. A tiin­vább tartanak, mint egyes türelmetlen nacio­nalisták hiszik és annak első etappja aligha az uj egyházmegyék határvonalainak megvonása, hanem az egyházi vagyon kérdéseinek a jogos rendezése lesz, ennek is az első lépcsője a le­foglalt egyházi vagyonról való számadás. Mindezekbe szorosan bekapcsolódik a kegy­úri jog kérdése is, ebben pedig a papiros kegyuraságé, ami csak azoknak nem okoz fej­törést, akik a demokrácia jelszavával száju­kon nem hatolnak bele a demokrácia lénye­gébe, amely legfőbb jelentéséiben az igazsá­got és a jogot képviseli a amim cuique évez­rede® jogelve alapján. India alkotmányt kap A londoni pánhindu konferencia eredménye — Aikirály helyett főkormáüyií Parlament és felelős kormány — Általános politikai amnesztia

Next

/
Thumbnails
Contents