Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-13 / 9. (2526.) szám

1931 január 13, kedd. »RK4W-MAGÍAR-Hmi!AP 3 Sivák képviselő programot Javasol a szlovák egyttttmttködés számára A kilenc pont nem tartalmazza az autonómia elvi követelését 1 Prága, január 12. A szlovenszkó i egysé­géé politikai front eszméje a legaktuálisabb problémává lépett elő és a szlovák pártok minden oldalról igenlően fogadják. Figye­lemre méltó cikk jelent meg erről a Slovák vasárnapi számában Sivák József szlovák néppárti képviselő tollából. Sivák a cikkben kilenc pontban szögezi le azt a programot, melyet szerinte az egységes front munkájá­nak első szakaszában pártkülönbség nélkül magáévá tehetne. A kilenc pont a követke­zőleg hangzik: 1. Követelni kell, hogy az 1927 julius 14-én kelt 125. számú törvény teljes terje­delmében és tartalmában beíarfcassék. Tö­rekedni kell arra (a törvény novellálásá- val), hogy az országos elnök hatásköre fokozatosan kiterjesztessék. Eddig ugyan­is pont az ellenkezője történt: az elnök hatáskörét a minimumra redukálták. Ma az országos elnöknek annyi hatalma sin­% csen, hogy egy segédjegyzöt kinevezzen vagy áthelyezzen. 2. Meg kell határozni az állami szállítá­sok kvótáját Szlovenszkó részére s ezt a kvótát külön törvénnyel biztosítani. Szlo­venszkó iparának olyan mértékben kell részesednie az állami szállításoknál, mint amennyivel a szükséglet teremtéséhez hozzájárul. 3. El kell távolítani a vasúti tarifa kö­zötti különbőz-etet az egyes országrészek között 4. Végre kell hajtani az 1920 március 20-án kelt 235. számú törvényt, amely az állam költségére történő uj vasutak építé­séről és az 1921—35. évre szóló invesztí­ciós program végrehajtásáról szók Ez a törvény ugyanig felhatalmazza a kor­mányt, hogy 15 uj vasútvonalat létesítsen. A törvény meghozatala óta 10 év múlt el, de az Írott program csak írás maradt. Ez a törvény mindenekelőtt Szlovenszkdt érinti, mert az építendő uj vasútvonalak majdnem kivétel nélkül Szlovcnszkén voltak tervbevéve. 5. Revideálni és jobbítani kell az 1930 november 27-én kelt 160, száma törvényt, amely az önkormányzati testületek pénz­ügyi gazdálkodásáról szól olyan értelem­ben, hogy Szlovenszkó többet kapjon a kiegyenlítési alapbél, mint eddig. Szlo- venszkónak szüksége van erre a maga­sabb kvótára, hogy minden tekintetben utolérje a történelmi országrészek nívóját. 6. Szlovenszkón meg kell nyitni a szlo­vák műegyetemet. 7. Országos iskolai tanácsot kell felállí­tani. 8. Szükség van országos egészségügyi tanácsra, esetleg a történelmi országré­szekben lévő minta szerint. 9. Meg kell szervezni az ónálló és füg­getlen szlovenszkói országos pénzintézetet. Körülbelül ez lenne a szlovák követelések első szériája — fejezi be cikkét Sivák — amelyek ki tudnák tölteni a szlovák együtt­működés első etapját. Ha szükség van a szlovák együttműködés megszervezésére, legfőbb ideje, hogy meg is kezdjük a mun­kát. Nincs ok a habozásra vagy késlekedés­re. A pénzügyminisztérium költségvetési osztályán csakhamar megkezdik az 1982. év költségvetésének összeállítását, itt az ideje tehát, hogy a szlovák követeléseket idejeko­rán érvényesítsük olyanformán, hogy azok ne csak papiroson, de az állami költségve­tésiben is benne legyenek. Csak még egy kis megjegyzést. Bennünket, szlovák auionomis- tákat ne lepjen meg — jegyzi meg Sivák — hogy Szlovenszkó politikai autonómiája nin­csen a követelések között. Az autonómia kérdése kizárólag a szlovák néppárt ügye és mint olyan sértetlenül és csorbítatlanul állandóan napi,renden van. Egyebekben a Newyork, jauár 12. Equador államban teg-' nap borzalmas hegyomlási katasztrófa történt, amelynek 194 munkás esett áldozatul. A sze­rencsét! ens>ág színhelye a Guayaquil-Guqictoi vasútvonal egyilk szakasza volt, amelyre hegy- omlás következtében óriási földtömegek sza­kadtak, elborítva több mint egy kilométer hosszúságban a pályatestet. A meorongált pá­lyatest felszabadítására nagyobb munkáeosz- tagot vezényeltek ki, amely tüstént hozzálá­tott a sínpárt boritó vastag földréteg szétbon­tásához. Röviddel a munka megkezdése után újabb hegyomlás történt és a földtömegek maguk alá temették a pályatesten dolgozó munká­sokat. A katasztrófa zuhogó esőben történt,, a kora- hajnali órákban. Minthogy a munkásbarakok hosszúságban a pályatestet. A megrongált pá­lyatesten dolgozott, nem volt aki segítséget hívjon és így csak órák múlva érkezett meg az első se­gély expedíció, amely az egész munkásko­lóniából egyetlen embert sem látott a föld- szinén. A hegy valósággal reáomlott a dol­gozó munkások táborára és a pályatestnek ezen a pontján az omladélcból, kövekből jó­kora domb emelkedett Ezt kellett a segítségül jövő vasutasoknak szél- bontan iok, hogy a szerencsétlenül járt munká­sokhoz hozzád érkezhessenek. órákon ál szakadtlanul folyó munka révén sikerült hat eltemetett munkást élve kiás- niok az óriási földhalmazból. Azontúl már csak holttestek kerültek elő. A szerencsétlenség áldozatainak száma állan­dóan növekedett s a déli órákban már több mint száz munkás halálra roncsolt holt­teste sorakozott egymás mellé a hordágya- kon. politikai ügyek mai fejlődése mellett elér­kezhet az az idő, hogy Szlovenszkó politikai autonómiája érdekében is követelni fogjuk a közös munka szükségességét. A Slovák ezenkívül egy másiík cikkben is foglalkozik a Hodza által megpendített má­A katasztrófa halálos áldozatainak számáról az első órákban nem tudtak biztosat és csak későbben, a bérlistáik alapján állapították meg, hogy a földomlásnak 194 vasúti munkás élete esett áldozatul. A mentési munkálatok jelenleg is folynak, résztvesz abban egy század utász 6 a katonák szakszerű, lassú munkával bontják szét a tö­megsírt. A szerencsétlenség következménye­képpen három hétig szünetetni fog ezen a vo­Berlin, január 12. A német sajtó folytatja Bülow emlékiratainak ismertetését. A legújabb közlemény az olasz had­üzenet előzményeiről szól. Bülow volt tudvalévőén a német birodalom utolsó követe Rómában. 1915 tavaszán, röviddel az olasz hadüzenet előtt, Margherita anyakirályné, aki nagyon szerette a Bülow házaspárt, különösen Bülow olasz szárma­zású feleségét, audiencián fogadta őket. Mielőtt a kihallgatás végétért, az anyakirályné így szólít Bülow hercegnéhez: — Mondd meg nekem az igazat, Mária. Ugy-e, ti németek akartátok a háborút? — Feleségem — irja Bülow — megesküdött mindenre, ami szent, hogy sem a császár, sem a német nép nem akarta a háborút. — Akkor — mondta a királyné — azok a német diplomaták és miniszterek, akik 1914-ben hatalmon voltak, a legnagyobb sza­marak, akiket a világ valaha látott. — Később, 1916 őszén, mikor már Berlinben voltam, a császár egyszer minden kíilönö.'Cbbb ok nélkül magához rendelt a palotába. Mikor megérkeztem, Margherita királyné iránt érdeklő­dött, akiért valamikor valósággal rajongott. El­mondtam néhány beszélgetés tartalmát, amelyet annakidején az olasz anyakirálynéval folytattam. Amikor közöltem a királynénak azt a nézetét, hogy a világháború segítségére lesz a demokrá­ciának, a császár ingerülten közbevágott: | — Ellenkezőleg. Minden oldalról azt hallom, hogy a berliniek úgy érzik, hogy soha senki J sem kormányozta őket olyan jól, mint lsaak. Ha a nép azt tehetné, amit akar, becsukhatná a bi­rodalmi gyűlésnek nevezett fecsegőbódét, e’killd- hetné a minisztereket és azt kémé, hogy tovább­ra is rendes tábornokok katonai paran^noksága alatt álljon. lsaak volt a csufneve Késsél tábornoknak, Vilmos császár kedvencének, aki a háború alatt Berlin katonai főparancsnoka volt Igen érdekes Btilownak az a naplójenyzete. amelyet egy nappal az olasz hadüzenet előtt irt, sodik eszmével, a szlovenszkói regionális in­tézettel. Erre az intézményre azért volna szükség a Slovák szerint, mert a szlovák pártok együttműködése csak akkor lehet tartősább és akkor bírhat gyakorlati érték­kel, ha a szlovák bajokról adott objektív képre támaszkodik és a fejlődésnek szigo­rúan megindokolt lehetőségeit tisztán tótja. Ez pedig — mondja a Slovák — a politiku­sok számára egyedül a nempolitikus szak­emberek állal kidolgozott szlovenszkói gaz­dasági program. A régió mai izmus magában véve dicsé retremélíó és szükséges ügv. de nem szabad hogy Hodza ugródeszkának használja föl a saját egyéni ambícióinak: alátám asztására. naten a vasúti forgalom. A helyszínre kiszál­lott viőzgálóbizottság megalapította, hogy a második hegy omlás 170 vasúti munkás életét pusztította el s a pályatestet elboriló omladék más]élkHornéter hosszúságban be­temette az útvonalnak ezen a ponton vöigy- gyé mélyülő szakaszát. A szerencsétlenség színhelyén a déli órákban megjelent Ayora elnök, aki lelke mélyéig megrendülve tartott terepszemlét a katasztró- fasujtotta területen. — Május 9-én magamhoz hívtam báró Mncino osztrák-magyar követet. Lediktáltam neki egy nyilatkozatot, amelyet még aznap bizalmas utón eljuttattunk az olasz kormányhoz. A nyilatko­zat szerint Ausztria hajlandó lemondani Tirol olaszlakta vidékéről, ezenkívül Gradiskáról, az Isouzo nyugati partjáról. Trieszt császári város lesz olasz egyetemmel és olasz városi tanáccsal. Ausztria elismeri Olaszország fenhatóságát- Va- lona fölött és kimondja, hogy nem vállal semmi érdekeltséget Albániában. — Csak a legnagyobb presszióval értem rí, hogy az aggodalmaskodó Maehio ezt a nyilatko­zatot megírja. Ha januárban tette volna ezt a nyilatkozatot, akkor még meg is lett volna a kellő eredménye. De megint bevált Napóleon megállapítása, amely szerint Ausztria mindig elkésik. Most is késő volt már: az olasz kormány már április 21-én titokban szövetséget kötött az antanttal. Egy szinmagyar erdélyi község valamennyi fakóját románnak nyilvánították a népszámiátó- bztosok Marosvásárhely, január 12. Koronka község lakói írásbeli panasszal fordullak a kormány­hoz a népszámlálással kapcsolatos visszié.é- sek miatt. A panasz szerint a község lakói va­lamennyien magyaroknak vallották magukat, de a népszáinlálóbiztos azzal fenyegette meg őket, hogy háromezer lei pénzbüntetés vár rájuk, ha panaszt emelnek az ellen, hogy a bevallásokkal ellentétben román nemz-etisé- ségüeknek büntette fel őket. Majd méltat’an- kodva kérdezte: Talán szégyen Romániában románnak lenni, a gazdák erre azt feletek - hogy ez nem szégyen, de magyarnak lenni sem szégyen. Száz és száz hatoltja van Kínában a lagyhutiámnak Charbinban mínusz 48 fokot mutat a hőmérő — Fehér halál grasszál Kína nyomorgó falvaiban Shanghai, január 12. Az éhínségektől és belső háborúságtól senyvesztett Kina la­kosságát most a szokatlanul kemény tél tizedeli meg. A fagyhullám olyan hidegeket ho­zott, amilyenekre emberemlékezet óta nem volt példa. Charbinban a hőmérő 48 fokot mu­tatott null pont alatt. Mandzsúria valamennyi folyója befagyott és ezen a vidéken rengeteg halottja van a tél kedvetlen hidegének. Kalgánból és Sanszi tartomány északkeleti terü­leteiről is megdöbbentő jelentések érkeznek. A fehér halál különösen a teljesen elszegénye­dett, élező lakosság között pusztit. A lágyhoz helyenklnt heves viharok járulnak, amelyek növelik az abnormis időjárás pusztítását. Pekingben hóvihar dúl, Tiencsinben a viharnak és a fagynak harminc emberáldozata van. A tiencsinl kikötő forgalma megbénult, húsz parti gőzöst bezárt a kikötő jege. Nankingban —25 fok Celsius hideget mértek. Itt a ha­lálos áldozatok száma aránylag csekély. Tokió, január 12. Japánból Is nagy fagyokat jelentenek, aminek következtében a vasúti forgalomban fönnakadás állott be. A vonatok közlekedését a hóviharok is akadá­lyozzák. Japánban is számos halottja van a fagyhullámnak. A Tokió—Simonoszeki közötti vonalon, Hirosbima város közelében tegnap a kora reg­geli órákban végzetes vasúti baleset Is történt. A gyorsvonat, amelynek útiránya egyideig a folyó mellett vezetett, Ismeretlen okokból kisiklott és a mozdony a személykocsikat maga" alá rántva, a folyóba zuhant. A szeren vétlenségnek bet. H?r- elolt ja és ötven sebe- sültje van. A katasztrófa előidézésében jelentékeny szerep jut a két nap ót?, egész Japán­ban nagy hevességgel dühöngő hóviharnak, Borzalmas hegyomlási katasztrófa Equaéorhan Kétszáz vasúti munkásra ráom’oit a hegy és közülük csak hat munkás menekült élve a szerencsétlenségből — A tömegsírból utász-csapatok bányásszák ki a halottakat „I914 német diplomatái — a világ legnagyobb szamarai voltak“ Bülow herceg meg akarta előzni Olaszország beavatkozását, de néhány hónappal elkésett — Újabb szenzációk a herceg emlékirataiból WMB. JHH Hnni Prága előkelő Taharinja a E K* T Hotel Espfanade­Ili 111 kan* Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 10 órától — TSiök kávésza ón 17 órától- imMmi? ymm&y mm Telefon 288-41. Telefon 288-41 Minden vasárnap és ünnepnap táaelea.

Next

/
Thumbnails
Contents