Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-11 / 8. (2525.) szám

15 B8H január 11, raaáraaip. olyan nemae'tkÖEi trösztöket és kartelleket is­merik el, amelyek megalakulásukat nyilváno­san bejelentik és a Nemzetek Szövetségénél bejegyeztetik magukat A szlovenszkói fikőrgyárosok szövetsége közgyűlést tartott Zsolnán Kassa január 10. (Kassai szerkesztőségünk­étől.} A szlovenszkói likőrgyáro&ok országos szövetsége e napokban tartotta Zsolnán évi közgyűlését Országh egyesületi elnök elnök­letével. A gyűlés nagyon viharos lefolyású volt, mivel a felszólalók egymásután tárták fel felszólalásaikban a likőrgyárosok sérel­meit. Elkeseredett támadásokkal illették első­sorban a kormányt, amiért sok évi Ígéret el­lenére máig sem hozta tető alá a szesztör­vényt, amely a mai állapotok mellett hivatva volna rendet teremteni. A felsorolt sérelmek közül a legkiált óbb az, hogy az egész világon koncessziónált likőr- gyáriást 1925-ben a kormány szabaddá nyil­ván itolta, ennek következtében a likőrgyáro­sok száma 150 százalékkal emelkedett és túl­zsúfolttá tette ezt az iparágat. Nagy sérelem az is, hogy a felügyeleti jogot kivették a szak­értelemmel bíró pénzügyőrség kezéből és azzal a közigazgatási hatóságokat bízták meg. Általában a kincstár, amely évi jövedelmének 10 százalékát köszönheti ennek a szakmának, a legcsekélyebb védelemben sem részesíti a likőrgyártást, ami a mai súlyos gazdasági helyzetben sokszoros kihatással van az egész iparágra. Az elnökség nevében Dezső dr. ügyész szá­molt be az elmúlt év munkájáról, amely oda­irányult, hogy az illetékes fórumokat minden­ben informálja a likőrgyártás súlyos helyze­téről. Bejelentette, hogy a szanálás előbb- utóbb bekövetkezik. A minisztériumok figyel­mét felhívták azonkívül a nagyarányú szesz­csempészetre, a titkos szeszfőzdékre, melyek sok milliós károkat okoznak évente, valamint arra az eléggé nem kárhoztató tényre, bdgy a mérges denaturált szeszt az egész ország­ban italként hozzák forgalomba. Ez egyenes következménye az elbirh a latiamul magas szeszáraknak. A súlyos helyzet a gyűlés eredményeként egy táborba hozta a Űkőrgyárosokat, akik Soheer zsolnai gyáros indítványára egy hét­tagú teljhatalommal felruházott deputációt választottak, melynek az lesz a feladata, hogy az illetékes kormánykörökkel tárgyalásokba bocsátkozva kisürgesse végre a halasztást nem tűrő intézkedések megtételét. A mezőgazdasági válság kérdéskomplerurmá- ral kíván újra foglalkozni az Országod Gazda­sági Egyesület, amidőn január 15-én (csütörtök) délelőtt fél 10 órakor Pozsonyiján a Közgazda- sági Klub előadótermében (Hosezu-ucoa 15.) egy szakelőadást rendez. A szakelőadást Beck Ottó dr. robói földbirtokos „Az állattenyésztés és a mezőgazdasági termelés egyéb ágazatai közötti kapcsolatok'4 címmel német nyelven fogja megtartani. Az előadó nemcsak a válság leküzdésére alkalmas állami intézkedésekkel kí­ván foglalkozni, hanem programjára tűzte az „önsegély14 és a mezőgazdasági üzemeik átszer­vezésének a problémáját is, — ezért az előadás alkalmat fog nyújtani mezőgazdáinknak arra, hogy errevonatkozó nézeteiket kicseréljék és megvitassák. Eme szakelőadás keretében azon­ban alkalom fog kínálkozni arra is, hogy a spe­ciális szlovenszkói mezőgazdasági viszonyokat az érdekeltek behatóbban megtárgyalják, mert a válság Szlovenszkón, annak kifejezetten agrár jellegénél fogva még súlyosabb, mint az állam egyéb részeiben. A rendező egyesület az elő­adáson vendégeket szívesen lát. A fajátékárugyárali a teljes romlás szélén. A kormány németnyelvű félhivatalos kőnyomato­sának jelentése szerint a belföldi fajátékáru­f yárak már nem is válságos, hanem egyenesen étségbeejtő helyzetben vannak. A belföldi pia­con alig fogy ez az áru s a külföldön más álla­mok versenye teljesen kiszorította a csehszlo­vák árut. Különösen a birodalmi német fajáték- árugyárak fejtenek ki erős versenyt. Eme szak­ma jövője is nagyon bizonytalan s a csehszlová­kiai gyárak nem is merik remélni, hogy a kül­földi piacokat visszaszerezhessék. Leszállították a Di&tolT árát. (Olcsóbb lőtt a Dístol.) A mezőgazdaság mai kritikus hely­zetében igen nagy fontossága van annak, hogy azok a szerek is olcsóbbak legyenek, amelyekre a gazdaságnak szüksége van. Ille­tékes helyen szerzett értesülésünk szerint a mételykóros marhák gyógyítására szolgáló hírneves Distol árát lényegesen leszállították. Egy marhatok ára január 1-étől kezdve min­den patikában 5.80 K-ért beszerezhető, (előbb 6.60 K-ba került.) Tavasszal az adagok nagy­ságát csökkentették (100 kg. élősúlyra most csak 3 tok kell, előbb 4 kapsula kellett), úgy­hogy e két mérsékléssel közel 40 százalékkal lett olcsóbb a mételyes marhák gyógyítása. A juh-Distol ára kapsulénként 1.95 K. A részletfizetése* ügyletekről szóló törvény- javaslat még ebben az évben a parlament elé jut. Az igazságügyi minisztérium már régebben kidolgozta a részletfizetéses ügyletekről szóló törvény javaslatát s azt az érdekelt szak testű­ié töknek küldte meg. A javaslatot most az al­kalmazotti és fogyasztói szervezeteknek ja meg­küldték, ezek vlezont kérdőív-akcióval gyűjtik az anyagot a megjegyzéseikhez. Noha az észro- ▼ételezéeí eljárás még nem fejeződött be, már j mo«t valószínűnek látszik, hegy a javaslat, ellen j lényeget küogáeok nem merülnek föl. A ininkz 1 tórium a javaslat benyújtása előtt az érdekei­teket rövid megbeszélésre alkarja meghívni, hogy azokkal együttesen készítse °el a végleges szövegezést. A javaslatnak a parlamentbe való benyújtása még ebben az évben várható. A berlini kereskedelmi kamara szerint az árcsökkentési akciókat nem szabad túlbe­csülni. A berlini kereskedelmi és iparkamara évzáró jelentéséből Vesszük a következő, a mi viszonyaink között is figyelemre méltó meg­állapításokat. Az árcsökkentési folyamat rész­ben a közvélemény, részben a politikai ese­mények hatása alatt sokkal gyorsabb volt, mint azt a birodalmi törvényhozás és a biro­dalmi kormány intézkedései tervezték. A bi­rodalmi gazdasági minisztérium a különféle gazdasági szervezetekkel tárgyalt az árcsök­kentésről s a hatóságok a .közszállitások és közmunkák kiadásánál átlag tiz százalékos árleszállítást követeltek. Ez a fejlődési folya­mat a legnagyobb figyelemre méltó, mert az árszínvonal, elsősorban pedig a termelési költségek megfelelő csökkentésével, illetve ennek utján-módján hozható összhangba a ja­vak termelése és értékesítése a csökkentett belföldi vásárlóerővel * a csökkentett kivi­teli lehetőségekkel. A gazdasági helyzet meg­javítására irányuló ilyen törecésekkel szem­ben áll az a sajnálatos tény, hogy a fogyasztó a hosszú ideig tartó árleszállitási tárgyalá­sok idején, újabb nagyobb áresést várva, a vásárlástól tartózkodik s ez a körülmény az értékesítésben újabb zavarokat okoz, a hely­zet javítása helyett. Az áruszinvonal rend­szeres csökkentése továbbá abba a nehézség­be is ütközik, hogy a rossz konjunktúra tar­tama alatt az üzleti kötések, egyes árucikkek individuális konjunktúrahelyzete s az eladó tőkeereje szerint jelentősebb áresés tapasz­talható, mig más cikkekben, például az élel­miszereknél az évszakok és idények válto­zásával éppen áremelkedés észlelhető, vagyis az árleszállitási irányzat nem egységes. A ter­mészetes tényezőkön nyugvó, individuális ár­leszállításhoz tehát egy kisebb vagy nagyobb rendszeres tervszerű árcsökkentést kellene hozzáadni. Ennek következtében a rendsze­res árleszállitási akciók eredményét nem szabad túlbecsülni. Fizetésképtelenségek. Rimaszombati tudósí­tónk jelenti: A kerületi bírósághoz az elmúlt hót folyamán a következő fizetésképtelenségi esetekben kértek kényezeregyezséget: Glatter Deziső vegyeskereskedő, Rimaezéce, 117.839.94 K passzívával, 45 százalékos egyezséget aján­lott föl. Vagyoni ölügye lő Zádor Jenő dr. feledi ügyvéd. — Sándor József divatáru kereskedő, Rimaszombat, 745.896.34 korona passzívával, 35 százalékos egyezséget ajánlott föl. Vagyon­ról ügyelő Haas Andor dr. rimaszombati ügy­véd. — Egyezségi tárgyalás mindkét esetben január 16. d. u. 3 órakor a rimaszombati kerü­leti bíróságnál. ÉRTÉKTŐZSDE A prágai értéktőzsde irányzata gyengült Prága, január 10. A mai tőzsdezárlatkor a tendencia érdeklődés hiányában gyengült. Ked­vezőtlenül hatottak a külföldi bérkonfliktusról érkező hírek, különös tekintettel arra, hogy az éezakcsehonszági bányavidékeken erősebb kom­munista agitáció észlelhető. A bankpiacon a Nemzeti Bank osztalékredukció bejelentésére erősen visszaesett. A beruházási piac tartott volt, a 6 százalékosak továbbra is emelkedtek. A zipari részvények piacán vesztettek: Észak­cseh és Schöller 40, Berg és Hütten 25, Prágai Vas, Cseh-Morva 2p, Cseh Cukor 19, Königshof- íer 15, Skoda 14, Solo 12, Aliséig! Vegyi 10, Sellier és Cseh Kereskedelmi 7, Poldi 5, Krizsik 4, Horvát Cukor és Brünni Gép 3, Alpine és Réz 2 koronával. Javult: Svetovar 20, Nesto- mitzi 10 és Rothau-Neudek 2 koronával. A bank­piacon vesztett Nemzeti Bank 95, Cseh Eszkompt 2 és Zsivno 1 koronát. A beruházási piacon ja­vultak: konvertálható 25, prémium és népszó vetségi 15, 4.2 százalékos pót, 6 százalékos IV-ik és 1923-as beruházási 10 fillérrel, mig hadiszál­lítás 20, hadikölcsönkárpótlás 5 fillérrel esett. Prága, Január 10. Valuták. Holland 1354, jugo­szláv 59.10, német 800.75, belga 468.6234, magyar 587.50, román 19.80, svájci 653.7Ő, dán 896, angol 163.40, spanyol 356.50, olasz 175.80. amerikai 33.4-1. norvég 896, francia 132, bolgár 23.40, svéd 899, lengyel 375.8734, osztrák 472-8734.-f- A budapesti értéktőzsédn estek az értékek. Különösen az arbitrázsértékek szenvedtek na­gyobb bveszteséget, sőt helyi értékeknél is kur- zuscsökkemés történt Egyes vasértékek iránt na­gyobb volt az érdeklődés, zárlatkor nyugodtabb volt az irányzat.-f- Kedvtelen hangulat a bécsi értéktőzsdén. Kevés üzletkötés, kivételt képezett csak a Juli- Süd. A magyar értékpapírok közül Salgó csök­kent, korlátban egyes építési értékpapírok iránt volt nagyobb az érdeklődés. Gyenge irányzatot mutattak a magyar montánÓTtékek és a magyar cukor is.-j- A berlini értéktőzsdén flzlettelen volt a hangulat. Már tőzsdenyitáskor is bizonytalanság uralkodott. A kurzust)’vő 1—2 százalékkal csök­kent, csak a bankpiacon tudtak zárlatkor maga-j sabb értékeket elérni. A Young-kölcsön sziiár- dulása Newyorkban hatás nélkül maradt. Napi­pénz 3- 5 százalék, havipénz 6.25—6.50 szá­zalék. rnRKGAI-MAG^ARHlRLAP ÁRUTŐZSDE-j- Az olmützi terménytőzsdén barátságosabb volt a búza, változatlan a rozs. Árjegyzések: bú­za 142—144, merkantilárpa 143—148, takar­mányárpa 100—105, zab 114—116, román ten­geri 65—67, Viktoria-borsó 210—230, fehér bab 199—195, takarmányszéna laza 32—33, félédes széna préselt 69—71, laza édes 65—67, be'földi mák 510—530, búza és rozekorpa 70—72, burma rizs 240—242, amerikai zsir 1065—1100.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyengén tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 13.75—14, jászsági 13.65—13.75, egyéb 13.60—13.75, rozs 9.40— 9.55, tengeri, tiszántúli 12.50—12.60, egyéb 11.45 —11.75 pengő.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidő- piacán, amint budapebti szerkesztőségünk telefo­nálja, az irányzat búzában gyöngébb, rozsban tartott, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar búza márciusra 14.65, magyar rozs már­ciusra 10.28, 10.30 pengő.-j- A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: búza 256—258, rozs 154—157, árpa 200—215, zab 133—138, búzaliszt 29.75— 37.2, rozsliszt 23.5—26.5, buzakorpa 10.25—10.5, rozskorpa 9—9.5, Viktoria-borsó 24—31, kis ehe­tő borsó 23—25, takarmányborsó 19—21, bük­köny 18—21, repcepogácsa 9—9.5, lenpogácsa 14.8—15, szárazszelet 5.6—5.9 márka. Bristol Siáiloda Budapest legszebb pontján a Dunaparten Ili vezetés mellett aJAnllai Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas uccai P. 10—16—ig „ „ udvari „ 6—10 * Két ágyas uccai duflaparti „ 24—40 , Két ágyas uccai „ 20—24 „ * „ udvari „ 15—18 , A iobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg éa melegvíz, telefon és rádi<k Éttermi áraki Complett reggelit kávé v. tea v. kakaó egy tojással, vajjal és jam-el P. 1.20 Kitűnő ebéd v. vacsora menfi P. 2.40 Kitűnő ebéd v. vacsora H előétellel P, 4.— Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 1—3 nappal elébb eszközlendő. Bristol szálloda szobáiból és terrasszáról a leggyönyörűbb kilátás nyílik a Dunára és a budai hegyekre. nyílttéri A jogtalanságok sorozata Irta : 1DRK0LY JÓZSEF dr., Válasz Daxner Vladimír dr. rimaszombati kormánybiztosnak a Prágai Magyar Hírlap 1930 december 20-iki számában leadott hely­reigazító nyilatkozatára. Daxner Vladimir dr. kormánybiztos jónak látta a helyreigazitást! Én pedig közérdekből jónak látom feltárni a valóságos jogi és tény­beli helyzetet! Késtem egy kicsit válaszom­mal, mert azt hittem, hogy a jobb belátás ér­vényesül, mivel ez nem következett be, hát nyilatkozom. Nem hozzám volt címezve a helyreigazító nyilatkozat. Hiszen nem is lehetett, mert a helyreigazítani szándékolt tudósítást nem én iriam. Igaz azonban az, hogy a helyreigazító nyilatkozatban az én nevem is szerepel és pedig nem minden burkolt tendencia nélkül. Én megértem az egéez tendenciát. És a felém dobott kesztyűt felveszem. Kormánybiztos Ur én éppen olyan finoman, ahogy ön tette, azonban a magyar embert jellemző nyíltság­gal vádolom Önt a nyilvánosság előtt. És a vádamért felelete. A vádamat az utolsó sorok­ban precizirozom. Nekünk nem volt soha és most sincs egyéb fegyverünk csak a tiszta, becsületes igazság. És ezt az igazságot szege­zem az ön által hatalmi szóval érvényesített jogtalansággal szemben. Az ügy természete megkívánja, hogy hosszadalmas legyek, mert azt szeretném, hogy az egész szóban lévő ügyet mindenki áttekinthesse és objektíve megállapítható legyen, hogy nekünk igazunk van. Nyiit térben adom le a válaszomat mert nem akarom, hogy válaszomért bárki mást is felelősség terhelhessen rajtam kivül és nem akarom, hogy elvegyem a sajtó amúgy is szűk helyét más, szintén közérdekű ügyek szol­gálata elől. A válasznak részletei úgy Íród­nak, hogy ön Kormánybiztos Ur sokszor, il­letve talán mindig mint harmadik személy szerepel, azonban ez is csak azért van igy, hogy a válaszomért való felelősségrevonáso- mat, ha ön nem akarná, még másoknak is lehetővé tegyem, akik erre illetékesek lehet­nek. Engem nem vezéred semmiféle magán­érdek vagy mások jogainak nemzeti gyűlö­letből vagy más jogtalan indokból való meg­csorbítása és azért nyíltan állok minden fó­rum elé, mint a közérdek szolgája. Ezt az álláspontomat megerősítem azzal, hogyha bárki sajtójogi alapon feielösségrevonna, a parlament immunilási bizottságában, mint nemzetgyűlési képviselő magam fogom Írás­ban kérni a kiadásomat. A kormánybiztos helyreigazító nyilatkoza­tában az a sok „nem igaz" és „igaz“ szó al­kalmas lehet a közvélemény megtéveszté­séről De ez az alkalmasság azonnal megszű­nik, ha egy pár valóban igaz tényt hozok nyilvánosságra, ha egy pár kétségtelen bizo­nyítékkal igazolom, hogy egyrészt nem felel meg mindenütt a valóságnak az, amit a kor­mánybiztos igaznak állít, másrészt pedig reá- niutatok arra, hogy tendenciózusan hallgat el a kormánybiztos olyan tényeket, amelyek is­meretének hiánya, téves meggyőződés kifor­málódását eredményezheti! A kormánybiz­tosi stílust némileg követve leszögezem, hogy: 1. Igaz az, hogy a 243/1922 évi törvény 28. §-a, a feloszlatás] szakasz, csak a város ügyeinek ideiglenes intézéséről] írja elő a gondoskodást. Kormánybiztost tehát a városi ügyek ideiglenes elintézésére feljogosító ha­* E rovatban közöltek ért nem válla! felelődé get a, szerkesztőség. , nemzetgyűlési képviselő táskörrel lehet kinevezni csak. Igaz az is, liopv egy 40 éves bérleti szerződés megkötése nem esketik az „ideiglenes elintézés44 fogal­ma alá. A helllyes jogi minősítés szerint tehát a kor­mánybiztos azon cselekedete, hogy a Városi Villamos Telepet a Középszlovenszkói Villa­mos Müvek r. t.-nak (röviden: Stredo) 40 évre bérbe adta, törvénybe ütközik és a tör- vényep hatáskör túllépését jelenti. 2. Igaz az, hogy Rimaszombat város kép­viselőtestületét azért oszlatták fel, hogy a Vá­rosi Villamos Telepet a Stredo bérbe vehes­se. Ezt a parlamentben elmondottam a szó­székről! Nem cáfolta se a miniszter, sem más! A feloszlatás 1930 április 19-én fogana- tositattatott és április 24-én tehát 5 nappal később, lejött az országos elnöki hivatal 252614/4 ai 1930 számú végzése amelyből az olvasni helyesen tudók ki tudják olvasni azt a jóakarata figyelmeztetést, hogy a Stredo- val kötni kell. Vagyis a parancs elhangzott! Van egy mérnök Rimaszombatban, aki még a feloszlatás előtt jóval kijelentette, hogy akármit csinálok is én, a Városi Villa­mos telep a Stredo-é lesz. Van a városnál egy állami tisztviselő, aki akták mutogatásával eldicsekedett azzal, hogy a Város Képviselőtestületének feloszla­tása már 1929 augusztusában el lett hatá­rozva. Voltak a kormánybiztosi éra előtt megkí­sérlések, elhallgattatási kísérletek! Tanuk vannak reá! Ezek mind visszavetik a fényü­ket a mostani eljárásra és félelmetesen bizo­nyítanak! És vannak itt igen szép kérdések! A bel­ügyminiszter, a szlovenszkói országos hiva­tali alelnök, ha másünnen nem, a parlamenti beszédemből tudtak mindenről! É3 mégis engedték, hogy a többség akarata még csak formalizmusból se honoráltassék. Egy előre kitervezett hadjárat volt ez a Ri­maszombat város magyarsága és anyagi függetlensége ellen, ami után következik a Kormánybiztos második jó cselekedete, a szellemes „trükk" a költségvetést oly magas­ra, 2.7 millióról 9 millióra emelni, amelyet különösen a nagy gazdasági válság korában, Rimaszombat magyarsága nem bírhat el és akkor formálisan indokolva van az államse­gély, amelybe ha belekényszerül a város, úgy a függetlensége a múlté csupán. 3. Igaz az, hogy a kormánybiztos a tör­vényt nem tudja jól, mert ha tudná, akkor véghatározatában a bérbeadást elhatározó véghatározat ellen esetleg beadandó fellebbe­zés halasztó hatályát az 1928 évi 8 számú kormányrendelet 77 §-ára való hivatkozással nem zárta volna ki! Ezt a kormányrende­letet a 126/1927 évi törvény 10 §-ába foglalt felli a tál mazás alapján adta ki a kormány és ennek a rendeletnek már a cime is, de az 1 §-a kifejezetten kimondja, hogy a rendelet csak a 1„ járási hivatal, 2. az országos el­nöki hivatal és 3. a központi hivatalok, mint politikai hatóságok előtt lefolyó eljárásokban bír hatállyal! A község és községi képviselő- testület hatáskörébe és mivel a kormánybiz­tos csak a városi, illetve községi ügyek ide­iglenes intézésére hivatott, a kormánybiztos hatáskörébe tartozó eljárásra tehát a 8/1928 szánm kormányrendelet 77 §-a nem vonat­kozik! Tehát a véghatározat ezen részét az állami jegyző titkárnak meg kellett volna vétózni, de a felettes politikai hatóságoknak azonnal meg kell a tudomásulvételkor sem- misleni.

Next

/
Thumbnails
Contents