Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-11 / 282. (2503.) szám
1930 december 11. csütörtök. 4 ... WMQeatc*a I Nyakkendű-ujetoru ágok, : éhé,nemű mérték utdo lüálek & i'eaátiaíU, Poisony-Bra- tislava, Zemská Banka* pa óta. — politikából. Zsolnán elamiiekolás éstanouc háromezer vau, középiskolás diák p©di^ ezer és még sem viselik kellőképem gondjukat. Nem az elveken, hanem az embereken múlik — Következő kérdésünk már a politikát illette, hogy az apát ur milyen utat tartana helyesnek és célravezetőnek Szlovén szkó veszélyeztetett érdekei védelmében? — Ólaira p&cta, báni aniici. E®t A* alapot kníl megteremtenie Szlovemszkó valameny- nyi politikai pártjának. — Az elvek nagyon szépek lehetnek, de végrehajtásukhoz becsületes emberekre van szükség, mert nem az elveken, hanem az embereken múlik a dolog. Az emberek lármáznak a „köz“-ért, de ez a köz a saját zsebük. És ha még legalább rászolgálnának. Kis politikai eszmecsere után rá terelődött a beszélgetés az ifjúság kérdéseié s itt niint jellemző adatot fölhozta az apát, hogy ma is ugv van mint a mii 1 tban: ha valaki elvégezte a polgári iskoXa négy osztályát, már a hivatalnoki pályát ambicionálja s fizikai munkához többé már nincs kedve, holott ez az iskola ma népi jellegű. Az ifjúság mentalitása uem változott, legföljebb annyiban, hogy anyagiasabb lett s aggasztó. hogy egy nagy szellemi proletariátus van keletkezőben. DZURÁNYI LÁSZLÓ. —cajaroaciPMW llHljlf 't Az ungvári katolikus kulturház ielavatása üngvár. december 0. (Huszinszkói szerkesztő- fésűnktől.) Nagy ünnepségek folytuk le vasárnap Ungváron. Ekkor szentelték föl és adták át hivatásának _a Katolikus Kulturházat, mely részint a volt Patrcmázs Egyesülettől örökölt ingatlanból és házból, részben hét éven át tartó gyűjtésből, illetve közadakozásból létesült. A kulturház fölavatására a róm. katolikus templomból több ezerre menő ájtatos tömeg vonult föl a papság vezetése és az egyesületek zászlói alatt. Ugyanekkor a görögkatolikus székesegyházból Gébé Péter püspök és kísérete indult el a kulturház felé. Az óriási tömeg nemcsak az udvart, de a környező uccákat is betöltötte. A szentelési szertartást előbb Gébé Péter püspök végezte, mi alatt a szeminárium énekkara egyházi énekeket adott elő. Ezután a papság Tahy Ábrís róm. kát. apostoli kormányzó vezetése mellett a kulturház nagytermében fölállított uj színpadra vonult, ahol az apostoli kormányzó latin •szertartás szerint áldotta meg a kulturházat. Az egyházi szertartások után Gébé Péter püspök mondott magyarnyelvű beszédet, moly- ben megemlékezett a kulturház létrehozása, körül fáradozók érdemeiről. Utána Taby Ábris apostoli kormányzó köszönte meg az elismerő szavakat és hálás köszönetét mondott a volt Patronázs Egyesület alapítóinak, akik a kulturház céljaira átalakított épületet és ingatlant az u I ók orra b agvták. Az ünnepélyre Ungvárra érkező munkácsi, beregszászi és kassai katolikus legén vegyi éti kiküldöttek nevében Tost Barna kassai prelá- tus-plébános. mint a Katolikus Legényegyesületek Országos Szövetségének elnöke, mondott magasan szárnyaló beszédet, mig Horny Oszkár gimn. hittanár, az ungvári Katolikus Legényegylet elnöke, megható szavakkal mondott köszönetét az adakozóknak, aki-k között első helyen Kozár Lajos sodronygyáros, a Katolikus Legényegylet alelnöke. említendő meg. A beszédek után a pápai himnusz, majd a Katolikus Legényegylet énekkarának énekszáma következett, végül a katolikus legényegyletei.; indulójának elének lésé vei fejeződött be az ünnepély. Az Ízlésesen berendezett bulturházban a Katolikus Legényegylet, a Katolikus Kör, a keresztény női szakosztály és a keresztény nép konyha talált megfelelő otthont. Délután a női Mária-kongregácié díszelőadást tartott a kulturház uj színpadán, melynek kulisszáit Boksay festőművész készítette. A nagy terem falait egyébként Ijjász Gyula festőművész két óriási olajfestménye díszíti, mindkettő Krisztus szenvedéseinek egyes jeleneteit ábrázolja. * A női Máriaókongregáció műkedvelői Goricz- ky E. „Harangszó“ c. 3 fölvonásos társadalmi színmüvét adták elő. Az előadás kezdetén a kongregáció énekkara egyházi énekeket adott elő. majd Estók A női szavalt el egy hatásos költeményt, s végül Hackel Magda játszott zongorán kiváló művészi tudással és érzékkel. A háromfölvonásos színmüvet a legjobb női •ízeroplak adták elő. A főszerepet Szerény! B. alakította. Kiválóan érvényesült Prokop Manci. Estók Anci és Prokon T. A többi szereplők, .névszerinti Román M.. Póseh G., Estók R., Dávid J„ Cseniy I- Serogélyi M.. a kis Melcer D.„ ács D-, Fánk ovi te A., Kraft L. én t., Morgen F,„ Eperjeí?sy B., Gálámba K., Szkala E.. Szabó A. Popovícu A.. Bokótay M., Szörényi 0- Molnár D. nagy sikerrel oldották meg föladataikat s kedves játékukkal dicsőséget, szereztek a műkedvelő gárdának, melyei Bogáty Piroska, irányított nagy buzgalommá!. Terheltekként idézik be a vágsellyei járási hivatalba azokat, akik magyarnak vallják magukat 1 magyarság egyre súlyosbodó sérelmei a népszámlálási fronton — I vegyes nemzetiséiii területekre gőzhengerként nehezedik a biztosok nyomása Prága, december 10- Amíg a történelmi országokban a népszámlálási munkálatok nagyjában már mindenütt befejeződtek, addig Szlovén szkon és Ruszihszkón az össze Írási ivek használata miatt sokhelyütt igen vontatottan megy a munka és egyes vidékekről érkező jelentések, szerint még esen a héten tulterjedftleg is tartani fog a népszámlálási anyag egybegyűjtése. Az a tény, hogy a népszámlálás lebonyolítása ötmillió lakossal bíró terű Peteken csaknem két teljes hetet vesz igénybe, az össze írási Ívvel való népszámlálás teljes csődjét jelenti. A modern statisztikai tudomány éppen ezért tartotta előnyösnek mindig a számlálási iv használatát, ám a politikai szempontok érvényesültek és ennek természetszerű következménye volt, hogy amíg a nyugati államokban a népszámlálási munka két nap alatt végbe megy, addig minálunk két teljes héten át tartják izgalomban a lakosságot a számlálási munkálatokkal. A népszámlálási frontról érkező jelentések egyre világosabb képet adnak arról, bogy a népszámlálási biztosok különös hévvel a városokra és a vegyes nemzetiségű vidékekre vetették magukat, amelyeket ez alkalommal — úgy látszik —■ véglegesen „vissza*1 akarnak hódítani és egynyelvűvé tenni. Ezeken a vidékeken hihetetlen nyomás mutatkozik és se szeri, se ■száma a beérkezett panaszoknak. A magyarság, amelyet a felvilágosító munka kellőleg előkészített a népszámlálási aktusra, a legtöbb esetben imponáló szilárdsággal tart ki jogai védelmében. Természetes azonban, hogy sokhelyütt, különösen ott, ahol a magyarságnak nincsenek kiépített politikai párt- szervezetei, sokan beletörődnek a biztosok erőszakoskodásába és kény szerit ősébe, nem keresik jogaiknak törvényben biztosított vödéi mét s az ilyenek azután menthetetlenül elvesznek a magyarság szempontjából. A népszámlálási frontról újabban a következő jelentések érkeztekVisszaélések a rimaszombati járásban Rimaszombat, december 10. A népszámlálás vasárnap befejezést nyert. A falvakból beérkezett jelentések szerint csak ott történt szabálytalanság, ahol vegyes lakosság lakik, vagy pedig, ahol a hivatalos vélemény szerint elmagyarosodott szlovákok laknak, akiket mindenféle eszközzel „vissza“ akarnak szlo- vákosítaüi. Ilyenek Rima tamási alva, Dobóca, Gömörhosszuszó, Pelsőcardó, Csetnek, Kunta- polca és Ilonhalma gömöri községek. Kuntapolca sérelmeiről tegnap számoltunk be. Különösen súlyos esetek fordultak elő Rimataiüásfalván és Dobóeán, ahol a népszámlálási biztos a nemzetiségi rovatot ki sem töltötte, meg sem kérdezte a megszám- láltaktól, hogy. milyen nemzetiségűek, hanem nyitva hagyta s odahaza állította ki a saját tetszése szerint, s csak azoknál töltötte ki, akik ragaszkodtak hozzá, hogy előttük Írja be. Itt természetesen a népszámlálási biztos ragaszkodott ahhoz, hogy a szlovák nemzetiséget vezeti be, amibe a fél nem akart beleegyezni és í gy az ügyek egy része döntés végett a járási hivatalhoz került. Dobóca köz- ■ség már az 1921. évi népszámláláson Is célba volt véve, itt történt meg, hogy csupán egyetlen egy személy vallotta magát szlováknak, amire a gömöri zsupán uj számlálást rendelt, el, uj biztost nevezett ki, aki már egy helyett 114 szlovákot szállított A mostani népszámlálás alkalmával Dobóca „vissza11 -hódi iását azután véglegesen el akarják intézni, A cigányokat a legtöbb községben erővel, tiltakozásuk ellenére cigány nemzetiségű éknek vették be, hiába jeleutették ki, hogy Ők cigányul nem tudnak, ezen a nyelven nem beszélnek és hiába követelték a magyar nemzetiségűnek való felvételükét. Gömürszkároson egy Kovács Miklós nevű körjegyző-alkalmazott több szabálytalanságot követett el. Jakubovszky Paulát, Szabó Istvánnét, Hank Máriát, Kovács Kálmánnét, Szabó Lászlónál és Gsörnök Vályi Jánost magyar nemzetiségű vallomásuk ellenére szlovák nemzetiségűnek irta be, s amikor ez ellen az érdekelt felek tiltakoztak, az ügyet döntés végett a járási hivatalhoz terjesztette fel. Rimaszombatban Gombos Péter népszáni- láló biztos a körletébe tartozó zsidó vallásu magyarokat csak zsidó nemzetiségűnek akarta beírni k amidőn az érdekeltek ez ellen tiltakoztak, ii gyüket, a járási híva la J elé vitte. Ilyen sérelem történt Deutisch Barna gyógyszerésszel, Didcmann Dezsővel, a kereskedelmi testület elnökével, Weisz Manó, Kardos József és Braun Jenő kereskedőkkel. — Id. Gabonás János nyugalmazott városi hajdút annak dacára, hogy magát magyarnak vallotta, szlováknak írták be azon érveléssel, hogy Rima- tamásfalván született. Jávorszky Andor soífőr anyósa, Bodócs Béláné rimaszombati lakos, hiába vallotta magát magyarnak, a népszámláló biztos német nemzetiségűnek verte fel, s midőn a családfő hangosan követelte magyar nemzetiségűnek való felvételét, a járási hivatalnál feljelentést tett ellene a biztos és hatóság elleni erőszak eimén 100 korona pénzbüntetésre Ítélték. Ugyancsak ez a.z eset történt Kardos József füszerkereskedővel is, aki követelte a népszámláló biztostól, hogy öt- ne zsidónak, hanem magyar nemzetiségűnek vegye föl. Az üzletében tartózkodó Szoyka Pál, mint tanú, ugyancsak ezt követelte Kardos személyére vonatkozólag, mire a népszámlálási biztos mindkettőjüket följelentette a járási hivatalnál, ahol mindkettőjüket ezer-ezer korona pénzbüntetéssel sújtották. Miután a büntetéssel sújtott felek teljesen jogszerűen jártak el, a föllebbezée természetesen megtörtént Rimasimonyiban 98 cigány lakik, akik az összeírás alkalmával magyar nemzetisé^güeknek vallották magukat, A biztos a. nemzetiségi rovatot nyitva hagyta azzal, hogy megkérdezi a körjegyzőt, hogy mit írjon oda be. A cigányokat utólag mind cigány nemzetiségüéknek írták be. Ugyanez történt Feleden is, ahol az összes cigányokat magyar nemzetiségű vallomásuk ellenére cigánynak írták be. A revizorok névsorát hivatalos titokként őrzik és Így a panaszosok nem is tudják panaszaikat a revizornál előadni, tehát a legtöbb helyen egyenesen a járási hivatalhoz fordultak orvoslás végett. A losonci front Losonc, december 10. Losonc az a város, amely az 1921. évi népszámlálási módszer iskolapéldájául szolgál és ez a példa megjárta az egész európai nyilvánosságot. Losoncon 1921- ben ugyanis az történt — amint RádI dr. is megírta könyvében —, hogy több magyarlakta uccát egyszerűen kihagytak a népszámlálás alkalmával, így azután természetesen a lakosság abszolút számának és nemzetiségi számának megállapítása 1921-ben teljesen hibás volt. Míg az 1919.évi Srobár-féle népszámlálás Losonc lakosságának abszolút számát 16.467-ben állapította meg, addig az uccák kihagyása miatt 1 Otthoni-ló dk urdk Kérje az otthoni caixi ivó és fürdökurák használati utasítását. Csizffirdő 1921-ben a népszámlálás csupán 12.011 lakost mutatott ki Losonc városában. Az 1910-ben 82.19 százalékos magyar többségű várost 1921- ben magyar kisebbségi várossá szorították le, amennyiben akikor a magyarság arány számát 43.76 százalékban tüntették föl. A mostani népszámlálás alkalmával Losoncot újból számos sérelem érte, amelyek miatt, a népszámlálás eredményét nem lehet objektivnek és megnyugtatónak elfogadni Csi cérna ne e Tván kerületi főnök Losoncra olyan népszámláló biztosokat nevezett ki, akik általánosan ismeretesek a magyarsággal szemben elfogult, túlzott soviniszta érzelmeikről. A biztosok kpzött van hat államrendőr, köztük két detektív is. A népszárnláló biztosok, egy-kettő kivételével, teljesen figyelmen kivül hagyták a népszámlálás tulajdonképpeni célját és dacára a népszámlálási törvény szigorú rendelkezésein k, nem rettentek vissza a megszánó]állandók kapacitá- lásától, sőt. gyakran a legkihívóbb terrort is alkalmazták. Több losoncfcörnyékbeli községben az a törvénytelenség is előfordult ,bogy a népszámlál ár ei biztos ceruzával töltötte ki az iveket. A fölállított jogvédelmi irodákban igen sok panaszt jelentettek be s a beérkezett panaszokat a panasztevők egyúttal tudomására hozták a kerületi hivatalnak s kérték a helytelenül bevezetett adatok korrigálását. Értesülésünk ezerint Szilassy Béla dr. magyar nemzeti párti szenátor közvetlenül Slávlk György belügyminiszterhez fordult a sérelmek orvoslása és a visszaélő népszámlálási biztosok felelősség- revonása végett. Úgyszintén Giller János dr. tartománygyfllési képviselő is interveniált Onszágh József országos alelnöknél a losonci népszámlálási visSza- 6lések sürgős orvoslása, iránt. Egyébként. Losoncon a népszámlálás még mindig tart fa előreláthatólag még egy-két nar pót igényibe fog venni a népszámlálási munkálatok befejezése. Losonc városban a népszámlálásnak ilyen módon való lefolytatása érthető megdöbbenést és elkeseredettséget keltett. Egy szofcoiista tevékenysége Aranyosmarót, december 10. Súlyos népszámlálási sérelmek érték Aranyosmarót városka magyar lakosságát. A városban négy népszámlálási biztos működött, mind a négy cseh soviniszta, akik teljesen önkényesen végezték a népszámlálási munkálatokat. Különösen kitűnt közöttük egy Féld nevezetű számlálási biztos., aki a Sokol-egyesületnek mindenese. Ez a biztos sehol sem kérdezte meg a meg szám kutakat, mi az anyanyelvűk, milyen nemzetiségűek fa mindenkit önkényesen szlováknak irt. be. Az 1921. évi népszámláláskor 800-on fölül volt a magyarok száma, most a fele sem marad meg ennek. Érdekes, hogy a biztosok kinevezése körül egy cseh nyilvántartási tisztnek volt a járási hivatalnál a legnagyobb befolyása. Súlyos visszaélések a nyílra; fronton Nyílra, december 10. (Saját tudósítónktól.) A nyitrai népszámlálási fronton a panaszok egész halmaza gyűlt Ö66ze a számláló biztosok ellen. A népszámlálással kapcsolatban történt erőszakoskodások és törvénytelenségek a város magyarsága körében óriási fölháborodást keltettek é-s annyira megbolygatták a kedélyeket, hogy uton-utfélen másról sem lehet hallani, mint a magyarságot ért sérelmekről. A járási hivatalhoz beterjesztett panaszok száma lé- glónyi, sok esetben azonban bűnvádi följelentést tettek a számláló biztosok ellen, azt kívánva, hogy a járási hivatal folytassa, le velük szemben a vizsgálatot és annak eredményéhez képest, szigorúan büntesse meg azokat a biztosokat, akik túltengő sovinizmusukban nem respektálják a törvényes rendelkezéseket és a magúikat magyarnak valló polgárokat nem hajlandók magyar nemzetiségűnek bevezetni. Köztudomású, hogy a népszámláló biztosokat a Slovenská Liga ajánlatára nevezte ki a járási hivatal, itt tehát illetéktelen befolyásolás történt. A népszámlálási biztosok azután meg is felelnek azoknak az instrukcióknak, amelyeket a ligától kaptak. A működésűk ellen felihozott panaszokon vörös fonálként húzódik keresztül a számláló biztosok azon megállapítása, hogy nem lehet magyar nemzetiségű az, aki Nyitrán született. Egyszerű embereknél, öreg nyugdíjasoknál, számtalan esetben szögezték ezt le a számláló biztosok, ugyanígy akartak kapacitálni azonban független, intelligens embereket is. Egy ügyvédnél is ezt az érvet hozta fel a számláló biztos, megtoldva azzal, hogy az illető szlovákul is beszél és igy nem lehet magyar. Egész csokrot lehet összegyűjteni azokból a panaszokból, amelyeket a nyitrai jegyzői hivatalhoz az elkövetett visszaélések miatt beterjesztettek. Egy pár kirívóbb eset: Cs. Gy. Váralja ucoai lakos feleségét és gyermekeit, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat, a biztos magyarnak vezette be, a családfőt azonban azzal az indokolással, bogy Nyitrán született és szlovák hangzású neve van, szlováknak akarta beirni, amikor pedig az érdekelt ez ellen tiltakozott, a jegyzői hivataliba küldte azzal, hogy ott fogják megállapítani nemzetiségét, — H. L. Váralja uccai lakossal ugyanez történt s amikor az érdekelt a jegyzői hivatalba meut, a jegyző éppen M. J. cserepesmesterrel vitatkozott és azt hangoztatta előtte, hogy tekintettel nyitrai születésére, nem hajlandók magyarnak beirni. — K. Gy. Stur uccai lakost szlovák hangzású neve miatt szlovák nemzetiségűnek irt be a biztos. K. Gy. feljelentéssel élt. Ezek csak kiragadott példák a nyitrai frontról, mert százával merülnek fel a panaszok, amelyek érthetővé teszik a város magyarságának jogos elkeseredéséi. Nyílra városának magyarságát a 21-es népszámlálás 10.9 százalékban állapította meg, a magyarság kétségbeesetten gondol arra, hogy ezt az arányszámot most esetleg öl százalékra fogják lenyomni. A vágsellyei kerületben Vágscllye, december 10. Vágóikén seregestül idézik be azokat, akik a uépvíáui- Iáié biztos előtt magyarnak vallják magú > kát. a járási hivatal el iára sa sok panaszra aj okot, mert vannak olyanok, akidnek h<W óra hosszat kell várakozniuk, mág rájuk kerül a sor. Törvénybe ütközik az az .eljárás, hogv a feleket mint terhelteket idézik be, mintha büntetendő cselekmény volna az, bogy magyarnak vallják magukat. A népszámláló biztosok Vágsellyéu a szlovák neveknél vonakodnak a ai ijgya*1’ nemzetiséget
