Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-02 / 275. (2496.) szám
6 T>Ra:GAlA\\O^ARHt RLAP 1930 decearabM' 2, kedtt. Báliruhát öltött, eljátszott egy gyászindulót, aztán sziventotte magát aprágaizeneakadémia litván származású növendéke Kételkedett saját művészi képességeiben s megalázta az anyagi függőség tudata belügyminiszter adott Ígéretei ellenére súlyos túlkapások történtek. Csak jellemzésül fölhozzuk, hogy egy 580 lakossail biró községiben, ahol összesen két cseh lakik, két csehet neveztek ki népszámláló biztosnak, valószínűleg a község egyedüli két cseh lakosát. Egész sorozat hasonló panasz van s a német koalíciós pártok a túlkapás eme számos esetéről nem fognak hallgatni sem a kormányban, sem a nemzetgyűlésiben. Meglátjuk — írja a lap — hogy számol le a belügyminiszter mindezekkel a túlkapásokkal. Világos, hogy a külföldön nem fognak hasznunkra szolgálni ezek a népszámlálási hírek. Mi szükségük van a csehszlovákoknak az ilyen túlkapásokra? — kiált föl a lap. — Nem lesz rosszabb számunkra, hogyha a külföld kételkedni fog népszámlálásunk helyességében?" <r----- ...................• ÍT- .M, .» ’VWKU1 Fran ciaország nem ad aranyat más fegyverkező mmknek N e w y o r k, december 1. A World párisi jelentése szerint Franciaország és az Egyesült Államok között megegyezés jött létre, amelynek alapján a két aranyban gazdag és kölcsönöket folyósítható bankárhatalom oly hatalmaknak nem ad kölcsönt, amelyek hadseregüket növelni akarják. Harrison Berlinben és Gibson Rómában már értesítette erről az elhatározásról a német, illetve az olasz kormányt. A New York World szenzációs jelentése a német köröket hidegen hagyta. Lehetséges ugyan, hogy a franciák ezzel az elhatározással a németek esetleges 1935 utáni fegyverkezését akarták meggátolni, de mivel a német kormánynak egyáltalában nem szándéka, hogy a birodalom hadseregét növelje, a határozat értelme illuzórikus. Pificsré különös cikke i revizoréi Paris, december 1. Poincaré az Excel sior vasárnapi számában rendkívül érdekes módon nyilatkozik a revíziós kérdésről, továbbá Tardieu kamarai nyilatkozatáról é? Curtáus dr. beszédéről. Tardieu azt állította, hogy revízióra csak akkor kerülhet sor, ha a nép- szövetségi paktum 19. paragrafusa értelmében valamennyi hatalom elhatározza a revízió szükségességét. Curtiu? félreértette a francia miniszterelnököt, amikor beszédében azt állította, hogy Tardieu egyáltalán ellenzi a revíziót. A miniszterelnök csak annyit akart megjegyezni, hogy valamennyi érdekelt állam hozzájárulása nélkül lehetetlen hozzákezdeni a békeszerződések revíziójához. Ha azonban ez a hozzájárulás megtörtént, akkor Poincaré szerint szó lehet bizonyos keresz- tülvihetetlenné vált szerződésrészek revíziójáról, de nagyon óvatosan kell eljárni, mert a legcsekélyebb revizió is elégedetlenséget szülhet és uj háborús csirákat jelenthet. MILYEN ID ÖVAMI \ TÖ A köztársaság nyugati rész n gyengén felhős, a völgyekben erős köddel. A keleti részen erősen felhős, elvétve csapadékkal, hőmérséklet változatlan, gyenge szél. — A barsi református egyházmegye lelkészi és tanítói konferenciája. Léváról jelenti tudósítónk: A barsi református egyházmegye lelkészi és tanítói kara őszi konferenciáját Zselizen tartotta meg Patay Károly esperes elnökletével. Elnöki megnyitójában rámutatott a két jelentős testület különösen napjainkban való nagy hivatására. Felhívta a lelkészi és tanítói kart, hogy testvéri közös érzéssel szolgálják az egyház és társadalom érdekeit. Majd Nagy Sándor felsőszecsed tanító gyakorlati bibliai és valláoktatást mutatott be növendékeivel. A bemutatott uj val- lástanitási módszer felett a konferencia teljes megelégedését fejezte ki. Papp József Mssá- rói lelkész értekezésében a társadalom újjáépítésével foglalkozott, rámutatott arra, hogy az erkölcsösebb életre való nevelés az egyház feladata. Hangsúlyozta, hogy az egyház legfontosabb feladatai közé tartozik az ifjúsági kérdés és munkásosztály gondjaival való foglalkozás, az igazi keresztény közösség megteremtése. Szükségesnek tartja e célból, hogy a lelkészek a belmisszió összes ágaiban működést fejtsenek ki. Rá ez Lajos nagykálnai tanító előadásában a valláserkölcsös nevelés, az egyház anyagi fejlesztésével és a Garam mentén a magyarság soraiban erős pusztítást végző egyke kérdésével foglalkozott. Nagy Béla dr. lévai ügyvéd, egyházmegyei tanácsié ró, egyházi vonatkozású közgazdaságii előadást tartóit. Pető Sándor hon (varsányi lelkész, a lelkészi ós tanítói karnak a közjóté- konyság tcr'n való szereplését vázolta. Előadásával kapcsolatban a konferencia Patay Károly esperes javaslatára kimondotta, hogy megalkotja az egyházmegye közjótékonysági alapját, melynek céljára az egyházmegye térülőién működő összes lelkészek és tanítók évenként 300 ..300 koronát fognak befizetni, am ely alapból a segélyezésre szoruló intézményeinket fogják támogatásban részesíteni. Délután a lelkészek és a tanítók külön érteke/,! <• lei zajlottak le, tü^jen. aktuális ügyeiket tárgyalták ZUG£> Prága, december 1. Egy fiatal leányélet tragikus össze roppanásnak hírét mély megil- letődésöel fogadták Prágában. A 23 éves Svirtunyta Vanda hét évvel ezelőtt nővérével együtt höltözött át szülőhazájából, Litvániából Prágába, ahol nővére férjhez ment Sklenár csehszlovák őrnagyhoz. Vanda bájos és rokonszenves egyéniségű, vidám, feltűnően szép leány volt, lelkes, fiatalos ambícióval folytatta tanulmányait a zeneakadémián, ahol professzorai nagy jövőt jósoltak az ambícióim növendéknek. A leány anyagi exisztenoiája biztosítva volt, nővérének háztartásában élt, mentesítve a napigondoktól, támogatva a testvéri szívtől és szeretettől, amely minden akadályt elhárított a müvészlelkű, rajongó fiatal teremtés érvényesülésének utjából. Még sem volt kiegyensúlyozott az élete s az arcán viruló örökös mosoly belső vívódást, rejtett gondokat, lelkiismereti tépelö- dést leplezett. A leány fiatal életét fenntartás nélkül és kizárólagosan művészetének szentelte. Nem vett részt társnői szórakozásaiban, nem udvaroltak) tt magának, nem voltak mondáin vágyai, minden szabadidejét a zongora mellett töltötte, gyakorlással. A házbeliek ée a család ismerőseinek köre rendkívül kedvelte a vidám, mosolygós teremtést, aki a zeneakadémián is egyike volt a legszorgalmasabb és legjobban megbecsült növendékeknek. Látszólag sima, eseménytelen volt az élete, tragikus halála azonban föllebbenti a fátylat a fiatal lélek megrázó benső drámájáról, vívódásáról és vonaglásáról, emlékeztet „Az érzelmek zűrzavarára", erre a csodálatosan mélyrelátó irodalmi alkotásra, amelyben az iró rámutatott a fiatal lelkek tétova imbolygására, arra a másik életre, amely rejtve van és rejtve is marad az avatatlanok szeme előtt. Amennyire most megállapitható, fiatal Vanda a mosoly lárvája mögött két nagy árnnyal birkózott. Mélyen megsebezte az önérzetét, hogy anyagilag függő viszonyban va-n nővérével, illetve annak férjével szemben. Ezt a támogatást ö úgy érezte, mint ha „idegen emberek kegyére lett volna utalva“. A másik árny még félelmetesebben magasodott a művészi él ek-palánta fölé. Közös betegsége ez sok fiolái művésznek, akik világhódító álmaikból átmenet nélAz idegennek, akit utazási szenvedélye, katonaélete, sorsa Délcsehországba dob, feltűnik és esz* tétikai örömöt ekoz a sok kisebb-nagy óbb halastó, fával beültetett partjával, ezrekre menő vizimada- rával, sárgászöld vizével. Nyáron a lakósok és üdülő nagyvárosiak ezrei fürdenek a tavakban, vagy csónakon járják be az egymással összefüggő kisebb-nagyobb tavat, néha szenvedélyes nimródok puskái verik fel a tavak máskor halotti csendjét. Ha a lakósok ropogós cseh beszéde nem figyei- meztetne, hajlandó volna hasonlóságot vonni az ember az itteni és a finnországi halastavak között. Ezt állítólag valamelyik lokálpatrióta, geográfus meg is tette és Délcsehországot a cseh Finnországnak nevezte el. A tavak kisebb-nagyobb történelmi múltú vákül zuhannák a rideg valóságba, meg-meg- torpannak és elvesztik önbizalmukat. A kis Vanda esetében is ilyesféléről lehetett szó. Voltak pállanátok, amikor vakmerő álmaiban túlságosan szépre festette a jövőt és rendszerint eljött utána a kételkedés rideg órája., amikor a másik végletbe esett és úgy érezte, hogy művészi kvalitásai nem állanak arányban ambíciójával. Valószínűleg ez a két komponens érlelte a tragédiát, biztosat azonban nem lehet tudni, mert a leány elhatározásának titkát magával vitte a sírba. Szombaton délután Vanda rövid időt nővére társaságában töltött, pajkos-jókedvűen mulattatta nővérét és mikor az elköszönt tőle, hogy bevásárlás céljából a városba menjen, a leány nevetve intett búcsút. Nővére tehát nem is sejtette, hogy mi játszódik le a különben nyílt, őszinte leány lelkiében. Midőn Vanda egyedül maradt, felöltötte kék báli ruháját, leült a zongorához s eljátszotta a gyászindulót a „Messzinai menyasszonyából. Azután elővette a revolvert, sógorának 6.35-ös Browningját, csövét a szivének szegezte ós meghúzta a ravaszt. Egy óra múlva hazatért Vanda nővére, belépett a lakásba s ott találta a leányt a zongora mellett a földön kék báliruhájában, összekuszált hajfürtökkel, szive fölött egy kis vörös ponttal, amelyikből vércseppek szivárogtak. Hozzárohant, felemelte, de a leány tagjai élettelenül hullottak vissza a földre. A golyó azonnal végzett vele, nem szenvedett. Holtteste mellett búcsúlevél feküdt, a nővéréhez' címezve. Az öngyilkos leány a levélben bocsánatot kér öreg szüleitől, nővérétől és sógorától, amiért ilyen fájdalmat okozott nekik, de nem tehetett másként. Elhatározásának közelebbi okait nem jelöli meg s a csatád és a rendőrség is csuipán találgatásokra van utalva. A feltevések közül a fentebb említett okok látszanak a legvalószínűbbnek, vagyis hogy szárnyuk- törött ambíciók, lelki túlérzékenység és sértett önérzet idézték elő a tragédiái roeok mellett fektieznek. A legnagyobb csehországi halastó Rozmberk, a néhai Schwarzenberg birtokon Trebon mellett fekszik Területe 750 hektár, magas vízállás mellet meghaladja az 1000 hektárt. Ennél kisebbek Trebon körül nagyság szerint DvofiSte, Svet, Qpatovnák, és a többi kisebb, amiknek a száma százra rúg. Impozáns nagyságú é6 a Hlubokán levő Schwarzenberg várkastélynak szép keretet ad Bezdrev. Minden nagyobb dél- cseh városkának megvan a maga halastava, Jin- drichuvnak, Hradecnek, Piseknek ée a többinek. A történelmi múlt A nagyobb halastavak természetes viztartá* !yok, a kisebbek, melyeket az itteni nép „égi" tavaknak nevez, csak nagyobb, hosszas esőzés után keletkező, szárazság idején ismét eltűnő ideiglenes tavak. A legnagyobb eredetileg mint víztartály készült a XV. században a környék vizének beío- I gadására. Trebont úgy körű zárta ekkor, hogy a városba két hosszú hídon lehetett csak bejutni, i 1 Trebon így mint bevehetetlen erősség stratégiailag a XV.—XVI. század háborúiban nagy szerepet játszott. Hal tenyésztést a fennmaradt feljegyzések szerint a 16. században kezdtek itt a Sohwarzen- berg-grófok, akiket cseh vajdáknak neveztek és Délcsehország két harmadát bírták. A legtöbb halastó a Schwarzenberg-család kezében volt, akik a tavakban minta-halgazdaságot folytattak. A többi kisebb halastó rendszerint a mellette fekvő város tulajdona. A ,földreform" óta a Schwarzenberg- tavak az állam birtokába mentek át, s a felügyelettel az „állami erdők és birtokok igazgatóságát" 1 bízták meg. A földreform és agrárpolitika Az utóbbi időben mindig több és több szó esik a dél csehországi halastavak kiszáritásáról, hogy ezzel ezen a vidéken a termőföld nagyságát növeljék. Hosszas tárgyalás, vitatkozás, kísérletezés után rájöttek, hogy a halgazdaság itt sokkal jövedelmezőbb, mint a földmivelés volna a kiszárított területeken. így csak körülbelül 40 hektár terük- tü kisebb tavat szárítottak ki, ami tekintve a többi tó nagyságát elenyészően csekély. A halgazdaság és halfogás A felületes szemlélőnek vagy a be nem avatottnak eszébe sem jutna az az érték és gazdaság, ami ezekben a tavakban leledezik. De beszéljenek a számok: 1928—30. évben az ültetés a következő vo t. 0.88 q fehér hal. 975 q ponty, 4.80 q csuka, • 0.45 harcsa és több métermázsa más hal volt ültetve a Trebon melletti Ro2mberok tóba. Űltetés- , nek nevezik a kifogás után visszaengedett fiatal halcsemetéket. (Jó volna kölcsönkérni Hermann Ottónak, vagy a halászéletet kitünően ismerő földimnek, Khin Antalnak a halászszótárát, hogy megtaláljam a cseh halászszavak mását nyelvünkben.) Évenként 1.300 q haleleséget ehetnek fel a tó- fcaa. A tfeboni halgazdaság több száz embert foglalkoztat. A haiász-olimpiász Az ültetett halakat három évig nőni hagyják. Minden negyedik év őszén, október második felében kifogják, ahogy itt mondják, „kivadásszák" a tavakat. Alkalmam volt a műit hónap végén lejátszódott érdekesen szép eredményt Trebcnban végignézni A vizet 3 héttel a halászat előtt a gát egy helyén, ahol a tó lefolyása van, lassan kieresztik. A tó kifolyását erős és süni vashálóval zárják el, hogy & vízzel együtt a halak is el ne tűnjenek. A víz naponként alacsonyabb és a halaknak körülbellü olyan leket az érzése, mintha valaki hatalmas szivattyúval felőlünk a levegőt elszivaty- tyuzmá. Mikor a via elérte a kellő alacsony állást, kitűzik a halászat napját. Az egész vidék lázban és talpon van. Prágából külön vonat indul márnáé előkelőségekkel, élükön a ,földművelésügyi" miniszterrel. Az ut oda-vissza, a „halászléből" álló ebéd ée Trebon nevezetességeinek bérmentes mutogatása csekély 65 koronába kerül, amit a mulatság igazán megér. A tó partján rengeteg ember tolong a felállított sátrak körül, ahol olcsón árulják a frissen etilt halat és a halászlevet. Százakra rúg az autók száma is. Ami az élénkségét, jókedvét illeti a halászoknak és a vendégeknek, régi időkből való szüretekre emlékeztet. A főhaláezmeeter vezetésével' hat halászbárka indul el a szemközti partoktól a tó lefolyása felé. Leengedik a 30 méter mély és 20 méter széles hálót, amit hatalmas vasgolyók húznak a fenékre. A felső széle a félkörben haladó bárkákra van erősítve. A két szélső bárkát pedig a partról markos, hatalmas halászok húzzák. A halászok hataT* más, nyakig bőrbe öltözött, a félcombig érő csizmákba bujt emberek. Régi mesterek ecsetjére való némelyiknek az arca. A parton álló tömeg halotti csendben izgul, csak a fő halász mester vezényszai vait hallani A vezényszavak, a halászati műszavak, a halászok ruhái, a szokások, például az össs- szes halászok imája a halászat előtt, az ódonszépség patináját hordja magán. Kár, hogy a használatos 6zavak fordításban elvesztők értéküket. A bárkák által bezárt fél gyűrű mindig kisebb, a hálóban rengeteg hal gyűlik össze. Némelyik a szorító hálóból felfelé igyekszik menekülni, az októbervégi nap meg-megcsillan & felbukó halak fehér hátán. A teljesen összehúzott hálóból nagy lapátokkal és kisebb hálóval fogják és rögtön a parton álló nagy hordókba osztályozzák a halakat. A szép nagy példányokat ölbe tartva mutogatják a halászok. 30—40 kg-os halak még nem tartoznak a „ritkaságok" közé. A legérdekesebb és befejező része a halászat- nak az, amikor a főhaiászmester „hofi“-kiáltására, az apróbb ée az iszapba elbújt hal a nép prédájára kerül. Egymást tapossák, lökdösik és fogják az apróbb halat a néhol térdig érő, melegnek mondható vízben, iszapban. Ez az urak, prágai vendégek, „circense6“-e a kiadós halebéd után. A halfogás három napig tart. Ezután megindulnak az állami vasutak külön halszállitásra berendezett vagónjai Prága, Béc6, Berlin felé. Az eredmény elsőrangú a 1 ozzáértők szerint: Ez évben a „Roimberk tóból 1.080 q pontyot, 80 q csukát, 25 q fehér halat, 9.5 q harcsát fogtak. A különösebb, ritkább halfa.jták súlya szinten több métermáz6ára rúg. Minden fogott pontyra aránylag 3.28 kg esik. A számitgatók számára jó feladat kiszámítani a fogott halak értékét, ha t kg halat 15—16 koronáért adnak el. A múlt halászatkor 36.000 pontyot fogtak, Csáder MihályMÁSODIK KIADÁSI NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lírai antológiája Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső válogatott versei Dzurányi László előszavával AHA 25 Ke MÁSODIK KIADÁS! „ Haiász-olimpiász “ amelyen 36,000 pontyot fognak Riport a délcsehországi halászatról
