Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-02 / 275. (2496.) szám

6 T>Ra:GAlA\\O^ARHt RLAP 1930 decearabM' 2, kedtt. Báliruhát öltött, eljátszott egy gyászindulót, aztán sziventotte magát aprágaizeneakadémia litván származású növendéke Kételkedett saját művészi képességeiben s megalázta az anyagi függőség tudata belügyminiszter adott Ígéretei ellenére súlyos túlkapások történtek. Csak jellemzésül fölhozzuk, hogy egy 580 lakossail biró községiben, ahol összesen két cseh lakik, két csehet neveztek ki népszám­láló biztosnak, valószínűleg a község egye­düli két cseh lakosát. Egész sorozat hasonló panasz van s a német koalíciós pártok a túlkapás eme számos esetéről nem fognak hallgatni sem a kormányban, sem a nem­zetgyűlésiben. Meglátjuk — írja a lap — hogy számol le a belügyminiszter mind­ezekkel a túlkapásokkal. Világos, hogy a külföldön nem fognak hasznunkra szol­gálni ezek a népszámlálási hírek. Mi szükségük van a csehszlovákoknak az ilyen túlkapásokra? — kiált föl a lap. — Nem lesz rosszabb számunkra, hogyha a külföld kételkedni fog népszámlálásunk he­lyességében?" <r----- ...................• ÍT- .M, .» ’VWKU1 Fran ciaország nem ad aranyat más fegyverkező mmknek N e w y o r k, december 1. A World párisi jelentése szerint Franciaország és az Egye­sült Államok között megegyezés jött létre, amelynek alapján a két aranyban gazdag és kölcsönöket folyósítható bankárhatalom oly hatalmaknak nem ad kölcsönt, amelyek had­seregüket növelni akarják. Harrison Berlin­ben és Gibson Rómában már értesítette erről az elhatározásról a német, illetve az olasz kormányt. A New York World szenzációs jelentése a német köröket hidegen hagyta. Lehetséges ugyan, hogy a franciák ezzel az elhatározás­sal a németek esetleges 1935 utáni fegyver­kezését akarták meggátolni, de mivel a né­met kormánynak egyáltalában nem szándéka, hogy a birodalom hadseregét növelje, a hatá­rozat értelme illuzórikus. Pificsré különös cikke i revizoréi Paris, december 1. Poincaré az Excel sior vasárnapi számában rendkívül érdekes mó­don nyilatkozik a revíziós kérdésről, továbbá Tardieu kamarai nyilatkozatáról é? Curtáus dr. beszédéről. Tardieu azt állította, hogy re­vízióra csak akkor kerülhet sor, ha a nép- szövetségi paktum 19. paragrafusa értelmé­ben valamennyi hatalom elhatározza a reví­zió szükségességét. Curtiu? félreértette a francia miniszterelnököt, amikor beszédében azt állította, hogy Tardieu egyáltalán ellenzi a revíziót. A miniszterelnök csak annyit akart megjegyezni, hogy valamennyi érdekelt állam hozzájárulása nélkül lehetetlen hozzá­kezdeni a békeszerződések revíziójához. Ha azonban ez a hozzájárulás megtörtént, akkor Poincaré szerint szó lehet bizonyos keresz- tülvihetetlenné vált szerződésrészek revízió­járól, de nagyon óvatosan kell eljárni, mert a legcsekélyebb revizió is elégedetlenséget szülhet és uj háborús csirákat jelenthet. MILYEN ID ÖVAMI \ TÖ A köztársaság nyugati rész n gyengén felhős, a völgyekben erős köddel. A keleti részen erősen fel­hős, elvétve csapadékkal, hőmérséklet változatlan, gyenge szél. — A barsi református egyházmegye lelké­szi és tanítói konferenciája. Léváról jelenti tudósítónk: A barsi református egyházmegye lelkészi és tanítói kara őszi konferenciáját Zselizen tartotta meg Patay Károly esperes elnökletével. Elnöki megnyitójában rámuta­tott a két jelentős testület különösen nap­jainkban való nagy hivatására. Felhívta a lelkészi és tanítói kart, hogy testvéri közös érzéssel szolgálják az egyház és társadalom érdekeit. Majd Nagy Sándor felsőszecsed ta­nító gyakorlati bibliai és valláoktatást muta­tott be növendékeivel. A bemutatott uj val- lástanitási módszer felett a konferencia teljes megelégedését fejezte ki. Papp József Mssá- rói lelkész értekezésében a társadalom újjá­építésével foglalkozott, rámutatott arra, hogy az erkölcsösebb életre való nevelés az egy­ház feladata. Hangsúlyozta, hogy az egyház legfontosabb feladatai közé tartozik az ifjú­sági kérdés és munkásosztály gondjaival való foglalkozás, az igazi keresztény közösség megteremtése. Szükségesnek tartja e célból, hogy a lelkészek a belmisszió összes ágaiban működést fejtsenek ki. Rá ez Lajos nagykálnai tanító előadásában a valláserkölcsös nevelés, az egyház anyagi fejlesztésével és a Garam mentén a magyarság soraiban erős pusztítást végző egyke kérdésével foglalkozott. Nagy Béla dr. lévai ügyvéd, egyházmegyei tanács­ié ró, egyházi vonatkozású közgazdaságii elő­adást tartóit. Pető Sándor hon (varsányi lel­kész, a lelkészi ós tanítói karnak a közjóté- konyság tcr'n való szereplését vázolta. Elő­adásával kapcsolatban a konferencia Patay Károly esperes javaslatára kimondotta, hogy megalkotja az egyházmegye közjótékonysági alapját, melynek céljára az egyházmegye té­rülőién működő összes lelkészek és tanítók évenként 300 ..300 koronát fognak befizetni, am ely alapból a segélyezésre szoruló intéz­ményeinket fogják támogatásban részesíteni. Délután a lelkészek és a tanítók külön érte­ke/,! <• lei zajlottak le, tü^jen. aktuális ügyei­ket tárgyalták ZUG£> Prága, december 1. Egy fiatal leányélet tragikus össze roppanásnak hírét mély megil- letődésöel fogadták Prágában. A 23 éves Svirtunyta Vanda hét évvel ez­előtt nővérével együtt höltözött át szülőha­zájából, Litvániából Prágába, ahol nővére férjhez ment Sklenár csehszlovák őrnagyhoz. Vanda bájos és rokonszenves egyéniségű, vidám, feltűnően szép leány volt, lelkes, fiatalos ambícióval folytatta tanulmá­nyait a zeneakadémián, ahol professzorai nagy jövőt jósoltak az ambíció­im növendéknek. A leány anyagi exisztenoiája biztosítva volt, nővérének háztartásában élt, mentesítve a napigondoktól, támogatva a testvéri szívtől és szeretettől, amely minden akadályt elhárított a müvészlelkű, rajongó fiatal teremtés érvényesülésének utjából. Még sem volt kiegyensúlyozott az élete s az arcán viruló örökös mosoly belső vívó­dást, rejtett gondokat, lelkiismereti tépelö- dést leplezett. A leány fiatal életét fenntartás nélkül és ki­zárólagosan művészetének szentelte. Nem vett részt társnői szórakozásaiban, nem ud­varoltak) tt magának, nem voltak mondáin vágyai, minden szabadidejét a zongora mellett töltötte, gyakorlással. A házbeliek ée a csa­lád ismerőseinek köre rendkívül kedvelte a vidám, mosolygós teremtést, aki a zeneakadé­mián is egyike volt a legszorgalmasabb és legjobban megbecsült növendékeknek. Látszó­lag sima, eseménytelen volt az élete, tragikus halála azonban föllebbenti a fáty­lat a fiatal lélek megrázó benső drámájáról, vívódásáról és vonaglásáról, emlékeztet „Az érzelmek zűrzavarára", erre a csodálatosan mélyrelátó irodalmi alkotásra, amelyben az iró rámutatott a fiatal lelkek té­tova imbolygására, arra a másik életre, amely rejtve van és rejtve is marad az avatatlanok szeme előtt. Amennyire most megállapitható, fiatal Vanda a mosoly lárvája mögött két nagy árnnyal birkózott. Mélyen megsebezte az önérzetét, hogy anyagilag függő viszony­ban va-n nővérével, illetve annak férjével szemben. Ezt a támogatást ö úgy érezte, mint ha „idegen emberek kegyére lett volna utalva“. A másik árny még félelmete­sebben magasodott a művészi él ek-palánta fölé. Közös betegsége ez sok fiolái művész­nek, akik világhódító álmaikból átmenet nél­Az idegennek, akit utazási szenvedélye, katona­élete, sorsa Délcsehországba dob, feltűnik és esz* tétikai örömöt ekoz a sok kisebb-nagy óbb halastó, fával beültetett partjával, ezrekre menő vizimada- rával, sárgászöld vizével. Nyáron a lakósok és üdülő nagyvárosiak ezrei fürdenek a tavakban, vagy csónakon járják be az egymással összefüggő kisebb-nagyobb tavat, néha szenvedélyes nimródok puskái verik fel a tavak máskor halotti csendjét. Ha a lakósok ropogós cseh beszéde nem figyei- meztetne, hajlandó volna hasonlóságot vonni az ember az itteni és a finnországi halastavak között. Ezt állítólag valamelyik lokálpatrióta, geográfus meg is tette és Délcsehországot a cseh Finnország­nak nevezte el. A tavak kisebb-nagyobb történelmi múltú vá­kül zuhannák a rideg valóságba, meg-meg- torpannak és elvesztik önbizalmukat. A kis Vanda esetében is ilyesféléről lehetett szó. Voltak pállanátok, amikor vakmerő álmai­ban túlságosan szépre festette a jövőt és rendszerint eljött utána a kételkedés rideg órája., amikor a másik végletbe esett és úgy érezte, hogy művészi kvalitásai nem állanak arányban ambíciójával. Valószínűleg ez a két komponens érlelte a tragédiát, biztosat azonban nem lehet tudni, mert a leány elhatározásának titkát magával vitte a sírba. Szombaton délután Vanda rövid időt nővé­re társaságában töltött, pajkos-jókedvűen mulattatta nővérét és mikor az elköszönt tőle, hogy bevásárlás céljából a városba menjen, a leány nevetve intett búcsút. Nő­vére tehát nem is sejtette, hogy mi játszó­dik le a különben nyílt, őszinte leány lel­kiében. Midőn Vanda egyedül maradt, felöltötte kék báli ruháját, leült a zongorához s el­játszotta a gyászindulót a „Messzinai menyasszonyából. Azután elővette a re­volvert, sógorának 6.35-ös Browningját, csövét a szivének szegezte ós meghúzta a ravaszt. Egy óra múlva hazatért Vanda nővére, be­lépett a lakásba s ott találta a leányt a zongora mellett a földön kék báliruhájában, összekuszált hajfürtökkel, szive fölött egy kis vörös ponttal, amelyikből vércseppek szivárog­tak. Hozzárohant, felemelte, de a leány tagjai élettelenül hullottak vissza a föld­re. A golyó azonnal végzett vele, nem szenvedett. Holtteste mellett búcsúlevél feküdt, a nővé­réhez' címezve. Az öngyilkos leány a le­vélben bocsánatot kér öreg szüleitől, nővérétől és sógorától, amiért ilyen fájdalmat oko­zott nekik, de nem tehetett másként. Elhatározásának közelebbi okait nem jelöli meg s a csatád és a rendőrség is csuipán ta­lálgatásokra van utalva. A feltevések közül a fentebb említett okok látszanak a leg­valószínűbbnek, vagyis hogy szárnyuk- törött ambíciók, lelki túlérzékenység és sér­tett önérzet idézték elő a tragédiái roeok mellett fektieznek. A legnagyobb csehorszá­gi halastó Rozmberk, a néhai Schwarzenberg bir­tokon Trebon mellett fekszik Területe 750 hektár, magas vízállás mellet meghaladja az 1000 hektárt. Ennél kisebbek Trebon körül nagyság szerint DvofiSte, Svet, Qpatovnák, és a többi kisebb, amik­nek a száma százra rúg. Impozáns nagyságú é6 a Hlubokán levő Schwarzenberg várkastélynak szép keretet ad Bezdrev. Minden nagyobb dél- cseh városkának megvan a maga halastava, Jin- drichuvnak, Hradecnek, Piseknek ée a többinek. A történelmi múlt A nagyobb halastavak természetes viztartá* !yok, a kisebbek, melyeket az itteni nép „égi" ta­vaknak nevez, csak nagyobb, hosszas esőzés után keletkező, szárazság idején ismét eltűnő ideiglenes tavak. A legnagyobb eredetileg mint víztartály készült a XV. században a környék vizének beío- I gadására. Trebont úgy körű zárta ekkor, hogy a városba két hosszú hídon lehetett csak bejutni, i 1 Trebon így mint bevehetetlen erősség stratégiailag a XV.—XVI. század háborúiban nagy szerepet játszott. Hal tenyésztést a fennmaradt feljegyzések szerint a 16. században kezdtek itt a Sohwarzen- berg-grófok, akiket cseh vajdáknak neveztek és Délcsehország két harmadát bírták. A legtöbb ha­lastó a Schwarzenberg-család kezében volt, akik a tavakban minta-halgazdaságot folytattak. A többi kisebb halastó rendszerint a mellette fekvő város tulajdona. A ,földreform" óta a Schwarzenberg- tavak az állam birtokába mentek át, s a felügye­lettel az „állami erdők és birtokok igazgatóságát" 1 bízták meg. A földreform és agrárpolitika Az utóbbi időben mindig több és több szó esik a dél csehországi halastavak kiszáritásáról, hogy ez­zel ezen a vidéken a termőföld nagyságát növel­jék. Hosszas tárgyalás, vitatkozás, kísérletezés után rájöttek, hogy a halgazdaság itt sokkal jöve­delmezőbb, mint a földmivelés volna a kiszárított területeken. így csak körülbelül 40 hektár terük- tü kisebb tavat szárítottak ki, ami tekintve a többi tó nagyságát elenyészően csekély. A halgazdaság és halfogás A felületes szemlélőnek vagy a be nem avatott­nak eszébe sem jutna az az érték és gazdaság, ami ezekben a tavakban leledezik. De beszéljenek a számok: 1928—30. évben az ültetés a következő vo t. 0.88 q fehér hal. 975 q ponty, 4.80 q csuka, • 0.45 harcsa és több métermázsa más hal volt ül­tetve a Trebon melletti Ro2mberok tóba. Űltetés- , nek nevezik a kifogás után visszaengedett fiatal halcsemetéket. (Jó volna kölcsönkérni Hermann Ottónak, vagy a halászéletet kitünően ismerő földimnek, Khin Antalnak a halászszótárát, hogy megtaláljam a cseh halászszavak mását nyelvünk­ben.) Évenként 1.300 q haleleséget ehetnek fel a tó- fcaa. A tfeboni halgazdaság több száz embert fog­lalkoztat. A haiász-olimpiász Az ültetett halakat három évig nőni hagyják. Minden negyedik év őszén, október második felé­ben kifogják, ahogy itt mondják, „kivadásszák" a tavakat. Alkalmam volt a műit hónap végén le­játszódott érdekesen szép eredményt Trebcnban végignézni A vizet 3 héttel a halászat előtt a gát egy helyén, ahol a tó lefolyása van, lassan kieresz­tik. A tó kifolyását erős és süni vashálóval zár­ják el, hogy & vízzel együtt a halak is el ne tűnje­nek. A víz naponként alacsonyabb és a halaknak körülbellü olyan leket az érzése, mintha valaki ha­talmas szivattyúval felőlünk a levegőt elszivaty- tyuzmá. Mikor a via elérte a kellő alacsony ál­lást, kitűzik a halászat napját. Az egész vidék láz­ban és talpon van. Prágából külön vonat indul má­rnáé előkelőségekkel, élükön a ,földművelésügyi" miniszterrel. Az ut oda-vissza, a „halászléből" ál­ló ebéd ée Trebon nevezetességeinek bérmentes mutogatása csekély 65 koronába kerül, amit a mulatság igazán megér. A tó partján rengeteg em­ber tolong a felállított sátrak körül, ahol olcsón árulják a frissen etilt halat és a halászlevet. Szá­zakra rúg az autók száma is. Ami az élénkségét, jókedvét illeti a halászoknak és a vendégeknek, régi időkből való szüretekre emlékeztet. A főhaláezmeeter vezetésével' hat halászbárka indul el a szemközti partoktól a tó lefolyása felé. Leengedik a 30 méter mély és 20 méter széles há­lót, amit hatalmas vasgolyók húznak a fenékre. A felső széle a félkörben haladó bárkákra van erősítve. A két szélső bárkát pedig a partról mar­kos, hatalmas halászok húzzák. A halászok hataT* más, nyakig bőrbe öltözött, a félcombig érő csiz­mákba bujt emberek. Régi mesterek ecsetjére való némelyiknek az arca. A parton álló tömeg halotti csendben izgul, csak a fő halász mester vezényszai vait hallani A vezényszavak, a halászati műsza­vak, a halászok ruhái, a szokások, például az össs- szes halászok imája a halászat előtt, az ódon­szépség patináját hordja magán. Kár, hogy a hasz­nálatos 6zavak fordításban elvesztők értéküket. A bárkák által bezárt fél gyűrű mindig kisebb, a hálóban rengeteg hal gyűlik össze. Némelyik a szorító hálóból felfelé igyekszik menekülni, az októbervégi nap meg-megcsillan & felbukó halak fehér hátán. A teljesen összehúzott hálóból nagy lapátokkal és kisebb hálóval fogják és rögtön a parton álló nagy hordókba osztályozzák a hala­kat. A szép nagy példányokat ölbe tartva muto­gatják a halászok. 30—40 kg-os halak még nem tartoznak a „ritkaságok" közé. A legérdekesebb és befejező része a halászat- nak az, amikor a főhaiászmester „hofi“-kiáltására, az apróbb ée az iszapba elbújt hal a nép prédá­jára kerül. Egymást tapossák, lökdösik és fogják az apróbb halat a néhol térdig érő, melegnek mondható vízben, iszapban. Ez az urak, prágai vendégek, „circense6“-e a kiadós halebéd után. A halfogás három napig tart. Ezután megindulnak az állami vasutak külön halszállitásra berendezett vagónjai Prága, Béc6, Berlin felé. Az eredmény elsőrangú a 1 ozzáértők szerint: Ez évben a „Roimberk tóból 1.080 q pontyot, 80 q csukát, 25 q fehér halat, 9.5 q harcsát fogtak. A különösebb, ritkább halfa.jták súlya szinten több métermáz6ára rúg. Minden fogott pontyra arány­lag 3.28 kg esik. A számitgatók számára jó fel­adat kiszámítani a fogott halak értékét, ha t kg halat 15—16 koronáért adnak el. A múlt halászat­kor 36.000 pontyot fogtak, Csáder Mihály­MÁSODIK KIADÁSI NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lírai antológiája Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső válogatott versei Dzurányi László előszavával AHA 25 Ke MÁSODIK KIADÁS! „ Haiász-olimpiász “ amelyen 36,000 pontyot fognak Riport a délcsehországi halászatról

Next

/
Thumbnails
Contents