Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-30 / 295. (2516.) szám

1930 december 30, kedd. i^gmA\agííar.hirlxc> Nemzetközi garancia és a kisebbségi védelem Irta: Wlassics Gyula báró Budapest, december vége. A f&nt irt citm alatt Írtam az ..Academie diplo­ma tique iüKtemationale" Páriában megjelenő folyó­iratában a kisebbségek mai helyzetéből Mímiulva erről a szomorú sorsról, melyben ma azok a ki­sebbségek, melyeknek jogvédelmét nemzetközi szerződéseik bizíoéitják, mily mostoha sorsban részesülnek az élet valóságában. Dioséretére szol­gáljon a folyóiratnak, hogy csonkittatlanul közölte cikkemet, pedig az ebben kifejtett álláspontomban Franciaország urai, sajnos, kevesen osztoznaik. Reámutattam e cikkeimben arra, hogy a szerződő­sekben biztosított nemzetközi garanciának nem szabad üres szónak maradni. Annak jogi tartalma van, mit meg keli valósítani. Jogi tartalma., mely kötelezi azokat a szerveket, amelyekre a jogvéde­lem Hibáztatott. hogy valóságos nemzetirtások ne történhessenek a szuverénitás leple alatt. Az álla­mi szuverén i tás nem azt jelenti, hogy telijhatal- maskodással bánhassanak a nemzetiségekkel, ha­nem mihelyt nemzetközi szerződések által biztosí­tott kisebbségi jogokról van szó, úgy a szuvereni­tás korlátozva van ezen szerződésekben foglalt azon szabályok tartalmában, melyek éppen azért állapíttattak meg, hogy ne maradhasson üres szó. üres frázis a kisebbségi jogvédelem. Sajnos, ma azok a szervek, amelyeknek kötelességük volna őrködni a kisebbségi jogok tiszteletibentarlásán, nem teljesítik kötelességüket. Mindenekelőtt nem teljesítik maguk a szerződő államok. Hajmeresztő példái vannak annak a kegyetlen eljárásnak, amellyel a nemzeti kisebbségeket egyes államok zaklatják. Velósáigos üldözés az. nem pedig a jogeszme, az emberiesség követel­ményének kielégítése. Kötetek jelentek meg már azon esetekről, amelyekben vérig sértik a kisebb­ségek szerződésileg biztosított jogkörét, — és fáj­dalom azok, akiknek a nemzetközi garancia nevé­ben gátat kellene vetni a lelketlen eljárásoknak, nem teljesítik kötelességüket. Nem teljesítik pe­dig oly szertelen mértékben, hogy nyugodt lelki­ismeretességgel állíthatjuk, hogy a mai kisebb­ségi jogvédelem egyszerűen csődöt mondott. — Csődöt mondott a hatályos ellenőrzés területén, de csődöt mondott a minden kritikát fcihivó jogvédel­mi eljárás tökéletlenségében. Hiába küzdött az interparlamentáris unió, a népszövetségi ligák uniója, a nemzetközi hatalmat kezükben tartó urak inkább annak az iránynak látszottak kedvez­ni, amit Mello Franco teljes vakmerőséggel, de 1 lega'ább teljes nyíltsággal hirdetett — az asszimi­láció, a beolvasztás elősegítésének. Az ünnepies , szónoklatokban tiltakoztak ugyan Mello Franco álláspontja ellen, — de a tiltakozás szellemében éppen nem cselekedtek. Annak idejében súlyt helyeztünk arra a tényre, hogy a nagyhatalmak, legalább szerződésileg kö­telezték az uj államokat, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek nemzetiségi és kultúrái jogait. Akkor Tiltom nemes felfogását helyezték elő­térbe, aki nem azt hirdette, hogy a nemzetközi garancia üres szó, hanem az ő hires előadói jelen­tésében kifejtette, hogy a nemzetek szövetsége kö­teles a kisebbségekre vonatkozó jogvédelmet biz- tositani. A .,nemzetek szövetségének" tanácsa — ] mondja az előadói javaslat — „nemcsak akkor j köteles közbelépni, ha már a jogok megsérttettek, ] de akkor is, ha a sértés veszélye forog fenn. A nemzetközi garancia nemcsak jogot, de kötelessé­get js jelent." i tehát a jogvédelmi perrend területén ás szöbahoz- hassák. esetleg érvényesithessék azt az elvet, hogy az érdekelt államok beleegyezése nélkül a per- rendhez tartozó ellenőrzési jogot sem lehet szabá­lyozni. Nem kell arra szót se vesztegetni, hogy ez az álláspont semmiféle jogi érvvel nem támaszt­ható alá. Ez lehetetlen álláspont, — mert a szerző­désileg megállapított ellenőrző közeg, tehát a nemzetek szövetsége eljárási rendjét megállapíthat­ja az érdekelt államok beleegyezése nélkül ír. Minden mesterkedés, minden ellenállás dacára, nekünk elmúl asz thatatlan kötelességünk gondos­kodni arról és ezt folyton napirenden tartani, hogy a magyar kisebbségek érezzék azt a meleg gondos­kodást és szeretetet, mely a lelkűnkben ól sokat szenvedő testvéreink iránt. Gondoskodni kel! arról is, hogy az egyes bebizonyított hajmeresztő esetek a nagy nyilvánosság elé kerüljenek és ezek világá­nál kell reámutatni a kisebbségek gyakorlati éle­tének azon akadályaira, melyek egyenes ellentét-! ben állanak a szerződésileg vállalt kötelezettségek-! kel és különösen azok szellemevei. De gondoskodni keli arról, hogy azok a nagy­hatalmak i» tudomást szerezzenek az elrettentő esetekről, amely nagyhatalmak szerződésileg kö­telezték az illető államokat a kisebbségi védelmi jog pártatlan gyakorlatára. Azok sem térhetnek ki azon kötelességteljesitése elöl, hogy a szerződő államok figyelmét a szükséghez képest felhívják, hogy a kisebbségek bánásmódjának sikeres forrá­sa csak az emberszeretet, a lojalitás és a humaniz­mus szolidaritása lehet. Kora tavasszal ul választások lesznek Angliában? A munkáspárti miniszterek nem akarnak továbbra is a liberálisoktól függni — Az indiai konferencia kudarccal végződik Ez a kötelesség az, amit nekünk minden felszó­lalásunkban hangsúlyozná kell. Én egyenesen kö­telességmulasztásnak tartom azon nagyhatalmak részéről is, amely hatalmak a kisebbségi jövedelmi szerződésekbe befolytak, ha nem élnek a szerződő félt megillető azon jogukkal, hogy megkérdezzék a másik szerződő felet, miért követik el azokat a szörnyű visszaéléseiket, melyek miatt a kisebb­ségek élete valóságos küzdelem a nemzeti létért. Hányszor iparkodtunk reámutatei arra is, hogy a kisebbségvédelmi eljárás a legalaposabb átdolgo­zásra szorul. Mennyi időbe és mennyi fáradságba került, míg csak azt a csekélységet értük el, mit az úgynevezett madridi reform jelent. Ez azonban annyira csekély, hogy igazi lényege nem több, mnit az. hogy három tag helyett ötből fog állami az eljáró bizottság. Az eljárási rend azonban ma­radt a régi. Hiányzanak a kontradiktórins rend nélkülözhetetlen kellékei. Ezért kissé sajátszerü volt, hogy az idei őszi Népszövetség alkalmából azzal halasztották el a kisebbségi eljárás igazi re­formjának kérdését, hogy be kell várni a madridi reform gyakorlati hatását. Én ezt oly gyönge re­formnak tartom, hogy ennek hatásáról alig lehet beszélni. A halasztás nem lep meg, ez fájdalom, a fölmunkaeszköze a Népszövetségnek. Jellemző a ki­sebbségi jog felfogására az a kijelentlés is, amit ebből az alkalomból egy interjúban a jugoszláv állam küilügyminisztere tett, hogy a kisebbségi védelem uj garanciáiról csak ekkor lehet szó, ha a nagyhatalmak hozzájárulnak a kisebbségi rendel­kezések kibővítéséhez az összes államokra. Akkor mondta a miniszter ur. Jugoszlávia is kész sza­badelvű szellemben átdolgozni a kisebbségi statú­tumokat. Ez nemcsak Mariukovios urnák, de a kisantamtnak is álláspontja volt. Szembetűnő, hogy akikor, midőn a kisebbségvédelmi eljárás, tehát a kisebbségi alaki jog szabályairól kellett volna beszélniök, a kisautant urai átcsapnak a kisebb­ségi anyagi jog területére, — ami nem is képezte a napirend tárgyát. A kisebbség anyagi jogával akarták a figyelmet elfordítani a kisebbségvédelmi procedúra halaszthatatlan reformálásától. Ennek az ügyeskedésnek m volt 4 oéfljja, begy « alaki jog, London, december 29. Még néhány héttel ezelőtt, amikor a kormány a szakszervezeti törvénnyel egyidejűleg a választási reformról szóló törvényjavaslatot is nyilvánosságra hoz­ta, az angol politikai közéletben az a véle­mény alakult ki, hogy most már a belpolitikai egyensúly hosszú időre biztosítva van ép uj választásokra belátható időn belül nem kerül sor. A karácsonyi ünnepek után azonban a helyzet rendkívül kiélesedett, amennyiben Lloyd George és a munkáskormány között éles nézeteltérésekre került a sor. A Sunday Times cikke szerint a miniszterek többsége megelégelte azokat a nyugtalanító jelenségeket, amelyeket állandóan támaszta­nak a kormányzással szemben liberális oldal­ról és éppen ezért inkább uj választásokat akarnak kiíratni, mintsem továbbra is kénytelenek legyenek eltűrni a kisebbségi kormányzás rózsás­nak éppenséggel nem mondható helyzetéi, amelyben hasznos munkát végezni nem le­het. Számítani kell azzal, hogy január 20-án, amikor a karácsonyi szünetek után a parla­ment újból munkára gyűl össze, az alsóházban gyorsan Ietárgya Itatják a szükséges pénzügyi törvényeket, elintézik a költségvetés kiadási részét, hogy a parlamentet februárban fel le­hessen oszlatni és márciusiban végre lehes­sen hajtani az uj választást. Ámbár a munkáspárti körökben, amint azt nemrégiben MacDonald és Henderson kifej­tette, tisztában vannak vele, hogy az uj válasz­tások alkalmával a munkáspárt több man­dátumot fog veszíteni, mégis úgy hiszik, hogy az év kezdetén ez a mandátumveszte­ség nem lesz olyan nagy mértékű, mintha a választásokat nyáron hajtanák végire, a közgyűlés felszólítja, hogy a tárgyalásokat | ját. Egy további határozati javaslat kimondja azonnal szakítsák félbe, ha a kormány tovább az arabokkal való barátságos együttélés fenn- akarná folytatni ominózus Palesztina-politiká-l tartásának szükségességét Komoly zendülés Bombayban több száz sebesülttel London, december 29. Bombayban tegnap újból súlyos zavargások voltak, amelyeknek folyamán húsz rendőr és kétszázhatvan tüntető megsebesült. Amikor a rendőrség gumibotot használt, hogy a tüntetőket szétszórja, súlyos összeütkö­zésre került a sor és a rendőröket kövekkel dobálták meg. Bombay, december 29. A betiltott haditanács nevű nemzeti szervezet elnökét és négy tagját tegnap délelőtt letartóztatták, mivel a rendőri tilalom ellenére ki akarták erőszakolni, hogy a tömeg az indus nemzeti zászló előtt nyilvános tisztelgést rendezzen. Az ünnepélyes alkalomra nagy embertömeg gyűlt össze, amely nem akart engedelmeskedni a rendőrség szétosziásra szóló parancsának. A rendőrség végül bambuszhotjalval támadt az embertömegre és szétverte a tüntetőket Amikor a rendőrség a veszélyeztetett kerü­letből visszavonult, a tömeg újból összegyűlt és az ünnepélyes zászlótisztelgés szertartását végrehajtotta. Később a rendőrbiróság palotája előtt új­ból nagy tömeg verődött össze. Kővel dobálták meg az épületet, amire egy rendőrosztag újból bambuszbottal támadt a tömegre. Heves össze­ütközésre került a sor és csak nagy fáradsággal sikerült a teret megtisztítani a tüntetőktől. A kórházba több, mint kétszáz embert szállL tottak be, akik közül százötvenet letartó^ tattak. Nyolc rendőr könyebb sérülésekéi szenvedeti mert kora tavaszig a konzervatív pártban fo­lyó reorganizációs munka jelentékenyebb mértékben nem tud előrehaladni. Feltűnő, hogy a szocialisták barckészsége időben összeesik az indiai konferencia kilá­tásainak pesszimisztikus megítélésével. A va­sárnapi lapok kifejtik, hogy a konferencia meghiúsulására! kell számolni, mert a hin­duk és a mohamedánok nem tudnak meg­egyezni a választási testületek elhatárolásá­ban. Éppen ezért a kormány valamilyen de­monstrációs lépésre készül, hogy a világ előtt bebizonyítsa, hogy nem az angol kormány, hanem elsősorban az indusok, illetőleg az indusok politikai iskolázatlansága az oka az indiai konferen­cia eredménytelenségének. A kormánynak éppen kapóra jön az indiai konferencia sikertelensége. A különböző pár­tokban mindinkább terjedőben van az a fel­fogás, hogy még abban az esetben is, ha most az indiai konferencián létrejönne a meg­felelő alkotmánytervezet, ezt a rend és nyu­galom alapelveinek feláldozása nélkül a radi­kális nacionalisták ellenállása miatt Indiában amúgy sem lehetne keresztülvezetni. Mivel azonban éppen az indiai kormány kérdése volt az a fontos probléma, amely miatt egyes belpolitikai körök kormányváltozást kíván­tak, kétségtelen, hogy a konferencia eredmény­telensége következtében minden belpoliti­kai és gazdaságpolitikai ok a kormányvál­tozás szükségessége mellett széli. Az angol cionisták a kormány ellen London, december 29. Az angol cionista szervezet tegnap tartotta évi közgyűlését Londonban. A közgyűlés határozati javaslat­ban szólítja fel a zsidó végrehajtó tanácsot, hogy tiltakozzék minden olyan ajánlat ellen, amely az angol kormány fehér könyvének politikáján alapszik. A zsidó delegátusokat Joffre marsallt menthetetlennek tartják az orvosok Pária, december 29. Joffre marsall, a há­ború francia generálisainak egyik legkivá­lóbbja, aki marnei győzelmével a nyugati hatalmak szempontjából döntő fordulatot adott a világháborúnak, néhány héttel ez­előtt megbetegedett és azóta szervezete két­ségbeesetten viaskodik a halállal. Az orvo­sok szerint bámulatos a marsall szervezeté­nek szívós el'lenállóképessége. Barthou hadügyminiszter, aki személyes barátja a marsallnak, tegnap különleges orvosi engedéllyel megjelent a betegágy­nál, hogy a hadsereg hódolatát kifejezésre juttassa. A hadügyminiszter kijelentette, hogy * marsall még eszméleténél volt én úgy hiszi, hogy őt még megismerte. A legújabb orvosi kommüniké szerint az el­múlt éjszaka Joffre állapotában némi javu­lás következett be, de azt a reményt, hogy a nagybeteget életben tartsák, illuzóriusnak kell tekinteni. A marsall adjutánsa az újság­íróknak kijelentette, hogy a beteg már elvesztette beszélőképességét. Rendkívül gyenge és a legnagyobb kime­rültség állapotában öntudatlanul fekszik ágyán. Csak nagy fáradtsággal tud valami élelmiszert magához venni. Éjfél után nyu­godt álomba merült és reggel öt órakor ez az álom még tartott. Forradalmi mozgalom Szmirnában Konstantinápoly, december 29. A hatóságok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a for­radalmi mozgalomnak, amely az elmúlt ..apók­ban Szmirna tartományban tört ki. Meg vannak győződve róla, hogy a reakcionárus mozgalom, amelynek főszék helye Menemen, nem elszige­telt jelenség, hanem első stádiuma egy alapo­san megszervezett összeesküvésnek, amelynek ágai egészen Sztambulig nyúlnak és amelynek végső célja a jelenleg fönnálló rendszer meg­buktatása. Idáig Menemenben, Magneslaban, Balikesser- ben, Komában, Szmirnában és Sztambulban több, mint ezer embert tartóztattak le, köztük több asszonyt is. A letartóztatottakon kívül sok sejket, perzsa és mohamedán papot, dervist, hodzsát és imámot internáltak, továb­bá egy egész zászlóalj gyalogságot is, amely­nek lojalitása kétségesnek látszott. A Dolma- Bagse-palotában szombaton fontos tanácskozást tartottak a helyzetről, amelyen megvitatták az ostromállapot kihirdetésének és a különleges törvényszékek fölállításának a lehetőségét is. A tanácskozáson maga Mustapha Kemal elnö­költ és részt vett rajta a vezérkari főnök, a belügyminiszter és több kormánypárti képvi­selő is. P á r i s, december 29. A helyzetet rendkívül kiélezi a gazdasági és a pénzügyi válság is. Mustapha Kemal pasa állítólag elhatározta, hogy lemond a köztársasági elnökségről és a kormány vezetését veszi át, hogy annai hasz­nosabb munkát végezhessen országának éri, kében. Ebben az esetben utóda Tevzl pasa len­ne, a jelenlegi vezérkari főnök. A kormány számos konstantinápolyi és szmirnai ellenzéki lap megjelenését betiltotta és szerkesztőit a bíróság elé állította. A kor­mány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amely rendkívüli intézkedéseket tartalmaz azon személyek ellen, akik a kormánnyal szem­ben forradalmi mozgalmat szerveznek. Sztálin az orosz kormány tagja lett Paris, december 29. A lapok Rigán keresz­tül azt a hirt jelentik Moszkvából, hogy Sztá­lint kinevezték a védelmi és munkaügyi ta­nács tagjává, amely tanács elnökévé az el­múlt héten Molotovot nevezte ki a szovjetkor­mány. Sztálin Lenin halála óta a szovzetkor- mányban nem vállalt szerepet, hogy ezzel ki­fejezésre juttassa a különbséget a kormány, a kommunista párt s a harmadik internaciouále között. Most azonban Sztálin kormánytisztsé­gével együtt továbbra is megtartja a kommu­nista párt vezórtifckári állását, továbbra is tag­ja lesz a harmadik internacionálé végrehajtó bizottságának is. s

Next

/
Thumbnails
Contents