Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-28 / 294. (2515.) szám
1900 december 28, vasárnap. TRXGAlAV^G^ARHIKLag 7 BETHLEN: Csak a tiszta nemzeti, erkölcsi és társadalmi egység jelenthet sorsunk további alakulásához további garanciát A magyar politika karácsonya — „Az egyes kérdések megoldásánál közösen érdekelt agrárországok kooperációja bizonyos tekintetben már meg is valósult" — Apponyi a revízió és a Beszerelés kilátásairól Budapest, december 27. A budapesti napilapok impozáns karácsonyi számaiban ez idén is vezetőihelyeken a magyar közélet vezéregyéniségei nyilatkoznak meg az aktuális politikai kérdésekről. A kiemelkedőbb jelentőségű cikkek és nyilatkozatok közül néhányat alább ismertetünk: Bethlen a leiszavak alanyáról Bethlen István gróf miniszterelnök a Budapesti Hírlapban „A jelszavak alkonya" címen irt cikket. — A jelszópolitikának — Írja többek között — mintha kezdene bealkonyulni. Európaszer- 4e olyan jelenségek bukkannak fel, amelyek a népek politikai életének belső átalakulását mutatják, még pedig egy reálisabb, céltudatosabb, higgadtabb kibontakozás felé. A tizenkét esztendő, mely a háború befejezése óta elmúlt feleltünk, hatalmas tisztító munkát végzett az eszmék és irányok útvesztő forgatagában. — De ami a népek leikében mint tisztuló folyamat megindult, az egyelőre csak kevéssé tudott aktív politikává, kormányzati programmá válni. Jönni fog ez is bizonyosan. Hozzá érleli nemcsak a világ ébredő lelkiismerete, nemcsak a na pról-napra jobban informáltabb közvélemény, hanem a súlyos gazdasági válság is, amely most már nemcsak a legyőzőitek, hanem a győzők asztalára is letette névjegyét. A politikai sötétség derengő világossága mellett ez a gazdasági depresszió az, amely hovatovább teljesen kompromittálni fogja az egyoldalú politikai jelszavak értékét. De ha megjött a jelszavak alkonya, általános európai és nemzetközi vonatkozásban, nem k esketik soká a népek saját belső életében eem. Ez a folyamat ellenállhatatlan, mert természeti erők táplálják, hatásai mutatkoznak a magyar belső politikában is, legegyéndhb problémáink megoldásánál. Ideig-óráig lehetett talán a magyar közvéleményre bizonyos hatást gyakorolni hangulatkeltő frázisokkal, tendenciózus beállítások kai, tények és igazságok elhallgatásával, ma már azonban mindez meghaladott álláspont. A nemzet legszélesebb rétegei világosan látják nemcsak önmaguk, hanem az ország vitális érdekeit is s tisztában vannak azzal, hogy a kérdések megoldásához nem a meghasonlás szitása, ellentétek mesterséges kiélezése, nem az üres demagógia, nem az indokolatlan és káros söté- térlátás, hanem csakis egy higgadt, minden társadalmi és dér ni elő osztály érdekeit szivén viselő józan politikai vonalvezetés s a nagy nemzeti összefogás eszméit és céljait megvalósítani igyekvő kormányzat tud közelebb vinni. — Soha nagyobb szükség nem volt a nemzeti egységre, mint ma. Csak a nemzeti gondolatban való maradék: tálán egy be forradás hozhat számunkra teljes felodózást, csak a tiszta nemzeti, erkölcsi és társadalmi egység jelenthet sorsunk további alakulásához egyetemes garanciát. — A nemzeti egység megteremtéséhez azonban mindenekelőtt társadalmi megújhodásra van szükség. — Erről a társadalmi megújhodásról, a magyar társadalomban ma még csak lappangva elő energiák kitermeléséről és öntudatossá tételének szükségéről írtam a „Budapesti Hir- lap“ egyik karácsonyi számában. A magyar népre, a magyar rónák gazdag ember-rezer— Számos női bajnál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerre! alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. ——immui ................. iirim«rmmw—irT vo irjaira gondoltam álékor, amelyek nemcsak .fizikailag, hanem erkölcsileg és szellemileg is táplálni hivatottak az egész magyar szocie- tá'st. Ide ehhez az ősforráshoz kell mindig visszanyúlnunk, hogy támaszt, segiséget, felfrissülést szerezzünk elernyedt lelki és testi izmainknak s az életnek melegen áramló | friss vérével telítsük a nemzetnek a történeti küzdelmekben elapadt szivkamiráát. j Bethlen miniszterelnök cikkében ezután rövid áttekintést nyújt mindarról, amit a magyar kormánypolitika a falusi magyar nép érdekében tiz esztendő alatt alkotott. Cikkét igy fejezi be: — A nemzetek lelki életének is van apálya és dagálya, ez is.éppen olyan természeti jelenség, mint a tengerek vizének mozgása. Egyszer hatalmas erővel tör a partok felé, duzzadó áramlásával elborít mindent, majd egyszerre meghátrál s titokzatos erők viszik, ragadják vissza a nagy mélységek felé. Ha a pesszimizmus apályt jelent, az optimizmus pedig dagályt, altkor könnyű megállapítani, hogy a magyar nép kedélyvilága ma már neon az apály jelenségeit mutatja. A magyar népnek, a magyarföld gyermekeinek csodálatos történeti érzéke van a realitások iránt, amelyektől, ha felismerte őket, semmiféle praktikummal, demagógiával nem lehet eltántorítani. A magyar közvélemény — és itt elsősorban a falu közvéleményére gondolok — ma már teljesen tisztában van azzal, hogy jogos érdekeinek kielégüléséi, ami egyben a nemzet megerősödését és benső törekvéseinek megvalósítását is jelenti, szemben a jelszavak káprázataiival, melyik oldalon keresse s kik azok, akik hivatottak és alkalmasak is arra, hogy bevezessék őt a teljesülés földjére. A k?leturópai agrárállamok kooperációja Az Est első oldalain hosszú Bebhlen-iuterjut közöl, amelynek során a magyar miniszterelnök a gazdasági világválságról és Magyarország összes politikai és gazdasági problémáiról részletes véleményt mond. Nemzetközi szempontból különösen érdekes az, amit Bethlen István a keleteurópai agrárállamok gazdasági együttműködéséről mondott. A nyilatkozatnak ezt a részét alább szószeríní idézzük: — A keleteurópai agrárállamok kooperációja felé az első lépés a folyó évi julius havában tartott bukaresti konferencia volt, amelyen Magyarország, Románia és Jugoszlávia agrárérdekeltjei vitatták meg azt a kérdést, hogy miképpen lehetne elsősorban a gaboiianemüek tekintetében egységes fellépés utján a nyugati piacokon kedvező árakat elérni? Ugyancsak ekkor történt a megállapodás a három állam között arra vonatkozóan, hogy a nemzetek szövetsége által összehívott gazdasági konfereneián a keleteurópai mezőgazdasági exportállamok számára a gabonavámok tekintetében pre- ferenciális elbánást fognak kívánni a nyugati importállámáktól. Ezt a bázist bővítette ki úgy a tárgyak, mint a résztvevő országok tekintetében a néhány héttel később Varsóban, valamint az októberben Bukarestben összeült konferencia. — Keleteurópai lagrárexportállamok együttműködése — mert nem agrárblokkról van szó, amely valami vámuniószeri! alakulatra engedne következtetni — a varsói konferencián kezdeményezett középlejáratú agrárhitelakciótól eltekintve, ma is e két gyakorlati program körül mozog: egységes terményértékesités és preferencia. Az első kérdésben Belgrádiban nemrégiben az érdekelt országok exportintézeteinek vezetői újból rszletesebben megbeszélték a kérdést. A preferencia problémáját pedig a nemzetek szövetségének novemberi gazdasági konferenciája elé vitték, amely igen behatóan is foglalkozott vele. Január havában egy európai gazdasági konferencia ül össze ugyancsak Géniben és ott a preferencia kérdése további megvitatásra kerül. Már ma is konstatálható azonban, hogy több állam aggályokat táplál a gondolattal szemben s igy annak a közeljövőben való általános megvalósítására alig r zárni illatunk. _ Azoknak ’az agrárországoknak a kooperációja, amelyek egyes kérdések megoldásánál valóban közösen érdekeltek, véleményem szerint meg valósítható és bizonyos tekintetben már meg is valósult. Az említett agrárhitelek ügyében közös memorandum készült Varsóban, közös akció határoz- tatott cl, amelynek remélhetőleg eredmény e is lesz. Nincsen okom kétségbevonni, hogy ha az érintkezési pontokat határozottan körülírjuk és csak praktikus gazdasági eredményeket tartunk szem előtt, az érdekelt államok együttműködése fokról-fukra haladva konkrét gazdasági eredményekhez vezethet. Apponyi: A revízió eszméje tért hódit Apponyi Albert gróf a Pesti Naplóban irt vezércikket. Elsősorban Magyarország belpolitikai kérdéseit és gazdasági bajait mérlegeli, majd Magyarország külpolitikai helyzetéről beszól. — Kedvezőbb képet mutat — úgy mond — a külpolitikai helyzet és ezen a téren nem is tudnék a kormánynak komoly szemrehányást tenni. A felhők, amelyek láthatárunkat elsötétítik, a fennálló visszásságok nem a mi kormányunk hibájából, hanem a békeszerződések által teremtett helyzetből erednek. A javulást azonban nem lehet tagadni. A revízió eszméje tagadhatatlanul tért hódit; még kevéssel ezelőtt nem lőhetett volna arról, mint külpolitikánk vezető gondolatáról akként beszélni, amint ezt az uj külügyminiszter, Károlyi Gyula gróf első politikai nyilatkozatában tette; nem nyert Volna az ilyen beszéd a francia kormány félhivatalosának hasábjain olyan enyhe visszautasítást, eleim erőssel vegyest, mint aminővel a Temps felelt Károlyi Gyula megnyilatkozására. Ez a gyümölcs tehát érik, de lassan érik — erre nézv# ne légynek illúzióink. — Időközben pedig a minkért legközvetlenebbül érdeklő külpolitikai problémákban a kisebbségi és leszerelési kérdésben nemcsak haladás nincs, de a leszerelés tekintetében határozott ifes»- esés észlelhető. A legnagyobb és legkínosabb meglepetést okozta nekünk az angol kormány teljes letörése a leszerelést, előkészítő konferencián, mely az angol külügyminiszternek Géniben, a Nemzetek Szövetsége közgyűlésén tett erőteljes és precíz kijelentései után valósággal megdöbbentő hatást váltott kL Ezen a téren a legnagyobb éréi tv el kell folytatnunk ai akciót Németországgal egyetemben, hogy az egyoldalú lefegyverzésnek, tehát a mi államaink védteienségének abszolút elvi- selhetetlenségét vigyük át a köztudatba. amihez nem kell egyébb, mint Heudersonnak Genfben elmondott beszédéből idézni annak megállapítását, hogy ennek az állapotnak a fenntartása egyenlő a győztes hatalmak szószegésével a legyőzőitekkel szemlen. Hogy ennek az erkölcsi momentumnak mikor less döntő hatása azzal a hatalmi politikával szemlén, mely a nemzetek szövetségének függönye mögött vígan folyik tovább, arra nézve persze csak találgatásba lehetne bocsátkozni és a találgatások eredményei biztatóknak nem mondhatók. Wlassics Gyula báró a magyar íel&őháx ée a legfelső közigazgatási bíróság elnöke a „Nemzetközi garancia és « kisebbségi védelem" cim alatt irt a Budapesti HrJapban nagyjelentőségű cikket, amelyet a Prágai Magyar Hírlap legközelebbi Mámában, részletesen fogunk ismertetni jobb ttabárá^ar^ a btsóHr 1 spanyol miniszterelnök megffékezettnek tartja a forradalmi mozgalmat — a forradalmárok vezére a forradalom sikerében bizakodik Márciusban lesznek a spanyol választások — Franco Őrnagy Belgiumba hajózik — Madrid, december 27. Berenguer tábornok spanyol miniszterelnök, aki most súlyos torokgyulladással betegen fekszik ágyában, a karácsonyi ünnepek alkalmával több újságírónak adott nyilatkozatot. A spanyol közvéleményt leginkább érdekli a miniszterelnök azon közlése, hogy a parlamenti választásik már március elsején meglesznek, A régi spanyol választási törvény határommá nya inak megfelelően egy hónappal a választás napja előtt szabaddá teszik a választási propagandát. Arra a kérdésre, Ijpgy mikor ér véget az ostrom állapot és a katonai hatóságok által gyakorolt szigorú cenzúra, a miniszterelnök nem adott határozott választ, hanem csupán annyit feleit, hogy ezeket a kényszerintézkedéseket addig tartja életben, amiig feltétlenül szükség van rájuk. A spanyolországi általános helyzetre vonatkozólag is nagyon óvatosan fejezte ki magát a miniszterelnök. Véleménye szerint valószintinek látszik, hogy a helyzet politikai és gazdasági téren stabil marad. A le golhatá rozott abb módon megcáfolta azonban azokat a híreket, amelyek a kormány átalakításáról akarnak tudni. Ebből arra lehet következtetni, hogy Berenguer úgynevezett átmeneti' kormánya, amely Primo de Rivera bukása óta viszi az ügyeket Spanyolországban, arra készül, hogy az ti] parlament egybegyüléséig viselje a kormányzat terheit és felelősségét, A legutóbbi forradalmi eseményekre vonatkozólag a miniszterelnök kijelentette, hogy a republikánusok ft szükséges eszközök hiányában anarchista és szakszervezeti elemeket szólítottak fel egységes működésre. A forradalmi mozgalmait befejezettnek lehet tekinteni. Az utóbbi idők zavaros eseményei semmiféle befolyási nem gyakorolhattak a kormány programjára és a kormányban semminemű változás sem következik be. Párti*, december 27. A spanyolországi forradalmi párt vezetője, Lerroux a Matln-nek adott Interjújában kijelenti, hogy Spanyolország kétségtelenül megérett a forradalomra. A lakosság a forradalmi eszmével szemben ha nem is egyhangú szimpátiával viselkedik, de megértéssel van iránta. Nincsen hiány alkalmas vezetőkben sem. Az utóbbi időben végbement zendülések a forradalom vizitkártyái voltak. Csak hajszál hiányzott az évszázados spanyol monarchia bukásához. A forradalom azonban a legközelebbi alkalommal feltétlenül győzedelmeskedni fog. Madrid, december 27. Hueeca tartomány katonai kormányzója, La« Heas tábornok, aki a jacai zendülés alkalmával autóján szembe ment a zendülő csapatokkal, hooy leesendő- sitse őket és ez alkalommal revolveriő véstél megsebesült, karácsony máeodaapján ©ebe* sütésébe belehalt. Lissabon, december 27. Franco repülőé?- nagy, a spanyol forradalmi mozgalom katonai vezére tegnap egy Antverpenbe induló gőzös fedélzetére szállt. Madrid, december 27. A forradalmi zavargások alkalmából Valenciába az idegen légió egy ezredét vezényelték. A zavarok edesilla- podásával az idegen légiót most újból vissza* viszik Marokkóba. Az ezred már Malagában várja a behajózást Száznégy elítéltnek adott a magyar kormányid amnesztiát. Budapest, december 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar kormányzó a karácsonyi amnestia alkalmával asz- sze&en száznégy elítéltnek adott amnesztiát, azonkívül kávánkét terhelt ügyében per tőr lésí rendelt el. Ab amnesztia politikai elitéltekre és emigránsokra nem vouatkxwúk,
