Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-21 / 291. (2512.) szám
1930 december 21, ra*Am»p. Apponyi Albert Szent Ágostonról Budapest, december 20. A Szent István Akadémia a Szent István- í'ár sutát üléstermiében tartotta Szent Ágoston halála 1500-ik Katona József, Kisfaludy Károly és Virág Benedek halála 100-ik évfordulójának megünneplésével egybekötött ünnepi ülését, amelyen igen előkelő közönség jelent meg. Az ünnepi ülést Apponyi Albert elnöki megnyitója vezette be. Az ünnepek évéről szólott, melyben a magyarság Szent Imre emlékét ünnepelte s amelybe beleesik Katona, Kisfaludy Károly, Virág Benedek emlékezete és a legnagyobb keresztény lángelme, Szent Ágoston halálának ezerötszázadik évfordulója. — Szent ágoston — úgymond — a keresztény bölcsészet platói irányzatának épp úgy vezető elméje, amint Aquinói Szent Tamásban csúcspontját éri el az aristotelesi inspiráció. Nekem a Szent Imre-centennárium együk mozzanata, a Magyar Tudományos Akadémia Szent Imre-ünnepe adta kezembe Szent Ágostonnak egyik monumentáli? müvét, a „De civitate Dei“ — Isten birodalmáról szóló értekezést. ügy jutottam hozzá, hogy az Akadémiától nyert megbízás folytán tanulmányoznom kellett Szent Istvánnak Imre herceghez intézett Intelmeit, elsősorban magyar közjogi és politikai vonatkozásaiban, de figyelemmel azok bölcsészeti tartalmára is>, melytől az előbb említett szempontokat elválasztani nem lehet. Szemügyre kellett tehát vernem azt a kontroverziát, amely az Intelmek keletkezési ideje körül felmerült és amely most azok Szent István-korabeli értelmében dőlt el, nem utolsó sorban annak az érvnek erejétől, hogy a tudós ezerző, aki csak a nagy király sugalmazása alatt dolgozó egyházi férfiú lehetett, egész nyilvánvalóan nem | tlia rnista, hanem ágostoni bölcsészeti és teológiai befolyás alatt állott. Ezt a tételt kívántam magam előtt igazolni, a tudatlanság elfő- 1 gúla ti anyagával és ezt ne tessék paradoxom ■ tételnek venni; mert számos tapasztalás mu- ; tatja, hogy a tudós kutató gyakran a munkája J befejezetlenségónek valamely stádiuméban í nyert és benne megjegesedett benyomásnak ' rabja és akkor azután ampán azt veszi észre ( további kutatásában, ami ezt a benyomást megerősíti és ön tudatiamul félretolja azt, ami i abban megzavarná, ügy jutott eszembe a „De t civitate Dei“ csodálatos munka, mely azoníe- 1 lül, hogy teljesen megerősítetté bennem az < Intelmek szentágostoni befolyásra valló felfo- t gá«át, ritka szellemű élvezetek kutiorráaa lett I számomra. 1 — De nem akarok tovább kon tárkód ni ezen a téren, — fejezte be előadását Apponyi Albert gróf — csak arra akartam rámutatni saját lelki élményem kapcsán, hogy Szent István Intelmére gyakorolt befolyás folytán magyar vonatkozásokkal is bir Szent Ágostonnak, a keresztény bölcselet e halhatatlan oszlopának müve. A nagy tapssal fogadott elnöki megnyitó után Kecskés Pál egyetemi tanár, rendes tag tartotta nagy felolvasását Szent Ágoston világnézetéről. Ezután Négyessy László másodelnök tartotta meg előadását „Száz év távlatából4* címmel és abban Virág Benedekről, Katona Józsefről és Kisfaludy Károlyról emlékezeti meg. Edéitek a isiiden: arassyts náióí Düsseldorf, december 20. A düsseldorfi es- küdtbiróság tegnap tárgyalta Ham? Kursohild- gen nek , a hüdeni aram ycsi nálónak nagy érdeklődéssel várt csalási bünpőrét, amelyet a Prágai Magyar Hírlap tegnapelőtti számában behatóan ismertetett. Tizenkilenc tanút hallgattak ki. Jellemző, hogy a tanuk között jjem egy van, még szakértő is, aki a tárgyaláson még mindig bizalmát fejezte ki a szélhámos tudományával szemben. A bíróság beigazolt- nak látta a bűncselekményeket és misfél évi fogházra Ítélte Kursohildgen mestert. A kassal ker.-szoc. munkásság évzáró Ossztaggyülése Kassa, december 20. A kassai keresztény* szocialista szakszervezetek csütörtökön est© tartották meg évzáró össztaggyülésüket, amelyen Fleischmann Gyula dr. tartománygyü- lési képviselő, főtitkár hosszabb beszédben foglalkozott a politikai és gazdasági helyzettel. Mindenekelőtt a csehszlovák-magyar kereskedői mi szerződés megszűnésének áldatlan következményeire mutatott rá s kifejezési adott a munkásság azon követelésének, hogy a vámháboruí a csehszlovák kormány] sürgősen likvidálja. Majd a munkásrnozgal- : mák világhelyzetéről nyújtott jellemző képet a szónok, a a kommunista propagandával szemben találóan mutatott rá arra a tényre, hogy Európában ma is éppen Szovjet Oroszországban a legalacsonyabb a dolgozók életstandardja. Nyugat ipari államaiban viszont a munkásság a rövidebb munkaidő bevezetéséért és a magasabb munkabérekért folytat harcot. Teszi ezt olyan elgondolásban, hogy a fizikailag kevésbbé kihasznált és jól fizetett munkásság egyrészt mint munkaerő produkció képesebb, másrészt pedig a magasabb fizetés által előállott jobb anyagi helyzet által az eddigi nyomorgó munkásság többet fogyaszt és ezáltal is megakadályozza az áruíelhalmozodást. Az oroszországi helyzet részben a vallásellenes propagandának is eredménye, s ez a körülmény is arra inti munkásságunkat, hogy kitartson a keresztény világnézet alapelvei inellett Végül Fleischmann Gyula dr. a kassai várospolitika aktuális eseményeivel s a munkanélküliség elleni küzdelem kérdésével foglalkozott. ■Elitélte a város népkonyhája körüli kommunista propagandát. A kommunisták ugyanis Kassának népkonyhái kosztra rászoruló szegény lakossága között azt hangoztatják, hogy a népkonyhát a kommunista párt tartja fenn s ezért ott ebédet csak a kommunista párt tagjai kaphatnak. Sőt merészségükben odáig mentek, hogy az ingyen konyhát igénybe vevő szegény néptől dijakat szedlek a hetenként kiszolgáltatott ebédekért. Az ilyen „propaganda4* ellen a keresztény munkásság erélyesen tiltakozik. A népes gyűlés általános helyesléssel fogadta Fleischmann dr. beszédét. — December 26-én tartja megnyitó előadásit a bukaresti magyar ssinház. Bukarestből jelentik: Kovács Imre, a bukaresti magyar szírdiáz igazgatója december 25 én tartja a ezkuiAz megnyíló előadását. A bukaresti magyar szvnMa a Szökik aa aeaogooy oánti operettel kezűi A wr.inihAi sostoióra a aAnicáísa eaánjiáztctTiUiét bóreitók ki. , VISSZA A HÁBORÚBÓL Ériek Mária Remarque regénye (Copyright by D. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás ki vonatosain ie tilos.) (7) Hehl néhány búcsúszót próbál mondani. De nem sikerült, abban kell hagynia. Nincs sző a világon, amely meg tudna birkózni ennek a néma kajszárnyaudvarnak az ürességével, ahol gyér sorokiban, szótlanul, köpenyükben és csizmájukban dideregve, ácso- rognak és bajtársaikra gondolnak a megmaradtak. Hehl sorban odalép az emberekhez és mindenkivel kezet fog. Amikor Max Weilhoz érkezik, keskeny ajkai megszólalnak: — Most a maga ideje kezdődik, W©11— Kevésbé véres lesz — válaszol Max nyugodtan. — És kevésbé hősies — vág vissza Hehl. Nem az a legnagyobb az életben — mondja rá Weil. *— De a legjobb — felel a főhadnagy. — Mi volna más? Weil hallgat egy pillanatig. Aztán igy szól: — Valami, ami ma rosszul hangzik: jóság és szeretet. Ebben is lehet heroizmus, hadnagy ur. — Nem, — válaszol Hehl és a homloka megrándul — csak mártixaág, ami pedig egészen más. A hősiesség ott kezdődik, ahol az értelem sztrájkba Lép: az élet semmibevételénél. A heroizmushoz esztelenség, mámor és rizikó kell, jegyezze meg. Célhoz nagyon kevés a köze. Cél, ez a maga világa. Miért, hová, minek, — aki ilyesmit kérdez, az nem ismeri... Olyan tűzzel beszél, mintha saját magát akarná meggyőzni Beesett arca vonaglik. Ez az ember néhány nap alatt keserű lett és éveket vénült. Viszont ép olyan gyorsan megváltozott Weil is. Soha eddig sehogy fel nem tűnt és senki sem tudta, mi lakik benne. Most egyszerre előtérbe került és mind Fordifotta: Szabó Lőrinc határozottabb lesz. Senki sem sejtette volna, milyen szónoki tehetsége van. Minél idegesebbé válik Hehl, annál nyűgödtabb Max. Csendesen és keményen mondja: — Kevesek herei zára sáért tűin agy ár a milliók nyomorúsága. Hehl vállat von. — Tűin agy át ... cél... megfizetni. ezek a maga szótárának a szavai. Majd meglátjuk, mennyire jut velük. Weil a legénységi zubbonyra néz, amit Hehl hord. — Mihez jutott el ön az önéivel? Hehl elpirul. — Egy emlékhez, — mondja ridegen. — legalább egy emlékhez. Olyan dolgok emlékéhez, amelyeket nem lehet pénzért megvásárolni. Weil hallgat egy darabig. — Egy emlékhez, — Ismétli meg aztán és végigtekint az üres kaszárnyaudvaron és a mi rövid sorainkon, — igen... és egy irtózatos felelősséghez. Mi -az egészből nem sokat értünk. Fázunk és szükségtelennek tartjuk, hogy beszéljünk. Beszédtől úgysem lesz más a. világ. A sorok meglazulnak. Kezdődik a buosu- zás. A szomszédom, Müller, eligazítja a hátán a borjút és karjára akasztja élelmiszeres batyuját. Aztán kezet nyújt: — Hát minden jót, Erőst...-- Minden jót, Félix ... Tovább megy, Willyhez, Albertihez, Kohléhoz. Jön Gerhard Polli, a legjobb énekes a században. Masirozás közben mindig ő énekelte a legmagasabb tenort, mikor nagy ívben emelkedett a dallam. Előtte meg utána folyton pihent, hogy alaposan összeszedje az erejét a két szól a mu helyek számára. Barna, szemölcsös arca csupa meghatottság; az imént köszönt el Kari Brögertől, akivel megszámlálhatatlan szkát-partit játszott. Ennek az emléke a szivét szorongatja. — Viszontlátásra, Erőst... — Viszontlátásra, Gerhard ... Elmegy. Weddekamip nyújtotta a kezét, ö ácsolta a sírkereszteket az elesetteknek. — Igazán sajnálom, Ernst, — mondja — rólad, hiába, lemaradtam. Pedig te mahagónit kaptál volna. Már rezerváltam is számodra egy szép zongorafedelet. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyöktényezőkkel küzdünk a legeredményesebben! Leó ego Napfény Fürdő Diéta keserflviii A/ igmándi keseriiviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. — Ami késik, nem múlik, — mondom neki — majd irok, ha esedékes lesz. Nevet. —i No, csak vigyázz, Hu! Még nincs vég© a háborúnak! Nézem ferde vállait, mig elbaktat Az első csoport már a kaszárnya kapujához ért. Scheffler és Fassbender is ott van. A nyomukban mások. Izgalom fog el bennünket. Még meg kell szoknunk, hogy ilyen sokan mennek. Eddig csak halál, sebesülés, vagy elvezénylés esetén hagyhatta el valaki a századot. Mo9t hozzájön ezekhez: a béke. És ezt nem tudjuk rögtön megérteni. Hiszen mi összetartozunk, és harcolnunk kell tovább! Anyira megszoktuk már a gránát- tölcséreket és lövészárkokat, hogy most bizalmatlanok vagyunk a béke csöndes, zöld táljaival szemben, csaknem mintha csapda volna a csöndje, hogy veszélyekkel telt és titokban aláaknázott területre csálogassan bennünket... és most ott szaladnak, odaszaladnak a bajtársaink, elővigyázatlanul, magukban puska nélkül, kézigránátok nélkül. Nem értjük, hogy mennek és nem fognak visszajönni, szeretnénk utánuk futni, visszahozni őket és rájuk kiáltani: Hová mentek, az Istenért, mit csináltok ott kint egy maga tok bán, hisz idetartoztok, mihozzánk, maradjunk együtt és építsünk magunknak fedezéket és állítsunk őrszemeket, máskép nem maradhatunk életben, védekeznünk kell, mert biztosan megtámadnak bennünket... De. ők nevetnek ós integetnek, nem akarnak mególlanii. És bolond félelem fog «£: nem lehet ennek jó vége. Biztosan les rájuk valami — feltétlenül lelövik őket... Különös malomkerék a fejben: túlsóké voltunk katonák. A kaszárnya udvarom fütyül a novemberi szél. Egyre több bnjtAmink megy el. Mily sokáig még, ée mind megint maga van! A mi csoportunk együtt maradt. Egy ai utunk hazafelé és a pályaudvar csarnokában táborozunk, hogy elfogjunk egy vonatot. A nagy terem ládák, dobozok, tömi szí erek és sátori apók óriási raktára. ((Folytatjuk.) 2 TUNGSRAM A.-G., Bratisiava, Moyzesová 8. Küldjön ing-yeuea prospektust, árjegyzéket és rész etfizetési feltételeket. Pontos cím -------------------------- , ------------------------------------------------------------------------
