Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-17 / 287. (2508.) szám
1930 december 17, szerda. ^pa<^A\mAar-hirlap BBttz/mtsajn: -%tm ~ x. rrrn&iy&BGmsxamaaaeixBVismBiaaauBamaa 5 Naiiidban kihirdették az ostromállapotok 1 repüiőlázadás rövid története - Véres összeütközések Santanderben — Francé Lisszabonban Madrid, december 16. A kormány hivatalos jelentést adott ki, amelyben elmondja a San Sebastian-postahivatal elleni támadás történetét. Hétfőn reggel hat órakor több, revolverrel fölfegyverzett munkás jelent meg a ház előtt, két rendőrt agyonlőtt és ötöt megsebesített. Több más vezért is megsebesítettek. A santanderi kaszárnya megtámadásánál a rendőrség agyonlőtt két támadót. A jegyzék szerint a mozgalom tisztán kommunista izü, ami. a röpcédulákból és aláírásaikból is kitűnik. Madrid, december !6. Délután hat órakor Lisszabonba megérkezett az a három repülőgép, amelyen a madridi forradalom vezérei, köztük Franco őrnagy, a spanyol fővárosból elszökött. A politikai menekülteket pem szolgáltatják ki Spanyolországnak. P á r i s, december 16. A spanyolországi helyzet napról-napra veszedelmesebbé válik. Alighogy a jacai forradalmat sikerült vé“hefojtani, a szigorú cenzúra ellenére, • jahb nyugtalanító hírek érkeznek a határon át. A Cuatro Vientos repülőtér legénysége föllázadt és Madridot bombákkal fenyegette. San Sebasíianban véres összeütközésre és rablásokra került sor. Bilbaoban, Santanderben és Sevillában újra kitört az általános sztrájk. Cadixban, ahol a Marokkóból visszarendelt ezredekeí összegyűjtötték, súlyos összeütkö zések támadtak. Az eddigi jelentés szerint csak összefüggésnél kuli zendülésekről van szó, amelyeket a kormány aránylag könnyen elnyom. Jellemző csak az, hogy valamennyi zendülés a köztársaság nevében történik, amiből arra szabad következtetni, hogy monarchiaellenes mozgalomról van szó. Ilyen körülmények között biztosra vehető, hogy a köztársasági mozgalom előbb-utóbb még nagyobb intenzitással ki fog törni az ország egyes vidékein. A repülőtisztek lázadásáról Parisba nem érkeztek autentikus jelentések. A lapok mindössze annyit tudnak, hogy reggel, amikor a munkásság a repülőtérre érkezett, a tisztek azzal fogadták a munkásokat, hogy Madrid ellen vonulnak. A repülőtisztek ezután fölszálltak és -— mint ismeretes —» Madrid fölött röpcédulákat dobáltak le. A kormány azonnal csapatokat küldött ki a lázadók ellen. A gyalogság körülkerítette a repülőteret éá puskatüzet zúdított a hangárokra s később a tüzérség is fölvonult és 105 lövést adott le a repülőtér ellen. Amikor a kormánycsapatok bevonultak a repülőtérre, Franco őrnagy éppen kikötött. Az utolsó pillanatban mégis maradt annyi ideje, hogy társával, Rada mechanikussal együtt ismét föl- szálljon és elrepüljön. Véres SssseQibSzések a spanyol vidéken P á r i s, december 16. A spanyolországi helyzet napról-napra veszedelmesebbé válik. San Sebastianban véres összeütközésekre került sor és vad fosztogatási jelenetek játszódtak le. A kormány intézkedéseket tett, hogy a fölkelést leverjék. A legújabb jelentések szerint Madridban kihirdették az ostromállapotot. NifiscSi fcipKSiiS lesuitő kritikává! illette a 1S0 milliós meghatalmazás! törvényt s megmutatta a valódi szanálás lehetőségeit A kis Ausztria is tCbbet fasz a mezőgazdaság érdakiben - Balul ütnek ki a csehszlovák kísérjetek - Pont ai ellenkezője történik annak, ami tenni kell - A fSMmiveiésSgyi min szternek nincs nagyvonalú programja - A rendkívüli hitel Az erős kéz politikája az országos hivatalban Prága, december 16. Nitsch Andor nemzet- gyűlési képviselő, a szepesi német párt vezére a képviselőháziban a gazdasági válság enyhítését célzó kormányjavaslat tárgyalása során hatásos közérdekű beszédet mondott. Beszéde elején megállapította azt, hogy a 150 millió tulajdonképpen még a mezőgazda- sági válság enyhítésére sem elég, annál kevésbé elegendő a válsággal küzdő általános gazdasági helyzet szanálására. Egyébként eléggé el sem Ítélhető, hogy a kormány a gazdasági válság Űrügye alatt „meghatalmazásokat" adat magának, nagy gesztussal törvényt csináltat, amely azonban semmiféle segítséget sem fog hozni. Ezz el szemben a szomszédos államok egész sor olyan intézkedést tettek, amelyek valóban segítenek a mezőgazdaságon és az általános közgazdaság helyzetén is. Hit tettek 8 szomszédos államok? Ezek után Nitsch képviselő szó szerint a következőket mondotta: Németország 1929 december 22-én alkotta meg az uj vámtörvényt s bevezette a kukoricamonopóliumot. 1930 április 13-án a vámtörvényt kiegészítette. Ugyancsak 1930 áprilisában megvalósította a keleti államai, illetve tartományai számára a nagy segitőprogra- mot. \ mezőgazdasági üzemek 200 millió márka 4 százalékos hitelt kaptak a a kereseti adó 50 százalékát törölték. A vasúti tarifákat leszállították. Létrehozták a német- lengyel rozskivitcli egyezményt. 30 millió márkát fordiottak az állatértéke6Ít6s előmozdítására. Mindez egy év leforgása alatt történt. A múlt napokban hozta nyilvánosságra Brüning birodalmi kancellár nagyszabású inségrendele- tét, amely egyebek között a mezőgazdaságnak ismét igen jelentő? könnyítéseket hoz az adóknál. Különösem azt a körülményt kell kiemelni, hogy a hatezer márka jövedelmen aluli mezőgazdasági üzemek csak dologi adókat fognak fizetni. Ezeken kívül Németországban minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a kormány az árleszállitási irányzatot. Ausztriában 1930 október 18-án jelent meg az a kormányrendelet, amely a mezőgazda- rá.gi üzemek állami támogatásáról intézkedik s amely a cukor és söradóemelés utján be- j szedett 96 millió slllinget a következőkép-: pen osztja meg: a gabonatermelés díjazására 77 millió sil- ling, a malomipar támogatására 6.5 millió silling, a hegyvidéki mezőgazdálkodás támogatására 12 2 millió silling. Ezeket az összegeket a mezőgazdasági kamara osztja szét az 1929. évben megművelt területek alapulvételével. Ily módon minden hektár megművelt területre 70 silling, azaz 350 csehszlovák korona segély jut A segély szét- osr.’iisáriak kulcs? degressziv: ötven hektárig! terjedő birtokok tulajdonosai 100 százalékos1 segélyt kapnak, a 150 hektárig terjedő birtokok tulajdonosai ennek 80 százalékát s a 200 hektárig terjedő birtokok tulajdonosai 60 százalékos s a 250 hektáron felüliek 40 százalékos segélyt kapnak. Ezeket a dijakat, illetve segélyeket elsősorban a régebbi évfolyambeli adótartozások rendezésére kell fordítani. A hegyvidéki gazdaságok segélyezésére szánt összeg elsősorban az állatértékesitő szövetkezetek támogatására fordítandó. Olaszországban a Battaglia dél Grano nagyszabású programot valósították meg, melynek nagy vonalúsága és részletei is annyira ismeretesek, hogy azt itt részleteznem fölösleges. Magyarországon 1930 nyarán bevezették a holettarendszert, amely abban áll, hogy minden gazda az eladott szemes terme se métermázsájáért egy szelvény! kap, amely- lyel három pengő adót fizethet. Ha adói rendben vannak, úgy a három pengőt készpénzben megkapja az állami adóhivataltól. Emellett ez a költség sem terheli a vevőt, hanem azt az állam téríti meg. Ez év novemberében nyújtotta tje a magyar kormány ama törvény javaslatát, amely szerint minden kenyérmagot termelő gazda a megművelt föld katasztrális holdja után az állampénztárból két pengő dijat ka>p. Románia éppen most akarja bevezetni a boletta rend szert s a kormány az errevonat- kozó törvényjavaslatot már be is nyújtotta. Lengyelország kedvező kölcsönt biztosit a gazdáknak, a gabonakivitelt prémiumokul ózdit ja elő immár két éven át s nagy ösz- szogiekkel támogatja a sertéskivitelt. Mi Sértént nálunk? Ha azt, amit a szomszédos államok tesznek a mezőgazdaság érdekében, összehasonlítjuk azzal, ami Csehszlovákiában történt és történik, úgy röstelkednünk kell. Az 1930—72. számú törvény a gabona és lisztvámot emelte. A 85. számú törvény az élőállat és hús vámtételeit változtatta meg. Mindkét törvény olyképpen hatott, hogy a mezőgazdasági termények ára a törvények nyomán csak még mélyebbre süllyedt. A 164. számú lisztkeverési búzaárakat némileg felhajtotta, de ezzel egyidejűleg a törvény hatálybalépése napjáig olyan óriási mennyiségű külföldi búza c« liszt áramlott be, hogy a búza ára egészen biztosan rövidesen esni fog. I Azonban ebből a konjunktúráii? áremelésből a búzatermelő gazdának semmi haszna sem volt, c.-ak a spekulánsoknak, mert a mezőgazdaság számára már elkésve érkezett ez az áremelkedés. S a búzával bevetett terület a csehszlovák köztársaságban gazdaságilag művelt területeknek csak 12.7 százalékát teszi ki. & meghatalmazás! törvény ■Ma egy oly meghat alma zásl törvényről kell í fzw•■áznunk, "amely az egész közgazdaságnak 1150 tuUlió koronát boe, A javaslatból nem tűnik ki az, hogy ez az összeg miképpen legyen szétosztandó. Ezt a jogot a kormány magának tartja fenn s ahogy' a mi koalíciós köreinket ismerjük, már most biztosra vehetjük, hogy a mezőgazdaságnak ebből a pénzből csak elenyészően csekély részecske jut De ha a törvénnyel engedélyezendő 150 millió K a mezőgazdaság segélyezésére fordit- tatnék, úgy ez is végtelenül csekélynek tűnik fel az osztrák mezőgazdaságnak nyújtott segéllyel való összehasonlításnál. Ausztriában 20 IC, Csehszlovákiában 2'SO K a segély Az osztrák segély hektáronkint 70 sillinget, vagyis 350 Kcs-t tesz ki, tehát kataszteri holdéra átszámítva a segély összege 200 Kcs s ba a segélyt a termékekre számítjuk, úgy 17.7 métermázsa hektárhozadék alapulvétele mellett egy métermázsa gabonára 20 Kcs segély- összeg jut. Ez a segély megfelel a magyar kormány által a bolettarendszerrel nyújtott segélynek, mert 3 pengő 18 K-nak felel meg, s ennyit kap a magyar gazda minden eladott méter- mázsa gabonáért a beszállított boletta alapján, ezen kívül további két pengőt kap a gabonával megművelt minden kát hold után, ami kilogramm átszámítva további 1 K segélyt jelent egy métermázsa gabonára, összesen tehát 19 K segélyt kap a magyar gazda a gabona minden métermázsájáért, Ha a csehszlovák kormány is 20 K segélyt juttatna a gazdáknak minden métermázsa gabona után, úgy erre a célra az 1929 év 60 millió métermázsát kitevő termésének alapul vétele mellett, feltéve, hogy e mennyiség fele kerülne értékesítésre, 600 millió K volna szükséges. Ezzel szemben mindössze 150 millió fog rendelkezésre állani az egész köz- gazdasági élet szanálásának céljaira, tehát az ipar, gyáripar, kereskedelem segítésére. De ha az egész 150 millió a mezőgazdaság céljaira fordittainék, akkor is 5 K jutna egy métermázsa gabonára az osztrák segély 20 K-jával szemben s 41 K egy hektárnyi területre az osztrák segély 350 K-jával szóinkén. De ha az egész 60 millió métermázsa termést vesszük alapul, úgy egy métermázsara csak 2 50 K jut. Ausztria ezen kívül külön 12 millió sillinget áldoz azonban a hegyvidéki gazdálkodás támogatására. A nagyvonalú program egyre késik A szónok a továbbiakban részletesen kifejti a már többször előadott programot, amely szerint a mezőgazdaságon csakis a termelési költségek leszállításával, lehet kiadósán segíteni. ‘ Ennek feltétele a közterhek leszállítása. CARLTON-BÁR Sdovensxkó legelegánsabb -zórakoz helye, Pozsonyban december 16-31, a szenzációs u program LEÓ STOLL á nagyszerű k^nierencier és humorista közkívánatra pro'ongálva LAJOS és Madame SUSET TE a ragyogóan elegáns akrobata táncpár L U B E R G a világhírű spicctáncosnö a hegedűvel és a pompás kisérömüsor Hermann-jazz PeiÓTÖdij nincs Ez a nézet az egész világon ma már általános és a legtöbb állam ezen az utón keresi a kivezető utat- Az ilyfajta árleszállítás útjában azonban igen nagy akadályok állanak. A pénzügyminiszterek nem tudják magukat elszánni a közterhek csökkentésére s a nagyipar a nagy kartelek nyomasztó hatása alatt áll, anileyek az árleszállításról hallani sem akarnak. A kartelek még mindig a nyersanyagok magas órával s a magas bérekkel argumentálnak s a magas adókra és szociális terhekre hivatkoznak. A kormányok a kartelek ezen argumentumaival szemben többé kevésbé tehetetlenül állnak, mert a munkanélküliség emelkedésétől félnek. Az árleszállitási folyamatnak azonban előbb vagy utóbb ki kell fejlődnie, ámde a mezőgazdaság ma nincs abban a helyzetben, hogy ezt a lassú folyamatot kivárja, a mezőgazdaságnak gyors, azonnali segélyre van Szüksége, orré pedig a szomszéd államok nyújtanak példát. ttol takarékoskodjék az állam A termelési költségek csökkentése kérdésében az államnak kellene jó példával elől járnia az adóterhek leszállításával. Sajnos, ennek pont az ellenkezőjét kell látnunk Csehszlovákiában. A pénzügyminiszter ur ebben a kérdésben már szinte kegyetlenül jár el. Ahhoz igazán nem kell nagy pénzügyi kapacitás, hogy az államháztartás egyensúlyának megtartása céljából csak az átlók emeltetnek, A pénzügyminiszter urnák igen bő tere nyi-: lik az állami kiadások csökkentésére a hivatalnoki kar létszámának az apasztásával — Csehszlovákiában 305-237, Angolországban 313.723 közhivatalnok van — s a hadügyi kiadások csökkentésével A prágai bankok fúziójánál kidobott 300 millió is megtakarítható volt s a közigazgatás racionalizálásával is sok százmillió meg-, takarítható. A magángazdasági élet megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a vasút január elsejétől megdrágul. Mindenki tudja, hogy a vasúti üzem nem lukrativ vállalat, ezért meg kellett volna találni az útját módját éppen most, hogy a tarifák emelés helyett leszállittassanak. Nemrégen, még ez 1920—1922-os években a vasutügyi minisztérium csak úgy hajigálő- zott a pénzzel, bizony jó lett volna már régebben takarékoskodni. Egyébként a közr terhek emelése ellen oly szaktekintély is, amilyen Preiss dr., a gyáriparosok szövetségének az elnöke, szintén állást foglalt. A kormány részéről semmi intézkedést nem látni, amely arra irányulna, hogy a gyáripar nehéz helyzetén segítsen. A munkanélküliek száma naponként nő s ez a kérdés sem oldható meg a munkanélküliségi segélyekkel, hanem csakis munka- alkalmak teremtésével. Ügyes, átfogó külkereskedelmi politika kell, esetleg a kivitelnek prémiumokkal való támogatása, a hitel kérdés rendezése, a szociális terhek leszállítása é? átfogó vasúti tarifa- reform segíthet. Msért kanadai és nem magyar liszt? A csehszlovák kereskedelmi politika azonban éppen az ellenkező irányban halad s könnyítések helyett nehéz helyzeteket teremt. Ezt az állítást igazolja a csehszlovák— magyar kereskedelmi szerződés felmondása, ami végzetes hiba volt. Nem tcrmészetcsebb-c, hogy a nálunk szükséges mezőgazdasági termékeket a szomszédos államban s ne Kanadában szerezzük be? A do ut des elv alapján kellett volna már régen megegyezni. A mi vezető politikai köreink azonban még ma is az államfordulatot követő évek pszichózisában élnek, amit nagyon igazol Bradács földművelésügyi miniszter urnák a szenátusban a múlt napokban tartott ama beszéde, amelyben a kontingentált árucsere elve ellen foglalt állást. A kisipar segítésének egyetlen módja az olcsó hitelről való gondoskodás és a köz- száUitárnokban való részesítés, valamint a közterhek, adók és szociális biztosítási dijak leszállítása. Dicsé hitelt! A hitelkérdés különösen napirenden tartandó. A kormány a szociális biztp.-itussal óriási tőkéket von ki a forgalomból s ez okozza a tőkehiányt és a kamatláb magassá-
