Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-03 / 276. (2497.) szám
^l^gMMAfifeARHlRItag J9S0 december 3, szerda. HOGYAN ÉL ÉS KUZKÖDIK SZLOVENSZKÓ A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN A visszavonult Daxner Ivánnál, a régi idők és a forradalom szlovák vezéralakjánál Egy küzdelmes élei állomásai Tnröeszenimártontől Amerikán át a csendes iiszolci udvarházig ™ Régi sérelmek, n| sérelmek - Daxner Iván keserű igazságai Szflovenszkö mai helyzetéről Tiszaié, november.. Nem a frissen rétegeződé, de váhoshatat* lanul magyar Rimaszombat konjunkturális értékei között, hanem ősi fészkükben, Ti- ezolcon kerestük elsősorban a gömöri szlovákokat. Itt volt mindig legelevenebb a szlovák nemzeti -öntudat, olykor íöi is csapott a nemzetiségi mozgalom lángja. Mindig a Daxnerek voltak elől, akik a szlovák nemzeti missziót már örökség- .és tradícióképpen kapták. Bátrak voltak és tiszták: gentlemanek. Küzdelmeik és kareaiik inir már egy lezárt históriái fejezet. Amikor belépünk az • „oroszlánba Hang'%• ba, a Daxnerek udvarházába, amely falán márványban őrzi a nagy ős, Stefan Marko Daxner emlékét, meg kell ereznünk; az úri légkört s ahogy szemben ülünk Daxner Ivánnal, szemünkbe öílik a?, érdekes kontraszt: ősze«s szakálla alatt hímzett szlovák ing s az ujján címeres' nemesi pecsétgyűrű De a külsőségeken túl mind erősebb vonalakban rajzolódik ki előttünk egy markáns, acéllá izzított férfiegyéniség. Túllépte a hetvenet, de az ereje még csorbítatlan s ha meglenne benne az akarat lendülete, megállná a helyét a legelső sorban, ahol sohasem volt olyan szükség a. Daxnerek önzetlenségére és kemény céltudatosságára, mint ma. Az igazság és a harc embere, aki már a régi békevilágban is a legexponálíabb poszton állott, a Taira-bank vezérigazgatói állásában. S ha volt a régi világban há"om zászlót jelentő ember, úgy az egyik bizonnyal Daxner Iván volt. Pápaszeme mögül élesen tűz ránk az átható energiát sugárzó szempár. A szava nem simára cizellált, hanem a nyertességig őszinte és egyenes: igazi férfibeszéd. Kemény és engesztelhetetlen, amikor a. régi rezsim dolgairól beszél. De nem habozik az igazság kimondásától akkor sem, amikor a r szlovákság mai helyzetére fordul a sző. Joga van ehhez, mert jellemes ember és mert jogot ad neki az a történelmi szerep is, melyet a csehszlovák köztársaság megalapításánál töltött be. És mert hü és a • jövőbe nézni tudó szlovák volt, már a bölcsőnél is konfliktusa támadt. A konjunkturális karrierek sokszor egészen a torzulásig hullámos vonalai között csodálatos és szinte anakronisztikus jelenség a Daxner Iván pályájának nyílegyenes vonala. Egész ember, aki nem változott és nem hajolt.. Keserű. • De lehetne-e más? A ezlovenszkői utunkban kitörölhetetlen élményt jelentő beszélgetést teljes hűségében az alábbiakban reprodukáljuk: A múlt ás a jelen — Amióta visszajöttem Amerikából, félrevonultam, részben, mert öreg vagyok már, részben mert nem találtam itt azt, amit vártam. Nem vagyok elragadtatva a mai állapotoktól, viszont visszautasítom azt az esetleges föltevést is, hogy mi szlovákok risszakiván- koznánk Magyarországhoz. = Fantomokat mi sem kergetünk: a csehszlovák állam alapján állunk. A szlovénszkói népek együttműködésének szükségességéről mit tart?--- Erről .hallottam valamit. Visszavonultan élek, a nyarat erdők között töltöm, örülök, fa a nem látok senkii. Hallottam, hogy Szüllő „öslakos*‘-alaku!atot akar, nos, ez nem megfelelő elnevezés. Engem ért, uram, a csehek részéről a legnagyobb hálátlanság, de ei ál- Jamhüségemen nem változtat g nem enyhültem meg Magyarországgal szemben, mert látom, hogy Magyarországon mi van. A régi rezsim változatlanul folytatódik az újban. Én a régi nemességhez tartozom, bennem is van egy darab arisztokrata gondolkodás, ellenben demokrata szellemben nevelkedtem. Mindannyian láttuk annakidején, hogy ami a magyar politikában történik, az nem a magyar nemzet, de a pesti kaszinó politikája, amely Magyarországot el fogja pusztítani és el is J pusztította. I == Mi nem azért vagyunk, hogy védjük a írégi rezsimet. Mi a közös élet uj alapját ke! ressük. ' í — Amit a Prágai Magy ar Hírlapról hallottam. abból tudom, hogy önök valóban nincsenek ezen az állásponton, a régi rezsim álláspontján. Igaz ember élete Majd a saját éleiéről kezd beszélni Daxner jIván: j •— Nem tudom, ismerik-e életemet. Nekem aktív, nagy részvételein volt a csehszlovák forradalmi mozgalomban. Mi azért vettünk részt beuiie, mert örökké elnyomtak bennünket, örök harcban kellett, hogy álljunk a magyarokkal, Különösen itt Tiszolcon. Szörnyű példái voltak itt az úri igazságtalanságnak, j sokszor ingereltek bennünket, hogy kijöjjünk 1 a sodrunkból g aztán megbüntethessenek. ! 1911-ben kimentem Amerikába. Az ottani szlovákok körében olyan viszonyokat találtam, amilyeneket a magyarországi háború- előtti viszonyok kialakítottak: 70 százalékban munkásokat, akik vártak egy embert, aki informálja, felvilágosítsa őket. Főtitkárja lettem az Amerikai Szlovák Ligának, amelynek segítsége nélkül alig találtuk volna meg a* egyetértést a párisi urakkal, Masarykkal, Benessel, SíefáníkkaL Eléggé jelentős szerepet játszottam a külföldi csehszlovák mozgalomban. De állandóan támadtak, nem azért, mert csatlakoztam a mozgalomhoz, hanem, mert a csatlakozás után is szlovák maradtam és szlovák akartam maradni s akciót is indítottam annak kiküzdésére, hogy mi szlovákok saját kezünkben tartsuk a közigazgatást a köztársaság keretén belül, Fíftín-fiftin — Szerződést kötöttünk, amellyel belementünk a közös akcióba, s ezt a szerződést a csehek elismerték, ügy jött létre ez a clevelandi szerződés, hogy a csehek sürgették már a közös akciót, de mi nern akartuk elsietni a dolgot és sokáig húzódott az ügy. Erre a csehek politikai főtitkárja javaslattal jött hozzám: „Daxner testvér, belemégy-e ezekbe a föltételekbe ?“ Belementünk, noha ezek a föltételek csaknem úgy voltak megfogalmazva, mintha gyermekek számára Íródtak volna. — Nem igaz az, amit komoly publikációkban is hangoztatnak, hogy mi, szlovákok, nem járultunk volna hozzá anyagi és véráldozattal a forradalomhoz. Fiftin — fiftin. Mi egyenlő mértékben, 50 százalékos arányban járultunk hozzá anyagilag a forradalomhoz, a rek- rutákat tekintve pedig 72 százalékban voltunk képviselve a franciaországi légiókban s az arány később Szibériában is kiegyenlítődött. Mi kitartottunk a konzulátusok minden terrorja és fenyegetőzése ellenére is s elvégeztük szlovák kötelességünket. — Szlovák meggyőződésem miatt a háború alatt, 1917-ben ott, Amerikában megbizhatat- lansági listára helyeztek, intrikáltak ellenem, saját embereimet rámuszitották, hogy ne játszhassak közéleti szerepet. Én Amerikába tulajdonképen saját ügyemben menteni ki s mikor ezt láttam, otthagytam őket, mert nem tolakszom. 1925-ben tértem vissza. A hazatérés — Milyen képet talált itt visszatérésekor? — Olyan képet, amilyet ön lát, uram. Két ember lehet politikai ellenfél, de azért ugyanazon a véleményen lehet. A háború utáni pszichózis hatását észleltem: akik a háború alatt Ausztria-Magyarországért dolgoztak, mihelyt a forradalmi akció sikerült, ott termettek rögtön a vályúknál, a magas funkciókban. Ezek az egyének a morális elemeket félrelökték s elhatározták, hogy a hatalommal vissza fognak élni. — A régi magyar kormány, bármennyi is lehetett a bűne, gazdaságilag nem nyomta el a nemzetiségeket. — De igen, minden téren elnyomta. Nem volt szabad semmit sem szervezni a nép jólétének emelésére, hogy Szlovenszkó szegény maradjon és a politikai hatalom az ö kezükben legyen. Ha gazdaságilag erősek lettünk volna, nern lehetett volna minket úgy elelnyomni. Mikor Mártonban megalapítottuk a Tatra-Bankát, kormánybiztost ültettek a nyakunkba. Tudom, milyen nehézségeink voltak, hiszen nyolc évig voltam a Tatra-Banka vezérigazgatója, — Nekem magamnak is volt egy külön harcom a Tatra-Bankáért, Eperjesen, fiatal ujságnő koromban, Böhm Aladár dr.-ral együtt, amidőn a bank ott fiókot akart, létesíteni. —- Igen, különösen Tahy alispán volt ellenünk, körlevelet küldött szét a jegyzőknek, amelyben felhívta őket, hogy adják tudtára a népnek: a bank hazafiatlan és nemzetellenes. En az újságban vágtam neki vissza, Böhm ár. is jól tartotta magát. = Neon tudom aláírni a gazdasági elnyomásról vallott felfogását. Hiszen a néppel szerűben másképp jártak el: iparosítottak. — Ami ezen a téren történt, azt nem a rezsim tette, de a zsidó kapitalizmus. A kormány szubvenciókat osztogatott, de nem a népnek, hanem a zsidóknak. Messze a koaelesSkifi! — Amilyen őszintén, bár nem eMogulaüa- nul, ezt megállapítja, kérem, mondja meg ugyanilyen ősainteséggél: iajpasztal-e gazdasági javulást a múlttal szemben? — Nem. Sőt a fejlődés olyan irányban halad, hogy a mostani állapot majdnem rosz- szabb gazdaságilag, mint volt. Ez nemcsak azok hibája, akik most a hatalomnál vannak, de a viszonyoké is. Elsősorban annak a körülménynek tudható ez be, hogy & szélsőséges szocialista elemek befolyása jóval nagyobb, mint a polgáriaké, mivel az a politikai csoport, amelyet közönségesen „hrad“-nak nevezünk, közvetve támogatja őket. A cél ez: szocializálni, proletarizálni Szlovenszkót, innen ered részben a mostani gazdasági krízis. = Ebiben egységesek a cseh polgári és szocialista pártóik. Szlovenszkó kólonizálá- sában. — Egyesek igen, bár ez sem az S érdekük, sem a köztársaságé. Ez még nagy nehézségekre vezethet. — Ma egyetlen politikai párttal sem vagyok szorosabb összeköttetésben, még saját pártommal, a szlovák nemzeti párttal sem. Mert az emberek a koncért verekednek és ezektől undorodom. En önzetlenül dolgoztam egész életemen át a szlovák nemzeti ideákért. — Most voltaim Mártonban: valóságos koporsó. Teljesen elhanyagolták, amije volt, elvitték. — Igen, mert nem volt kedvükre, hogy Szlovenszkó kulturálisan eentralizálódjék. — A nemzet most centrum nélkül áll. — Igen, de ha a szlovákok akarni fogják, Mártonból központ lesz! =. De a szlovákok gyöngék, ez a legifáj dal masabb. — Mert Prága jól megválasztotta azokat a szlovákokat, akikre szüksége volt. Egyetlen sem tiszta nagy jellem azok közül, akik most kegyben állanak. Benes aktákkal dolgozik, akikről akták vannak, ezeket szeretik, mert kezes bárányok, gerinceseket nem tudnak használni, mert pártjaik politikája erkölcstelen. Azt hitték, hogy politikájukkal pár év alatt Szlovenszkót elc*ehesitife. ők tudják, hogy ez nem megy, de ugv gondolják, ahogy Benes: „Utánam a vízözön4*. Szlovensxkói gazdasági tanácsbizottságot! — Az ön nagy horizontú látókörével, az ön tapasztalataival nézve a szlovenszkó! problémát, mit gondol, mit kellene tenni? — Nem ^foglalkoztam ezzel, de meggyőződésem az: más nem ságit, csak, ha az önök pártjai is azon fognak dolgozni, amin a szlo/-S SsÜZSZ/S bérfőzés és meghűlés ellen mF védi a Több mim 14.000 orvos javalja es ajánlja. üveg 50 és tubus 20 tablettával. vak pártoknak is dolgozatok kellene, hogy tudniillik a prágai parlamentben a szloven- szkói törvényhozók egy klubban küzdjenek a szlovenszkó! érdekekért. Ha képviselő lennék, azt követelném, hogy minden hivatalban meglegyen a paritás, a legmagasabb helyen is. = Eddig mindössze tizenhat szlovák tudott érvényesülni a prágai hivatalokban ..« — Merész állítás, szerintem még ketten sincsenek, már akik igazán szlovákok lennének. = Hogyan gondolná a kozö« klubot? — Ne klub legyen, • hanem „poradn^ rf« bor“, tanács-bizottság. De ezt nem engedik meg. Rázus már megkezdte ezt az akciót, én követeltem, összehívta őket, de az eredmény ismeretes: Hlinkáékon kívül senki más sem jelent meg, ezek is csak azért* mert nincsenek a kormányban. — Az tett volna logikus, ha a szlovensn- kői pártok annak a garanciának a meg&zer* zése után léptok volna be a cseh pártokba,, hogy ezekben meg tudják védeni Szlovén szkot és a szlovenszkői programot el tudják fogadtatni saját pártjukkal A ma; GdmSr — De a cseh pártok az egységes csehszlovák nemzet alapján alakultak meg. Csak HUnkáék és mi képviseljük külön a szlovákságot, Hlinkáék is csak addig, mint katolikus párt, amíg Róma megengedi. Csak párt| szövetség segítene, bár akkor sem lennénk biztonságban, mert hiszen a szlovák frakciókkal szemben a párt bármikor vétói emelne. Viszont maga a szövetség megalakulása nagy erkölcsi nyomást jelentene, sokat remélnék tőle. = A sglovenszkói autoaomista blokkról mit tart? —•Nem mondom azt, amit Hlinka mondott egyszer, hogy Szlovenszkó autonómiáján ért kész akár az ördöggel is szövetkezni, d® ha azt látom, hogy ez használ as Ügynek, SzüIIővel és Szent-IványvaJ lg tárgyalnék. = Gömör helyzete milyen? — Mi itt annyira e! vagyunk dugva, hogy Prágában talán nem is tudnak rólunk. Egyre nyomasztóbb a gazdasági helyzet, kereset nincs, a nép menekül. Nemrég meghalt itt egy régi, kiváló kohó-szakember. Küldtek helyébe egy morvántuíit, aki maga is kijelentette, hogy nem ért hozzá. Mindennek nyitja: Rothschild, a witkowici kohók ura, nem akarja, hogy itt vasat termeljenek. Háromszáz család él itt a kohóból, ezek is el fognak széledni. Viszont a zólyombrézói vasgyár Tiszolctól függ s ott már ötezer családról van sző. Ez is odalesz — Witkowitz érdekében. Országos iskolatanácsot! = Kulturális tekintetben milyen a helyzet? — Ellenzem azt, ami itt végbemegy. Szlovák egyetemünk nincsen, pedig ígértek. Az iskolaigazgatás nem a mi kezünkben van, vezetője cseh ember. Szlovák embert nem engednek oda. Én barátja vagyok a csehszlovák köztársaságnak, de az, hogy korlátozzák a szlovák tanítóképzést, hogy ilyimódon cseh tanítókat küklhe«senek hozzánk; ez nem volt a mi megegyezésünk. Ez csak romláshoz vezethet. „Zenisky skojsky vybor“-t, országos iskolaügyi bizottságot kellene alakítani, amely független lenne Prágától és önállóan dolgoznék. — Csak arról van szó: akarjuk-e ezt a csehesitósi experiineníálást tűrni r Nem! Minél tovább tart ez, annál nehezebb lesz később leküzdeni. Magam is sokat irtani erről, Amerikában lapot szerkesztettem A Pittsburgh! szerződés Masaryk fogalmazása Ezzel Íróasztalához megy és mulat egy kézzel írott szerkesztőségi kézikönyvet, amelyben saját föl jegyzéseit gyűjtötte össze a régi magyarországi állapotokról az amerikai szlovákság háború-alatti és utáni harcáról. — Itt van a pittsburglii, a elovcland*’ szerződés, a washingtoni deklaráció szöws
