Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-14 / 285. (2506.) szám
KW d ősember 14, m*árnap. ^RX^MAGiftARHTRLaR S HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIKSZLOVENSZK0 A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN XVIII. Buday szenátor föl akarja rázni a szlovák néppárt ielkiiletét és visszatéríteni az intranzigens autonómista alaphoz „Szlovenszkó és a szlovák nép lövőiét csak Szlovenszkó autonómiáiénak fólépitésében látom** - A szlovenszkói népek sorskózóssége és az együttműködés előföitétele! - A mai válságnak részben az autonómista mozgalom meggyöngülése az oka s ezt a gyöngülést viszont előmozdították egyesek gazdasági lekötöttségei Nyitra, december. Az első impresszió váratlan volt: az ucca járókelői között s az étterem és a kávéház asztalainál csaknem végig-végig magyar beszéd. Ebben a megállapításban nincs semmi túlzás s még távolabb áll tőlünk holmi provokáció, de Nyitra magyar beszédje hallatára lehetetlen fejosóválás nélkül tudomásul venni a tizesztendő előtti népszámlálás eredményét, a tizenegy százalékos magyarságot. Beszélték is nekünk, hogy ezt az aránymegálla- pitást egy csehszlovák vezérkari tiszt hasonlóképen fejcsóválva fogadta s egy reprezentatív nyitrai bálon azzal fordult a szomszédjához: — Ha Nyitrán csak tizenegy százalék a magyar, hogyan lehet az, hogy mégis mindenütt magyar beszédet hall az ember? — Hát az úgy lehet, kedves kapitány ur. hogy ez a tizenegy százalék roppant arrogáns, mindenüvé tolakszik s az egész város tele van velük, — hangzott a maliciózus válasz. És most egyre hallani az aggodalmat, hogy a tizenegy százalék is még kevesebbre olvad. De nem magyar gravámenekről Írunk, ezt a tarisznyát otthon hagytuk, mert ha velünk lenne már roskadoznánk alatta: induljunk tovább a szlovák politika utján. Nyitrán lakik egyik legsúlyosabb embere: Buday József dr. székesegyházi kanonok, a képviselőház volt alelnöke, aki most a szenátusban képviseli a szlovák néppártot. A régi vármegyeház bolti ve alatt csakhamar feljutunk a felsővárosba, a nemes patinája] házak csöndes világába s a püspöki vár tövében csakhamar rátalálunk Buday kanonok házára. A ka non oki díszt viselő szenátor markáns egyéniségéből erő és szilárdság sugárzik. — Érezzük, hogy egész emberrel állunk szemben. aki az élet dolgairól és a politikáról pozitív meggyőződést alakított ki magában, ami a most zajló élet furcsa változásai között tiszteletreméltó jelenség. Nem kertel, szava egyenes és őszinte még akkor is. amikor kritikája saját pártja működéséig hatol. Nyilatkozata az egész szlovenszkói politikai közvélemény érdeklődésére érdemes, de különösen tanulságos a szlovák autonóm!sta politikusok számára. 1* asstenémisfa bSe&fe lanfeagása és a szlovenszkói válság = Hogyan ítéli meg szenátor ur Szlovenszkó mai gazdasági helyzetét?. — Politikai tekintetben nagyon fájdaJmas és sajnálatos, hogy a Szlovenszkó autonómiájáért megindult erős, intenzív harc csökkent Az autonómiáért való harc csökkenésének tulajdonítom azt is, hogy Szlovenszkó helyzete kulturális és gazdasági tekintetben is rosszabb, mint abban az időben, amikor ez a küzdelem élénkebben folyt. Bár meg vagyok győződve arról, hogy a gazdasági helyzet romlása nem egyedül ennek tudható be, hanem a nemzetközi válságnak is, ennek ellenére helyzetünk jobb lehetne. A gazdasági helyzet hőmérőjéül a kivándorlást tekintem, ez pedig most olyan mérvű, amilyen még sohasem volt. — Kulturális szempontból a múlthoz képest összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, de nem kielégítő, sok kívánni valót hagy hátra. Az egésznek a nyitja: a szlovákoknak — a csehszlovák nemzeti egység felfogásából eredő — csehesitése. Első fázisképen az egyetemet és a középiskolákat cseh esi tették, azonkívül missziójuk van itt a cseh tisztviselőknek is, akik az itt eltöltött évek folyamán máig sem tanultak meg szlovákul. = Utamban szerzett tapasztalataim tel jenem fedik kanonok ur álláspontját, a nép elégedetlen az autonómista harc ellankadása miatt, mert úgy látja, hogy ez a harc sohasem volt indokoltabb mint ma. — Igen. » = Ami viszont a kanonok ur által híven jellemzett csehesitési tendenciát illeti, kétségtelen, hogy ez megvan, de viszont megnyugtató, hogy az ifjúság elegendő ellenállást mutat az asszimilációs törekvésekkel szemben. A szlovák kultúra és az asszimiláció — Nevezetesen kulturális téren most bosz- szulják meg magukat a muLt hibái. Tagadhatatlan, hogy a cseh tisztviselőknek és tanároknak a beáramlását az okozta, hogy a szlovákoknak nem volt intelligenciájuk. Igaz, hogy ez az asszimiliációs tendencia mindjárt kezdetben tervszerűen jelentkezett. Az államfordulat után úgy lehetett volna megoldani a tanárhiányt, ahogy én azt szorgalmaztam, hogy átmenetileg szlovák katolikus é® evangélikus papokkal töltötték volna be a tanári állásokat, akik aztán később megszerezhették volna a szükséges kvalifikációt. A prágai körök ezt azonban nem akceptálták és a szlovák katolikus és evangélikus papokat távol akarták tartani a tanári állásoktól. A ma kulturális bajaiért egyrészt a múltat okolom, mert az erős magyarosítás nem adott alkalmat a szlovákoknak, hogy a tanári pályára mehessenek, — másrészt azonban: az államfordulat után távoltartották a szlovákokat a tanári állásoktól. Ezzel két legyet akartak agyonütni egy csapásra: aláásni a szlovákok vallási meggyőződését és csehesiteni. Mint az első forradalmi nemzetgyűlés tagja a legfelső köröknél szorgalmaztam tervemet, össze is írtam és ajánlottam néhány katolikus és evangélikus papot, akik nemzeti múltjuknál és ambíciójuknál fogva megfeleltek volna. De elutasítottak. ~ Tekintve, hogy Szlovenszkó most súlyos helyzetben van, exisztenciális érdekei vannak veszélyeztetve részben a speciális szlovenszkói, részben a világkrizis miatt, mit gondol a kanonok ur a jövő szlovenszkói politikáról, hogyan lehetne a krízist elhárítani és Szlovenszkó fejlődését biztosítani? Az autonómba hitvallása és a szlovenszkói néoek együttműködésének föltételei — Szlovenszkó jövőjét minden csalódások és keservek ellenére mint szlovák kultúrán nevelkedett ember úgy látom, hogy meggyőződésem szerint Szlovenszkónak nincs helye másutt, csak a csehszlovák köztársaságban, szövetkezésben a legközelebbi szláv testvérekkel, a csehekkel. De másrészt látva azt, hogy a cseheknek imperialisztikus céljaik vannak, Szlovenszkó és a szlovák nép jövőjét csak Szlovenszkó autonómiájának fölépítésében látom. Ez nem frázis, ez szilárd meggyőződésem. = Az autonómiát hogyan lohotno kivivni? — Ez a kérdés. Mikor felállítom azt a tételt, hogy a szlovák nemzetnek nincs másutt helye, csak a csehszlovák köztársaságban, a csehekkel szövetkezve, azt is kijelentem, hogy csak az autonómiában lehetséges, hogy a cseh túlerővel szemben érvényesüljön a szlovák nemzet expanzív iránya. Kívánságaimnak megfelelő lenne, ha összehoznék az összes szlovák pártokat, hogy kezet fogjanak és az autonómiáért harcoljanak. A gazdasági krízis folytán az összes szlovák pártok vezetői erre a meggyőződésre kezdenek jutni. Tehát el kell vetni minden személyi és hitfe- tekezeti szükkcblüséget. A szlovákoknak két pártra — autonómista és centralista pártokra — való szakadásának okát az evangélikusok. bán látom, mert az evangélikusok a centralizmus szolgálatával vélnek szolgálatot tenni egyházuknak. Hogy az evangélikusok ezt forszírozzák, onnan van, mert a csehekben látják védelmezőiket. Ez téves felfogás. Ha együtt haladnának a katolikusokkal, mi nem nyúlnánk egyházukhoz, egyházi berendezkedéseikhez, sokkal türelmesebbek vagyunk. Hogy azonban a centralizmus szlovákjainak hetven százaléka evangélikus, innen ered. Viszont ezzel mégsem szolgálják egyházukat. Majd visszatérve az autouómista küzdelemre igy folytatta: — Nem akarom kizárni az autonómia megvalósításáért való küzdelemből Szlovenszkó nemzetiségeit. Sőt meggyőződésem szerint ezt az irányt én határozottan pártolnám bizonyos föltételek mellett. Kedves lenne előttem a szlovenszkói népek, a szlovákok, magyarok és németek együttműködése. Ez természettől adott követelmény, hiszen gazdasági téren egymásra vagyunk utalva. A politika terén sem vagyok ellene, de a magyaroknak okvetlenül a csehszlovák köztársaság alapjára kell helyezkedniük. Ha nemcsak nyilatkozatokkal, de tettekkel is bebizonyítják ezt, legnagyobb kive leszek az együttműködésnek. — A nyilatkozatok megtörténtek, sőt a nyilatkozatokon túl egyéb is, hiszen a legjobb adófizető és a legjobb katona elösmerését a legfelső helyeken adták a magyarságnak. A tettek mértékét nagyon nehéz megtalálni, különösen akkor, amikor ebben az értelemben a lojalitás maximumát kívánják a magyaroktól. A mai ideológia szerint csak az lojális, aki kormányt támogat. — Kívánatos, hogy sem szavak, sem tettek ne kollidáljanak az állam érdekeivel. =: Nem szorulhat bizonyításra az, hogy a magyarok eléggé reálisak és lojálisak. — Nos, itt van Gyurad község példája. Ez egy elmagyarositott szlovák község s ma, a köztársaság fennállásának tizenharmadik évében akörül folyik a vita, hogy magyar legyen-e a prédikáció vagy szlovák. Ilyen rikító példák is vannak. S a háttérben ott áll egy egész párt, a keresztényszocialisták. A magyarságnak a csehszlovák köztársaságban való elhelyezkedésére visszatérve, a szenátor a következő felfogásának adott kifejezést: — Ha nem lenne világkrizis, ha * rendes időket élnénk, elkövetkezhetnék, hogy a magyarokat a gazdasági előnyök tennék a köztársaság megelégedett polgáraivá. Miért nem kívánkozik szomszédos őshazájához vissza a svájci olasz, német vagy francia? Mert Svájcban látja boldogulásának zálogát. = Svájcban az állapotok mindenképpen ideálisak. — Egyelőre nálunk más a helyzet. S különben is ma más a szellem: nagyobb egyesítésről van szó, óriási világállam felé haladunk. 3óí$ü dí&$ kerül a karácsonyfára s époly ízletes, de olcsó sütemény és kalács díszíti az ünnepi asztalt. Jót, de olcsón! Ezt a nehéz problémát a bölcs gazdasszony kőny- nyen fejti meg, mert szem előtt tartja* VISANT éSSEij CERESc* jjgp = Szenátor ur elgondolása, hogy a szlovák törvényhozók rákényszerülnek a közös alapra, nagyjából fedi Rázus elgondolását Is. De mi a való helyzet? A centralisták kapálóznak az autonómiának még a gondolata ellen is. Az autonómiát hirdető szlovák néppártban viszont háttérbe szorult az autonő- mista gondolat. A gazdasági válság lendületet fog adni az autonámlsta ■ mozgalomnak — Nem tagadom, hogy az autonómiáért való harc csökkent. Ez azonban átmeneti állapot. Mert, mint az életben mindenben, ebben is fluktuáció van. És hegy az autonómiáért való harc nem olyan erős, mint volt, azt a kormányban való részvételünk okozta, Jfikor észrevettük, hogy a kormányban nem tudunk szolgálni programunknak, osztenta- tive ki kellett volna lépnünk. A jövőt igy képzelem: most a fluktuáció völgyében vagyunk, de az autonomista mozgalom újból fel fog szállani, a gazdasági krízis fogja ezt előidézni. Valaki azt mondta az önök ankétje során, hogy a pittsburghi egyezményt gazdasági követelésekkel kell megtoldani, én azonban azt mondom, hogy a gazdasági válság fogja siettetni a pittsburghi egyezmény megvalósítását és még egy tényező: az újonnan fölserdült intelligencia. Az uj szlovák generáció ma itthon akar boldogulni. Az ifjúság materialista és alkalmazkodva keresi érvényesülését. De ha már az alkalmazkodás sem vezet célhoz és senki sem fog érvényesülhetni, akkor éppen az érvényesülés és elhelyezkedés érdekében mindenkinek autonómistává kell válnia. A gazdasági krízis fogja rákényszeríteni Szlovenszkói, hogy harcoljon az autonómiáért. Még a csehek is hozzájárulnak majd Szlovenszkó gazdasági felvirágoztatásához, de félő, hogy nem lesz köszönet benne, mert ez nem lesz a mi fejlődésünk, ez a gazdasági felvirágzás nem lesz kizárólag a mienk. = Kérdés, hogy ez a hosszú határidőre szóló terv nem hoz-e végzetes késedelmet? Hogy nem fogja-e a centralista politika addig végérvényesen megtörni Szlovenszkói, mert hiszen az agráriusokon és a szociáldemokratákon kívül előretolt Örsei vannak már K ram árnak, S rémeknek és Benesnek is, amelyek napisajtóval és különösen in tér• niáitdck mU sohsC" ALLEGRO örömet és kényelmet ad, mert nagyszerűen élesíti a pengét és igy kellemesen és tisztára borotválkozhatunk. Egy jő penge egy évig is eltart. Elegánsan nikkeíezett modeU Kő 120*—, fekete modell Ki 96'— Kapható minden késmüves-üzletben, vaskereskedes ben és illatszerkereskedésben. Szlovenszkói és ruszinszkói lerakat: D. ENGEL, BRATISLAVA, Nyerges u. 6 Cseb-morvaországi és sziléziai lerakat: V. Jiraa. Prága-Nusle, Táborská 30.
