Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-29 / 273. (2494.) szám
UUtXGM'A^AfiiiAR-HtRIifiP 1950 november 29, szombat. é A népszámlálás körül mutatkozó nyugtalanító jelenségek miatt a magyarság aggodalommal néz a népszámlálás eredménye elé Prága, november 28. Mennél inkább közeledik a népszámlálás terminusa. a kisebbségek részéről annál több panasz merül föl olyan jelenségek miatt, amelyek a kisebbséghez tartozók lelkét őszinte aggodalommal töltik el. A német sajtó is tele van olyan panaszokkal, hogy a népszámlálási biztosok kinevezésében neon érvényesülnek azok az elvek, amelyeket úgy a kormányrendelet, mint a belügyminiszteri rend el etek, az instrukciók és a népszámlálás egész szelleme magában- foglalt. A tárgyilagos és minden tekintetben megnyugtató népszámlálást, különösen ott, ahol a számlálás összeirási Ívvel történik, mint egész Szlovenszkón és • Ruszinszikóban, csupán az biztosíthatja, ha a kinevezett biztosok minden tekintetben megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a kisebbségek jogosan támaszthatnak. Mi! ir éli a kcrmásiyrendeiet? A papiroson erre biztosíték is történt, mert hiszen a 45.518/1930—8. számú belügyminiszteri körrendelet kifejezetten megmondja, hogy gondosan kell kiválogatni azokat a személyeket, akik elsősorban elegendő és megfelelő intelligenciával birnak, hogy a reájuk bízott teendőket teljesen megértsék, s akik lelkiismeretesek, megbízhatóak, pártatlanok és kifogástalanul viselkednek a közönséggel szemben. ..Különösen kisebbségi községekben kell arra ügyelni — mondja a rendelet —, hogy az összeirási biztos személye garancia legyen, hogy az összeirási munkát helyesen hajtja végre s működéséhez ne fűződjenek észrevételek és panaszok. Ilyen községekben a járási hivatal olyan funkcionáriusokat nevezzen ki, akik nemzeti igazságosságuk és közéleti intaktságuk következtében osztatlanul élvezik a lakosság bizalmát." Ezeken a biztosítékokon kívül a tárgyilagos és szakszerű népszámlálás szempontjából rendkívül fontos, hogy a számlálóbiztosok mindenkivel anyanyelvén ' tudjanak érintkezni. A kormányrendelet a népszámlálásra iis vonatkoztatja a nyelvtörvényt és igy elrendeli, hogy minden olyan járásban, ahol a kisebbség arányszáma meghaladja a húsz százalékot,' a kinevezett biztosoknak az állam nyelvén kívül tökéletesen kell birniok a kisebbség nyelvét is. A biztosok lajstroma még nem került egész Szlovenszkón és Ruszinszkóban nyilvánosságra, de azok ^z adatok, amelyek már rendelkezésre állanak, mutatják, hogy a biztosok kinevezésében ezek az elvek nem érvényesültek. És igy valóban jogosultak a komoly aggodalmak a népszámlálás tárgyilagossága és szakszerűsége irányában. Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő minapi föliszólalásában, melynek a biztosok kinevezésére vonatkozó részét éppen mai számunkban közöljük, krasezáns eseteket sorol föl. MSfisgtafatfíté sseíek Hogyan nyújthat például biztosítékot a nép- számlálás korrektségére az a rimaszombati vendéglős, aki kokaincsempészésért haíhőnapi büntetést töltött ki éf= akinek a prágai államügyészség nyilvántartási osztályán alapos terheltségek mutatkoznak? Az ilyenről csak nem lehet azt mondani, hogy osztatlanul élvezi a lakosság bizalmát? Hogyan élvezi a lakosság bizalmát az udvardi cipőüzlet kiskorú cseh tanonca, aki nem is beszél magyarul? És hogyan lehet bizalomról beszélni a kinevezett csendőrökkel, az idegen helyről hozott vasutasokkal és a csupa függő viszonyban lévő biztossal szemben, akiket a lakosság nem is ismer, s akikkel szemben bizalom ma! nem is lehet. Ám nemcsak olyan községekben és járásokban, amelyekben az arányezáon a húsz százalék alatt vau. nem tartották be a rendeletek kimondott intézkedéseit, hanem olyan vidékeken sem, ahol a magyarság túlnyomó többséget képez. A Törköly tír. képviselő által fölsorolt példákhoz mára újabb példa járult. Az érsekujvári járásról van szó, még pedig annak központjáról, Érsekújvár városáról. Az érsekujvári járásban az 1921. évi népszámlálás szerint 37.32 százalék volt a magyarság, s Érsekújvár városának magyarságát, a népszámlálás 49.94 százalékban állapította meg. Világos tehát, hogy a kormányrendelet szerint Érsekújváron csupán olyan biztosokat szabad lett volna kinemmnx n tűzálló, átlátszó, íft/,0 ítvCfl. A sütölió! áttoltál m-Ildii r/ervirozható. ÍOfjai * kijárva. A le'/prnktikusabb ajá dék. Mindenült kapható. IVlroleum. "ázkályhák -rázlámpák na</v választékban Gyári lerafiat G. DUSCHINSKY, BratiaJavu, KOztárenaág-tér 11. Kérjen árajánlatot. vezni, akiknek mindegyike tökéletesen beszéli a magyar nyelvet. Ezzel szemben az történt, hogy Érsekujvárott kineveztek 43 számlálóbiztost, akiknek a fele egyáltalában nem beszél magyarul. A kinevezett biztosok között csupán, egy magyar és egy zsidó tanító van, szlovák is alig akad közöttük, túlnyomó többségük cseh, még pedig leginkább vasutasok, akik között egyszerű munkások is vannak. Csak természetes, hogy ezebután Érsekújvár magyarsága a legnagyobb bizalmatlansággal tekint a népszámlálási aktus elé. Tiltott agííáeíó Ám a fölmerülő sérelmek között olyanok is vannak, amelyek egyenesen a törvény értelmében kívánják meg az állam ügyészségnek a beavatkozását, mert az elkövetett bűncselekmények kifejezetten szerepelnek a kormányrendelet betűiben. Az egyik ilyen jellemző eset Csajka József udvardi jegyző agitativ cikke, amelyet a Slovensky Dennik november 15-iki számában helyezett el „Nemzetiségi viszonyok Délszlo- venszkón" címmel. A cikk elsősorban Udvard községgel foglalkozik, de megállapításait más községekre is kiterjeszti s azt irja, hogy a magyar ellenzéki pártok sok község szinmagyareágával büszkélkednek, pedig az anyakönyvek szlovák nevektől hemzsegnek. Fölsorolja a 4836 lakosú Udvard község szlovák nevű lakosait, a Blaskókat, Králikokat, Lehockyakat, Mi kulik ákat, Stankó- kat stb., stb. s megállapítja, hogy ezen nevek viselői származásuk szerint szlovákok. A jegyző tehát elvárja, hogy most, amikor nemcsak lehetőség, hanem hatalom is van az elmagyaro- sitás folyamatának megakadályozására, akkor nem lehet sovinizmust szemére vetni a hivatalos közegeknek, hogyha az elnemzeílenitett szlovákokat visszaadják a szlovák nemzetnek s a cikkíró minden teketória nélkül megmondja, hogy a szlovák hangzású nevüeket szlovákoknak fogják beírni éá igy fogják őket elbírálni, még ha nem is beszélik a szlovák nyelvet. Ez a pikk tehát beleütközik a törvénybe, mert konkrét szlovák nevű magyar anyanyelvű eket sorol föl és ezeket presszionálni akarja, hogy annak ellenére, hogy anyanyelvűk nem szlovák, szlovákoknak vallják magukat. Presszionálni akarja a biztosokat, hogy ezeket a szlovák nevű magyar anyanyelvüeket „adják vissza a szlovák nemzetnek". Éppen ezért a cikk írója és a lap felelős szerkesztője ellen Törköly József dr. képviselő megtette a büntető följelentést az állam- ügyészségen. Mi köze van CSranstier urnák a népszdnUáSási biztosokhoz? Hasonlóképpen törvényellenes dolog történt a pozsonyi Lanfranconi-féle szlovák kollégiumban, amelyben többnyire szlovák egyetemi hallgatók vannak. Mint tudjuk, Pozsonyban háromszáz népszámlálási biztost neveztek ki, ezek között azonban egyetlen magyar és német nemzetiségű nincs, annak ellenére, hogy nagyon sok magyar és német jelentkezett biztosul. Ellenben az internátusbán kiírták, hogy a magyarul tudó szlovák fiuk magyar vidékre számlálóbiztosoknak jelentkezzenek, még pedig úgy Pozsonyba, mint a vidékre. Jelentkezett is vagy hetven fiú, néhány magyar is közöttük, akik a szlovák nyelvet is bírják. A magyarokat azonban nem vették föl. November 19-én délután félnégy órakor a pozsonyi Národná Rada titkára, Granatier, megbeszélést tartott a kiválasztottakkal. Tudjuk ennek a megbeszélésnek a hiteles lefolyását. Granatier titkár ur, akinek hivatalból semmi köze a népszámláláshoz, a. biztosokul jelentkező fiuknak, akiket biztosokul ki is neveztek, a következő „utasítást" adta: „Mindenütt szlovákul kell beszélnetek és csak akkor szabad magyarra fordítani a beszédet, ha a fél végképp nem tud szlovákul. Azokat, akik magyaroknak vallják magukat, presszionálni kell, hivatkozni az elődökre, a jóhangzásu szlovák nevekre, az erőszakos magyarosításra, a republikára és a demokráciára. A családtagokkal négyszemközt kell beszélni, hogj a gyerekeket esetleg állami szolgálatba veszik át, igy hát könnyű a rábeszélés. A cselédeket mind külön meg kell dolgozni. Minden magyartól követelni kell az állampolgárság bizonyít vány t. aki azonban szlováknak vallja magát, attól nem. A zsidókat igyekezni kell zsidónak beírni, vagy ha ez nem megy, akkor német anyanyelvűnek, mert föltétlen érdekünk — mondotta Granatier titkár —, hogy minél kövesebb magyar legyen." Ezé kot bízonyithatólag elmondotta Grana'tier, a pozsonyi Národná Rada titkára, és az államügyészségre hárul a föladat, hogy az ügy kivizsgálására megtegye a szükséges lépéseket. Pozsony, november 28. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap délelőtt a szlovén sziliói országos választmány Országb József dr. alelnök elnöklete mellett ülést tartott. Napirend előtt az elnök közölte, hogy a belügyminiszter megsemmisítette az országos képviselőtestület ama határozatát, amely szerint az országos választmány tagjai havi 3500 korona átalányt kapnak, a képviselőtestület és a bizottságok tagjainak pedig első osztályú vasúti jegyre van igényük. E határozat élénk feltűnést keltett a választmány tagjaiban. Ez ügy tárgyalása a délutáni ülés napirendjén szerepel. Alapy Gyula dr. országos keresztényszocialista párti és Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti országos választmányi tagok ezután indítványt terjesztettek elő magyar szülésznők képzése érdekében, magyar nyelvű tanfolyamok rendezése iránt és javasolták, hogy az országos választmány erre vonatkozólag keresse meg az egyetemi fakultást. Az indítványt előkészítés végett kiadták az illetékes ügyosztálynak. Interpelláció, válaszod Alapy Gyula dr. ezután a következő interpellációkat terjesztette elő: 1. a Pozsony-ko- máromi közút csallóközi szakaszán utjavitó munkálatokat haladéktalan megkezdése iránt. 2. Tardoskiedd-tornóci útszakasz kiépítése iránt. 3. a népszámlálási biztosok kinevezésé és az ógyaUai járásban Csajka körjegyző ténykedése ügyében. Az első és második interpelláciiót előkészítés végett kiadták az illetékes ügyosztálynak. A harmadik interpellációra Országb alelnök kijelentette, hogy a népszámlálás ügye nem tartozik a választmány hatáskörébe, de válaszol az interpellációra. A köztársaság területéti köztevékenységet csakis az fejthet ki, aki az államnyelvet érti. A kinevezettek pedig az állam nyelvén kívül a német nyelvet is rendszerint értik és magyarul is képesek magukat megértetni. Az elnök ezután válaszol a komáromi diákok hajókirándulása ügyében Alapy Gyula dr. által benyújtott interpellációra. Egy hajókirándulás alkalmával a cigányzenekar a 32-es baka vagyok én cimii nótát játszotta. A 'pénzügyőrök a csendőrsógre akarták vezetni -a zenészeket, a hajó személyzete azonban beavatkozott, úgyhogy a csendőrség kénytelen volt közbelépni. A csendőrség parancsnoka kardot rántott egy részeg emberrel szemben, de kardját nem használta. Az ügy még további kivizsgálás tárgyát képezi. — Ugyancsak válaszolt az elnök Alapy Gyula dr. interpellációjára Szende Sándor pozsonyi fogtechnikus bántalmazása ügyében. Szende Sándor pozsonyi fogtechnikus állampolgárságot kért és egyes okmányok kiegészítése végett á rendőrség megidézte őt. A rendőrségi kihallgatás alkalmával előterjesztette adatait, a rendőrségi közeg azonban kijelentette, hogy azok a valóságnak nem felelnek meg. Szende Sándor erre azzal válaszolt, hogy ö D ^.lMichalovcén tíeroeaao (siov.) a Fö-utca legforgalmasabb helyén egy nagy, mo* dern-osztható-üzlethelyiség. Bővebbet: MOSKOVITS Árminnál, Michalovce, Hlavná ulica 62. Csak néhány nyugtalanító jelenséget hoztunk, föl ez alkalommal, amelyek komoly aggodalommal töltenek el minden magyar lelket. ítéletet természetesen nem alkothatunk. Be kell várnunk a népszámlálási aktus lefolytatását s a népszámlálás nemzetiségi adatainak publikálását. nem hazug ember, s a tisztviselőre akart rohanni. A tisztviselő a fogtechnikust megfogta balkezén, hogy lecsillapítsa, nem áll meg tehát az az állítás, hogy az általa nem értett nyelvű jegyzőkönyv aláírására erőszakkal kónyszeritették volna őt és eközben megsérült volna. Kassal ügyek Az el nem intézett ügyiratok kérdésénél Blanár Béla dr. felemlíti, hogy Kassa város ügyed közé a régi nyugdíjasok húsz százalékos emelése, a régi nyugdíjasoknak a törvény értelmében • való egyenjogositása ügyéc ben hozott határozatok jóváhagyása a hátralékok közt nem szerepel. Kéri ezeknek mielőbbi elintézését, Blanár Béla dr. ugyancsak kéri a másfél év óta az országos hivatalban fekvő kassai szervezeti szabályrendelet elintézését, mert a városi alkalmazottak 1926 óta igen nagy hátrányban vannak és semmiféle megüresedett állás be nem tölthető Kassa városánál, amig az országos hivatal a szervezeti szabályrendeletet jóvá nem hagyja. Kéri továbbá, hogy a felterjesztett városi szabályrendeleteket is hagyják jóvá. Rosenauer dr. referens az országos elnök felhívására előadja, hogy a szervezeti szabályrendelet ügye tárgyalás alatt van, a városi szabályrendeletek egy része pedig kiegészítés végett visszaküldetett Kassa városának. Blanár Béla dr. felvjlágositásai után az elnök felhívja az előadót, hogy az országos hivatalnál fekvő kassai ügyeket emeljék ki és elintézés véget terjesszék országos választmány elé. Az ülést délután két órakor félbe szakították. Pozsony, november 28. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az országos választmány mai folytatlagos ülésén jóváhagyta Pozsony városának a nagyszombati és lama- csi ut, a Jakab városbirő tér és Pálffy uoca kikövezése, egyes telepeken vízvezeték kiépítése ügyében hozott határozatait, Kassa városának pedig Farkas Pál színészi érdemeinek elismeréséül történt telekajándékozása ügyében, Marencsák tanfelügyelő lakásbővítése, egyes irodai alkalmazottak szolgálati pótléka és egyházi alkalmazottak fizetése iránt kötött egyezség tárgyában meghozott határozatait. Vágujkely városa a városi képviselőtestület tagjainak a bizottságokban való részvételéért esetenként 30 korona napádijat szavazott meg, amit a járási választmány nem hagyott í jóvá. Az ez ellen beadott panaszt az országos választmány elutasította azzal, hogy a közte- vékenységben való részvétel tiszteletbeli teendőnek tekintendő. A lévai reálgimnázium kibővítése ügyében Alapy Gyula dr. országos keresztényszoeiíu lista párti választmányi tag javasolta, hogy a választmány adjon helyt a város panaszának, az országos választmány azonban a magyarság pártjai szavazataival szemben a panaszt elutasította. Hét község részére a kiegyenlítési alapból 3,687.000 koronát szavazott meg a választmány, amelyből Érsekújvár 719.000 'koronát kap, 3,210.000 koronát pedig felekezeti iskolák céljaira utalt át a választmány. Két évre ismét meghosszabbítják a forgalmi adót Prága, november 28. A kormány ma benyújtotta a képviselóbáznak a forgalmi és fényűzés! adóról szóló törvény novelláját. A törvényt némi módosításokkal a javaslat szerint 1932 dec. 31-ig hosszabbítják meg. A módosítások közül kiemeljük a következőket: A kereskedelmi ügynökök évi 40.000 korona jutalék erejéig mentesek a forgalmi adó alól. A legfontosabb módosítása a törvénynek az, hogy ha az adófizető egy negyedévi adóhátrálékát nem fizeti meg és adóalapja több 200 koronánál, az esedékes adóhátrálék a rendes késedelmi kamaton kivül 5 százalékkal emelhető. A törvény többi módosítása egészen lé-, nyegtelen. A törvényjavaslattal a képviselőház bizottsága a jövő hét keddjén fog foglalkozni, mig a plénum a jövő hét csütörtökén veszi tárgyalás alá. 1 magyarnyelvű báhaképzés kérdése s pozsonyi és kassai városi ügyek az országos választmány napirendjén
