Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-25 / 269. (2490.) szám
4 lpöo november aó, kedd. T>R\GAW v VACiYARHIRliAP —míb.juiuas'v Jiiwjgarrawoaawiwoi Franciaország görcsösen védi „biztonságát" Poincaré beszéde - Maginot a hadsereg ereiéről - Egy jugoszláv miniszter Parisban végez propagandát a reviziá ellen Gallérját, ingét ^B^rxU’í; Pozsony • Bratisiava, Zemská Banka - palota. cidja annak, hagy Magyarország és Németország mindenkor barátságban fog nemzeti céljai felé törekedni, amelyek teljes összhangban állanak Európa igazi és tartós megbékélésével. — Az élénk és megtermékenyítő kölcsönhatás, amely alatt a magyar és a német kultúra régi idők óta áll, szilárd alapja annak a nagyrabecsülésnek, melyet mi németek a aa ön országa iránt érzünk. — őszinte kívánságunk, bőgj ezeknek a közös politikai és kulturális eszményekben felépült viszonyoknak a gazdaság és az árucsere terén is egyre erősebb kihatás! teremtünk. A kölcsönös jóakarat biztos tudatában reméljük tehát, hogy országaink gazdasági szerkezetének különbözősége ellenére meg lehet találni a jogos érdekek kiegyenlítését. Nálunk, épp úgy, mint önöknél, a jövő tele van gonddal és a legnehezebb problémák várnak megoldásra, de ugyaniig, mint ahogyan rendíthetetlen szilárdsággal hiszel: Németország jövendőjében, arról is meg vagyok győződve, hogy Magyarország teljes bizalommal tekinthet jobb idők elébe. Poharamat a Kormányzó Ur Öfőméltó- sága, va’amint Excellenciád egészségére és a magyar nemzet boldog jövőjére ürítem. Bethlen gróf válasza Bethlen István gróf miniszterelnök a kővetkező felköszöntővel válaszolt: — Birodalmi Ka acélár Ur! Lekötelező köszön etemet fejezem ki azért a barátságos Istenhozottért, amellyel ön feleségemet és engem fogadni szives volt. — Bizonyára nem szükséges különösén kiemelnem. mily örömmel tettem eleget a birodalmi kormány szívélyes meghívásának, mily rokonszenvvel kíséri berlini utamat a magyar nép, amelynek a német nép iránt való érdeklődése évszázadokra visszamenő kulturális és gazdasági kapcsolatokban, a legnagyobb jelentőségű történelmi eseményekre való visszaemlékezésben mélyen gyökerezik. Ez az érdeklődés nem csupán a technika és a tudomány terén elért hatalmas német teljesítmények felé fordul, hanem meg- nyilvánul a német élet valamennyi eseményében, az egykori harcos baj társ és a szenvedések mostani osztályostársa bánatában s örömében való meleg részvételben is. A magyar nép csodálattal kíséri azt a minden akadály ellenére töretlen bátorságot, amellyel a birodalom Excellenciád biztos és céltudatos vezetése alatt a jobb jövőért küzd. A magyar népet mély szomorúság töltötte el ama súlyos sere csapások alkalmával, amelyek a német népet legutóbb Alsdonfban és a Saarvidéken sújtották. — Exoellenciádnak azok a szavai, amelyekben elismeréssel emlékezett meg Magyar- országnak a mostani oly rendkívül súlyos időkben végzett teljesítményeiről s országunk jobb jövőjébe vetett bizalma ennélfogva kétségtelenül élénk és hálás visszhangra találnak a magyar lakosság minden rétegében. — A magyar nép ExceLlenciáddal együtt azon a nézeten van, hogy a németek és a magyarok által követett nemzeti célok az európai kontinens tarlós megbékélését szolgálják. — Magyarország közvéleménye a legnagyobb megelégedéssel fogja hallani Excel- lenciádnak azt az üzenetét, hogy a német ilűonnány óhaja az, hogy a közös politikai és kulturális eszményeken felépült viszonyoknak gazdasági téren is erősebb kihatást teremtsen. Az én törekvésem is erre a célra irányul, a magyar kormány is meg van győződve arról, hogy kölcsönös jóakarat mellett közös fáradozásaink sikere nem maradhat el. Biztosítom Excellenciádat, hogy minden magyar legőszintébb kívánsága kisen a német népet az újjáépítés súlyos és tövises utján; egész Magyarország megvan győződve róla, hogy a birodalomnak a közeljövőben sikerülni fog elfoglalni az öt megillető helyet a nap alatt. — Poharamat az egész világon mélyen tisztelt Birodalmi Elnök ur, valamint Excellenciád egészségére és a német nép boldog jövőjére emelem. Román aggodalmak Bukarest, november 24. A-Ouvantul mai száma behatóan foglalkozik Bethlen berlini utjával. A lap véleménye szerint a magyar miniszterelnököt nemcsak a gazdasági kérdések vitték Berlinije, hanem Bethlen meg akarja beszélni a német kormánnyal a revízió kérdését és Ottó visszatérésének ügyét a magyar trónra. A lap ezután beszámol a november 20-iíki eseményekről és tudni véli, hogy Szterényi József báró a Vigadóban ta/rtott lePáris, november 24. Poincaré szülővárosában, Ghampignyban, beszédet mondott Franciaország biztonságáról. Franciaország nem kíván uj háborút, mert nincsenek territoriális, vagy másfajta igényei. A határon túlról azonban sok háborús beszéd hangzott el és Francia- ország a provokativ tüntetésekre egyelőre másképp nem reagált, csak megkettőzte őrségét. Franciaország szempontjából a lefegyverzés egyetlen előfeltétele a biztonság garantá’ása. Franciaországnak szüksége van a hadseregére, hogy megvéd hes.se határait, flottájára, hogy partvidékeit és gyarmatait védhesse, a légi flottára, hogy a légi támadásokat elhárítsa, vagy represszáliákkal élhessen. Maginot hadügyminiszter tegnap ugyancsak a biztonsági kérdésről beszélt, mivel a biztonság az a téma, amelyről a francia politikusok ma a legszívesebbeit csevegnek. Maginot szerint Franciaország hadserege nem elég nagy ég a kis számot a kiváló technikai fölszereléssel kell kikorrigálnia. Ha Franciaország határozott marad, a legutolsó háború óriási áldozatai után senki seim meri megtámadni. A francia keleti hadsereg volt tagjai előtt Spalajkovic jugoszláv miniszter beszélt Párizsban a revíziós kérdésről. Véleménye szerint a világ egyetlen országa sem hajlandó területének bármely kicsiny részéről lemondani, hogy kielégítse a revíziós követeléseket. Az igazi pacifisták föladata, hogy nemcsak a háború ellen harcoljanak, hanem a revíziós követelések ellen is, mert az utóbbiakat praktikusan csak egy háború tudná megvalósítani. Európa ma inkább szorul békére, mint bármikor máskor és ilyen körülmények között bűn a szerződések revíziójára gondolni, mert a propagandával csupán a politikai bizonytalanság nő és lehetetlenné válik a gazdasági újjászületés. A parlament megkezdte a költségvetés általános tárgyalását Halfatlanal szűk keretek közé szorították a vitát Prága, november 24. A képviselőház ma délután megkezdte az 1931. évi költségvetési előirányzat feletti vitát, amely valószínűleg szombat délután fog befejeződni. A vita hatvanöt órára van tervezve. A beszédidő tiz tagnál nagyobb klub számára szónokonként tiz perc, kisebb klubok szónokainál tizennégy perc, a minimális beszédidő azonban egy klub számára kilencven perc. A vita, a prágai parlamenti szokásokhoz hűen — ez évben is teljesen szürke. Mindenki csak klubtársának a beszédét hallgatja meg, úgyhogy már az első vitanapon úgyszólván üres padok előtt beszéltek a szónokok, sőt még a főelőadó értéke® referátuma sem tudott tömeget csalogatni a terembe. Szövetkezett ellenzéki pártjaink törvényhozói úgyszólván teljes számmal Prágában vannak s a vitában is majdnem valamennyien részt fognak venni, föltéve, hogy a klotür- rendszer mellet a klubnak engedélyezett rövid beszédidő ezt lehetővé teszi. A főelőadó jelenlése Malypetr elnök a mai ülést délután félkettőkor nyitotta meg. A napirenden az 1931. évi költségvetés és az uj pénzügyi törvényjavaslat szerepel. A költségvetés főelőadója Hnidek képviselő több mint két óráa beszédében többek között ezeket mondta: — A költségvetést ez idén a gazdasági válság hatása alatt tárgyalták s igy a bizottsági vita folyamán a legnagyobb figyelmet a gazr d a sági kérdésekre fordították. A szónokok egyöntetűen és tárgyilagosan ítélték meg a komoly gazdasági helyzetet. A gazdasági nehézségek úgyszólván egyesítették a kormánypártokat az ellenzékiekkel. A gazdasági helyzet nagyon komoly, de i nem reménytelen. Az életképes köztársaság van olyan erős, hogy biztosan átéli ezt a nehézséget is. Általánosan elismerték a mezőgazdaság súlyos válságát, a nagyiparnál különösen a textil- és fémipar jutott igen nehéz krízisbe. A főelőadó örömmel állapítja meg, hogy a kereskedelmi mérleg a január-szeptemberi időszakban 947 millió koronával aktív volt, sőt október végéig az aktívum 1.385 millióra emelkedett, holott tavaly ugyanazon időszakban 318-7 millióval passzív volt. Igen fontos, hogy a fizetési mérleg az 1929. évben egyensúlyban maradt. Az ezidei fizetési mérleget még nem állították össze, erről tehát nem mondhat véleményt a főelőadó. gitimipta gyűlésen kijelentette, hogy semmiféle nemzetközi szerződés sem mondotta ki a Haibsbarg-ház detronizálását, továbbá, hogy Apponyi az Ottó-vacsorán kijelentette volna, hogy Ottó igen rövidesen visszatér Magyarország trónjára. A magyar kormány a lap szerint nemcsak segiti a legitimistáik törekvéseit, hanem Bethlen még bátorította is őket. A lap végül hangsúlyozza, hogy a Habsburg- restauráció Magyarországnak nem intern- ügye és az antanthatalmak semmiesetre sem fogják ezt megengedni. Ha Magyarország esetleg kész helyzet elé állítja a külföldet, úgy számítania kell a következményekkel, amelyekre a külföld még idejekorán figyelmeztette Magyarországot. Ezután magával a költségvetéssel foglalkozott Hnidek s kiemelte azt, hogy formája ugyan a régi, de stabilizált kereteitől eltértek, mert egy félmilliárddal fölemelték. Ennek oka azonban a következőkben rejlik: emelkedtek — a hágni egyezmény folytán. — az állam külföldi adósságai, azonkívül számos uj törvény újabb és nagy kiadásokat igényel. 42'8 százalék személyi kiadásokra Az 1931. évi költségvetés kiadásai összesen 9.838,525.000 koronát tesznek ki, ebből személyi kiadásokra esik 4.218,277.900 korona, vagyis 42.8 százalék. Csupán a® állami alkalmazottak fizetésére fordítanak 2.706,212.000 koronát, a többi személyi kiadásokra (remu- nerációk, diéták stb.) 1.512.065.000 koronát tesznek ki. A tárgyi kiadások összege pedig: 5.620,247.300 korona. A közeljövőben még sok problémát kell megoldani, amelyek a jövő költségvetéseket még jobban meg fogják terhelni. Elsősorban is meg kell már egyszer oldani a tanítók fizetésének 800 millió koronás problémáját, továbbá a társládák, a léőebnd fond szanálását, a viziutak, vízgazdálkodás és melliorá- ciós kérdéseket. Mindezek nagyobb kiadásokat jelentenek, mindamellett gondoskodni kell arról, hogy a költségvetés a jövőben i* aktív maradjon. Igen nehéz lesz az államháztartás egyensúlyát megtartani, miért is csökkenteni kell másutt a kiadásokat. Nem kell félni beruházási kölcsönöktől sem a rentábilis beruházásokra. A fölöslege® középületek építésével kissé óvatosabban kell eljárni s nem szabad a pénzt fölöslegesen kidobálni. legfájóbb pont: a közigazgatási reform Ezzel kapcsolatban szükséges még rámutatni — folytatta a főelőadó — a legfájóbb oldalra, az állami közigazgatás reformjára. Közigazgatásunk nehézkes, komplikált s igy természetesen nagyon drága is. Reformmal kell leegyszerűsíteni és olcsóbbá tenni. Ha a személyi kiadásokat jó reformmal ceak öt százalékkal lehetne leszállítani*, már ez is 210 milliót jelentene. Ha jövőre a tárgyi kiadásoknál csupán öt százalékot lehetne megtakarítani, ezzel is nyernénk 280 milliót. A rendkívüli kiadások 10 százalékos megtakarításával újabb 122 millió korona, vagyis összesen 610 millió megtakarítás érhető el, ami több, mint a mostani költségvetésnek 545 millióval való emelése. A® állami bevételek 9.843,827.500 koronában vannak előirányozva, vagyis 497 millióval magasabb összegben, mint 1930-ban. A® állami üzemek bevétele: 1.386,614.000 korona, adók, illetékek 5.3664)00.000 korona, vámok 1,247.000 korona, okmánybélyegek, jogilletékek 1.136,340.000 korona s közigazgatási tétel: 717,873.500 korona. Az adóhátralék 4.775.7 millió korona volt 1929 végén. Ebből egyenesadő kb. 2.832,709000 korona, forgalmi adó ős késedelmi kamatok 1.384,714 ezer korona. Hnidek szerint ezen adóhátralékoknak legalább kétharmadát megkapja az állam, mert az adóleirásokat már végrehajtották • most csak a hátralékokat kell behajtani. A behajtást nem lehet azonnal végrehajtani, mert a gazdasági életből egyszerre olyan óriási összegek elvonása katasztrofális következményekkel járna. Az államháztartás tartalékai Az állampénztár készpénze 1920 december 31-ig összesen 1.740,704.000 volt, az el nem számolt tételek szaldója 270,172.000 korona, vagyis összes pénzvagyona 2.010,876 000 korona. Ez az állami háztartás egyik tartalékja, a másik a 4.8 milliárdos adóhátralék s a harmadik az egyes adónemekből származott nagyobb bevételek. Az első tartalékot a költségvetés egyensúlyba tartására nem lehet fölhasználni, mert ennek ki meri télével hozzá kellene nyúlni a másikhoz. így tehát jelenleg a harmadik tartalékkal fedezi a pénzügyminiszter a fölemelt költségvetés többletkiadását. Ezután részletesen foglalkozott a főelőadó az állami üzemek bevételeivel A legnagyobb hasznot hajtja a dohányjövedék, mely az állam pénztárába kb. 1.283.9 millió koronát szolgáltat be. A® állami sorsjegyekből 21 milliót, az állami erdökbőil és birtokokból 20 milliót, a bányákból 11.3 milliót kap az állam. Az önkormányzati testületek kapnak 1931- ben 1.363,495.000 koronát az ezidei 1.339.5 koronával szemben. Az útalap rendelkezésére 348 millió korona áll. Miután ez az utak építésére nem elegendő, azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az útépítési alapot fölemelik 500 millió koronára. Az állami adósságok a hágai egyezmény terheivel összesen 36.964,756.000 koronára emelkedtek (??). Csetwzlovákia tartozik Franciaországnak 8 százalékos kamat mellett 337,722.000 koronával, Olaszországnak 5 százalékos kaimat mellett 333,102.000 koronával s a st.-ger- maini békeszerződés bő! eredő adósság 6 százalékon kamat mellett kitesz 113,960.000 koronát. Ezzel szemben csökkent a belföldi adósság 1.071 miMióvaL Valamennyi állami adósság kamatja: 2.236.8 millió korona. Vé^ gfll még megemlítette a főelőadó, hogy A maga is szeretné, ha a parlament módosításokat eszközölhetne a költségvetésen, azonban ehhez időre (!!) van szükség. A bizottság rövid idő alatt felelőssége tudatában nem eszközölhet módosításokat. Megindul a vita Ezután a ház lehatárolta, hogy a vitát általánosságban és részietekben fogja lefolytatni. A részletes vita négy részből áll éspedig politikai, kulturális és szociális, gazdasági- forgalmi és végül pénzügyi részből. Majd megindult az általános vita, amely- nék első szónoka Mayr-Harting német kérész- tényszocialista volt, aki élesen elitélte azt, hogy a költségvetés összegét felemelték. A költségvetés aktívuma csak fiktiv, i mert az állami kiadások emelésével lehetetlenség az egyensúlyt megtartani. Cserny cseh agrárius a költségvetés hadügyi tételét illetőleg hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia nem szerelhet le, mert a nép- szövetség leszerelési akciója eredménytelen és a köztársaságnak Szlovenszkóvál határos szomszédja nem békeszerető, már pedig senki sem gondolhat, komolyan arra, hogy az állam szuverenitását más, mint a saját hadserege, megvédhetné. Kullutdlis téren a kisebbségekkel szemben fürelmességet követel, iskolákat kell adni minden egyes kisebbségnek, ahány iskolára szüksége van. Ezzel szemben kívánatos, hogy a kisebbség ne folytasson nemzeti soviniszta politikát. Ecker német iparospárti véleménye szerint az aktív költségvetést a külföld számára készítik, hogy ezzel leplezzék az itteni gazdasági válság igazi képét.. Lapzártakor az ülés tart.-■nrr—■——■innM—r iiifrmnTnr—ir-ri---„C onau a két gömbbe ellátóii T-ffiT üveg kávéfőző. Ötféle W&tp nagyságban. A leg-srebb njándák. Mindenütt kapható 1 Gyári lerakat: Duschinsky, Sí Bratisiava, Köztár.-'asáytrr 11 QgfcgJI Kérjen árajánlatot.- -----------------——— * i—
